adózás, illeték és pénzügyek

Kedves "elzabetke"!
Ez már nem fórumtéma. Személyes konzultációt igényel.

Kedves Dr.Attika!

Ezt értem,ezért csinálják így a lakás dolgát.De hogyan lehetne másképp megkerülniük az illetékfizetést?
Másrészről az én illeték fizetésem az ami kivált érdekes,mert én már adásvételi szerződéssel venném meg a páromtól az ajándékozás után rögtön, az ingatlan felét.
Számomra az a lényeg,hogy engem milyen illetékfizetési kötelezettség terhel.Őszintén szólva elkezdtem olvasni a törvényt,de nem találtam meg azt a verziót ami a mai napig hatályos lenne,ezért vagyok így elveszve.
Kérem segítse ha tud,mert ez a tényező döntően befolyásolja a lakásvásárlásomat.És nem találok választ sehol.

Kedves KBS!

Tudom,hogy a valóságban nem ajándékozásról beszélünk,de úgy áll a helyzet,hogy ők ezt a megoldást választották,ebbe semmi beleszólásom nincs,nem vagyok Teréz Anya :).
Mindenesetre köszönöm szépen a segítséget.

Ez egy ajándékozásnak szinlelt adásvételi szerződés és az illetéket is az utóbbi szerint kell megfizetni. Persze a NAV nem tud a megállapodásról, ezért illetéket sem fog kiszabni. A gond akkor keletkezhet, ha az anyuka a fia között jogvita alakulna ki a 10 millió forint miatt. Kialakulhat jogvita az esetleges örökösökkel is. más vonalon kell az illeték fizetést legálisan megkerülni.

„az édesanyja neki ajándékozza a lakását a páromnak,de kötnek egy megállapodást amelyben a párom vállal 10 millió forint megfizetésre kötelezettséget”

Miért is lenne ez ajándékozás?

Tisztelt Jogi Fórum!

Arról szeretnék érdeklődni,hogy az alábbi esetben kell-e illetéket fizetnem.
A párommal lakáshoz fogunk jutni a következőképpen:az édesanyja neki ajándékozza a lakását a páromnak,de kötnek egy megállapodást amelyben a párom vállal 10 millió forint megfizetésre kötelezettséget.Aztán a párom nekem eladja(mondjuk másnapi keltezéssel) ennek az ingatlannak az 50%-át 5 millió forintért.
A párommal nem vagyunk házasok,nem múltunk el 35 évesek és az ingatlan többet is ér 10 milliónál piaci áron.
Arra volnék kíváncsi hogy ebben az esetben milyen mértékű az illeték fizetési kötelezettségem?Ha házasok volnánk változna valami?

Köszönöm szépen a választ!

Kedves dmarcsi,

Miért kellett volna mégegyszer adózni? Nem az egészségügyi hozzájárulásra gondol?

Ha kétszer adózott, akkor valószinű, hogy el lett szúrva a bevallás...

Tisztelt Jogi Fórum!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy az önkéntes pénztári számlámat megszüntettem a bank kiutalás előtt levont 40%-ot és adóbevaláskor még egyszer adózni kellet belóle. Miért?

Válaszát előre is köszönöm

Dné

Attila,

Ne haragudj, tisztelem a véleményedet, de ez nem így van. A szerződés meg lett kötve, a vételár meg lett fizetve, milyen jogcímen követelhetné a kereskedő duplán a vételárat?

ELnézsét, látom, hogy gépjárműről van szó. Akkor csak a vagyonszerzésdi illetéket kell megfizetni, ajándékozási illeték nincs.

Kedves Nóra!
jogilag ez az autó nincs kifizetve. A kereskedő követelheti a vételárat a fiától.Harmadik személy javára szóló szerződést kellett volna kötni. Ha a kereskedő nem veszi észre, de pl. 5 éven belül felszámolási eljárás alá kerül a cég, akkor a felszámoló bizonyosan követelni fogja a vételárat a fiától. Be kell menni a kereskedőhöz a fiával együtt és egy pénztár kivételi bizonylattal visszavenni ön részére és bevételivel bevételeztetni a fia nevére.

Mennyi volt a vételár?

Tisztelt Jogi Fórum!

Segítségüket szeretném kérni autóvásárlással kapcsolatban.
Használtautót vásároltam a fiam részére, a forgalmi, az adásvételi az ő nevén van, viszont az autó árát az én folyószámlámról készpénzátutalással a kereskedő számlaszámára teljesítettem.

