Munkáltatói igazolások kiadása

Sziasztok!

Az alábbi ügyben kérném segítségeteket.

A munkáltató és a munkavállaló 2002. augusztus 15. napján közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyt, azonban a mai napig sem adta ki a munkavállaló részére a törvényben meghatározott munkáltatói igazolásokat.

Ezt követően a munkáltató mint felperes kártérítés iránt - több alkalommal is - pert indított a munkavállaló ellen, amelyből egy még jelenleg is folyamatban van.

A munkavállaló azonban - munkáltatói igazolások hiányában - mostanáig sem tudott munkaviszonyban elhelyezkedni, így - a beszerzett jövedelemigazolásokkal és olyan cégek nyilatkozataival, akik vállalták volna az ő alkalmazását - alátámasztva munkavállalót igen jelentős anyagi kár érte.

Ezért felmerült, hogy ezt a kárt a munkavállaló a jelenleg folyamatban lévő perben viszontkereset formájában érvényesíteni, azonban a 3 éves elévülési idő - amennyiben azt az utolsó munkában töltött naptól számítjuk - már eltelt.

A kérdés, hogy terjeszthetünk-e elő viszontkeresetet valamilyen indokkal vagy mondjunk le róla?

Előre is köszönöm a segítséget!

Nem vagyok jogász, de a fórumon már többször is volt arról szó, hogy a jövedelemigazolás kiadásának elmaradása és a munkavállaló munkanélkülisége között nincs ok-okozati összefüggés.

Ugyanis egy munkáltató nem tagadhatja meg csak azért egy munkavállaló alkalmazását, mert az nem hozta az előző helyről a papírjait.
(Egyébként is gyenge érv lenne... szerintem...)

Ja, és ne haragudj, de elég nagy naivitás lenne azt feltételezni, hogy bárki bevenné a mesét. Mármint azt, hogy 6 éve azért nincs állása, mert a vacak papírjai hiányoznak. Na ne már...

Kedves Nandy!

Azért vettem igénybe a fórumot, hogy építő jellegű gondolatokat, ötleteket kapjak, nem pedig lehuroggást...

Csak mellékesen jegyzem meg: veled ellentétben én jogász vagyok, csak nem vagyok túlzottan járatos munkajogi ügyekben, ugyanis főállásban más területtel foglalkozok, mindazonáltal néhány dologról így is tájékoztatnálak:

Az Mt. (Munka törvénykönyve) szerint - nyilván tudod te is - hogy nem csak jövedelemigazolást kell a munkáltatónak kiállítania, hanem más, egyéb jogszabályok által meghatározott papírokat, így pl. a társadalombiztosítással, a munkabérből letiltással érvényesíthető követelésekkel stbstbstb kapcsolatos iratokat (most nem részletezem).

A munkáltató pedig igenis dönthet úgy, hogy nem alkalmaz olyan munkavállalót, aki az ilyen papírokkal nem rendelkezik.

A konkrét esetben pedig arról van szó, hogy az ügyfél igenis nem tudott elhelyezkedni, ezért kényszervállalkozó lett, ahol a korábbi, vezető beosztású munkabére helyett alig több mint minimálbért tud kivenni a vállalkozásból és abból él.

Rendelkezésemre állnak olyan nyilatkozatok is munkáltatóktól, akik úgy nyilatkoztak, hogy az ügyfelemet, vezető állásban közel félmillió forintos nettó munkabérrel alkalmazták volna. Tehát - javíts ki ha tévedek - hogy a kettő közötti különbözet igen is kárként jelentkezik.

Fentire van jó néhány bírósági határozat és munkaügyi döntvény is született már, amiről gondolom még nem hallottál...

Én a rövid - részletekbe nem menő - kérdésemben az ezt a kérdést érintő, elévüléssel kapcsolatos problémára kerestem a választ.

Ha ezzel kapcsolatban van ötleted szívesen fogadom, de ha nem értesz hozzá, akkor kérlek, hogy a megjegyzéseidtől kímélj meg.

A többiektől pedig továbbra is várom az építő jellegű hozzászólásokat.

Köszönöm

Kedves Komand!

Ennek a hiányos és féloldalas tájékoztatásodnak semmi értelme.

Nem tudjuk, hogy miért perelte be a munkáltató a munkavállalót.
Továbbá azt sem - csak sejteni lehet - hogy összefüggés lehet a kártérítési per és a papírok kiadásának megtagadása között.

Azt, hogy a munkavállaló nem tudott emiatt elhelyezkedni, azt csakis úgy lehetett volna igazolni, hogy már munkában állt és azért mondtak fel neki, mert próbaideje alatt nem tudta beszerezni a szükséges papírokat.
Teljesen életszerűtlen, hogy egy állásinterjún a munkáltató ne a szakmai felkészültségről érdeklődjön, hanem arról, hogy a jelentkezőnek be van-e fizetve a TB-je, meg a nyugdíj tagdíja.

