Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Ingatlanügyek

drmosza # e-mail 2019.01.12. 05:34

Kedves Zöldfelület!

A panasztörvény alapján benyújtott panasz vizsgálata esetén nincs illetékfizetési kötelezettség.

drmosza

Szomorú örökös #   2019.01.11. 17:57

Fagin

és épp rossz passzban voltam...

És majd akkor milyen passzban leszel, ha ezt a műveletet valaki meglátta...mert akkor nagy valószínűséggel nem fogja titokban tartani. :-O

Zöldövezeti11 # e-mail 2019.01.10. 18:27

Ja annyit , hogy felénk a panasz illeték köteles. Ha jól tudom 20 eft.
Így feleslegesen senki sem panaszkodik másra.
Kivétel a Jó Isten. Nála lehet panaszkodni ingyen is !!

Zöldövezeti11 # e-mail 2019.01.10. 18:22

Fagin !

Ha bizonyítják, hogy tőled származik birság. De nem az állammal szemben, hanem veled szemben.
Az állam, illetve annak szervei kiszabhatnak bírságot !!
Feljelent, de inkább bepanaszol.... lehet belőle bírság !!
Ha bizonyítja.
Per ?
Akkor ha valaki pert indít.

Ha a közterületre teszed, akkor bárki feljelenhet (akár névtelenül is ), a hatóság feladata a nyomozás a bizonyítás és végső soron a bírság.
Ha a szomszédére, akkor a szomszéd panasszal élhet, a bizonyítás az ő feladata. A birság kiszabása viszont az államé.

petyka13 # e-mail 2019.01.10. 17:21

Üdvözlet!
Lenne egy elég kellemetlen problémám, amiben a segítségetekre, tanácsotokra lenne szükségem.
A történet tömören:
Volt egy kis tartozásom ami legyen 100 egység. A végrehajtó, hogy ezt behajtsa rajtam, árverezésre kínálta az ingatlan részemet (Egy lakásnak az 1/5-öd része). Ez a napokban elkelt 400 egységért. A lakást a többi családtagom lakja, (a maradék 4/5-öd résznek a tulajdonosai.)
Nem tudom ki a vevő, és mit szeretne, de az árverésnél az 1/5-öd részem lakva lett meghirdetve, és hogy nem költözhető!
Azt szeretném megtudni, hogy milyen jogai vannak annak aki megvette ezt az 1/5 részt?
Illetve, hogy érheti-e bármiféle attrocitás a jelenleg ott lakó családtagjaimat?
Illetve, hogy a maradék 300 egység vételárral mi történik ilyenkor?
Válaszukért előre is nagyon hálás vagyok, köszönettel Péter

ispan29 # e-mail 2019.01.10. 10:12

Tisztelt Fórum!

2019.01.03.(16:10) felvetett problémára válaszukat megkaptam köszönöm.

Időközben a probléma azzal bővült ki, hogy az új szomszéd kinyomozta az alábbiakat:

  1. Korábban(1996 előtt) a területen kettő telek volt ( legyen X és Y )
  2. Y teleknek útszolgalmi joga volt az X telekre ( 1991-es tulajdoni lap másolat szerint)
  3. az ő és az én telkem megosztás útján jött létre X telekből ( X1 és X2) 1996-ban
  4. Az ő ( X1 ) telkébe 2009-ben beolvasztották az Y telket.

Bár a jelenlegi tulajdoni lapokon már semmilyen nyoma sincs X1 és X2 ingatlan közti szolgalomnak, Ő azzal érvel (+bírósági pert helyez kilátásba), hogy az ő telkébe beolvadt teleknek volt szolgalmi joga az én telkemre ( vagyis pontosan a megosztás előtti telekre) és ez "továbbvivődött, öröklődött" a mostani telkébe.

Ilyen esetben milyen eredményre vezethet egy bírósági per? Kinek van igaza?

