Ingatlanügyek

Siófok sem kicsi (pláne, ha a kérdező nagyvonalúan kezeli a földrajzot), gondolom 1600nmes telek nem a belváros közepén van. Egy félig vályog száz éves kádárkockával...
Nem értem, mi a lényeg az állandó hitetlenkedésben itt a fórumon.

A telek önmagában alsó hangon söpri a 40 milliót. Valami itt nem kerek.

(A doktornak csaknem hibátlan a jogérzéke; és laikushoz mérten alapos ismeretei is vannak. Érdemes odafigyelni rá.)

„nem hiba az általam kérdezett ügyvéd szerint”
Jó. De akkor miért kérdezel itt is?

„ A ház Siófokon van,
1579 m2 telken.,
90 m2. A szerződésben tégla falazat volt írva, mert végül is az is, ”
A Balaton környékén ekkora telek 100 milla körül van.

Próbálkozik az ürge, hátha bejön.

„falazat összetétele nem hiba az általam kérdezett ügyvéd szerint, hanem adottság.”
Persze, akkor, ha nem volt szó a falazat fajtájáról. Nem lett volna. De volt. És az, hogy te ezt nem tudtad, az a szavatossági felelősség alól nem mentesít.
Miért jelentesz ki olyan dolgot írásban, okiratban, amiről nem is tudsz?

Ha a szerződésben le van írva, hogy tégla a falazat, akkor jogos lehet az igénye, mert akkor hibásan teljesítettél, az ingatlan nem felel meg a szerződéseteknek.
Az összegen persze lehet vitatkozni...

drbjozsef Szia. A szerződésben az szerepel hogy a vevő minden látható hibájával tisztában van, az eladónak rejtett hibáról nincs tudomása, ami megfelel a valóságnak. Namost rejtett hibának egy eltőrt vízcső, szivárgó gáz felel meg, a falazat összetétele nem hiba az általam kérdezett ügyvéd szerint, hanem adottság. Most már a vételár csökkentést szeretné, 36,5 millió ért lett eladva, és 8 milliót követel. A ház Siófokon van, 1579 m2 telken., 90 m2. A szerződésben tégla falazat volt írva, mert végül is az is, arról tudomásom sem volt, hogy van benne vályog, amit elburkoltak téglával. Félig már szétbombázta, akkor derült ki. Én beköltözésre alkalmas állapotban adtam el.

nanemaaa,

Oké, vettél egy használt autót, felújítanád Bentleynek. Mondjuk egy öreg VW. De aztán leszerelted a kárpitot az ajtóról, és azt látod, hogy az a 25 éves lemez, amire számítottál a vételkor, igazából 120 éves pozdorja egy Ford-T modellről, csak szépen leglettelték és lefestették. Nem kérdeznéd meg az eladót, hogy ezt most hogy? Megfelelne válasznak, hogy ez kérem szépen ebben az állapotában továbbra is használható?

Nem állítom amúgy, hogy a vázolt esetben nincs igazad. Valszeg én is elhajtanám a vevőt az igényével együtt, aztán pereskedjen ha akar. De azért én látom - bizonyos körülmények együttállásakor, amit most mi nem ismerünk, se a szerződésüket, se a házat, se a megbeszéléseiket -, hogy tényleges per esetén nem bizonyosan lenne ez olyan sima ügy.

Eladtál egy a korának megfelelő, lakható épületet lakás céljára. Az épület változatlan feltételek mellett továbbra is lakható. Az, hogy a vevő szeretné az épületet a kastélyprogramban felújítani és bővíteni, de azt nem lehet, szerintem nem a te hibád. Én nemrég vettem egy használt autót. Komolyan gondolkodom rajta, hogy felújítom Bentley-vé. Ha nem sikerül, szerintem beperelem az eladót, és még eszmei értékben mért kártérítést is fogok kérni.

Spori,

A szavatossági felelősséged független attól, hogy te tudtál egy hibáról vagy sem. A kérdés az, hogy ez hiba ez, és ha igen, akkor az a szavatosság körébe tartozik-e.

Hibásan teljesítesz, ha a a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem tartozik a szavatosság körébe az a hiba, amelyet a vevő tudott, vagy amelyet kellő gondosság mellett tudnia kellett volna.

És innentől a problémád az, hogy mi szerepel pontosan a szerződésben, és mit közöltél a vevővel, valamint mi az, amire számítania kellett volna, tudnia kellett volna. Az első két eset (szerződés, elmondás) esetedben nem számít, mert feltételezem nem volt a szerződésbe írva a falazat típusa, és mivel nem is tudtál róla, nem is tudtad tájékoztatni arról, hogy a ház egy része vályog.
A harmadik eset az, amin elvitatkozhattok, végső esetben bíróságon. Állítottad te, hogy tégla a falazat mindenhol? Felismerhette volna a vevő, hogy nem az? Kellett számítania arra, hogy a falazat egy része nem tégla?
Ezek olyan kérdések, amelyek a konkrét helyzettől, körülményektől is erősen függ. És a kimenetele sem feltétlenül megjósolható.

