Kovács_Béla_Sándor
2006.10.22. 11:43
Nem érted te ezt... De ez nem a mi bajunk.
fiz meghagyás szülő nem tudott róla
- 1
- 2
Dr.Attika
#
2006.10.22. 12:03
Hogy tesz e a bíró feljelentést vagy tenni köteles az két külön dolog. A Be. hivatkozott szakasza neki is kötelezővé teszi, mint hivatalos személynek. A törvényben kellene meghatározni, hogy ő kivétel.
Ami pedig a hazudik szót illetik azzal kéretik csínján bánni tegnap óta. Gy.F. a tegnapi kongresszusi beszédében kifejtette, hogy nem hazudott, hanem megküzdött az igazsággal, de sajnos alulmaradt a küzdelemben.
guba idézete eszerint " Aki alulmarad az igazsággal folytatott küzdelemben az alulmarad a tévedésbe ejtéssel folytatott küzdelembe, az pedig alulmarad a tulajdonjog tiszteletben tartásával kapcsolatos küzdelemben."
_Lala_
#
2006.10.22. 12:11
„Akkor egyszerűbb lenne, ha ellent sem mondanának, csak ebben az esetben a követelés a szülőtől válik behajthatóvá, és éppen ez az amit ő nem szeretne. A tartozás alapvetően a szülővel szemben áll fenn a szrződés alapján. Azt kellene elérnie, hogy ezt a gyerek úgy vállalja át, hogy ne legyen büntetőjogi következménye a dolognak a gyerekre nézve. Szerintem a szülőnek csak akkor van meg a kellő garanciája arra, hogy a csemete nem b...-a újra jól át, ha az eljárást perré alakítja és a gyerek így vállalja át a tartozást. Ezzel ő a perből kiléphet. Ha mindez nem így történne, bármikor előveheti a hamis szerződést.”
Ha perré alakul, akkor többé nincs ráhatásuk, hogy lesz-e büntetőeljárás belőle, vagy sem.
Tehát a szülő választási lehetőségei:
- ellentmond a fizetési meghagyásnak, per lesz belőle
1a) nem hivatkozik a szerződés érvénytelenségére, elbukja a pert, végrehajtás;
1b) hivatkozik az érvénytelenségre, a gyerek nem valószínű, hogy megússza;
- nem mond ellent a fizetési meghagyásnak,
2a) kifizetik a végrehajtás előtt,
2aa) kifizeti a szülő, aztán lerendezi a gyerekkel, ahogy tudja;
2ab) ráveszi a gyereket, hogy fizesse ki;
2b) nem fizetik ki, végrehajtás lesz belőle.
A szülő két esetben ússza meg a fizetést:
1b) és 2ab), ebből az 1b) a gyereknek kellemetlenebb lesz,
az összes egyéb esetekben a szülőnek (is) kell fizetnie, nagyság szerinti sorrendben:
2aa), 2b), 1a)
Lehet választani.
„az pedig alulmarad a tulajdonjog tiszteletben tartásával kapcsolatos küzdelemben.”
:)))) Ezt pedig Gy.F.-ről már eddig is tudtuk, ugyebár, holmi állami vagyonokkal kapcsolatban... :)
guba
#
2006.10.22. 12:37
hagyma!
Szerintem nem így van, és azt hogy szerintem hogy van alább elolvashattad. A személyeskedésnek nem itt van a helye és az ilyen tartalmú írásaidra nem reagálok.
A gyerektartás két hónapja való nem fizetése nem vagyok benne biztos, hogy büntetőjogi tényállás. Szerinted az? Segíts már ki a jogszabályi hivatkozással!
Lala
Az hogy büntetőeljárás lesz e vagy sem, az attól függ, hogy a szülő hivatkozik e arra, hogy az aláírás nem tőle származik. A bíróság az ügy bármelyik szakaszában szerez tudomást a bűncs.-ről köteles a feljelentést megtenni.
_Lala_
#
2006.10.22. 12:43
„Az hogy büntetőeljárás lesz e vagy sem, az attól függ, hogy a szülő hivatkozik e arra, hogy az aláírás nem tőle származik. A bíróság az ügy bármelyik szakaszában szerez tudomást a bűncs.-ről köteles a feljelentést megtenni.”
Ha nem hivatkozik rá, akkor lásd 1a) verzió. Ha hivatkozik rá, akkor nem csak a bíróság tehet feljelentést, hanem a károsult is!!!! Tehát a telkó cég is feljelentheti csalásért a kedves gyermeket, és erre komoly esély van...
„A gyerektartás két hónapja való nem fizetése nem vagyok benne biztos, hogy büntetőjogi tényállás.”
Tartás elmulasztása
Btk. 196. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
guba
#
2006.10.22. 13:18
Lala
A választ arra felvetésedre írtam,hogy
"Ha perré alakul, akkor nincs többé ráhatásuk, hogy lesz e büntetőeljárás belőle, vagy sem."
"a telkó cég is feljelentheti csalásért a kedves gyermeket, és erre komoly esély van.."
Valóban lenne rá esély, csak ahhoz előbb valakitől meg kéne tudniuk, hogy csalás történt.
hagyma
#
2006.10.22. 15:22
Guba!
Szivesen kisegitettelek volna a tartás elmulasztása kérdésében, de Lala megelőzött.
A BTK/1978.évi IV.tv/196.§-nál keresd.
guba
#
2006.10.22. 16:16
hagyma!
"egy perben a felperes előadja, hogy két éve nem kapja a férjétől a gyerektartást"
Ez még nem a tartás elmulasztása, és semmilyen más büntetőjogi tényállást sem valósít meg szerintem. Sőt, ha jól emlékszem fél éven túl visszamenőleg az elmaradt tartásdíj sem érvényesíthető alapesetben.
hagyma
#
2006.10.23. 08:10
És mégis ott az a fránya tényállás a BTK-ban..
A csjt.68§/1//2/, az, amire jól emlékszel.
guba
#
2006.10.23. 08:24
A tényállást figyelmesen elolvasva rá fogsz jönni, hogy az általad írt eset nem tartozik a szabályozási köre alá. Egy- egy szónak is fontos jelentősége lehet. Ha élhetek egy példával:
A nemi közösülés ugyebár nem bcs., de ha ezt erőszakkal, stb. teszed, vagy tizennégy éven aluli sérelmére teszed akkor már az.
És az "alaptevékenység" lényegében nem is sokban különbözik.
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.10.23. 08:29
OFF
Abban a tényállásban alapvető elem az "önhibájából" kitétel. Vagyis a volt feleség állítása az elmaradt gyermektartásról már csak ezért sem alapozná meg a bíróság hivatalból tett feljelentését. A "hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény" kifejezésnek kicsit laza értelmezése az, hogy 'valaki olyasmiről beszélt előtte, ami kellő távolságból, hunyorított szemmel nézve akár bűncselekmény is lehet'.
ON
Ezzel szemben nagyon is megáll a feljelentési kötelezettség, ha a polgári ügyet tárgyaló bíróság előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a per alapjául szolgáló ügyben hamis magánokiratot használt fel valaki.
- 1
- 2
