„A vevő bizonyára egy ingatlant akart megvásárolni, ha valamelyik hányadot nem adták volna, akkor a többi se érdekli.”
Nyilvánvalóan - ettől meg a valóságban abban a szerződésben mégiscsak kilenc darab résztulajdont vásárolt. Ilyen szempontból az, hogy hármat vagy hetet nem vett VOLNA, az nemigen számít.
De mindegy, mert a szövegezés egyértelmű.
Ez az indoklás így alighanem téves. A vevő bizonyára egy ingatlant akart megvásárolni, ha valamelyik hányadot nem adták volna, akkor a többi se érdekli.
De ha a szerződés úgy van szövegezve, ahogy, akkor fizetnie valóban ülön-külön kell. És arra egyik eladó sem alapozhat követelést, hogy másik eladónak esetleg határidő előtt fizetett.
Kicsi Sára,
Nem, ez nem olyan.
Ugyanis nem "ti adtatok el egy lakást", hanem kilenc ember eladott egynek kilenc résztulajdont.
Bármelyiknek jogosult a határidőn belül teljesíteni. Ti, mint eladók, nem függtök össze, csak egy okiratban lett a szerződés megalkotva.
Itt igazábol nincs "mi". Vagy te, meg a nyolc másik eladó is.
Tisztelt Fórumozók!
Kilencen örököltünk egy lakást amit értékesítettünk. A szerződésben az alábbi mondat található.
"A vételár megfizetésére két részletben kerül sor az alábbiak szerint: a vevők a vételárból az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg foglalót fizetnek a még fenn maradó összeget 2025.10.31 napjáig vállalják megfizetni.
Majd név szerint fel van sorolva, hogy melyik Örökösnek mennyit kell utalni.
Na már most ebből én úgy következtetek, hogy a vételár az ingatlan teljes értéke, megkaptuk a foglalót a többit pedig mindenkinek egy napon utalva valamikor október 31-ig.
Kérdésem az, hogy megteheti a vevő, hogy tegnap utalt három tulajdonosnak? Számomra ez olyan mintha részlet fizetésben állapodtunk volna meg, de ilyen nem történt.
A válaszokat előre is köszönöm.
Chip1984,
Többféle módon is megszüntethető a közös tulajdon, de egy természetben nem megosztható ingatlan esetén, ha a tulajdonostársak nem tudják megváltani a másik részt, akkor igen, elképzelhető egy árverés is. És igen, a lakott árverezés nem a legjobb eset.
Mondom : konzultáljanak a gondnokkal. Ha így van ahogy írod, ezt vállalják a gyerekei - akiknek amúgy is már a törvény szerint van tartási kötelezettségük, az örökségtől függetlenül is -, a gondnokolt tartása rendben van, akkor nincs miért bolygatnia ezt a helyzetet.
(Megjegyzem, az elmúlt 10 évben pont nem volt igaz, hogy bármilyen lekötött betét, állampapír többet hozott, mint egy ingatlan értéknövekedése, még csak közel sem volt. De ez persze nem törvényszerű, bár éppen most locsolja a kormány az olajat a tűzre...)
KBS
Akkor, ha jól értelmezem, a közös tulajdon megszüntetése azt jelentené, hogy értékesítik a gondnokolt ingatlanát és értékmegőrzőbb befektetésben (bankbetét, kötvény) helyezik el, amit majd a gondnokolt halála után kapnak meg az örökösök? De egy lakott ingatlan felét igencsak áron alul lehetne értékesíteni, ami egyáltalán nem szolgálná a gondnokolt érdekét.
Egyébként az örökösök egyáltalán nem szeretnének most hozzájutni a majdani örökségükhöz, mindössze azt szeretnék elkerülni, hogy valamilyen módon kiforgassák őket ebből. Egyébként ők fizetik a teljes ingatlan összes költségét, plusz azt az ápolási költség különbözetet, amit az édesapjuk nyugdíja nem fedez.
A közepesen súlyos demencia pedig orvosi szakvélemény, amit elég nehéz értelmezni, mert vagy közepes, vagy súlyos, de mégis egy létező betegség fogalma:
A közepesen súlyos demencia a demencia egyik stádiuma, melyben a memória-, gondolkodási- és tájékozódási problémák már jelentősen befolyásolják a mindennapi életet, bár a beteg még képes lehet önállóan étkezni, öltözködni. Tünetei közé tartozik a részletes emlékezetvesztés, lassuló gondolkodás, a tájékozódási zavar (időérzék elvesztése) és néha személyiségváltozások, mint az ingerültség, vagy gyanakvás. Fontos a tünetek felismerése a hatékony kezelés és az életminőség javítása érdekében.
