@drbjozsef
„(nem emlékszel, hányszor szoktuk ezt javasolni azoknak, akiknek lakatlan amúgy az árverésen vett ingatlana éppen)”
Hogyne emlékeznék, hisz' addig egyetlen árverésen sem vettem részt, míg e posztokat végig nem olvastam.
De én vagyok egyúttal az az árverési vevő is, akinek legalább 4 végrehajtói jegyzőkönyv lapul a a fiókjában azzal, hogy a végrehajtó külön kérés nélkül, az árverési jegyzőkönyvvel együtt a Vht. 154.§-a alapján átadta az ingatlant (egészen pontosan annak tulajdonjogát). Megjegyzem, a végrehajtók gyakorlata sem egységes ebben. Van, aki nem állít ki jegyzőkönyvet, hanem a szárazbélyegzős árverési jegyzőkönyv megküldésével tekinti átadottnak a tulajdonjogot.
Azonban mivel kértem birtokbaadást is, 2,5 évvel később megtörtént az is külön jegyzőkönyvvel, immár a 154/A. § szerint.
Továbbá a laptopomon lapul a 2021-es Nagykommentár is, ami a 154.§-ról "az ingatlan tulajdonba adása"-ként beszél.
Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás
Szerintem ebben a legmorbidabb rész ráadásul az, hogy az utolsó törvénymódosítás óta, amikor az állampárt jogszerűen csalt a választásokon, megszüntették azt a kötelezettséged, hogy életvitelszerűen a bejelentett lakcímen (állandó vagy tartózkodási) kelljen lakni. Egyáltalán nem kell. Így még faramucibb a helyzeted - mondjuk ez rajtad nem segít.
„ A végrehajtó azt mondja, hogy nem talált olyan Vht. paragrafust, amivel az adós tulajdonrészét lakottan írja ki árverésre”
Ezt minden bizonnyal szabályosan, jogszerűen tette. Neki nem feladata vizsgálni, hogy ténylegesen ki lakik az ingatlanban. A beköltözhetően árverezés a főszabály, attól csak a (3) esetében térhet el. Márpedig a végrehajtó a papírokból dolgozik : be van oda jelentve a tulajdonostárs? Ha nincs, akkor nincs helye a lakottan árverezésnek.
A végrehajtó egyéb szempontokból is a papírokból dolgozik, tulajdoni lapból, értékbizonyítványból. Például ha a tulajdoni lap szerint "udvar, ház" a megnevezés, de már a szomszédok a téglát is elhordták a telekről és már rom sincs, akkor is a tulajdoni lap szerint fogja kiírni árverésre. Mert így kell neki.
„nem adós tulajdonostárs ott lakik ...”
Akkor szorozd meg ezeket is kettővel, és fele elé a "lakcímkártyája is oda szól" a másik fele elé a"lakcímkártyája nem oda szól" fordulatot tedd. Lenne szerinted különbség közöttük?
Nem árverési vevő vagyok, hanem, nem adós tulajdonostárs. Bár a lakcímem nem az árverésre kerülő van, azért abban lakom. A végrehajtó azt mondja, hogy nem talált olyan Vht. paragrafust, amivel az adós tulajdonrészét lakottan írja ki árverésre, ezért írta ki beköltözhetően, de nem adja majd birtokba. Szerintem a végrehajtó azzal, hogy a beköltözhető és a lakottság fogalmát összehozza egy mondatba, jogszabálysértő módon állítja ki az árverési hirdetményt. Lakóingatlannál vagy beköltözhető és birtokba adja, vagy lakott és nem adja birtokba.
1-. Az MBVK honlapján a Gyakran ismételt kérdések oldalon a Kar az alábbi megállapítást teszi az árverésben érintettek – így a végrehajtók felé is: https://mbvk.hu/…ott-allapot/
„Magyar Bírósági Végrehajtói Kar > Információk > Gyakran ismételt kérdések > Ingatlan árverésnél mit jelent a beköltözhető és mit a lakott állapot?
Ingatlan árverésnél mit jelent a beköltözhető és mit a lakott állapot?
Beköltözhető az az ingatlan, mely sikeres és jogerős árverést követően birtokba vehető.
