Ne haragudj Lyonee, de tudok én is számolni. Azért tettem fel ezt a kérdést mert, ha már az IMI program úgy számolta ki a besorolásomat, hogy én jól jártam akkor milyen alapon bírálják ezt felül. A program tényleg 1988.12.31-re hozta ki és meg is találtam a hibát, hogy miből adódik. pl: Amikor 1994.06.22-1995.05.31-ig dolgoztam akkor az úgye úgy is lehet számolni, hogy 11 hónap a júniusból meg 9 nap, de a program nem igy számolja. Hanem 06.22-05.21-ig 11 hónap és még 10 nap. Ilyenekből jön össze a 2-3 nap különbség.
Arról én nem tehetek, hogy igy működik a program. Miért nem fogadja el az ellenőr a program számítását? Különben a nyugdijfolyósitó is úgy számol, hogy összeadja az összes napot. Az évet 365-nek a hónapot 30-nak veszi és igy számolja ki a szolgálati időt. Tehát minden szökőévvel nyersz egy napot. Ha igy számoltuk volna ki az időmet akkor meg 1988.12.26. lett volna a munkaviszony kezdet.
közalkalkalmazotti jogviszony számítása besoroláshoz
„"A szakvizsgákról még annyit, hogy csak a munkakör betöltéséhez szükséges vehető figyelembe az osztályba sorolásnál.”"
- Na igen. Ezt mindig is nagyon durvának tartottam, mert egynémely területen azért mégse mindegy. Egy dolog, hogy mi a kötelező minimum, na de egy másik dolog, hogy azt a területet milyen színvonalon látja el valaki .... De persze ezt nem divat elismerni netán még díjazással is...
Soknak fogalmuk sincs a besorolásokról,a kjt-ről, megkapja a kinevezését, aláírja... A példád elég durva, de az előfordul, hogy H helyett F-be sorolják k-t. Persze idővel minden kiderül. Aztán jön a mese, magyarázat. Sajnos még az idősebb közalkalmazottak egy része sincs tisztában ezekkel. A legtöbb visszásság inkább az A, B, C, D osztályba-sorolásnál történt, történik. De anyagilag most ezeknek azért nincs nagy jelentősége, mert, mint írtam az illetmény egy csomó fizetési fokozatban (B, C, D, E) ugyanannyi. Sokan nem foglalkoznak vele, nem feszítik a húrt, mert az illetmény nem lenne több. A %-os szorzót is szeretik elsinkófálni a munkáltatók, vagy nem attól az időponttól adni, amitől járna.
A szakvizsgákról még annyit, hogy csak a munkakör betöltéséhez szükséges vehető figyelembe az osztályba sorolásnál.
De olvasd el a kjt-t, ha ennyire érdekel ez a téma. Szerintem hamarosan megváltozik, lehet teljesen újat írnak, mint a köztisztviselőknél.
Na de ha annyira nem is ismeri, hát pont az osztályba sorolás azért a leírtak szerint elég egyértelmű. Úgy értem, hogy most egy egyetemről kikerülve nyilván tisztában van az illető, hogy nem tehetik C osztályba. Ha meg mégis teszik, na az már több mint pofátlanság, eleve hogy ennyire nagyon hülyének nézik az illetőt.
Ez akkor a táblázat szerint igen könnyen visszaellenőrizhető az alkalmazott által ...
Ja hát, igen, kedves húzás ...
Aztán nyilván próbáljon csak reklamálni az igazáért, és mindjárt nem lesz munkahelye. Teljesen magyar ... szóval érthető, igen.
A fenntartó ellenőrizni szokta a besorolásokat, hisz ő finanszírozza, így kibukik a szándékosan vagy vétlenül okozott hibás besorolás. A beírónál is így derült ki. Sajnos nem az a jellemző a hibás besorolásoknál, hogy magasabb lenne, hanem inkább fordítva. A munkáltatók az új munkaerőket, a pályakezdőket, -akik még nem ismerik a kjt-t- megpróbálják megvezetni, főleg az osztályba sorolással, vagy a %-os szakmai szorzó meg nem adásával.