„hiszen továbbra is az ő tulajdonában marad a fél ingatlan”
A közös tulajdon megszüntetése után? Hiszen annak éppen az lenne a lényege, hogy a gondnokolt ne maradjon a tulajdonosa egy bevétellel nem, csak kiadásokkal járó ingatlannak. Annál még egy lekötött betét is jövedelemzőbb, az államkötvény pedig még inkább.
(Igen, az örökösök megköszönhetik a gondnoknak, hogy a gondnokolt vagyonát gyarapítja, hiszen akkor a hagyaték is nagyobb lesz. Arra azonban kevésbbé tarthatnak igényt, hogy a gondokolt vagyonából már most, az életében részesüljenek.)
KBS
A gondnok ebben az esetben megteheti, hogy kezdeményezi a közös tulajdon megszüntetését?
Ez miért volna jó a gondnokoltnak, hiszen továbbra is az ő tulajdonában marad a fél ingatlan, amit a halála után végrendelet hiányában úgyis megörökölnek a leszármazottak?
Miért ne? Nem az örökösök érdekeit kell szem előtt tartania, hanem a gondnokoltét. Szigorúan véve akkor hibázik, ha bárkinek ingyenesen juttat az általa kezelt vagyonból. (A használat átengedése is juttatás.)
KBS,
Lehetséges, de azért ez a leszármazók esetén csak nem történik meg - kivéve persze, ha a tartása semmilyen más módon nem biztosítható.
„Ez akkor lesz csak hivatalos, ha orvosi szakvélemény is megállapítja.”
Tekintve, hogy már a gondnokot is kinevezték, ez eléggé "hivatalos". Azon túl, hogy a kérdező is írta, "kórisméje" szerint, szóval van ott (már csak a gondokság alá helyezésből következően is értelemszerűen) orvosi szakvélemény.
Egy gondnokság alatt álló, cselekvőképességében korlátozott személyről erős állítás az, hogy "azt csinál, amit akar".
Doktor, a kérdezőnek alighanem az a félelme - csak nem azt mondja - hogy a gondnok a gondnokolt érdekeit szem előtt tartva kezdeményezi a közös tulajdon megszüntetését. Hiszen a gondnokolt számára ez így egy csak terhekkel járó, hasznot nem hajtó vagyontárgy.
Chip1984
„Hangsúlyozni kell, hogy ő demens és beszámíthatatlan”
Ez akkor lesz csak hivatalos, ha orvosi szakvélemény is megállapítja.
„Kiforgathatják-e a testvérpárt a szülői örökség másik feléből?”
Ha az édesapa saját szabad akaratából akarná eladni az ingatlan rá eső részét, az is teljesen szabályos lenne és nem tehetnétek ellene semmit. Ugyanis akkor lesz csak az ingatlan ezen részéből „szülői örökség másik fele”, ha az édesapa örökhagyóvá válik, azaz meghal. Amíg él, addig ez az ő jogos tulajdona és azt csinál vele, amit akar, a gyerekeknek nem sok beleszólásuk van az elővásárlási jogot leszámítva.
Chip1984,
Olvasd el a Ptk. 2:31.§-át.
Ez alapján minden bizonnyal jogszerűen nevezett hivatalos gondnokot a gyámhivatal. (és nem gyámnak, az más, de most lényegtelen).
A gondnok sokmindennel rendelkezhet, de a gondnokolt érdekeit kell néznie - ebbe beletartozik, hogy ha a tartását nem veszélyezteti, akkor a vagyonát meg kell óvja - pont a rokonokkal szemben, ugyanakkor pont a leszármazókra még kivétel is van, olvasd el a 2:23.§-t is.
Nem hinném, hogy volna okuk az aggodalomra, vegyék fel a kapcsolatot a gondnokkal, és azért persze tartsák rajta a szemüket az ügyein.
Elnézést, tegnap rossz rovatba tettem fel a kérdést,
Tisztelt Szakértők!
Adott egy vidéki nagyvárosban élő testvérpár, akik a szüleik családi házában élnek.
Az édesanyjuk meghalt, utána az öröklés rendje szerint megörökölték az ingatlan felét.
A 74 éves édesapjuk idősotthonban lett elhelyezve, a kórisméje szerint közepesen súlyos demenciában szenved, beszámíthatatlan.
A gyámhatóság gondnokság alá kívánta helyezni és megkérdezték őt, hogy szeretné-e valamelyik gyermekét gyámnak, amire ő állítólag azt nyilatkozta, hogy nem. (Hangsúlyozni kell, hogy ő demens és beszámíthatatlan, tehát ebben az állapotban lehetett-e őt nyilatkoztatni? Két „tanúval” mondjuk ez elképzelhető-e?)
Miután megtörtént az állítólagos nyilatkozat, egy gyámhivatali dolgozót neveztek ki gyámjául. Ez így szabályos-e?