Egyébként a munkáltató is beszerezhette volna hivatalosan.

Ne vállalj olyan pert, amiben nem vagy otthon, mert miattad fogja bukni ügyfeled.

Az elévülést a perek megszakíthatják, ha ilyen jellegűek voltak, de nem adtál semmi segítséget a kérdésedhez.

Kedves komand!

Így kezdtem a mondanivalómat:

„Nem vagyok jogász, de a fórumon már többször is volt arról szó, hogy a jövedelemigazolás kiadásának elmaradása és a munkavállaló munkanélkülisége között nincs ok-okozati összefüggés.”

Nem tudom, szükséges-e magyarázni azt (szerintem nem), hogy nem a saját kútfőmből vettem az infót.

„Az Mt. (Munka törvénykönyve) szerint – nyilván tudod te is – hogy nem csak jövedelemigazolást kell a munkáltatónak kiállítania, hanem más, egyéb jogszabályok által meghatározott papírokat, így pl. a társadalombiz­tosítással, a munkabérből letiltással érvényesíthető követelésekkel stbstbstb kapcsolatos iratokat (most nem részletezem).”

Igazad van, én is tudom, több száz ember bérszámfejtését végzem (többek között), heti szinten állítom ki ezeket a papírokat.

Tehát milyen iratokról is beszélünk:

• tárgyévi jövedelemadatok, levont adóelőleg: ez főleg a magányszemély szja-bevallásához kell. Elismerem, hogy az évközi belépőnél ez fontos lehet az szja-előleg megállapításához. De nem lehet akadálya a munkaviszony létesítésének! (Egyébként a magánszemély kérhet segítséget az APEH-tól, ha nem adják ki ezt a papírt)
• tárgyévi járulékalapot képező kifizetések: nos, ennek sincs semmi köze az újonnan létesítendő munkaviszonyhoz
• a munkabért esetlegesen terhelő letiltások: na ez már érdekesebb, de szerintem ha a munkáltató azért nem vonja a letiltást a bérből, mert a belépő alkalmazott nem hozta a papírjait (erről célszerű jegyzőkönyvet felvenni), és nem is nyilatkozott erről, akkor a munkáltatót nem lehet felelősségre vonni. (megjegyzem, a letiltást elrendelő szerv hamar tudomást szerez az új munkahelyről, és így az új munkáltató is rövid idő alatt tudomást szerez a letiltási kötelezettségről)
• jövedelemigazolás az eü. ellátásokhoz: ez a tárgyévi és az előző évi eü. ellátás (pl. táppénz) alapját képező jövedelmeket tartalmazza. Amennyiben a munkavállaló az OEP felé nyilatkozik arról, hogy nem kapta meg a szükséges igazolást, akkor az OEP hivatalból fog intézkedni.
• adatlap a munkanélküli ellátás megállapításához: ez az új munkáltatónak végképp nem kell! (Ha ezt nem adják ki, akkor a munkavállaló nem tud álláskeresési járadékot igényelni, így ebből valós kára keletkezhet)
• adatlap, mely tartalmazza a magánszemély magánnyugdíjpénztári tagságát, a tárgyévben igénybevett betegszabadság napjainak számát, a bért terhelő letiltásokat, igénybe vette-e az 50% utazási kedvezményt (van még ilyen?)

Amint láthatod, nincs olyan igazolás, melynek hiányára hivatkozva egy munkaadó jogszerűen elutasíthatja a munkavállaló alkalmazását. Az más kérdés, hogy vannak cégek, ahol ragaszkodnak ezen papírok meglétéhez, ezt elismerem.
De kissé khmmm... valóban életszerűtlen az, hogy emiatt HAT ÉVE nem talál állást.
Az pedig még inkább hihetetlen, hogy a cégek képviselői hajlandóak tanúskodni is - pláne pár év távlatából... ki emlékszik már arra?

(Ja, és veled ellentétben volt már munkaügyi perem, ott épp azon bukott az egész, hogy a tanúk "nagyon tisztán emlékeztek" a két évvel azelőtti történésekre. Amikor állításuk szerint csak egyszer-kétszer látták a felperes munkavállalót. Valljuk be, tényleg nem túl életszerű.)

„akkor a munkáltatót nem lehet felelősségre vonni. (megjegyzem, a letiltást elrendelő szerv hamar tudomást szerez az új munkahelyről, és így az új munkáltató is rövid idő alatt tudomást szerez a letiltási kötelezettségről)”

Sőt, továbbmegyek: nem az új, hanem a régi munkáltatót fogják felelősségre vonni. Mert neki kötelessége lett volna a letiltás tényéről szóló adatlapot kiadni!
Illetve kérdéses a munkavállaló felelőssége is, hiszen neki tudnia kellett a letiltás tényéről. Ezért célszerű belépéskor nyilatkoztatni.