Köszönöm

Szomorú örökös #   2019.01.04. 18:12

Érintett

A bérleti szerződés minket nem köt távozásra

Ha úgy gondolja, hogy ezzel akár meg is akadályozhatta volna az új, uniós forrásból felépített piac megépítését, szerintem téved. Nem ismerjük a bérleti szerződése tartalmát, sem az önkormányzat hivatalos válaszát, mivel ezeket csakis önök ismerhetik.

A felperes csak jogerős bírósági határozat, illetve elrendelt végrehajtás után bontathatta volna le a pavilonokat, ezért a 2009. november 29-i elbontás jogellenesen történt.

Az elbontás pontosan azért történt, mert önök kakaskodtak az akkori önkormányzattal, le akarták még jobban húzni őket, mint amit felajánlottak érte, és az uniós pénzt pedig a város pontosan önök miatt elbukta volna. Vajon ezt hogy magyarázták volna meg a város lakossága előtt? Azt hiszem, hogy a népharaggal nehéz lett volna szembenézni.

Egyébként meg egy ilyen elsőfokú felmentő ítélet után én nem biztos, hogy próbálkoznék bármivel is, mert kétséges, hogy ön lesz a győztes és csak tovább fogy a pénze. Sőt a cikkből is kiderül, hogy nagy valószínűséggel ön az a „Bíró Sándor”, aki a cikkben szerepel:

https://www.delmagyar.hu/…ben/2582458/

Ergo itt az önkormányzati cég vezetőjét első fokon felmentették, ehhez képest ön az önkormányzatot akarja rongálással megvádolni. Szóval én inkább elengedném, mint sem tovább költeném feleslegesen bírósági költségekre a pénzem.

Sőt itt a cikkből az is kiderül, hogy bontás helyett áthelyezni szerették volna azt a négy pavilont, ami jóval macerásabb és drágább megoldásnak látszott eleve és hát az is kiderül számunkra, hogy ez nem sikerült. Sőt én inkább a kivitelező céget perelném, mivel éppen ők nem értesítették a piac vezetőjét, aki esetleg még léphetett volna a pavilon épségben maradása érdekében.

Szabó Bálint „sztárügyvédnek” - :-D bocsánat, de én már csak röhögni tudok rajta :-D - viszont sikerül önöket újból és újból megfejni. Ha még nem vette volna észre, erre ment inkább ki a játék.

Érintett # e-mail 2019.01.04. 14:24

Tisztelt nonolet!
Köszönöm válaszát! Mi is a kártérítési perben bízunk csak. A cselekményben sokan vettek részt, ők mindannyian egyetemlegesen lesznek felelősek. Más telkére nincs gond az építkezéssel, ezt hívják osztott tulajdonnak (földhasználati jog), ekkor önálló ingatlan keletkezik. Mi kifejezetten az akkori tanács felkérésére és engedélyével építkeztünk oda (nem volt pénz, kellett a beruházó). Az akkori viszonyokban ez komoly beruházásnak számított. A bérleti szerződés minket nem köt távozásra, ráadásul a bérleti szerződésünk sem volt felbontva, a felbontás megállapítását a bíróság jogerősen elutasította. Hogy ez nem önhatalom, hanem szimplán a szerződés foganatosítása? Jogállamunkban ez önhatalom! Íme az említett KÚRIA ítélettel is jogerősített ítéletből kiírva:

Helyesen hivatkoznak azért az alperesek arra, hogy önkéntes teljesítés hiányában önhatalom a felülépítmények elbontására a felperes önkormányzatot nem illette meg, hiszen a Ptk.98.§ alapján a birtoklás és a birtokvédelem az alpereseket is megilleti. A felperes csak jogerős bírósági határozat, illetve elrendelt végrehajtás után bontathatta volna le a pavilonokat, ezért a 2009. november 29-i elbontás jogellenesen történt.