Köszi Lyonee, azt hiszem, értem már teljesen.
Azért a legutolsó dologban ne legyél ám biztos, mert azon a bizonyos "titkos" helyen is csak valamivel a közalk. felett volt a pénz, csak hát a munka jellege miatt az ilyen szempontból örökre elveszett időnek tekintendő, sehova se számít. A privát szférában meg azért ez a titoktartási jelenség gondolj bele mennyire komoly lehet X és Y cégnek egy fejlesztőmérnökük esetében pl ... Pont azt akarják ezzel kivédeni, hogy nem ám valamelyikük felmond, aztán másnap az összes ottani tudásával, szakmai titkokkal átcsábítják ötszörös pénzért a konkurens céghez. Bizony, nem ritka! Volt nekem olyan ismerősöm (nagyon magasan képzett mérnök volt a srác), akit azért küldtek el az állásinterjúról, mert lazán megmondta, hol dolgozott addig. És úgy gondolták, ha ennyire könnyen kiadja az infót magából, akkor ugyanígy őket is kiadja majd később, és oda se vették, nem tartották így megbízhatónak.
Jó, tudom, ez most csak egy példa, és állami területen ez nagyrészt nem így megy. Persze az megint más kérdés, hogy ha valaki elő áll 2 egyetemivel meg 4 szakosítóval, akkor talán a fene se kezd el utána kutakodni, hogy vajon mit és hol dolgozhatott X évig. Meg hát a mai rohanó világunkban igazából talán nem is nagyon érdekel senkit, kivéve ha ilyen adminisztratív célokhoz kell.
Na mindegy, értem ezt a besorolást, csak akkor úgy fogalmazok, hogy továbbra is azt látom benne, hogy egyszerűen nem tartják be. Azaz hiába közalk meg hiába kötelező érvényű, egyes helyek igen rugalmasan tudják kezelni a fokozatokat, de akár az osztályokat is. Amíg nem megy más helyre, addig persze nincs gond vele.
Akinek olyan titkos munkahelye van, azt úgy megfizetik, hogy eszébe sem jutna, hogy bruttó 120e-200eFt-ért közalkalmazott legyen.
Szia, én most már megyek aludni.
0 év igazolható munkahely bizony az 1. fizetési fokozatot jelenti.
62. § A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak.
63. § (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
64. § (1) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.
(2) A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a 65. § (3)-(5) bekezdése alapján megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.
A 87/A.§-t is nézd meg!
A külföldi munkavégzés ideje is beleszámít a besorolásba, ha hitelt érdemlően bizonyítva van, de csak a besorolásba, végkielégítésnél, és jubileumi jutalomnál már nem.
„"És biztos, hogy észreveszik, mert újraszámolják”"
De ezt most félig nem is értem.
Hát mit számolnak újra? Egyre több olyan cég van, amelyik szigorú titoktartási szerződést irat alá veled, még magáról a tényről is, hogy náluk dolgoztál, mert ugye félnek, hogy aztán a konkurenciához megy az illető. Meg X év kihagyást is le szoktak fektetni a szerződésbe a konkurens cégek közötti átjárást illetően.
Most ez "állami szférában" persze nem éles helyzet, de azért érdekelne, hogy ha valaki 50 évesen oda állít valahova 2 diplomával meg 3 szakosítással, viszont nulla igazolható munkahellyel, akkor ilyenkor mi történik? 50 évesen is kezdőként lesz besorolva?
Ez most érdekes .... És nem irreális dolog napjainkban már állami helyek vonatkozásában se, hát én is voltam olyan állami fenntartású helyen 1 évet, amiről hallgatnom kell örökre. Gondolom, más is. Hát ezt így nem értem :(
értem, értem, kösz!
akkor a 2 szakvizsgás egyetemi az meg lesz az "I" ?
gondolom, igen.
De most tényleg, az egyetemi után ha valaki már a 4-dik szakosodását csinálja, akkor az nem emel már semmit?
Akit pedig ismertem, az valóban lehet hogy 12 éve végzett kb, de hogy egyetlen nap ideje se volt, ez biztos, mert úgymond frissen jött vissza külföldről, és Magyarországon az volt az első munkahelye, az első közalk. munkaviszonya.