A lakott állapotban kitűzött ingatlan nem vehető birtokba sikeres és jogerős árverést követően sem, mivel vagy résztulajdoni hányad kerül árverésre, vagy haszonélvezeti/özvegyi joggal terhelten kerül árverésre, vagy a végrehajtást kérő(k) az ingatlan lakott állapotban történő értékesítését kérték. Lakottan kell továbbá árverezni az ingatlant, ha abban bérleti szerződés alapján bérlő lakik, vagy abban az adós olyan egyenesági felmenője lakik, akinek lakóhelye az eljárás megindulását megelőző 6 hónapban is ebben az ingatlanban volt, és az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte.
Általában nem birtokba vehető, ha az ingatlan résztulajdoni hányada kerül értékesítésre az árverési eljárásban!
A beköltözhető állapotban történő értékesítés nem jelenti ugyanakkor azt, hogy az ingatlanban ténylegesen nem lakik senki, hanem azt, hogy sikeres árverés esetén az ingatlant az árverési vevő birtokába kell bocsátani.
Ha az adós, illetve az adós jogán ottlakó személyek az ingatlant önként elhagyják, a végrehajtó az ingatlant átadja az árverési vevőnek, ellenkező esetben – az árverési vevő kérelmére – az árverezett ingatlan kiürítésével gondoskodik a birtokba bocsátásról. Ha az adós kiköltözési kötelezettségének a törvényben foglalt határidőben nem tesz eleget, az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti a végrehajtónál az ingatlan birtokba adását, mely iránt a végrehajtó szükség esetén a rendőrség közreműködésével intézkedik. Amennyiben az árverési vevő a fenti határidőt elmulasztja, az ingatlan kiürítését már csak bírósági eljárás keretében kérelmezheti. (Vht. 141. §, 154/A.§)
2., Vht. 141. § (1) * Az ingatlant – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – rendszerint árverésen
kell értékesíteni.
(3) c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,
(5) * A (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben is beköltözhetően kell értékesíteni az adós
tulajdoni hányadát, ha a tulajdonostársak ingatlan használatára vonatkozó megállapodása
vagy bíróság határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan vagy
épületrésztől elkülönülten használható ingatlan- vagy épületrész használatára jogosult.
E két paragrafus szerint:
141 § (3) c pont szerint ahhoz, hogy lakottan történjen az árverés kitűzés, az osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem adós tulajdonostársának ott kell laknia az árverezendő ingatlanban (a végrehajtók csak azt fogadják el, hogy az adóstárs lakcíme az árverezendő ingatlan címével egyező, nem pedig azt, hogy fizikailag ott lakik-e az adóstárs).
A 141 § (5) kiegészíti a 3 bekezdést: lakcímileg ott lakik a nem adós tulajdonostársnak és van megosztási szerződés kettejük között, akkor viszont beköltözhetően kell kiírni az ingatlant.
Ebből nekem viszont az következik, hogy a Vht. hiányos, mert két feltétel együttes teljesülésével négy variáció van, nem pedig
kettő
nem adós tulajdonostárs ott lakik és van megosztási szerződés beköltözhetően kell kiírni
nem adós tulajdonostárs ott lakik és nincs megosztási szerződés lakottan kell kiírni
nem adós tulajdonostárs nem lakik ott és van megosztási szerződés ??????
nem adós tulajdonostárs nem lakik ott és nincs megosztási szerződés ??????
A Vht. 141 § (3) Ha a nem adós tulajdonostárs nem lakik ott, akkor nem is kell nézni, hogy van-e megosztási szerződés, mert ez egyértelműen azt feltételezi, hogy az ingatlant nem lakja senki és beköltözhetően kell kiírni árverésre. ?????
„Az az eljárás a tulajdonjog átadása. Az egész szakasz kizárólag a tulajdonjog átszállásából adódó szabályokról szól, különösen a (3) bekezdés, ahol még a birtokon belül maradó bérlőről/haszonbérlőről is szó van.”
Majd kijavítanak a gyakorló végrehajtók, ha tévednék, de szerintem nem.
A tulajdonjogot nem kell "átadni". Azt bejegyzik az árverési vevő nevére az árverési jegyzőkönyvvel, amit a végrehajtó el is intéz.
Akár úgy is, hogy még évekig nem tudja neki az ingatlant átadni (=birtokba adni) a végrehajtó valamilyen okból (kifogás, per, moratórium, satöbbi).
