Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Osztap makulátlanul megírta mi az eljárás. Egy vagy több kutya nem lehet az akadálya a birtokba adásnak. De ahogyan a zárfeltörő lakatosnak is van költsége a gyepmesternek is. Elég húzos egyébként a díja, főleg ha 60 napig tárolja, de a költséget te előlegezed az adós viseli.

Településtől függően 7-10 ezer forint a befogás díja. 500-600 ft/km a kiszállás. Napi tartás díja 2-3 ezer forint/nap, de ettől magasabb díjak sem elképzelhetetlenek.

Persze birtokon belül lenni a releváns, gondolom :)

„a birtokba helyezés egy helyszíni jegyzőkönyvvel ugyan megtörténik, de a kutya lesz a fizikai akadály, hogy a házba vagy az udvarra jussak”
Nem. Ha a házba nem tudsz bemenni, akkor nem történik meg a Vht. 154/A. § (12) bek. szerinti birtokbaadás - mert fizikailag nem tudod birtokba venni az ingatlant. A végrehajtást kérő dolga, hogy lakatos, költöztető, esetedben sintér legyen ott, amikor a végrehajtó megkísérel birtokba adni. Vht 181/A. § (2).

Viszont az állat őrzése, amint Te is írod, a Te kötelességed, nem az Önkormányzaté (ami ebrendészeti feladatai ellátására fenntarthat saját gyepmesteri telepet). Az Önkormányzatnak itt semmi dolga nincs, hatóságként nem jár el. A Te feladatod, hogy találj olyan sintér szakembert, aki a kutyát befogja, és 60 napig tárolja (etesse, stb.). Akár az Önkormányzat gyepmesteri telepét (ha vállalják, piaci alapon), akár mást. Itt a szakember a Te megbízottad, ugyanúgy, mint a lakatos meg a költöztető.

Kedves Szakértők!
Szeretném megkérdezni, mi a jogszabályi eljárásrend akkor, ha a végrehajói birtokbaadás során az adós nem tudja magával vinni az ingatlanban lévő állatot (kutyát), esetleg az kifejezett házőrző jellegére való tekintettel akadályozza, vagy meghiúsítja árverési vevő birtokba kerülését? (jó-jó, a birtokba helyezés egy helyszíni jegyzőkönyvvel ugyan megtörténik, de a kutya lesz a fizikai akadály, hogy a házba vagy az udvarra jussak, nem beszélve arról, hogy ha nincs etetve-itatva és ott pusztul el, az az én lelkemen szárad, a Btk. szerint is).
Elfogadom azt az érvelést, miszerint a kutya ingóságnak minősül, és a 60 napos felelős őrzési kötelezettségemnél fogva legfeljebb eddig vagyok köteles a befogás, gyepmesteri telepre való elszállítás és ellátás költségét meghitelezni (aztán úgy hajtom e az adóson, ahogy tudom), csak azzal nem vagyok tisztában, hogy a gyepmester ilyen esetben (magánterületen, nem közterületen van a kutya) az árverési vevő felhívására jogosult-e intézkedni, vagy a helyszínen jelen lévő karhatalom hivatalos felkérése szükséges?

valaki123

„Nem az a bajom, hogy 2 év eltelt.”

Valamiért mégis ezt írtad: „ami másféléve X pénz volt az most annak most a 80%-át éri, az ingatlanárak felmentek,
nyilván ha befektetettem volna, nem ennyit érne ez a pénz......közel 2 évig beragadt a pénzem.”

Szóval én értem, hogy nem ez a bajod, csak nem hiszem el! :D :D :D

„Ha a végrehajtó az értékbizonyítványban szereplő adatot helyesen vezette fel a hirdetményre, de az értékbizonyítvány volt a téves, akkor viszont szerintem megkésett volt adós kifogása, hiszen az értékbizonyítvány alapján megállapított becsértéket, nem pedig a hirdetmény/jegyzőkönyvet kellett volna megtámadnia (Vht. 140.§ (7) )”