Szóval ezek szerint azt az 5-ös besorolást ajándékba kapta, ha jól értem, de azért meg fogom nézni azt a jogszabályt, amit írtál. Köszi!
Ha valakit rosszul sorolnak be, azt az új munkahelyén, ha észreveszik, visszasorolják. És biztos, hogy észreveszik, mert újraszámolják. Ha a munkáltató csökkenti 1 évvel a 3 éves várakozási időt magas színvonalú munkavégzés miatt, azt nem köteles elfogadni az új munkáltató, nyugodtan visszasorolhatja. Viszont a tv. által előírt kötelezően adott (pl. a 7 évenkénti továbbképzés teljesítése, vagy miniszteri, vagy állami kitüntetésért kapott) 1 év várakozási időcsökkentést figyelembe kell vennie.
"(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét - e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti - garantált mértékre kell csökkenteni."
F főiskola, G szakvizsgázott főiskola, H egyetemi.
Osztályokba a végzettség alapján, osztályon belül fizetési fokozatokba pedig a szolgálati idő (nem nyugdíj!) alapján sorolnak be. Nem csak a közalkalmazotti jogviszonyokat kell figyelembe venni a besorolásnál. Pl. a munkaviszonyok közül azokat amelyeket a besorolás alapjául szolgáló végzettség megszerzése óta töltött be.
Jubileumi jutalomnál viszont csak a közszférában végzett jogviszonyok számítanak, a munkaviszonyok nem.
Ha kb. 12 éve szerezte meg az egyetemi végzettségét, és eddig munkaviszonyban állt, nem H1-be kell besorolni, hanem H5-be.
A besorolást mindig a végzettség (osztály) és a szolgálati idő(fokozat) határozza meg, még ha magasabb illetményt is kap a közalkalmazott, mint amennyi a besorolás szerinti garantált illetménye lenne. Aki az 5-s fokozatban van, annak több, mint 12 év (de 15-nél kevesebb) olyan jogviszonya van, amely figyelembe vehető a besorolásnál.
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
60§-68§-ig érdemes átnézni.
Na csak várj!
„"A bértábla a garantált illetményt tartalmazza, de lehet annál többet is adni, ha a munkáltatónak van rá lehetősége.”"
- Ez most azt jelenti, amit szó szerint olvasok, hogy lehetősége van több pénzt adni, vagy azt, hogy lehetősége van feljebbi kategóriába sorolni?
És ahogy írtad már, ez a következő munkahelyen vagy megmarad vagy elveszik, ez azért érdekes dolog ...
Ja bocs, amit én tudok, az akkor ebből a szórásból pont kimarad, azaz lehet, hogy akkor őt nem is érinti ez a tábla szerinti és a garantált miatti különbözet stb, mert azonnal kezdésnek H5-ös kategóriába tették.
Fogalmam nincs hirtelen, hogy a H az melyik is, ha azt írtad, hogy az F a diplomás (bár gondolom, hogy az F a főiskolai akkor, és talán a G az egyetemi ...). A "H" viszont mi? Lehet, hogy a PhD ? Vagy egyéb szakosodás?
Esetleg tudnál nekem linkelni vagy írni jogszabályt, ami meghatározza ezeket a kategóriákat? köszi
A bértábla a garantált illetményt tartalmazza, de lehet annál többet is adni, ha a munkáltatónak van rá lehetősége. (Nem jellemző.) Valószínűleg te is ilyen esetről tudsz. Pl. C5-ben 85000Ft az illetmény, ezt ki kell egészíteni 108 000 Ft-ra a garantált bérminimumra, de a munkáltató, ha úgy gondolja akár 120000Ft-t is adhat. A besorolás akkor is C5 marad.