A 154.§ is birtokbaadást jelent, csak a megfelelő feltételek esetén helyszíni eljárás nélkül, csak egy jegyzőkönyvvel (nem emlékszel, hányszor szoktuk ezt javasolni azoknak, akiknek lakatlan amúgy az árverésen vett ingatlana éppen, amolyan "szürke" zónaként, hogy a birtokbavételét jelentse be a végrehajtónak?)
A 154/A,§ meg tök egyértelműen a birtokba adásról szól végig.
@matroz100
„Látott már valaki olyat”
Én olyat láttam, hogy 1/1 beköltözhetően árverezett ingatlant (nem lakó-) nem adott birtokomba a végrehajtó.
Mondván a Nagykommentár alapján a fizikai birtokbaadási kötelezettsége csak lakóingatlanra vonatkozik.
„az osztatlan közös tulajdonra tekintettel beköltözhetően írja ki árverésre”
Szerintem nem önmagában az osztatlan közös tulajdonra tekintettel írta ki beköltözhetően, hanem épp azért, mert az osztatlan közös ingatlanra a Vht. 141.§ (3) c) nem teljesül. És persze van egy tulajdonostárs, aki ezek szerint nem ott lakik, és semmi köze a végrehajtáshoz. Tehát őt (meg nyilván a jogán ott tartózkodókat) nem is lehet kirakni.
Ugyanakkor a Nagykommentár azt is mondja: "A rendelkezés [141.§ (2)-(3)] abból a szempontból is jelentős, hogy a végrehajtó a beköltözhető lakóingatlant az árverési vevőnek köteles birtokba adni az árverés sikeres lezárásakor (további feltételek teljesülése esetén)", illetve "a beköltözhető jelleg ugyanakkor jogi jelleget, a végrehajtó segítségével való birtokbavétel lehetőségét jelenti".
Ez pedig érdekes helyzetet teremt: hogyan lehet úgy birtokba adni a lakóingatlan résztulajdonát, hogy a nem adós tulajdonostárs (vagy az ő jogán ott tartózkodó személyek) birtoklását ne akadályozzák, zavarják?
Erre én laikusként nem tudom a választ, de úgy tűnik, a végrehajtó sem.
Pláne akkor venne érdekes fordulatot az ügy, ha kiderülne pl., hogy az adós a nem adós tulajdonostárs jogán az egyelőre elméletben lezajlódó kilakoltatás után továbbra is zavartalanul az ingatlanban tartózkodhat.
Feltételezem, időben beadtad a kiürítési kérelmet, amire ezek szeint érkezett egy jegyzőkönyv? átirat? a végrehajtótól.
Pontosan mi áll benne, mire hivatkozva nem hajlandó kitűzni a birtokbaadás időpontját?
@drbjozsef
„a "sima" (Vht. 154.§ szerinti) birtokbaadás ”
Az az eljárás a tulajdonjog átadása. Az egész szakasz kizárólag a tulajdonjog átszállásából adódó szabályokról szól, különösen a (3) bekezdés, ahol még a birtokon belül maradó bérlőről/haszonbérlőről is szó van.
De amúgy egyáltalán nem akarja birtokbaadni a végrehajtó? A 154/A.§ szerint sem?
matroz100,
Én nem azzal foglalmozom, majd kijavítanak az okosok, de a "beköltözhető" és a "lakott" fogalmak a Vht. tekintetében nem teljesen azonos értelműek azzal, amit a köznyelvben jelentenek. Főszabályként "beköltözhetően" kell árverezni, és csak a 141.§(3) feltételeinek valamelyikének fennállása esetén kell "lakottan".
A "beköltözhető" nem azt jelenti a Vht esetében, hogy odamehetsz oszt becuccolhatsz.
Ettől függetlenül lehet hogy senki se lakik ott, lehet, hogy teljesen más lakik ott, a fizikai birtokbaadás ettől teljesen független.
Szóval a kérdésedre válaszolva : igen, előfordulhat, hogy a "sima" (Vht. 154.§ szerinti) birtokbaadás nem lehetséges.
Üdv, ha jól látom, ezen a felületen nem csak laikus kérdezők, hanem végrehajtással foglalkozók is jelen vannak. Látott már valaki olyat, hogy a végrehajtó az osztatlan közös tulajdonban lévő lakás rész tulajdoni hányadát az osztatlan közös tulajdonra tekintettel beköltözhetően írja ki árverésre, de nem adja birtokba?
