Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Ingatlanügyek

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.02.28. 20:07

Elrendelik az érdemi tárgyalást.

Van ennek valami jelentősége?

www.kbs-ugyved.hu

Pannika80 # e-mail 2021.02.28. 19:21

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Még egy kérdésem lenne.
A keresetlevelet a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján utasította vissza a bíróság még októberben, és ezt fellebbezte meg a felperes még decemberben. Aminek elvileg még nem született meg a másodfokú eredménye. Viszont most úgy látom, hogy pont ezt a pontot hatályon kívül helyezte a 2020. CXIX. évi tv 76. § 3. pontja. A netjogtár szerint 2021. 01. 01-től hatálytalan. Jól értelmezem, hogy mivel a hatályon kívül helyezés előtt lett a végzés meghozva, így a törvénymódosítás ránk nem érvényes, vagy hivatkozhatott erre a felperes?
Amennyiben rosszul értelmezem ezt, akkor ez a hátályon kívül helyezés mit jelenthet egy visszautasított keresetlevél esetében?
Válaszát előre is köszönöm, ahogy az eddigieket is :)

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.02.26. 11:16

Azt nem is kell. Hiszen per pillanat veled szemben nem folyik per, tulajdonképpen nem is vagy fél.

www.kbs-ugyved.hu

Pannika80 # e-mail 2021.02.26. 11:05

Nagyon szépen köszönöm a gyors választ. Én az alperes vagyok...
És még a fellebbezés másod példányát sem küldte meg a bíróság számomra.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.02.26. 11:00

Pannika, kb. bármelyik nap kaphatod a másodfokú végzést. (Ami azért az esetek többségében helybenhagyó szokott lenni, a keresetlevél visszautasítása - ma már - nem egy olyan bonyolult, bizonytalan téma, amiben gyakran tévedne az első fok.)

Mi volt a visszautasítás indoka? A fellebbezés helyett miért nem felelt meg neked a keresetlevél újbóli benyújtása?

www.kbs-ugyved.hu

matthiasi # e-mail 2021.02.26. 10:32

dr.beatrix kérdezte nem egészen 24 órája,hogy

Az eladó azt szeretné, ha előszerződést kötnénk, s egyúttal 6 millió ft foglalót fizetnék neki, majd az rendes szerződést akkor kötnénk, amikor az örökösödési eljárás lezárul.

Tipikus csapdahelyzet !
előszerződének nevezett irománnyal és főleg a 6 millió ft foglalóval diktálhatja később az ügyletet.

Beatrix kérdezd meg tőlük, hogy kinek tollas a háta ? Egy hagyatéki eljárás nagyjából 6 és 9 hónap közötti, addig van idő sok mindenre. pl. az egyik legfontosabbra-
  • mennyi is az a jelzálog ? ki fogja kifizetni ?
Mondjuk teljesen elvetni sem érdemes (ahogy kbs is célzott erre ). Alaposan körüljárni az ügyet és semmilyen csapdába be nem sétálni.
Pannika80 # e-mail 2021.02.26. 10:06

Sziasztok!
Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben egy tulajdonjog megállapítása iránti keresetlevél visszautasító végzését fellebezi a felperes, és 3 hónapja nem történik semmi a felterjesztése óta, mi számít a mostani vészhelyzetet figyelembe véve ésszerű határidőnek, amikor már kifogással lehet élni az eljárás elhúzódása miatt? Válaszokat előre is köszönöm.

dr.beatrix # e-mail 2021.02.26. 07:49

Kedves drbjozsef!

Köszönöm a részletes választ! Így részletesen kibontva a dolgot már sokat segített!

Nem extra jó vétel, csak szép a ház, de ekkora rizikót nem ér meg nekem sem. Inkább nézek egy másik házat a környéken.

Üdvözlettel és köszönettel:

Beatrix

drbjozsef #   2021.02.26. 06:08

dr.beatrix,

Azt hittem, egy sima "lehet"-tel éreztetem, hogy nem sok értelme van a kérdésnek így.

Kibontva : természetesen sok probléma merülhet fel, örökségnél is, a jelzálognál is, tucatszámra olvashatsz itt is hasonlókról. Ilyenkor nagyon körültekintően kell eljárni, én például egészen biztosan nem adnék foglalót (pláne, előszerződés kötéséhez, akkor már minek?), főleg nem ekkorát. Legfeljebb ügyvédi letétbe fizetnék előleget (NEM foglalót), abból az ügyvéd legfeljebb közvetlenül a banknak, a jelzálog törléséhez fizethet ki belőle, az eladónak a kezébe semmiképpen sem. Ez a minimum biztosíték. De ha nekem nem sürgős, vagy nem nagyon extra jó vétel, akkor nem erőltetném, főleg nem előre, a hagyatéki előtt.

Bukhatsz, igen. Jó ügyvéddel, okosan a legtöbb csapda elkerülhető - de minden nem zárható ki, minden szerződés, megállapodás csak annyit ér, amennyit a felek be is tartanak belőle. Az ellen nem véd meg semmi - legalábbis előre, legfeljebb a bíróság, utólag. Ha egyáltalán.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.02.25. 18:49

Szerintem a doktor nem ezt mondta. Csak rossz volt a kérdés, amire válaszolt.

www.kbs-ugyved.hu

dr.beatrix # e-mail 2021.02.25. 17:18

Kedves drbjozsef!