Ebben nincs igazad. A Vht. sehol sem írja elő kötelezettségként, hogy a becsérték megállapításánál az ingatlan jellemző tulajdonságait feltüntesse a végrehajtó. /Hirdetménynél igen/, ahogyan az egyéb végrehajtási joggal biztosított követeléseket sem kell feltüntetni a becsértéken. Így gyakran előfordul, hogy azon kívül, hogy "kivett lakóház, udvar, gazdasági épület" cím, hrsz, érték, tul hányad és a jogi kioktatás más nem is szerepel rajta. Így nyilván nehéz támadni jogorvoslattal, amit csak a hirdetmények tüntet fel a végrehajtó a Vht. 143. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.Az más kérdés, hogyha kevesellte az ingatlan értékét, akárhány négyzetméter is, akkor miért nem kifogásolta a becsértéket... a szakvéleményben akkor egyértelműen szerepelt volna minden.

bocs, ez befejezetlen maradt:
Erről a tévedésről viszont az árverési vevő a legnagyobb igyekezete ellenére sem szerezhet tudomást.

az a fantasztikus, hogy nálad mindig változik a tényállás :) a telken lévő épület alapterülete valóban nem szerepel a tulajdoni lapon.
De akkor mivel nem egyezett? Hiszen a tulajdoni lapon nem létező értékkel sem egyezni, sem attól különbözni nem lehet. :)
Ha a végrehajtó hibásan vezette fel a hirdetményre az értékbizonyítványból az épület/lakás alapterületét, akkor az a végrehajtó hibája, az adós kifogása alapos. Erről a tévedésről viszont az árverési vevő a legnagyobb
Ha a végrehajtó az értékbizonyítványban szereplő adatot helyesen vezette fel a hirdetményre, de az értékbizonyítvány volt a téves, akkor viszont szerintem megkésett volt adós kifogása, hiszen az értékbizonyítvány alapján megállapított becsértéket, nem pedig a hirdetmény/jegyzőkönyvet kellett volna megtámadnia (Vht. 140.§ (7) )

„Azon csodálkozom, hogy egyáltalán igazat adtak az adósnak....”
De a lényeg akkor is az, hogy az égvilágon nem bírtál érvelni a magad érdeke mellett semmit.
A bíróság meg csak abból tud ítéleni, amit a felek/érdekeltek elébük raknak. Néma gyereknek nem csak az anyja, a bíró sem érti a szavát!

uff, most már tényleg.

valakinek valaki más? :) Csak tájékozódni akarok, nem vitatkozni!

Még annyit szeretnék kedve eulimen, és köszönöm a kúriás döntést, elolvasom, hogy a tulajdoni lap NEM tartalmazta az épület alapterületét, csak a földterületét.... Hiába is néztem volna a tulajdoni lapot, előrébb nem jutottam volna. Az adó értéket pedig a vh kérte be, én azt nem láthattam. De engem nem is zavart mi van odaírva. Azon csodálkozom, hogy egyáltalán igazat adtak az adósnak....

„És mint mondom, hiába írod a földhivatal teljesen más m2 tartott nyilván mint az adóérték. érted? ”
Hogyne érteném. Te nem érted, hogy ha a hirdetményt összevetetted volna a földhivatali leíró adattal, abból kisült volna, hogy huncutság van. Még mielőtt ajánlatot teszel.

„Szerintem hülyeség.”
Mégsem fellebbeztél, csak itt vered magad.

Olvasd el a Bírósági Határozatok Gyűjteményében a Kúria Pfv.III.21.302/2020/6. ítéletét. Ebben az esetben nem az alapterület, hanem az ingatlan besorolása volt tévesen a feltüntetve a hirdetményben.
Lásd még:
"Az árverési hirdetményben tehát a végrehajtó - nem mérlegelhető módon - kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat adhatja meg." (indoklás [51])
https://eakta.birosag.hu/…tarozat-pdf/?…ria&ugyszam=Pfv.21302/2020/6&azonosito=bd7be457-c9fd-416b-ac61-bd72007029c0
(igaz, a perbeli esetben az árverési vevőt az áverési vétel bejegyzésével valóban kár érte, mivel a földhivatali besorolással eleve nem vette volna meg, viszont ez a vételár visszafizetésével kártalanítva lett. Ő is álmodott holmi plusz kártérítésről, de nem kapta meg).

Részemről uff.