Osztap makulátlanul megírta mi az eljárás. Egy vagy több kutya nem lehet az akadálya a birtokba adásnak. De ahogyan a zárfeltörő lakatosnak is van költsége a gyepmesternek is. Elég húzos egyébként a díja, főleg ha 60 napig tárolja, de a költséget te előlegezed az adós viseli.
Településtől függően 7-10 ezer forint a befogás díja. 500-600 ft/km a kiszállás. Napi tartás díja 2-3 ezer forint/nap, de ettől magasabb díjak sem elképzelhetetlenek.
Persze birtokon belül lenni a releváns, gondolom :)
„a birtokba helyezés egy helyszíni jegyzőkönyvvel ugyan megtörténik, de a kutya lesz a fizikai akadály, hogy a házba vagy az udvarra jussak”
Nem. Ha a házba nem tudsz bemenni, akkor nem történik meg a Vht. 154/A. § (12) bek. szerinti birtokbaadás - mert fizikailag nem tudod birtokba venni az ingatlant. A végrehajtást kérő dolga, hogy lakatos, költöztető, esetedben sintér legyen ott, amikor a végrehajtó megkísérel birtokba adni. Vht 181/A. § (2).
Viszont az állat őrzése, amint Te is írod, a Te kötelességed, nem az Önkormányzaté (ami ebrendészeti feladatai ellátására fenntarthat saját gyepmesteri telepet). Az Önkormányzatnak itt semmi dolga nincs, hatóságként nem jár el. A Te feladatod, hogy találj olyan sintér szakembert, aki a kutyát befogja, és 60 napig tárolja (etesse, stb.). Akár az Önkormányzat gyepmesteri telepét (ha vállalják, piaci alapon), akár mást. Itt a szakember a Te megbízottad, ugyanúgy, mint a lakatos meg a költöztető.
Kedves Szakértők!
Szeretném megkérdezni, mi a jogszabályi eljárásrend akkor, ha a végrehajói birtokbaadás során az adós nem tudja magával vinni az ingatlanban lévő állatot (kutyát), esetleg az kifejezett házőrző jellegére való tekintettel akadályozza, vagy meghiúsítja árverési vevő birtokba kerülését? (jó-jó, a birtokba helyezés egy helyszíni jegyzőkönyvvel ugyan megtörténik, de a kutya lesz a fizikai akadály, hogy a házba vagy az udvarra jussak, nem beszélve arról, hogy ha nincs etetve-itatva és ott pusztul el, az az én lelkemen szárad, a Btk. szerint is).
Elfogadom azt az érvelést, miszerint a kutya ingóságnak minősül, és a 60 napos felelős őrzési kötelezettségemnél fogva legfeljebb eddig vagyok köteles a befogás, gyepmesteri telepre való elszállítás és ellátás költségét meghitelezni (aztán úgy hajtom e az adóson, ahogy tudom), csak azzal nem vagyok tisztában, hogy a gyepmester ilyen esetben (magánterületen, nem közterületen van a kutya) az árverési vevő felhívására jogosult-e intézkedni, vagy a helyszínen jelen lévő karhatalom hivatalos felkérése szükséges?
valaki123
„Nem az a bajom, hogy 2 év eltelt.”
Valamiért mégis ezt írtad: „ami másféléve X pénz volt az most annak most a 80%-át éri, az ingatlanárak felmentek,
nyilván ha befektetettem volna, nem ennyit érne ez a pénz......közel 2 évig beragadt a pénzem.”
Szóval én értem, hogy nem ez a bajod, csak nem hiszem el! :D :D :D
„Ha a végrehajtó az értékbizonyítványban szereplő adatot helyesen vezette fel a hirdetményre, de az értékbizonyítvány volt a téves, akkor viszont szerintem megkésett volt adós kifogása, hiszen az értékbizonyítvány alapján megállapított becsértéket, nem pedig a hirdetmény/jegyzőkönyvet kellett volna megtámadnia (Vht. 140.§ (7) )”
Ebben nincs igazad. A Vht. sehol sem írja elő kötelezettségként, hogy a becsérték megállapításánál az ingatlan jellemző tulajdonságait feltüntesse a végrehajtó. /Hirdetménynél igen/, ahogyan az egyéb végrehajtási joggal biztosított követeléseket sem kell feltüntetni a becsértéken. Így gyakran előfordul, hogy azon kívül, hogy "kivett lakóház, udvar, gazdasági épület" cím, hrsz, érték, tul hányad és a jogi kioktatás más nem is szerepel rajta. Így nyilván nehéz támadni jogorvoslattal, amit csak a hirdetmények tüntet fel a végrehajtó a Vht. 143. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.Az más kérdés, hogyha kevesellte az ingatlan értékét, akárhány négyzetméter is, akkor miért nem kifogásolta a becsértéket... a szakvéleményben akkor egyértelműen szerepelt volna minden.