Persze mindent nem tudok leírni, a közvélemény pedig nem tud szinte semmi tényt. De nem is kell, az én kérdésem csak a büntető kérdésre vonatkozott volna, de hát arra sajnos nem kaptam választ. Köszönöm, Üdv

ispan29 # e-mail 2019.01.04. 09:12

Tisztelt nonolet!

Köszönöm az információt.

Még annyi lenne a kérdésem a témához, hogy jelenleg a szomszéd építkezésre, átalakításra hivatkozva járna be.

Ezt még el tudom fogadni, mivel ha jók az infóim, akkor a PTK alapján emiatt át kell engednem ilyen okból.
Viszont ez a jellegű átjárás meddig tarthat? Lehet időkorlátot felállítani? Vagy a végtelenségig hivatkozhat erre? Hogy lehet ezt a dolgot valahol megfogni?

Illetve biztos, hogy a szomszéd megkap minden engedélyt saját bejáró építésére minden hatóságtól? Ideértem az ominózus fakivágást, közművek védettsége, járda, stb......

Szomorú örökös #   2019.01.04. 06:13

nonolet

A lebontásért KÁRTÉRÍTÉS jár(hat), ami polgári ügy.
Pert kell indítani és ha megnyeri akkor a perköltség is megtérül...

Ennek a pernek a kimenetele is kétséges szerintem, nem mennék bele a helyében.
Leírta a kérdező már elsőre is:

40 éve állandó helyhasználati engedéllyel, majd később bérleti szerződéssel saját tulajdonú felépítményem, üzletem (ingatlan) volt városunk kivett közterületű piacán

Tehát helyhasználati engedélye, később bérleti szerződése volt csak a területre, viszont az nem volt soha az övé, mindig is önkormányzati tulajdon volt. Az önkormányzat pedig gyakorolta tulajdonosi jogát, mivel ahhoz, hogy az új és korszerű piacot felépíthesse, ahhoz előbb a régit kellett elbontani. A kérdező a bódék tulajdonosához hasonlóan vállalhatta a szerződésében, hogy kérésre a pavilont - építményt - elbontja és visszaadja az önkormányzatnak. Alapból nem is értem, hogy épeszű ember miért épít épületet egy olyan területre, ami nem lesz soha a sajátja, de ez már más kérdés. Ez nem történt meg, így az önkormányzat lépett és elbontotta, az építményeket és azok belső tartalmát pedig egy raktárba szállította, ahol átvehették a tulajdonosok. Ez nem önhatalom, hanem szimplán a szerződés foganatosítása.

nonolet # e-mail 2019.01.04. 00:42

Érintett

A lebontásért KÁRTÉRÍTÉS jár(hat), ami polgári ügy.
Pert kell indítani és ha megnyeri akkor a perköltség is megtérül...

- -

Az önkormányzat miként lehetne elkövető rongálóként?

nonolet # e-mail 2019.01.04. 00:24

ispan29

A szomszéd téved...

1.
HA!! van lehetősége saját bejárót kialakítani, akkor NEM JÁR neki a szolgalom!!!

Ha korábban volt is szolgalom, akkor is kérhetnéd annak a megszüntetését, mert VAN MÓDJA SAJÁT bejáróra.
(az nem számít, hogy neki mennyibe kerül és miként lehet kialakítani)

2.
DE!!! ő már eleve a közös határon kerítéses-lezárt állapotban vette meg tehát BIZTOSAN NEM VOLT SZOLGALOM !!!! érvényben akkor már, még hallgatólagosan sem...

Így nem is jár neki szolgalom és perben sem kapná meg!

- -

Teendőd.

Mindezt leírni és egyben FELSZÓLÍTANI,
hogy
mondjuk 15 napon belül (mert egy úr vagy...)
szüntesse meg a BIRTOKHÁBORÍTÁST!

Mert utána JOGI útra lépsz.
Illetve ismét lezárod az átjárását.

A végére, keltezés és átvettem:

Aztán két tanú kíséretében ezt az írást ÁTADOD neki.

