Sziasztok!
A kérdésem: Milyen szempontok alapján minősítik a hatóságok színleltnek a megbízási szerződést? Mi alapján minősítik bújtatott munkaszerződésnek? 1 BH-n kívül több anyagot nem találtam a jogtáron. Tudnátok ajánlani BH-t vagy cikket a témában?
Megbízás vs. munkaviszony
A következőket szokták nézni:
- Munkáltató szervezetébe illeszkedve végzi munkáját a munkavállaló vagy sem.
- Van-e hierarchikus kapcsolat a munkáltató, munkavállaló között vagy nincs.
- A munkavállaló munkakör jellegű feladatokat lát el, vagy van egy szerződés, amely a feladatait tételesen, részletesen meghatározza.
- Konkretizáló jellegű vagy korrekciós utasítási jog érvényesül.
- Van-e személyes munkavégzési kötelezettség, vagy helyettes, alvállalkozó igénybevétele megengedett.
- Feladathoz igazodó eseti jellegű a munkavégzés vagy megszabott munkaidőben tevékenykedik az érintett.
- A munkavégzés a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen történik vagy helyileg kötetlen.
- Munkáltató eszközeinek, erőforrásainak, nyersanyagainak használata, vagy saját eszközök és infrastruktúra alkalmazása jellemző.
- Van-e rendelkezésre állási kötelezettség, vagy nincs.
Természetesen nem kell valamennyi ismérvnek fennállnia az átminősítéshez, elegendő, ha kiderül valamelyik jellemző túlsúlya.
Miután taxatív felsorolás a szempontokról sehol nincs, valahogy úgy lehetne összefoglalni, hogy az eset összes körülményeit figyelembe kell venni.
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter
700/2005. (MüK. - ) FMM-PM együttes irányelvét tudom figyelmedbe ajánlani, amely a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról rendelkezik.
Ha sikerül átküldöm e-mail-ben.
Megkaptam a mailt. Köszönöm szépen!!!
Nekem is átküldenéd?Köszönöm
Elküldtem, mondjuk elég érdekesen írtad az e-mail címed!
Sziasztok!
Kérdésem az lenne, hogy csak egyéni vállalkozók esetén vizsgálják-e a bújtatott munkaszerződéseket?
Tehát ha Betéti társaságot alakítok, ezzel kikerülhetem-e az ellenőrzést?
Köszi előre is!
Nem. Ez nagyon egyszerű kibúvó lenne. :)
Tekintettel arra,hogy a OMMF-nek nincs joga,munkaviszonnyá minősíteni két gazdasági társaság között fennálló jogviszonyt,elvileg ezzel kikerülehető!
Nem kerülhető ki. Ha szinlelt szerződésről van szó a szerződést a tényleges tartalom alapján kell minősíteni. Ha ténylegsen ez munkaviszonynak minősül, akkor kiszabhat bírságot bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Ami a költségoldalát illeti, és ami igazán jelentős lehet ezeknek az adó és járlékterheinek a megfizetését jelenti, ahol az APEH megállapíthatja a vonatkozó adó és járulékterheket (igaz az amnesztiatörvény értelmében 2006. június 30-ig még van egy kis idő rá, hacsak a választások előtt meg nem hosszabbítják a határidőt :).
Viszont az OMMF vizsgálhatja a bt. és tagja közötti személyes közreműködés tartalmát, és ha ez egy harmadik személy felé irányuló munkaviszonyt leplez, akkor büntethet. Az APEH meg aztán bármit vizsgálhat.
Konkrétan miről van szó?
A színlet szerződés megállapítása eléggé bonyolult feladat.
Hogy is van ez a bt és tagja közötti személyes közreműködés?Ezt nem igazán értem.Légy kedves kifejteni.
Találkoztam olyan üggyel,hogy a Kft résztulajdonosa és ügyvezetője,korábban x cég munkavállalója volt!
A cég kiszervezte a tevékenységet,minden maradt a régi!
A munkaügyi felühyelőség eljárt az ügyben és munkaviszonnyá minősítette a volt munkavállaló (jelenleg ügyvezető) és az adott cég viszonyát!
Másodfokon a OMMF megállapította,hogy nincs jogkörük vizsgálni az ügyet.
Akkor,hogy is van ez?
Konkrétan a Gt. szerinti személyes közreműködésre gondolok, ennél konkrétabban nehéz lenne leírni.
Másrészt nem az OMMF az a szerv, ami a gondot jelenti igazán, hanem az APEH. Az APEH-nek viszont van hatásköre erre.
Kedves Fórumozók!
A következő kérdéssel szeretnék forulni hozzátok:
Adott társasház közös képviseletét x Bt. végzi. A megválasztott "pénzügyi aláírókkal" 2 fő, megjegyezném, ők nem a számviteli bizottság tagjai vállalkozási szerződést írtak alá. a Kérdésem az lenne, hogy véleményetek szerint, amennyiben sok esetben a számlázás a Bt. nevére és nem a társasház nevére szól, szó lehet-e színlelt szerződésről? továbbá a Társasház Tv a 2003. évi CXXXIII. tv. értelében, nem-emegbízási , vagy munkavégzési jogbviszonyban kell-e állnia a közös képviselőnek a társasházzal? Továbbá a vállalkozó hat hónapos felmondási időt szabatott ki magának, erről mi a véleményetek, továbbá más társasházaknak szolgalmi jog megadását szorgalmazza, mely társasházaknak szintén ő a képviselője, nekünk persze ezen jog megadásához érdekünk nem fűződik.
Bármilyen kapcsolódó javaslatot örömmel veszek, köszönöm segítségeteket.
Happy kis "problémával
A szerződéseket nem címük, hanem tartalmuk alapján kell értékelni. Tehát lehet az a "vállalkozási szerződés" megbízási is. (A téves címadás nem eredményez színlelt szerződést.)
A számlázásról szóló részt kissé nehezen tudom értelmezni, de színlelt szerződés ott sem igen jöhet szóba. Viszont az igaz, hogy vásárolt termékekről, szolgáltatásokról a számlát annak a nevére kell kiállítani, aki fizeti. Másképpen: a Bt. nevére kiállított számla nem állítható be a társasház könyvelésébe.
Kedves Jogászok !
sok fejfájást okoz az egészségügyi színlelt(?) megbízási és vállalkozói szerződések kérdése nekünk. Előre is köszönöma segítségüket.
Mi a korrekt álláspont a következő (nem ritka) esetben?
Az önkormányzat néhány éve a közalkalmazotti munkaviszony felbontására és vállalkozói szerződés megkötésére "vezette rá" a háziorvosokat. A körzeti nővérek egy része is egyéni vállalkozó lett, akik szerződést kötöttek az egyéni vállalkozóként vagy Bt-ben tevékenykedő háziorvosukkal. Mások a doktorok alkalmazottai maradtak.
A vállakozó nővérek szerződése a "színlelt szerződésekhez" sorolható? Ugyanennek a folyamatnak az elején a háziorvosok szerződése az önkormányzattal törvényes? A törvénytisztelő kollégák most nem tudják, mi a teendő! (moratórium lejár június 30-án!)
Szvsz az orvos és önkormányzat közötti szerződés lehet vállalkozási, de az orvos (vagy a bétéje) és az asszisztense szerződése az esetek többségében leplezett munkaszerződés.
Az orvos és az önkori között az erősíti a vállalkozási elemet, hogy az orvos saját kockázatára rendezi be a rendelőjét, vagyis megrendel saját pénzen egy csomó mindent, aztán vagy megkeresi a rávalót, vagy nem. Az orvos mellett dolgozó nővérkénél ez hiányzik.