bocs, ez befejezetlen maradt:
Erről a tévedésről viszont az árverési vevő a legnagyobb igyekezete ellenére sem szerezhet tudomást.
az a fantasztikus, hogy nálad mindig változik a tényállás :) a telken lévő épület alapterülete valóban nem szerepel a tulajdoni lapon.
De akkor mivel nem egyezett? Hiszen a tulajdoni lapon nem létező értékkel sem egyezni, sem attól különbözni nem lehet. :)
Ha a végrehajtó hibásan vezette fel a hirdetményre az értékbizonyítványból az épület/lakás alapterületét, akkor az a végrehajtó hibája, az adós kifogása alapos. Erről a tévedésről viszont az árverési vevő a legnagyobb
Ha a végrehajtó az értékbizonyítványban szereplő adatot helyesen vezette fel a hirdetményre, de az értékbizonyítvány volt a téves, akkor viszont szerintem megkésett volt adós kifogása, hiszen az értékbizonyítvány alapján megállapított becsértéket, nem pedig a hirdetmény/jegyzőkönyvet kellett volna megtámadnia (Vht. 140.§ (7) )
„Azon csodálkozom, hogy egyáltalán igazat adtak az adósnak....”
De a lényeg akkor is az, hogy az égvilágon nem bírtál érvelni a magad érdeke mellett semmit.
A bíróság meg csak abból tud ítéleni, amit a felek/érdekeltek elébük raknak. Néma gyereknek nem csak az anyja, a bíró sem érti a szavát!
uff, most már tényleg.
valakinek valaki más? :) Csak tájékozódni akarok, nem vitatkozni!
Még annyit szeretnék kedve eulimen, és köszönöm a kúriás döntést, elolvasom, hogy a tulajdoni lap NEM tartalmazta az épület alapterületét, csak a földterületét.... Hiába is néztem volna a tulajdoni lapot, előrébb nem jutottam volna. Az adó értéket pedig a vh kérte be, én azt nem láthattam. De engem nem is zavart mi van odaírva. Azon csodálkozom, hogy egyáltalán igazat adtak az adósnak....
„És mint mondom, hiába írod a földhivatal teljesen más m2 tartott nyilván mint az adóérték. érted? ”
Hogyne érteném. Te nem érted, hogy ha a hirdetményt összevetetted volna a földhivatali leíró adattal, abból kisült volna, hogy huncutság van. Még mielőtt ajánlatot teszel.
„Szerintem hülyeség.”
Mégsem fellebbeztél, csak itt vered magad.
Olvasd el a Bírósági Határozatok Gyűjteményében a Kúria Pfv.III.21.302/2020/6. ítéletét. Ebben az esetben nem az alapterület, hanem az ingatlan besorolása volt tévesen a feltüntetve a hirdetményben.
Lásd még:
"Az árverési hirdetményben tehát a végrehajtó - nem mérlegelhető módon - kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat adhatja meg." (indoklás [51])
https://eakta.birosag.hu/…tarozat-pdf/?…ria&ugyszam=Pfv.21302/2020/6&azonosito=bd7be457-c9fd-416b-ac61-bd72007029c0
(igaz, a perbeli esetben az árverési vevőt az áverési vétel bejegyzésével valóban kár érte, mivel a földhivatali besorolással eleve nem vette volna meg, viszont ez a vételár visszafizetésével kártalanítva lett. Ő is álmodott holmi plusz kártérítésről, de nem kapta meg).
Részemről uff.