Ha átveszi oké! a két tanú pedig ezt tanúsítja az aláírásával.

HA NEM veszi át, akkor ráírod a papír, hogy
"Az átvételt megtagadta." a két tanú pedig ezt tanúsítja az aláírásával.

Aztán kivárod a határidőt...

HA megszűnt az átjárás akkor örülsz és lezárod kerítést.

HA NEM szűnt meg az átjárás akkor is lezárod hipp-hopp!
Lehetőleg olyankor amikor NINCS OTT éppen senki nála.

DE!!
Két tanú legyen jelen és csinálsz róla egy feljegyzést+ fotókat is.
Amit a két tanú tanúsít az aláírásával.

(ha munka közben megjelenik és balhézik, akkor rendőrt hívsz rá)

HA BELETÖRŐDIK lezárásba oké! nyertél.

HA ismét megrongálja azt, akkor FELJELENTED!!! (muszáj)
... és egyben BIRTOKVÉDELMET kérsz a jegyzőnél IS!

Ez a gyakorlati út.

csubuka # e-mail 2019.01.03. 21:41

Tisztelt Fórumozók!

Ha egy már 30 éve épített ház nem tartja az oldaltelek sávot (3m a kerületben) és tovább szeretnénk bővíteni az gond? (1989-es építési engedély, teljesen jogilag sosem befejezve/használatba véve, 1992-es légifotón már teljesen áll, ugyanúgy Google Earth is mutatja amióta világ a világ)
Törvényesen szeretnénk ezt a bővítést. A ház legalizálása hatósági bizonyítvánnyal történne reményeink szerint.

A helyi építési szabályzathoz tartozó önkormányzati rendelet a következőképpen fogalmaz:

Ahol az építési övezetben a kialakult állapotra való tekintettel a beépítési mód nem
került meghatározásra, a beépítés feltételei az alábbiak:

  1. azon telkek esetében, amelyek szélessége meghaladja a 15,0 métert, új épületet szabadon

álló beépítési mód szerint kell elhelyezni. Ennél kisebb telekszélesség esetén új épület
oldalhatáron álló beépítési mód szerint is elhelyezhető. Ebben az esetben az építési hely
amellett a telekhatár mellett van, amely irányába a nagyobbik telepítési távolság biztosítható,

  1. azon telkek esetében, ahol a szomszédos telkek oldalhatáron álló beépítési mód szerint

beépültek, ott a közbenső telek szélességétől függetlenül, oldalhatáron álló beépítési mód
szerint építhető be a telek,

  1. azon telkek esetében, ahol a szomszédos telkek oldalkert nélkül épültek be, ott a közbenső

telek szélességétől függetlenül, zártsorú beépítési mód szerint építhető be a telek,

  1. meglévő épületet bővíteni a kialakult beépítési módhoz tartozó építési helyen belül lehet,

és

  1. amennyiben meglévő beépítés esetén egy telken belül egyik szomszédos telekhatár mentén

sem biztosított a 3,0 méter széles oldalkert, a telek zártsorú beépítési mód szerint építhető be,
a telepítési távolság betartása mellett.

A mi övezetünk esetében nincsen domináns beépítési forma kiemelve szerencsére, ezért ez vonatkozna rank minden bizonnyal. A telken álló másik ház (legális teljesen) szintén csak az egyik oldalon tartja az oldaltelek távolságot.
Jól értem, hogy szerencsére a kerületi szabályzat nem akarja ellehetetleníteni a kissé szabálytalan épületek legálisan történő további bővítését? Elég szabad kezet kapnánk, ha zártsoros beépítettségig mehetnénk el és csak a 6m-es telepítési távolságra kellene ügyelni.

Köszönöm értelmezési segítségüket előre is!

Szomorú örökös #   2019.01.03. 16:31

Érintett

Ha az Ön házát is elbontanák jogerős bírósági határozat és bontási engedély és végrehajtási szakasz nélkül, akkor ez Önnek sem tetszene. Ugyanis ez veszélyes a társadalomra, azt sugallja, hogy ezt bármikor, bárkivel szemben bárki megteheti.