Az igazolási kérelemnek mi köze van az alapterülethez? :D Az igazolási kérelmét elfogadta a bíróság ezért beadhatta a kifogását. Az van a törvényben, ha tudod, hogy 3 hónapig élhet igazolási kérelemmel ha bizonyítja hogy nem szerzett tudomást róla. Ezt igazolta mivel nem tartózkodott magyarországon több mint 2 hónapig az egész családjával. és nem kereste jelzéssel jött vissza a levél. Arra hivatkozott, h az ingatlan alapterülete nem annyi, kisebbet tüntetett fel a vh. A bíróság a Vht. 143 d alapján igazat adott neki mert az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait tartalmaznia kell. Szerinte lényegesen sértő. Szerintem hülyeség. A vh is megírta hogy nem hibázott. De nem adtak neki igazat. És mint mondom, hiába írod a földhivatal teljesen más m2 tartott nyilván mint az adóérték. érted? Tehát az az ingatlan lett árverezve amire licitáltam de nem annyi m2. És ez az adósnak kedvezőtlen volt. A bíróság neki adott igazat. Ennyi.

@valaki123

„Most ennek mi jelentősége??? ”
Ember, csak annyi a jelentősége, hogy bennragadt a pénzed, és most itt vered magad, mert nem voltál képes érvelni a saját igazad mellett, hogy az ingatlant a fekvés és helyrajzi szám azonosítja (az meg stimmelt), az alapterület meg olyan tájékoztató adat, ami ingyen hozzáférhető a földhivatali adatbázisban, az ingatlanok leíró adatainál, tehát az árverező akár csekkolhatja is, főleg, ha érdekében áll.
És mielőtt neked állna feljebb: igen, mindenki hibázhat, de aki tízmilliókkal gurigázik, miért nem képes arra a minimális ellenőrzésre, amit a befektetett pénz megkívánna? Még mielőtt ajánlatot tenne?
Én folyamatos árverésből aktivált hirdetménynél jeleztem a végrehajtónak, hogy ott már nem stimmel az ingatlan címe (a település a folyamatos hirdetményhez képest megváltozott). Megköszönte, törölte, újra kitűzte, hiszen elsősorban az én érdekem, nehogy ilyen balf@kodások miatt fussak lukra (az adós nagy valószínűséggel sikerrel támadta volna meg emiatt az árverést).

De továbbra sem tártad fel az összefüggést, hogy az ingatlan alapterületének elírása hogyan vezetett az adós bíróság által elfogadott igazolási kérelméhez. A lakcíme is el lett írva valahol?

Most ennek mi jelentősége??? Ha a bíróság kimondja hogy jogsértő volt a vh akkor mit kellene vele tenni? Hogy védjem a vételem? Azt írta le hogy az ingatlan alapterülete nem annyi a bekért adó értéken mint a tullapon és az anomáliat egyéb irat bekérésével orvosolhatta volna a vh. Most ezzel lehet egyetérteni vagy nem. A lényeg, hogy jogerősen megsemmisítették az árverést. A bíróság azt mondta ki hogy a többi potenciális licitálót ez az eltérés (kisebb négyzetméter lett ráírva a hirdetményre nem a nagyobb) az adós terhére eltántorította ezért lett alacsonyabb az árverési licit. Én vevőként erre mit fellebbezzek? Méregessem centivel az ingatlant vagy kérdezzem meg ki hogyan mért és miért rajtam csattan az ostor?

@valaki123
oké, tehát a lényeg, hogy szótlanul-tételnül végignézted, hogy egy cca. 38M Ft árverési vételáron megvett lakóingatlant gyakorlatilag kifellebbez a kezed közül az adós (merthogy csak a vh. fellebbezett, te nem).
Másrészt még mindig nem részletezted ,hogy mi is volt az az eltérés a hirdetményben, ami miatt meg kellett semmisíteni az árverést, s hogy ekkora ingatlanérték esetén esetleg elvárható-e olyan árverezői figyelem vagy utánajárás, ami mellett valószínűsíthető lett volna, hogy te is észrevedd. Valamint, hogy közhiteles adatokból lekérdezve a téves adat valóban a végrehajtó sara-e.