Kedves Fórumozók!

Abban kérném a segítségüket, hogy van-e törvényi szabályozás arra, hogy mennyi idö alatt kell kiadnia a munkáltatónak a munkáltatói igazolást.

Egy-két hetet mondtak, nekünk viszont sürgősen kellene a hitelfelvételhez. Ennyi hiányzik csak. Ráadásul nyilatkoznia is kell a férjemnek, hogy kiadhatják-e ezeket az adatokat. Ezt persze elfelejtették vele idöben közölni.

A válaszokat előre is köszönöm!

Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány keletkezik a munkáltatónál szervezett tanfolyam keretében,ezt rendszerint nem adja oda a munkáltató a munkavállalónak,pedig csak adatkezelési joggal rendelkezik a munkáltató,iratkezelési joggal nem.Nem Hatóság a munkáltató és nem trezor.Tanulmányi szerződést nem kötöttek.Amennyiben például a hegesztők esetében feltétele az érvényes hegesztő szakképesítésnek a tűzvédelmi szakképesítés,így attól megfosztja a munkavállalót,valójában eltitkolja,jogalap nélkül.Illetve azért a BTK 346.§(3)bekezdés rendelkezik erről a cselekményről.Valahogy mégsem értem,hogy miért nem tud egy adatkezeléssel megbízott munkavállaló különbséget tenni az adat és a magánokirat között?Nem vizsgázott a HR-es ebből?
A sértett munkavállalónak a céggel van munkaszerződése,nem az okirattal visszaélő kollégájával,így elképzelésem szerint a cég felel jogilag a jogvitában ha keletkezik.Jól gondolom?

Tisztelt Fórumozók!

December közepén beadtam a felmondásomat, munkavállalói felmondásként, 30 nap felmondási idővel.
A felmondási időm a mai napon telt le és úgy jöttem el a munkahelyemről, hogy semmiféle papírt nem kaptam a kezembe, hiába kértem.
Azt az információt kaptam, hogy 5 munkanapon belül postán kapom meg.
2 éve az előző munkahelyemről megkaptam pl az igazolást, amit vagy az új munkahelyedre kell vinni vagy a munkaügyi központba.
Így most gyakorlatilag sehol nem tudok intézkedni, mivel nincs semmi papír a kezembe. Ez így törvényes?
Köszi a választ!

gyécsé 2019.01.15. 15:21

„Tisztelt Fórumozók!

December közepén beadtam a felmondásomat, munkavállalói felmondásként, 30 nap felmondási idővel.
A felmondási időm a mai napon telt le és úgy jöttem el a munkahelyemről, hogy semmiféle papírt nem kaptam a kezembe, hiába kértem.
Azt az információt kaptam, hogy 5 munkanapon belül postán kapom meg.
2 éve az előző munkahelyemről megkaptam pl az igazolást, amit vagy az új munkahelyedre kell vinni vagy a munkaügyi központba.
Így most gyakorlatilag sehol nem tudok intézkedni, mivel nincs semmi papír a kezembe. Ez így törvényes?
Köszi a választ!
”

T. Kérdező!

Jogszerűen ekként kell(ene) eljárni:

43. Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén

Mt. 80. § (2) A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék egy problémánkra/kérdésünkre választ kapni!
3 gyermekünkre férjem minden hónapban megkapja a családi adókedvezményt!(maximum összeget)
Jelenleg telekvásárlás és építkezés előtt állunk,ezért szerettünk volna hitelt felvenni,de sajnos már két bank utasított el bennünket azért,mert a munkáltatói igazoláson feltüntetett összegek nem egyeznek a bankszámla kivonaton szereplő munkabérrel!A munkáltatói igazoláson csak az adókedvezmény nélküli jövedelmek vannak feltüntetve,ami ugye jóval kevesebb,mint a kiutalt bérek!
Szabályosan van kitöltve a munkáltatói igazolás így,vagy a kiutalt összegekkel kellene kitöltenie a HR-es munkatársnak,amik tartalmazzák a családi adókedvezmény összegeit is?
Köszönöm előre is a választ!

Szerintem jó igazolást ad.

Tehát hiába kapjuk meg az adókedvezményt,az nem számít jövedelemnek? Számomra ez azért érdekes!

Neki abból kell kiindulnia, hogy mennyi bruttó bért ad. Az, hogy adókedvezményt tudtok érvénysíteni az a munkáltatói igazolásnál nem vehetó figyelembe
Feltételei vannak, és elófordulhat olyan változás, hogy már nem jár. Pl. az egyik gyerek felnő közben.
De a hitelelbírálásnál számlakivonatot is szoktak kérni, abból viszont kiderül

Az csak egy választható megoldás, hogy havonta a munkáltató érvényesíti. Van aki az éves adóbevalláskor.
Olyan is előfordul, később derül ki, hogy mégsem jár.

Köszönöm szépen a választ!