Van-e bejelentési kötelezettségünk, illetékfizetési kötelezettség valamelyikünknek.
( a fiam a saját gyermekem, nagykorú)

Köszönöm a segítséget előre is.

üdvözlettel, nora

...egyébként maga a határozat szerintem kritikán aluli 2 soros indokolás (túlléptem 1 nappal a határidőt ezért a kedvezmény elveszett). Azt azonban nem értem, hogy mi tartott 1 évig (!!) abban, hogy ezt a sommás döntést közöljék velem (felháborító)!!

Tisztelt jogász Urak, a következő problémám lenne

2005. októberében vásároltam egy házat, 2010 szeptemberében kaptam meg a NAV felszólító határozatát az illeték megfizetésről. Az illeték összegét azonban vitattam mert a T. adóhivatal az összeg megállapításakor nem vette figyelembe a 35 év alattiak első lakáshoz jutásához rendelt 40000 ft- os illetékkedvezményt. Sajnos 1 évvel korábban amikor megkaptam az ominózus határozatot úgy néz ki egy nappal elszámoltam magam és már a NAV határozata jogerőre emelkedett amikor benyújtottam a kedvezmény iránti kérelmemet... A napokban (egy hete) kaptam egy elutasító határozatot az egy évvel korábbi beadványomra (határidők, hogy is van ez???) azzal az indoklással hogy a kérelmem az illeték újraszámítása iránt megalapozatlan volt ui. nekem az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kellett volna nyilatkoznom, így a kért kedvezményt elutasították (a NAV nem adja meg)

Kérdéseim: kérhetem-e az eredeti (jogerős) illeték megállapító határozat felülvizsgálatát??
A másik igazából én nem látom sehol az Itv-ben, hogy az említett nyilatkozat jogerő utáni megtétele jogvesztő lenne...??? ...illetve valamilyen konkrét jogkövetkezménye lenne az 1 napos csúszásnak abban az esetben ha a kedvezményre vonatkozó nyilatkozat előterjesztésére a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése után került sor...

A kérdésem tuladonképpen tehát az, hogy van-e értelme jogorvoslati (vagy az eredeti határozat ellen felülvizsgálati kérelemmel élnem) kérelemmel élnem, vagy ezt a kedvezmény már "elenyészett".

Igazából nem nagyon értem!

Az én könyvelőm azt állítja folyamatosan, hogy visszaigényelte az áfát, és minden rendben van.

Akkor ez azt jelenti, hogy nincs semmi áfa visszaigénylés erre az időszakra, hanem majd valamikor?

Nem a következő időszakra átvihető tétel azt jelenti, hogy negatív az elszámolható adó, de nem lehet visszaigényelni, ezért továbbgördül a következő időszakra.

Tisztelt Forumozók!

A segítségüket szeretném abban kérni, hogy az áfa visszaigénylésnél, pontosabban : Általános forgalmi adó elszámolása résznél, hol találom azt meg, hogy mennyi a visszaigényelt összeg.

Mi a különbség?

Visszaigényelhető adó összege(a negatív előjelű 83. és a 85. sor adatainak különbözete előjel nélkül, ha visszaigénylésre egyébként jogosult)

és a

Következő időszakra átvihető követelés összege.

Nekem az utóbbinál van egy összeg írva, az az, ami vissza van igényelve? ( Ha nem hol találom? )

Köszönöm mielőbbi válaszukat!

Van rá adókedvezmény, nem?

KBS, ez speciel igaz, hiszen (elvileg) az adózott jövedelmem egy része megy önkéntes nyugdíjpénztárba. Az más kérdés, hogy lehet árnyalni ezt, ha a munkáltató fizeti (bár akkor is kell adózni).

Az azért nem egészen igaz, hogy ez "egyszer már adózott összeg".

Kedves Matyankó,

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagságnak, mint a nevéből is hallatszik az a célja, hogy a jövdenőbeli nyugdíjadat hivatott kiegészíteni. EZért van az, hogy minimum 20 évnek kell eltelni ahhoz, hogy adómentesen vehesd ki a felhalmozott összeget (a hozamhoz elég 10 é is). Tehát az adózás egyfajta visszatartó erő amiatt, hogy ne szüntesd meg lehetsőég szerint a nyugdíjbavonulásod előtt a számlát.

Tisztelt Tanácsadók!