Az igazolási kérelemnek mi köze van az alapterülethez? :D Az igazolási kérelmét elfogadta a bíróság ezért beadhatta a kifogását. Az van a törvényben, ha tudod, hogy 3 hónapig élhet igazolási kérelemmel ha bizonyítja hogy nem szerzett tudomást róla. Ezt igazolta mivel nem tartózkodott magyarországon több mint 2 hónapig az egész családjával. és nem kereste jelzéssel jött vissza a levél. Arra hivatkozott, h az ingatlan alapterülete nem annyi, kisebbet tüntetett fel a vh. A bíróság a Vht. 143 d alapján igazat adott neki mert az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait tartalmaznia kell. Szerinte lényegesen sértő. Szerintem hülyeség. A vh is megírta hogy nem hibázott. De nem adtak neki igazat. És mint mondom, hiába írod a földhivatal teljesen más m2 tartott nyilván mint az adóérték. érted? Tehát az az ingatlan lett árverezve amire licitáltam de nem annyi m2. És ez az adósnak kedvezőtlen volt. A bíróság neki adott igazat. Ennyi.
@valaki123
„Most ennek mi jelentősége??? ”
Ember, csak annyi a jelentősége, hogy bennragadt a pénzed, és most itt vered magad, mert nem voltál képes érvelni a saját igazad mellett, hogy az ingatlant a fekvés és helyrajzi szám azonosítja (az meg stimmelt), az alapterület meg olyan tájékoztató adat, ami ingyen hozzáférhető a földhivatali adatbázisban, az ingatlanok leíró adatainál, tehát az árverező akár csekkolhatja is, főleg, ha érdekében áll.
És mielőtt neked állna feljebb: igen, mindenki hibázhat, de aki tízmilliókkal gurigázik, miért nem képes arra a minimális ellenőrzésre, amit a befektetett pénz megkívánna? Még mielőtt ajánlatot tenne?
Én folyamatos árverésből aktivált hirdetménynél jeleztem a végrehajtónak, hogy ott már nem stimmel az ingatlan címe (a település a folyamatos hirdetményhez képest megváltozott). Megköszönte, törölte, újra kitűzte, hiszen elsősorban az én érdekem, nehogy ilyen balf@kodások miatt fussak lukra (az adós nagy valószínűséggel sikerrel támadta volna meg emiatt az árverést).
De továbbra sem tártad fel az összefüggést, hogy az ingatlan alapterületének elírása hogyan vezetett az adós bíróság által elfogadott igazolási kérelméhez. A lakcíme is el lett írva valahol?
Most ennek mi jelentősége??? Ha a bíróság kimondja hogy jogsértő volt a vh akkor mit kellene vele tenni? Hogy védjem a vételem? Azt írta le hogy az ingatlan alapterülete nem annyi a bekért adó értéken mint a tullapon és az anomáliat egyéb irat bekérésével orvosolhatta volna a vh. Most ezzel lehet egyetérteni vagy nem. A lényeg, hogy jogerősen megsemmisítették az árverést. A bíróság azt mondta ki hogy a többi potenciális licitálót ez az eltérés (kisebb négyzetméter lett ráírva a hirdetményre nem a nagyobb) az adós terhére eltántorította ezért lett alacsonyabb az árverési licit. Én vevőként erre mit fellebbezzek? Méregessem centivel az ingatlant vagy kérdezzem meg ki hogyan mért és miért rajtam csattan az ostor?
@valaki123
oké, tehát a lényeg, hogy szótlanul-tételnül végignézted, hogy egy cca. 38M Ft árverési vételáron megvett lakóingatlant gyakorlatilag kifellebbez a kezed közül az adós (merthogy csak a vh. fellebbezett, te nem).
Másrészt még mindig nem részletezted ,hogy mi is volt az az eltérés a hirdetményben, ami miatt meg kellett semmisíteni az árverést, s hogy ekkora ingatlanérték esetén esetleg elvárható-e olyan árverezői figyelem vagy utánajárás, ami mellett valószínűsíthető lett volna, hogy te is észrevedd. Valamint, hogy közhiteles adatokból lekérdezve a téves adat valóban a végrehajtó sara-e.