Annyi a kettő között az óriási különbség, hogy az én házam magántulajdonú, egészen konkrétan az én tulajdonomban lévő telken áll és nem az önkormányzatén. Így nagy valószínűséggel az önkormányzatnak eszébe se jutna az én telkemen házat bontani. Önök aláírtak egy szerződést ezzel kapcsolatban, amit felrúgtak, mert le akarták húzni a városi kasszát. Tök felesleges ezt tovább magyarázni!

Én csak az építőhatósági határozatokban is és a hatósági bizonyítványokban is szereplő 4 építmémyről, önálló ingatlan megnevezéssel rendelkező üzletekről beszélek. Ezekre nem vonatkozott az ön által idézettek.

Már megbocsásson, de az ön „önálló építménye” is önkormányzati területre épült. Azt kellene inkább megvizsgálni, hogy egyáltalán volt-e engedély arra, hogy önálló kőépítmények épüljenek az önkormányzati területre? Tudom, volt ott több üzlet, ami nem bádogbódé volt, de ha egyszer a terület nem az övéké volt, akkor vajon ez hogyan történhetett meg? Ilyet ugyanis csakis saját telekrészre építhet(ne), értelmes ember más területére ilyet nem fog felhúzni, hiszen ott van az a fránya szerződés, hogy ha az önkormányzat felszólítja önöket, akkor azt a területet át kell adni. Ennyi!

És azért ne hasonlítsuk már ezt a híres székely-roma konfliktusra, ahol a székelyek bedózerolták a föld alá a romák házát, amíg azok távol voltak. Ez nem az a történet volt. A feltett kérdése pedig irreleváns ebben a történetben, arra nem kívánok válaszolni.

ispan29 # e-mail 2019.01.03. 16:10

Tisztelt Fórum!
Ingatlant vásároltunk,melyet hivatalosan, földmérő közreműködésével kimérettünk és ezt követően, a közvetlen utcafronti behajtó kivételével kerítéssel be is kerítettünk.

A szomszéd ingatlan, mely 6-8 éve üresen áll, (külön helyrajzi számon) gépjárművel történő megközelítése korábban a mi telkünkről történt.( régebben egy tulajdonosa volt a két ingatlannak és így nem volt gond a behajtással, de ez soha nem lett szolgalmi jogként bejegyezve)

Időközben a szomszéd ingatlan is eladásra került.Az új tulajdonos mit sem törődve a felhúzott (drót) kerítéssel, a mi bejárónkon keresztül azt elbontotta és a mi telkünkön keresztül szándékozik a jövőben is közlekedni, mondván, hogy a bíróság úgyis ezt ítélné meg neki, mert évtizedek óta így történt a behatás arra a telekre.

A teleknek egyébként van közvetlen utcafronti csatlakozása, behajtó kialakítható. Információim szerint ezt az engedélyt meg is kapná, mivel nem lehet ingatlan bejárat nélküli. Azonban erre azt mondja, hogy mivel a lehetséges behajtó területe fákkal beültetett a közút melletti, így ez miatt nem lehetne a behajtót kialakítani (fakivágás közterületen)

Kinek van igaza? Biztosítanom kell neki az átjárást vagy ki kell alakítania egy saját bejárót?