Eulimen

A lényeg, hogy nem tartózkodott otthon és a 3 hónapba belefért az igazolási kérelemmel!! Árverés 1. szakaszában nyertem, 2 napra rá behívott a végrehajtó, aláírtam a jegyzőkönyvet, megfizettem a vételárat és eltelt a 30 nap így bejegyezhette a tulajdont! a végrehajtónak végig nem kerestével ment vissza a levél. Szóval ilyen 80. napon adta be az igazolásit az adós, bizonyította, hogy sem az árverésről sem a jegyzőkönyvről nem tudott, nem tudta átvenni. A felosztás volt az első amit átvett, mert akkor már otthon volt! de addigra már teljesen jogosan csinálta a végrehajtó a dolgokat, mert ő abban a tudatban volt, hogy az árverés jogerős. Az igazolási kérelem miatt azonnal felfüggesztette a bíróság az ügyet, tehát nem megsemmisítette! És az igazolási kérelm miatt megvizsgálta a bíróság az árverést és úgy látta hogy a hirdetmény az ingatlan adataiban eltérés van, rosszul írta ki a végrehajtó ami az adósnak sértő. Ezért megsemmisítette. A végrehajtó fellebbezett! de a Törvényszék is igazat adott az adósnak!
Ez az egész nincs, ha nincs az igazolás! Persze ezzel nem lehet számolni. De ha időben adja be a megtámadását az árverésnek az adós, mert otthon van, akkor azt mondom oké, nyernek néha az adósok is. De így pont rosszul jött ki nekem.

@valaki123

„Oké. És az illeték?”
Lásd Itv. 79.§

„És a bejegyzés díja? ”
Szerintem ide pedig az 1/2024. KTM rendelet 4.§ vonatkozik.

Persze mindkettőhöz előbb be kell állnia a tulajdonjog visszállításának.

@valaki123
„Ezzel még nem is lenne bajom, csak azzal, hogy közel 2 évig beragadt a pénzem.”
Ha kértél volna fizetési haladékot, akkor legalább megtetted volna azt a kockázatcsökkentő lépést, amivel egy okos árverési vevő mindig él (az más kérdés, hogy a végrehajtó megadja-e neki). Ha ugyanis megkapod, akkor csak az árverési előleged csücsül a letéti számlán másfél évig, hiszen a jegyzőkönyvben rögzített fizetési határidő előtt beesik az adós kifogása, az meg általában kitolja a vételárhátralék megfizetését a jogerős döntésig. Ami eben az esetben az árverés megsemmisítése volt. Bár a tényállás alapján épp az vélelmezhető, hogy a végrehajtó az adós kifogása előtt intézkedett.

„Érdekeltként megkaptam a végzéseket.”
És észrevételt is tettél azokra? Ha pedig az elsőfok semmisítette meg az árverést, arra esetleg szántál 7000 forintot, hogy fellebbezz?
Ismét azok a fontos nüanszok, amikkel a saját érdekedet tolod...

„Így jelenleg is a tulajdonomba van az ingatlan, amire illetéket is fizettem.”
Ehhez a kérdéshez jogászkommentár kellene, mert ehhez én már kevés vagyok, és el nem tudom képzelni, ez hogyan történhetett.
Hiszen csak jogerős árverési jegyzőkönyvvel jegyezhető be a tulajdonjog, az meg nem emelkedhetett jogerőre, hiszen épp ezt támadta meg az adós. Ha így történt, akkor a végrehajtó valóban hibázott abban, hogy nem várta ki az adós jogorvoslatát, és idő előtt intézkedett.
De ha már így alakult, szerintem a tulajdonjogod bejegyzését közigazgatási perben kell(ett volna) megtámadnia az adósnak (és ebben nyilván nem te leszel az alperes). Nem tudom, mi van akkor, ha ez nem történt meg; pláne, ha ha volt olyan intézkedése (jegyzőkönyv) a végrehajtónak, amivel a tulajdonodba adta az ingatlant a Vht. 154.§ (1) bekezdése alapján, és konkrétan erre az intézkedésre nem érkezett végrehajtási kifogás. Az árverési jegyzőkönyv megsemmisítésével viszont még nem lesz automatikusan "visszaállítva" a tulajdonjog a földhivatalban (ha már így alakult). Viszont ezek után kiírni sem lehet az árverést addig, amíg "vissza nem áll" az adós tulajdonjoga, természetesen a végrehajtás folyni fog ellene továbbra is.
Másrészt jó lenne tudni a pontos tényállást, a bíróság a végzésében pontosan miről rendelkezett. Hiszen ha az árverési jegyzőkönyvet és a hirdetményt támadták meg egy kifogással, akkor az alapján nem lehetett volna a felosztási tervet megsemmisíteni.