A férjemnek volt egy önkéntes nyugdíj pénztári tagsága, melyet a minap megszüntetett, és fel szeretné enni a számlán lévő, őt megillető pénzt. A következőképpen veheti fel: nyomtatványt kell benyújtani a pénztár felé, melyben nyilatkozik, hogy megszünteti a számlát, majd 15 napon belül megkapja a számlán lévő összeg hozamát, ezt követően ( kb fél év ) a pénztár levonja az adót és kiutalja a maradék összeget, melyből a férjemnek még tb-t kell fizetnie.
Kérdem én, hogy azta pénzt, amit én rakok félre magamnak egy számlán, és ez már egy adózott összeg, miután a saját NETTOkeresetemből raktam félre, miért vonnak mégegyszer le mindent? Hányszor kell adózni még az embernek abból a pénzből amiből már egyszer levontak mindent? Miért jövedelemnek tekintik a megtakarított pénzét az embernek?
Válaszukat előre is köszönöm.

Nincs 6%-os illetékmérték. 4 millióig 2, az afölötti részre 4%. De úgy látom, nagyjából jól számolták. Ugyanis a 4 milliós összegnek akkora hányadára lehet 2%-ot számolni, amekkora hányadot a tulajdonjog értéke a forgalmi értékben képvisel. Az általad írt értékekből sem jön ki, hogy 6%-kal számoltak volna.

Tisztelt Tanácsadók!

2009. negyedik negyedévében, amikor az ingatlanárak a legnagyobb mélyponton voltak, kiskorú gyermekünknek vettünk egy 26 nm-es ingatlant. a kölcsönösen kialkudott vételár 3.900.000.- volt szerződésben, mely összeget kp-ben kifizettük. Az eladó 62-évesen holtig tartó haszonélvezetet kötött ki, mi pedig szülők haszonélvezeti jogot jegyeztettünk be, mely csak a az eladó halála után éled fel.

Az ingatlan illetékkiszabását már a tavalyi évben megfellebbeztük, mivel túl magasnak tartottuk az ingatlan általuk megszabott értékét, azaz 5,5 millió ft-ot.Kiderült a fellebbezéskor, hogy a haszonélvezeti jog nem volt bejegyezve a tulajdoni lapra, valamint nem vették figyelembe a kiskorú első lakás kedvezményeként a 40.000.- forint csökkentést.

A napokban kaptuk meg az újboli illetékkiszabást az alábbiak szerint:

Simán beütötték a 2009-es vagyonadó kalkulátorba a 26 nm-t a 20. kerületben, így megkapták az 5.571.000.- ft-ot mint forgalmi értéket. (2 helyszini szemlén sem vették figyelembe, hogy haszonélvező albérletbe adta a lakást, szedi a hasznait, fizeti az adót, tehát a lakás nem beköltözhető)

vagyoni értékü jog az eladó részére 2.228.400.- Ft,

így kihozták az illeték alapjául a 3.342.600.- Ft-ot, melyet megbontotta, 2.400.000.- Ft után 2 %
942.000.- Ft-után 6 %
így a kiskorú illetékfizetési kötelezettsége 64.556 Ft

Nekünk szülőknek a fenntartott haszonélvezeti jogra 810.000.- Ft után 581.800.- Ft 2 %
228.500.- Ft 6 % azaz 2x 25.346.-Ft-ot kell fizetnünk.

Kérem szépen a segítséget, hogy helye van-e az újbóli fellebbezésnek, mivel nagyon csalódottak vagyunk, hisz ha először nem fellebbezünk, akkor nem derült volna ki a földhivatali ill. illetékkiszabási hiba sem. Bár nem sokat nyomott a latba, mert ezek figyelmen kívúl hagyásakor 126.000.- Ft lett volna az illeték, most meg 115.248.- Ft lenne.

Tehát szinte majdnem nem változott az illetékkiszabás a haszonélvezet, a nem beköltözhetőség, és az első lakás kedvezménye miatt.

Nem jól tudjuk, hogy ha még 5.571.000.- Ft-ra is értékelték az ingatlant, abban az esetben is csökkenteni kell a haszonélvezet értékével (ha már más körülményt nem is vesznek figyelembe) és jelen esetben csak a 3.342.600.- Ft 2 %-át kellene fizetni illetékként?

Nagyon szépen megköszönnénk a választ, nem kekeckedni szeretnénk a hatóságokkal, csak 2 kisgyermek mellett nagyon nehéz ezt az összeget kifizetni. (a lakást a férjem előző házasságából kapott pénzen vettük, mivel otthagyta lakást) Sajnos a fellebbezési határidő 10 nap múlva lejár.

Tisztelettel: petradomi
elnézést, hogy ilyen hosszan írtam