Érintett # e-mail 2019.01.03. 13:49

Szomorú örökös!
Bár én a kérdésem miatt írtam le a történetet, amelyre sajnos nem kaptam választ. Ennek ellenére egyszer ezzel kapcsolatban is válaszolok a véleményére.
Teljesen igaza van!!! Lepukkant balkáni piac, korszerű, új épült,a területet felszólításra át kell adni, bódék, stb. Csak talán sokan nem tudják, hogy ebben az ügyben 14 kereskedő 10 bódéja és 4 építménye volt a szenvedő alany. Én csak az építőhatósági határozatokban is és a hatósági bizonyítványokban is szereplő 4 építmémyről, önálló ingatlan megnevezéssel rendelkező üzletekről beszélek. Ezekre nem vonatkozott az ön által idézettek.
De ez itt mindegy: jogerős bontást elrendelő határozat hiányában az önkényes elbontás csak tilos önhatalommal történhetett. Ha az Ön házát is elbontanák jogerős bírósági határozat és bontási engedély és végrehajtási szakasz nélkül, akkor ez Önnek sem tetszene. Ugyanis ez veszélyes a társadalomra, azt sugallja, hogy ezt bármikor, bárkivel szemben bárki megteheti.

De a kérdésem továbbra is az, hogy mikor bűncselekmény, mikor szándékos egy rongálás? Akkor csak, ha ezzel szándékosan kárt akart okozni, vagy akkor is az, ha a károkozással valamit meg akart szerezni, és ez károkozással járt?
Erre vonatkozó válaszát tisztelettel megköszönöm!

Szomorú örökös #   2019.01.03. 06:47

Érintett

Nagy valószínűséggel Szegedről van szó. Ott lett ugyanis a régi lepukkant balkáni képet nyújtó piac helyén egy szép és korszerű új piac, ahová az emberek szívesen járnak ki azóta vásárolni. Én megértem, hogy a régi bódék tulajdonosai le akarták húzni a várost - sőt még azt is kénytelen vagyok leírni, hogy talán akadályozni akarták eleve a megújulást - de ez nem sikerült és az eredmény önmagáért beszél. A farostlemezből és pozdorjából, meg vaslemezekből összetákolt bódék helyén ma egy korszerű piac-csarnok áll, ami szerintem sokkal jobban néz ki. Ez az emberi oldala.

A jogi oldalával kapcsolatban meg mellesleg a kúria is elutasította a felülvizsgálati kérelmet tudtommal:

https://www.delmagyar.hu/…_is/2300663/

a Kúria az elutasítás indoklásában megállapította, hogy a szegedi önkormányzat jogosan járt el, amikor tulajdonosi jogát érvényesítve felszólította az ideiglenes jelleggel épült pavilonok birtokosait, hogy a megkezdett beruházás miatt tegyenek eleget szerződésben vállalt kötelezettségüknek. A kereskedők ugyanis a Szegedi Vásár és Piac Kft.-vel kötött szerződésükben azt vállalták, hogy a város kérésére pavilonjaikat haladéktalanul elbontják, és az alatta lévő területet az önkormányzat birtokába adják.

Nos ez alapján egyértelmű, hogy a kereskedők megszegték a szerződést, amikor elkezdtek alkudozni a várossal. Azóta ismét előkerült tavalyelőtt a történet, de szerintem talán végre el kéne engedni, nem?