Szomi:

Kicsit elbeszélünk. Nem az a bajom, hogy 2 év eltelt. Vártam volna én még 2 évet, nem űz a tatár. Az a bajom, hogy nem lett az enyém! Az a bajom, hogy az igazolási kérelem - és amúgy a bíróság lassúsága miatt is - bejegyezték a tulajdonom és ezt most visszafogják csinálni! A földhivatal visszateszi az adóst és a terheket én pedig kikerülök onnan. Oké. És az illeték? És a bejegyzés díja? Leírod, hogy ok visszakapod a manit. Rendben. De én így mínusz mondjuk másfél misiben vagyok. Ezt nekem le kell nyelnem, mert az adós benyomott egy igazolási kérelmet, elfogadta a bíróság, előtte jogerős lett az árverés és bejegyezték a tulajdonom? A bíróság csak utána függesztette fel nehogy kiutalja a pénzt a végrehajtó. Köszönöm

valaki123

„közel 2 évig beragadt a pénzem. Csavar az egészben, hogy a tulajdonomba került az ingatlan,
mert jogerős lett az árverés elsőre, de az adós igazolási kérelemmel élt és azt elfogadta a bíróság.”

Akkor még egyszer: Az árveréses ingatlan-szerés nem azt jelelenti, hogy tuti biztosan, olcsón és gyorsan ingatlanhoz jut az illető. Konkrétan inkább azt jelenti, hogy - ahogy már írták - ez hasonló egy befektetéshez, vagy bejön, vagy nem. Az adós nagyon sok esetben a végtelenségig játszhat mindenféle panaszokkal, kifogásokkal, ráadásul ha az ingatlan birtokbavételével belecsúszol a moratóriumba, akkor jövő tavaszig „szia, helló” van, mert nem fogsz birtokba kerülni, tudtommal a végrehajtó sem adhatja át neked. Addig meg örülj, ha az adós nem halmoz fel egy rakás adósságot a szolgáltatóknál, amelynek javarésze ugyebár az ingatlanhoz kötődik, nem személyhez, azaz amíg nem rendezed őket, addig nem lesz szolgáltatásod. Az pedig, hogy közel 2 évig beragadt a pénzed, hát így jártál.

Az egyik, hogy kértél-e értelmes fizetési haladékot. A másik meg, hogy honnan vagy ilyen biztos abban, hogy a végrehajtó hibázott, nem pedig az adós angolnázott ügyesen.

Nem kértem. Érdekeltként megkaptam a végzéseket. A hirdetmény nem tartalmazott valamit az ingatlanról, ami jelentős volt a bíróság szerint és az adósra sértő. Emiatt törölte az egész árverést. Ezzel még nem is lenne bajom, csak azzal, hogy közel 2 évig beragadt a pénzem. Csavar az egészben, hogy a tulajdonomba került az ingatlan, mert jogerős lett az árverés elsőre, de az adós igazolási kérelemmel élt és azt elfogadta a bíróság. A szerencsém hogy az összeg még letéten, mert a pénz felosztását felfüggesztette a bíróság. Így jelenleg is a tulajdonomba van az ingatlan, amire illetéket is fizettem. És visszacsinálják az egészet.

valaki123

„én a pénzt visszakapom. Igen, de ami másféléve X pénz volt az most annak most a 80%-át éri, az ingatlanárak felmentek,
nyilván ha befektetettem volna, nem ennyit érne ez a pénz. Egyáltalán kötelezhető a végrehajtó hogy fizesse a károm?”

Másik fórumtárs, eulimen nagyon szépen leírta neked, hogy ez rizikó mindig. Egyébként is nagyon sok benne a ha. Az árverés nem azt jelenti, hogy te baromi olcsón fogsz ingatlanhoz jutni. Inkább azt, hogy nagyon macerás lesz és rizikós az ingatlanszerzés. Pont olyan, mint egy befektetés, vagy bejön vagy nem. És az elmaradt haszon követelése jelen esetben eléggé a „nevetséges” kategóriába tartozik. Próbálkozz azért csak bátran, a végrehajtónak talán van humorérzéke és jót fog nevetni rajta.

@valaki123
Ha a fórumot visszaolvasod, pár évvel ezelőtt gerbera levezette, hogy nem keletkezett károd, hiszen a pénzed az utolsó fillérig visszakapod.