Köszönöm a választ! Akkor semmiképpen sem megyek bele.

Köszönöm, és szép napot!

drbjozsef #   2021.02.25. 17:10

Lehet. Hogy a fenébe ne lehetne?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

dr.beatrix # e-mail 2021.02.25. 16:04

Szép napot!
Egy családi házat szeretnék vásárolni.
A házon jelenleg jelzálog van, és az egyik tulajdonos pont most halt meg. Az eladó azt szeretné, ha előszerződést kötnénk, s egyúttal 6 millió ft foglalót fizetnék neki, majd az rendes szerződést akkor kötnénk, amikor az örökösödési eljárás lezárul. A feleség és a gyermekei örökölnének. Kicsit fenntartással fogadtam ezt, lehet abból probléma, hogy mind az örökösödési, mind a jelzálog tulajdoni lapról lekerülése előtt fizetek foglalót?

Köszönöm a válaszokat.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.02.21. 14:01

Ha tényleg kötelező a telekhatárra tenned a házat, akkor az látszik a leggazdaságosabb megoldásnak, hogy célszerűen megváltoztatjátok a telekhatárt. Ha ez esetleg nem megy a helyben előírt legkisebb telekméret miatt, akkor a szomszéd választhat: odébb rakja a csöveit vagy megveszi a telkedet.

www.kbs-ugyved.hu

horvátzsolt # e-mail 2021.02.21. 08:11

Tisztelt Hozzáértők!

A következő problémával állok szemben, amelynek nem ismerem a jogi vonatkozásait. Két éve árverésen vásároltam egy beépítetlen építési telket. A telek több mint 100 méter hosszú, ugyanakkor csupán 14 méter széles (14 méter az utcafront is). A telek a helyi építési szabályok alapján csak oldalhatáros módon építhető be. A földmérés során kiderült, hogy több szomszéd is használta a telket, kerítés a telkeink között sosem volt. Ugyanakkor a használat ellenére egyik szomszéd sem vitatja azt, hogy az ingatlanbol terület tulajdonjogának az elbirtoklására nem került sor. Ezzel tehát nincs gond.

A probléma az, hogy a szomszédaim (mert több is van egy oldalon) csatornája javarészt én telkemen fut, többé-kevésbé a telekhatárra lett fektetve, arra a telekhatárra ahova nekem a ház alapját, falát kellene építenem (ráadásul jó hosszan a telekhataron fut). A szomszédok elmondása alapján azért van ez így, mert azt hitték, hogy az a rész is hozzájuk tartozik, hogy szélesebb a telkük. Ha jól tudom akkor ez a csatornaepites szabálytalan volt, de már 20 éve adott ez az állapot.

A kérdésem az, hogy milyen megoldást javasolnak számomra, illetve fenti esetben lehetséges, hogy szolgalmi jogot birtokoltak el a szomszédok az én káromra? Előfordulhat, hogy a telek azon részére ahol a csatorna csöve, meg az aknak átlógnak én már nem építhetek?

Szomorú örökös #   2021.02.20. 18:33

bozontos

A hátsó részhez nem készült építési engedély,az eladó nem akar ezzel foglalkozni ,így adja el. Ha ezt az ingatlant megvásárolják,akkor mire számíthatnak?

Legrosszabb esetben lebontatják velük.

bozontos # e-mail 2021.02.20. 18:25

Egyik ismerősöm,szeretne vásárolni egy családi házat,a ház hátához építettek egy 40 M2-es házat,ami még teljesen nincsen készen,de tető alatt van.A hátsó részhez nem készült építési engedély,az eladó nem akar ezzel foglalkozni ,így adja el.Ha ezt az ingatlant megvásárolják,akkor mire számíthatnak?

bozontos # e-mail 2021.02.20. 18:25

Egyik ismerősöm,szeretne vásárolni egy családi házat,a ház hátához építettek egy 40 M2-es házat,ami még teljesen nincsen készen,de tető alatt van.A hátsó részhez nem készült építési engedély,az eladó nem akar ezzel foglalkozni ,így adja el.Ha ezt az ingatlant megvásárolják,akkor mire számíthatnak?

dbla # e-mail 2021.02.19. 18:04

Kovács_Béla_Sándor ezt tuti értenem kéne. De a szomorú igazság az, hogy nem.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.02.19. 17:48
dbla # e-mail 2021.02.19. 17:24

Aviator1111, drbjozsef, wers!

Nem vagyok épp a szakértője a lakcímbejelentés kérdésének, sőt. De még büntetőjogban, szabálysértési jogban sem vagyok igazán otthon. Viszont felvetésem az lenne a valótlan lakcímbejelentés témakörrel kapcsolatban, aztán legfeljebb nincs igazam. 

Hamis magánokirat felhasználása Btk.
345. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A magánokirat jelen esetben a lakcímbejelentő, amit a tulajdonos aláír, majd felhasználja, mikor benyújtja a kormányhvatalban a lakcímbejelentéshez.