Érintett # e-mail 2019.01.02. 21:29

Kedves Szakértők, Fórumtársak!
Az alábbi valós történet részeseként szeretnék a kérdéseimre választ kapni úgy, hogy az érintett városom anonim maradjon.
40 éve állandó helyhasználati engedéllyel, majd később bérleti szerződéssel saját tulajdonú felépítményem, üzletem (ingatlan) volt városunk kivett közterületű piacán, amelynek üzemeltetője az önkormányzat 100% tulajdonú Kft-je. Ez a Kft 9 éve szerződést kötött több üzlet erőszakos, engedély nélküli "áthelyezésére", amelyből elbontás lett az ingatlan sajátossága miatt. Ez a bontás perszünetben történt, amikor a másodfokú bíróság az elsőfokút új eljárásra kötelezte. A szerződött felek szembe menve a bíróság jogerős végzésével, perszünetben, bontási engedély nélkül, a tulajdonosok kiértesítése nélkül, tilos önhatalommal, a per bizonyítékait megsemmisítve az ajtókat feltörette, az árukészleteket kipakoltatta, az épületeket pedig lebontatta. Az új eljárásban a bíróság megállapította, hogy az önkormányzat a felépítményeket jogellenesen bontatta el. Hiába tettünk feljelentést, az ügyészség nem akar vádat emelni, bűncselekmény hiányában a nyomozást két körben is megszüntette. Persze van pótmagánvád, meg kártérítési perlehetőség is, csak jobb lenne a kilátásunk, ha bűncselekmény is lenne. Kérdésem, hogy rongálási bűncselekmény csak akkor van, ha szándékos? Pl. ha véletlen letörök egy gk. tükrét, akkor az rongálás, de nem bűncselekmény. De ha lerúgom, akkor az bűncselekmény, mert szándékosan tettem. Jelen esetben egy felépítményt azért bontottak le szándékosan, hogy a területet birtokba vegyék, ez sikerült is. Tehát nem azért bontották le, hogy ezzel nekem kárt okozzon, hanem azért, hogy a területet birtokba vegye. Ez volt a szándéka, az elbontás. Ez a rongálás akkor bűncselekmény vagy nem?
Majd 10 éve küzdünk 14 társammal, eredménytelenül. Most indulnak a kártérítési perek, de sok az 1,5 milliós illeték, ezért maradt a végére. Vagy pótmagánvádban érvényesítsük a kárigényünket is? Melyik a jobb? A polgári vagy a büntető?

MajorDomus # e-mail 2018.12.16. 13:30

Vagy megkeresed a tulajdonost!

matthiasi # e-mail 2018.12.16. 10:46

abekazs !!

Kérdezed :
Most akkor mit tehetek?

Megtanulsz röpülni !!
Vagy kivágsz 3 db. ákác fát !!

nonolet # e-mail 2018.12.12. 23:43

abekazs

Útból 3 féle van...

1.
A közút (önkormányzati vagy állami)
Ezt valóban az önkormányzat tartja fent.

2.
Magánút
Ezt a TULAJDONOSA(I) tartja fent.
Ami lehet éppenséggel az önkormányzat is, de esetedben kicsi a valószínűsége.

3.
Szolgalmi út.
Ezt az szokta fenntartni kinek szolgál, bár nem az övé.

- -

Az pedig tévedés, hogy az önkormányzat/állam köteles utat biztosítani, mert NEM köteles !!!

Keresd ki a térkép alapján, hogy mi helyrajzi száma.

Akkor megtudod nézni, hogy

  • közút vagy magánút e?
  • ki a tulajdonosa, ha nem közút

Esélyes, hogy: HA beakarsz járni rajt akkor neked kell kitisztítani és fenntartani a saját költségeden.

Mivel csak te akarod használni (más nem) és vélhetően nem közút.

MajorDomus # e-mail 2018.12.12. 21:38

Nem lenne egyszerübb,megnézni ki a tulajdonosa az ,,akácos,, útnak?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.12.12. 19:20

Ha leesik a hó, azt is lapáltassa el a bejárati ajtódig?

www.kbs-ugyved.hu

abekazs # e-mail 2018.12.12. 19:02

Ezért kérdezek, mert nem tudom, hogy milyen lehetőségeim vannak. Most adott egy ingatlan rajta házzal, amit nem tudok megközelíteni, csak a hátsó telek szomszédon keresztül. Ezért felfoghatatlan az egész, kell lenni valami megoldásnak, ami kötelezi az önkormányzatot, hogy bejussak. Nem hiszem el hogy ez nem az önkormányzat dolga lenne.

drbjozsef # e-mail 2018.12.12. 15:57

Kötelessége utat készítenie? Egy magántulajdonban álló ingatlanra? Nem lehetetlen, előfordul az ilyen is, de azért megkérdezném: ha holnap becsöngetne az önkormányzattól valaki, hogy a telked harmadára most akkor autópályát építenének, akkor azt mondanád, hogy ez természetes, csak nyugodtan, hiszen kötelessége utat készítenie?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.