Ebből következik egy kérdés, hogy a gyám rendelkezhet-e az ingatlan másik felével, tehát eladhatja, vagy kiadhatja-e? Kiforgathatják-e a testvérpárt a szülői örökség másik feléből?
Az ingatlan értéke meghaladja a 100 millió forintot.
Amennyiben ez az eljárás nem szabályos, milyen jogorvoslati lehetőségük van?
Igen, általában tiltják, például a szocpolnál így volt, a csoknál így van, de a vonatkozó rendeletben erre nem találtam kitételt.
Persze, lehet, hogy van.
Vagy, akár a szerződésében is lehet ilyen kitétel, érdemes lenne azt is alaposan áttanulmányozni.
De a végső választ amúgy is a Fundamenta mondhatja meg neki.
Nem a hányaddal lesz itt a baj, hanem azzal, hogy közeli hozzátartozótól. Azt általában tiltják a támogatott konstrukcióknál - hiszen egyébként igencsak könnyű pénzhez jutási lehetőség lenne.
billakata,
Szerintem a résztulajdon vásárlással is megvalósul a lakáscél. (Jellemzően egy házaspár is csak 50-50%-ot szerez ilyenkor, igaz, ketten együtt megszerzik az egész ingatlant egyben, egy szerződésben)
A maradék rész megszerzéséhez nincs köze senkinek, tehát igen, mehet úgy.
Az új (2018 október után), állami támogatás nélküli lakástakaréknál nagyon laza az igazolási kötelezettség, valszeg nincs semmi olyan korlát, hogy közeli hozzátartozótól nem lehetne szerezni.
A régi, még állami támogatásos szerződések esetén szigorúbbak a lakáscél meghatározása, de én abban a rendeletben sem találtam ilyen kikötést (amilyen példul a CSOK rendeleben benne van).
De azért sokkal egyszerűbb és nektek biztosabb lenne, ha a fiad írna egy levelet a lakástakaréknak, és megkérdezi, hogy lehetséges-e, megfelel-e lakáscélnak, ha a szülőtől vásárol, és ha szerintük nem, akkor kéri, hogy jelöljék meg a lakástakarék rendelet erre vonatkozó paragrafusát. Akár a Fundamenta honlap kapcsolat menüpont alatti "írjon nekünk" form is elegendő, arra is időben válaszolniuk kell.
A fiamnak lejár a Fundamenta szerződése. Felhasználhatja - e az összeget a szülő tulajdonában levő ingatlan egy részének megvásárlására, és az ingatlan tulajdonhányadának fennmaradó részét megszerezheti-e ajándékozási szerződéssel? Válaszát előre is köszönöm.
@KBS
„Az állami vagyonról szóló törvény tiltja a jogról lemondást. ”
lehet hogy én értem félre, de ha torpillacska be tudja bizonyítani az MNV Zrt.-nek, hogy már azelőtt elbirtokolta az ingatlant, mielőtt a tulajdonjog az államra szállt volna, akkor az biztosan a tulajdonjogról való lemondás lenne? Nem létező jogról talán lemondani sem lehet. Az elbirtoklás elismerése szerintem nem ugyanaz, mintha azt mondaná az állam, hogy "ennek az ingatlannak az 1/6-át torpillacska tulajdonába adom."
Köszönöm! Valahol örülökis neki, hogy nem volt ogazam, az elviselhetőbb, mint amiko rigazam van és a hajamra kenhetem
„„Az "állam" nem ismerhet el.”
oké, akkor az MNV Zrt.”
Az se. Az állami vagyonról szóló törvény tiltja a jogról lemondást. Nincs méltánylási joga senkinek, aki az államot képviseli. (Talán túl szigorú ez így - de amikor amúgy is azzal van tele minden, hogy "ezeklopnak", akkor indokolt.)
„Akár egy fúrt luk is az?”
Akár. De a lényeg nem a lyukban van - kivéve persze egy utólagos hőszigetelés megfúrásával járó garancia vesztést - , hanem a kültéri egységének a közös tulajdont képező falra, homlokzatra szerelésében, és annak üzemeléstechnológiájából eredő következményeinek a közösség általi elviselésében. Szóval igen, a tház hozzájárulását be kellett volna előzetesen szerezni.
Üdv!
Tv értelmezéssel kapcsolatos kérdés, miután a közös képviselő leállíttatta a klímásokat. Az SzMSz-ben nem volt semmilyen rendelkezés az udvar felőli kültéri egységekkel kapcsolatban, és minden érintett szomszédnak van kültérije, ezért bátorkodtam én is megrendelni a munkát.
Szóval jött és elküldte őket a társasházi tv-re hivatkozva, én ott ezt találtam:
"Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely... az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt... közös épületrész, épület berendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, ... köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.”
A "műszaki állapot megváltoztatása" vajon mi? Akár egy fúrt luk is az?
Köszönöm előre is