Közokirat-hamisítás Btk. 342. § (1) Akia) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

  1. hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
  2. közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Stb.

EH 2005.1293 Intellektuális közokirat-hamisítás valósul meg, ha a terhelt tartózkodási hely bejegyzését kéri a települési önkormányzat jegyzőjénél olyan címre, amely nem a tartózkodási helye és ezáltal valótlan adat kerül bejegyzésre a közhiteles lakcímnyilvántartásba [Btk. 274. § (1) bek. c) pont; 1992. évi LXVI. tv. 3. §, 5. § (2), (3), (4) bek., 26. § (1) bek., 3. sz. melléklet].

"A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 3. §-a értelmében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás olyan hatósági nyilvántartás, amely a polgároknak az e törvényben meghatározott személyi és lakcím adatait, valamint azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza. A nyilvántartás feladata a törvényben meghatározott adatok gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiállítása és a törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

A hivatkozott törvény 26. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság területén élő polgár köteles a beköltözés vagy kiköltözés után 3 napon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (lakcímbejelentés). A bejelentést a törvény 3. számú melléklete szerinti bejelentőlapon kell megtenni. A törvény az értelmező rendelkezések körében különbséget tesz a polgár lakóhelye és a polgár tartózkodási helye között. A törvény 5. § (2) bekezdése szerint a lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. Az 5. § (3) bekezdése szerint a polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Az 5. § (4) bekezdése szerint a polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (együtt: lakcím).

A Btk. 274. § (1) bekezdésének c) pontjában írt ún. intellektuális közokirat-hamisítást az követi el, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására, vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba. Az elkövetési magatartásként megjelölt közreműködést pedig az valósítja meg, aki a közokiratba foglalás érdekében a jogi jelentőséggel bíró tényt, adatot vagy nyilatkozatot a kiállító hatóság vagy erre feljogosított személy tudomására hozza."

Pp. 323. § [A közokirat]
(1) A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.

A fentiek alapján nekem erősen gyanús, hogy a valótlan tartalmú lakcímbejelentés bizony intellektuális közokirat-hamisítás. Itt mondjuk szerintem nem is az a lényeges, hogy maga a lakcím-nyilvántartásba (ami egyébként közhiteles hatósági nyilvántartás) mit jegyeznek be, hanem a lakcímkártya maga, mert az is közokirat (lásd Pp. szabályait). De (gondolom) nem is ezen múlik a dolog.

Én azért óvatos lennék, ha már felmerül a kérdés (és a gyanú), hogy talán nem oké az ilyen bejelentés. Mert az biztos, hogy ezzel nem szerez tulajdonjogot. És talán az is marginális kérdés, hogy ez valaha volt-e szabálysértés, hiszen a Btk. szerint (ha nem tévedek óriásit, akkor) bűncselekmény.

Bennem más is felkapcsolja a piros lámpát, aztán mondjátok, hogy hülyeség. A történet (kérdés) azzal az infóval indul, hogy a hölgynek, aki be szeretne jelentkezni, neki "tetemes NAV tartozása keletkezett". Nem tudom nyilván, de ez alapján eszeme jut, hogy ezek szerint talán NAV végrehajtás folyhat ellene. A végrehajtó - ha nem tudja más módon érvényesíteni a követelést - kimegy a helyszínre foglalni. A helyszín nyilván az adós bejelentett lakcíme jobb híján. Az egy dolog, hogy ott el lehet mondani neki, hogy itt bizony az adósnak semmije nincs, de fura lenne neki azt mondani, hogy nem is lakik itt, hiszen pont most jelentették be. De a végeredménye az, hogy a végrehajtó nem tud foglalni, mert (ott) nincs lefoglalató vagyontárgya az adósnak a (és itt már lényeges) közhiteles nyilvántartásba bejelentett állandó lakcímen. 

Költségvetési csalás Btk. 396. § (1) *  Aki

  1. költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
  2. költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
  3. költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,

és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Én első azt modanám, hogy ha a valótlan lakcímbejelentés következménye a költségvetés vagyoni hátránya (meghiúsul a végrehajtás), akkor az kimerítheti a költségvetési csalást is. 

Újra hangsúlyozom, nem értek a kérdéshez, ezért ezek csak felvetések. De ha a kérdés az, hogy "érhet-e engem, vagy az ingatlanomat bármikor bármiféle kár ebből kifolyólag", akkor én biztos azt modanám, hogy bizony van rá esély.

És persze nagyon kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a véleménye a felvetéseimmel kapcsolatban. 

drbjozsef #   2021.02.18. 10:59

Akkor igen.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

david1111 # e-mail 2021.02.18. 08:18

drbjozsef,

ezt találtam meg én is. Ezért is tettem fel a kérdést. A két ingatlan különböző településen fekszik. Akkor ez esetben jó a felvetésem?

drbjozsef #   2021.02.17. 18:08

(a más település akár másik országban is lehet)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2021.02.17. 18:07

david1111,

Kiemelve a lényeges :

Szja tv. 17.§ (5) * Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.