„Egyáltalán kötelezhető a végrehajtó hogy fizesse a károm?”
Nincs károd. Spekuláltál, nem jött be (igaz, nem a te hibád). A részvényhez/befektetési jegyhez/másik árveréshez viszonyított elmaradt haszon meg nem minősül kárnak, kizárólag elméleti síkon létezik; csak azért, hogy magadat felhúzd.
Sokat kell játszani árverésen, az okosaknak hosszú távon ez is bejön, mint a részvény.
Az árverést ki fogják tűzni megint. Akkor meg nehogy azon tépd magad, hogy most kevesebbért vitték el, mint amennyit másfél éve ajánlottál érte.

Két dolgot viszont nem fejtettél ki.
Az egyik, hogy kértél-e értelmes fizetési haladékot. A másik meg, hogy honnan vagy ilyen biztos abban, hogy a végrehajtó hibázott, nem pedig az adós angolnázott ügyesen.

Sziasztok!

A kérdésem az lenne, ha a végrehajtó hibázott az árverésnél kártérítés követelhető-e. Tudom követelhető, de reálisan megítélhető-e? Árverési vevő vagyok. Aláírtam a jegyzőkönyvet kifizettem a pénzt. Utána jött az adós igazolási kérelemmel és megtámadta a hirdetményt és a jegyzőkönyvet. Másfél évig bent volt a pénzem! Az adósnak adtak igazat, hogy valami hiba volt a hirdetménnyel, ezért megsemmisíti, így én a pénzt visszakapom. Igen, de ami másféléve X pénz volt az most annak most a 80%-át éri, az ingatlanárak felmentek, nyilván ha befektetettem volna, nem ennyit érne ez a pénz. Egyáltalán kötelezhető a végrehajtó hogy fizesse a károm? és egyáltalán hogyan állapíthatom meg mi a károm? ingatlanpiaci árak? ez olyan életszerűtlen . Köszönöm!

eulimen lehet elbeszélünk egymás mellett,de

01: Ha novemberben jogerős az árverés, akkor még kell a Vht. 154/A. § (10) alapján kérni a birtokba adást, ugye....így ez rossz példa, én onnantól ketyeg a 60 nap, ami moratóriumba csúszik. Egyébként ha pl november 10.én jár le a jegyzői 60 nap, akkor nem tűzöl időpontot következő év május 2.-ra pl, mert a moratóriumig terjedő időszakra halasztja el. Nyilván fogalmilag kizárt elhalasztani olyan időpontot, ami nem ezen időintervallumba esik.

02: nekem az álláspontom, hogy a kiürítés foganatosítása tág fogalom, amibe beletartozik az időpont kitűzése is. Véleményem szerint a moratórium alatt, semmiről nem intézkedhet a végrehajtó, ami a kiürítéssel kapcsolatos.

@papinianus88
bocs, ha túlspiláztam.
akkor két konkrét esetre gondolok, ti. hogy a moratórium alatt nem csinál (legalábbis az árverési vevő érdekében) semmit.

1. ha novemberben, a Vht. 154.§ (1)-nek a jogerős jogorvoslati határozat (=másodfokon eljárt bíróság végzésével lett jogerős az árverési jegyzőkönyv) alapján beállt adósi határidőből következően előterjesztett kiürítési kérelemre csak következő év júniusában tűzi ki a végrehajtó a birtokbaadást, az szabályos?
2. ha novemberben a másodfokon eljáró bíróság a felfüggesztett végrehajtás folytatását rendeli el azzal, hogy a végrehajtónak a korábban szabályosan benyújtott kiürítési kérelem vizsgálata alapján kell eljárnia (ekképp a jegyzőt nem kell ismételten 60 napos várakozási idővel értesíteni, hiszen az az intézkedés megtartott), akkor szabályos-e, ha a végrehajtó a kilakoltatási moratórium alatt nem állítja ki a kiürítést kitűző jegyzőkönyvet, mert 5 hónap elteltével, áprilisban még csak nyilatkoztatja az árverési vevőt, hogy még mindig fenntartja-e a kiürítési kérelmét; és csak ezt követően, májusban intézkedik a kiürítés kitűzésének jegyzőkönyvéről?

eulimen: Arra gondolsz, hogy a 60. nap mondjuk november 2.-án jár le, és november 3-án kitűzi következő év május 2.-ára a kiürítés időpontját, és november 15.-ét követően a feleket jegyzőkönyvben tájékoztatja, hogy április 31.-ig elhalasztja a kiürítést, ami egyébként sem esne a törvényi időszakba?

Vagy arra gondolsz, hogy a moratórium alatt közli, hogy mikor lesz a kiürítés a moratóriumot követően?