A közalkalmazotti bértábla 2008 óta változatlan, de a minimálbért és a garantált bérminimumot biztosítani kell. Az A osztályt a minimálbérre, a B, C, D, E osztályokat pedig a garantált bérminimumra kell kiegészíteni, ha annál alacsonyabb lenne a fizetési kategóriájában. Így fordulhat elő, hogy pl. a B és C fizetési osztályban mindenki (B1-B14, C1-C14), a D-ben D1-D12-ig , E-ben E1-E7 besorolt 108000Ft-t kap.
A diplomások bére változatlan, az F1-be sorolt diplomás bruttó 14000Ft-al kap többet, mint az előbb említett osztályba tartozók.
Köszi Lyonee!
Hát ez igen durva így. Csak mert tudok olyanról, hogy eléggé kényszerhelyzetben voltak, aztán emiatt felvettek úgy valakit, hogy rögtön indulásnál 4 kategóriával jobba sorolták be. Most akkor ha 2 év múlva más munkahelyre megy az illető, akkor esetleg visszaugrik 2-őt?
Háááááát, elég érdekes ez így :) Én azt hittem, amit elért egyszer így-úgy, azt már megtartja, de ha nem, hát nem.
Ha összeadod az összes jogviszonyt és az utolsó munkába állásod dátumából kivonod ezt az összeget megkapod a közalkalmazotti jogviszony elméleti kezdő dátumát. Ugyanezt kapod, ha az összes kieső időt összeadod és hozzáadod a legelső jogviszony kezdő dátumához!!!
"Vonj már ki 1987. szept. 1-ből, 1 év 4 hónap 2 napot! Hogyan eshet az december 31-re?"
Helyesen !
Adj hozzá 1987. szept. 1-hez, 1 év 4 hónap 2 napot! Hogyan eshet ez december 31-re?
"Vonj már ki 1987. szept. 1-ből , 1 év 4 hónap 2 napot! Hogyan eshet az december 31-re? De ehhez még IMI sem kell csak exel, nagyon jól számol a dátumokkal."
Az exel használatát sok munkaviszony esetén a dátumok összeadására kivonására értettem, ez IMI nélkül is elvégezhető.
A fenti példánál meg elég ránézni a dátumokra és ordít, hogy nem lehetséges. Ehhez még exel sem kell.
Mindenhol újraszámolják a szolgálati időt és újra besorolják a közalkalmazottat. A jó munkavégzés miatt kapott 1 éves kedvezményt a kategóriaváltásnál nem köteles figyelembe venni az új munkáltató, csak pl. a pedagógusoknál a hétévenkénti kötelező továbbképzések teljesítése miatti 1 évvel korábbi kategóriaugrást.
huu ez izgi téma ...
És akinek egy munkahelyén amolyan haveri alapon, hasra ütésre állapítottak meg egy besorolást, azt viszi tovább a következő munkahelyére vagy a következő munkáltató felülbírálhatja ezt a besorolást? szóval akkor abban lehetséges vissza is lépni?
Vonj már ki 1987. szept. 1-ből , 1 év 4 hónap 2 napot! Hogyan eshet az december 31-re? De ehhez még IMI sem kell csak exel, nagyon jól számol a dátumokkal.
Én is dolgozoztam az IMI programban ami most már KIR. Nem a kieső idővel foglalkozik, hanem azzal a jogviszonnyal ami beszámít a besoroláshoz, jubileumi jutalomhoz. Be kell jelölni, hogy a felvitt jogviszonyt mihez lehet beszámítani. Mert ugye vannak olyan jogviszonyok ami a besoroláshoz beszámít a jubileumi jutalomhoz pedig nem. Azóta már munkahelyet változtattam és itt is ugyan azt hozta ki a KIR program mint az régi IMI program. Tehát nem azt amit az ellenőrök számoltak. Még mindig arra lennék kiváncsi, hogy milyen jogszabályban van leírva a számítás módja.
Az IMI igenis foglalkozik a kieső idővel, ezért adja össze a munkaviszonyokat, és kreál belőle egyetlen munkaviszonyt. Logikus és korrekt számítás, ehhez nem kell semmilyen jogszabály, mert pontosan megadja hogy egyetlen jogviszonyként mikor kezdődhetett elméletileg a több jogviszonyból álló korábbi foglalkoztatás. Ellenőrizd le!