Eulimen
A lényeg, hogy nem tartózkodott otthon és a 3 hónapba belefért az igazolási kérelemmel!! Árverés 1. szakaszában nyertem, 2 napra rá behívott a végrehajtó, aláírtam a jegyzőkönyvet, megfizettem a vételárat és eltelt a 30 nap így bejegyezhette a tulajdont! a végrehajtónak végig nem kerestével ment vissza a levél. Szóval ilyen 80. napon adta be az igazolásit az adós, bizonyította, hogy sem az árverésről sem a jegyzőkönyvről nem tudott, nem tudta átvenni. A felosztás volt az első amit átvett, mert akkor már otthon volt! de addigra már teljesen jogosan csinálta a végrehajtó a dolgokat, mert ő abban a tudatban volt, hogy az árverés jogerős. Az igazolási kérelem miatt azonnal felfüggesztette a bíróság az ügyet, tehát nem megsemmisítette! És az igazolási kérelm miatt megvizsgálta a bíróság az árverést és úgy látta hogy a hirdetmény az ingatlan adataiban eltérés van, rosszul írta ki a végrehajtó ami az adósnak sértő. Ezért megsemmisítette. A végrehajtó fellebbezett! de a Törvényszék is igazat adott az adósnak!
Ez az egész nincs, ha nincs az igazolás! Persze ezzel nem lehet számolni. De ha időben adja be a megtámadását az árverésnek az adós, mert otthon van, akkor azt mondom oké, nyernek néha az adósok is. De így pont rosszul jött ki nekem.
@valaki123
„Oké. És az illeték?”
Lásd Itv. 79.§
„És a bejegyzés díja? ”
Szerintem ide pedig az 1/2024. KTM rendelet 4.§ vonatkozik.
Persze mindkettőhöz előbb be kell állnia a tulajdonjog visszállításának.
@valaki123
„Ezzel még nem is lenne bajom, csak azzal, hogy közel 2 évig beragadt a pénzem.”
Ha kértél volna fizetési haladékot, akkor legalább megtetted volna azt a kockázatcsökkentő lépést, amivel egy okos árverési vevő mindig él (az más kérdés, hogy a végrehajtó megadja-e neki). Ha ugyanis megkapod, akkor csak az árverési előleged csücsül a letéti számlán másfél évig, hiszen a jegyzőkönyvben rögzített fizetési határidő előtt beesik az adós kifogása, az meg általában kitolja a vételárhátralék megfizetését a jogerős döntésig. Ami eben az esetben az árverés megsemmisítése volt. Bár a tényállás alapján épp az vélelmezhető, hogy a végrehajtó az adós kifogása előtt intézkedett.
„Érdekeltként megkaptam a végzéseket.”
És észrevételt is tettél azokra? Ha pedig az elsőfok semmisítette meg az árverést, arra esetleg szántál 7000 forintot, hogy fellebbezz?
Ismét azok a fontos nüanszok, amikkel a saját érdekedet tolod...
„Így jelenleg is a tulajdonomba van az ingatlan, amire illetéket is fizettem.”
Ehhez a kérdéshez jogászkommentár kellene, mert ehhez én már kevés vagyok, és el nem tudom képzelni, ez hogyan történhetett.
Hiszen csak jogerős árverési jegyzőkönyvvel jegyezhető be a tulajdonjog, az meg nem emelkedhetett jogerőre, hiszen épp ezt támadta meg az adós. Ha így történt, akkor a végrehajtó valóban hibázott abban, hogy nem várta ki az adós jogorvoslatát, és idő előtt intézkedett.
De ha már így alakult, szerintem a tulajdonjogod bejegyzését közigazgatási perben kell(ett volna) megtámadnia az adósnak (és ebben nyilván nem te leszel az alperes). Nem tudom, mi van akkor, ha ez nem történt meg; pláne, ha ha volt olyan intézkedése (jegyzőkönyv) a végrehajtónak, amivel a tulajdonodba adta az ingatlant a Vht. 154.§ (1) bekezdése alapján, és konkrétan erre az intézkedésre nem érkezett végrehajtási kifogás. Az árverési jegyzőkönyv megsemmisítésével viszont még nem lesz automatikusan "visszaállítva" a tulajdonjog a földhivatalban (ha már így alakult). Viszont ezek után kiírni sem lehet az árverést addig, amíg "vissza nem áll" az adós tulajdonjoga, természetesen a végrehajtás folyni fog ellene továbbra is.
Másrészt jó lenne tudni a pontos tényállást, a bíróság a végzésében pontosan miről rendelkezett. Hiszen ha az árverési jegyzőkönyvet és a hirdetményt támadták meg egy kifogással, akkor az alapján nem lehetett volna a felosztási tervet megsemmisíteni.