„amit ő szeretne a falazatra. 8 milliót szeretne visszakapni, na most a legdrágább tégla is 1,2 millió 20 raklap, annyi meg biztos nem kell.”

Ja hogy ő ennyit szeretne visszakapni, na de mennyiből? 15 milliós, 20 milliós, 35 -netán 40 .....50 millás vétel árból.
Nem mind egy.
Úgy általában egyház vételnél az ember nemcsak falakat,tetőt vesz hanem lakhatási lehetőséget is. Vesz telket /jó helyen kevésbé jó helyen, működő közműveket stb.

Mondjuk ha be van írva a szerződébe, hogy téglafal ,az hogy teljesen téglafal akkor gáz van.Az illető próbálkozik, de elsőre nem szabad neki engedni.

Sok mindent lehet csinálni, de ha benne van, hogy lakhatásra alkalmas és megtekintett állapotban megfelel,akkor talán nem annyira vészes.

„ hanem kb fele, a többi vályog, csak ügyesen elburkolták anno téglával.”
Volt olyan gyakorlat,hogy a vályog mellé téglafalat is húztak....főleg vizes helyiségnél bizonyos műszaki meggondolásból és semmi esetre sem egy jövőbeli vevő megtévesztése céljából.
Vagy pl. a felújítási és az átalakítási műveletek hasonlóak ,de nem teljesen ugyanazok.

Nem ilyen egyszerű ez, és alapvetően rosszul kezdesz hozzá. Az ugyanis, hogy rosszhiszemű voltál vagy nem, itt nemigen számít.

Tisztelt szakértők. Eladásra került a családi ingatlan, amit 4éve örököltem. Egy kádárkocka. Birtokba vétel után 3 héttel, felújítási munkák közben a vevő értesített, hogy nem az egész téglafalazatú, hanem kb fele, a többi vályog, csak ügyesen elburkolták anno téglával. Erről nekem nem volt tudomásom, hiába a szülői ház volt, és ott laktam egy ideig. A vevő most vételár csökkentést szeretne, mert így az átalakítás amit ő kigondolt plusz költséget generál neki, a vályog falazat ugyanis nem bírja el a betonkoszorút amit ő szeretne a falazatra. 8 milliót szeretne visszakapni, namost a legdrágább tégla is 1,2 millió 20 raklap, annyi meg biztos nem kell. Én jóhiszeműen adtam el az ingatlant, beköltözhető állapotban, a vályogról tudomásom nem volt. Köszönöm a válaszokat előre is.

Harapoca,

Alapvetően két lehetőségetek van:

1. Elajándékozni vagy eladni a tulajdoni hányadotok (nem az egész ingatlant!) bárkinek. Akár társtulajdonosnak, akár, ha találtok ilyet, külsősnek
2. Pert indítani közös tulajdon megszüntetése iránt. Annak a végén, ha másképp nem megy, árverezik a telket, és a vételárat felosztják a tulajdonosok között. Az adós tulajdonosra eső részből előbb a végrehajtást kérőt elégítik ki, és ha azután marad, csak akkor kap a tulajdonos. De a vh. jogot mindenképp törli az árverés

Hogy melyik úton érdemes elindulni, az nagyban függ a telek értékétől és a tulajdoni hányadotok nagyságától.

Sziasztok!

Egy igen komplex problémával állok szemben.

Édesanyám és 4 testvére nagyjából 18 évvel ezelőtt egy hagyatéki tárgyalás során örököltek egy somogyi telket. Ingatlan már nincs a telken (összeomlott és a helyiek elhordták a törmeléket minden bizonnyal). Tavaly elhunyt édesanyám egyik testvére, de hagyatéki tárgyalás lefolytatásáról nem tudunk (vagy nem vontak be minket), a testvér nevén viszont végrhajtási jogot jegyzett be az ELMŰ, valamint még egy másik szolgáltató is. Ezeket a végrehajtással kapcsolatos adósságokat a testvér legidősebb lánya csinálta.
Az lenne a kérdésem, hogy lehetőségünk van arra, hogy mi a korábban örökölt részünkről lemondhassunk? Mivel meg van terhelve a terület, nem tudjuk eladni, az Önkormányzat pedig nem veszi át. Családi problémákat okoz az állandó kaszáltatása (amit eddig kizárólag én intéztem). Szeretnénk kimaradni az állandó kötelékből, aminek úgy tűnik sosem lesz vége, ugyanis a végrehajtási bejegyzés már évek óta ott van az ingatlanon és nem tisztázódik ki (nem fizetik).
Vagy milyen lehetőségünk van véglegesen kiszállni ebből? Olyan már ez mint egy végtelen spirál, mivel a legidősebb lány nem törődik egyáltalán semmivel (sosem tette) és már nagyon elegem van.

A válaszokat előre is nagyon szépen köszönöm!

Hm. Furcsa.
6 évig nem tünt fel hogy a tárolójában van a hőközpont?

Gondolom külön albetétként önálló hrsz alatt van a tároló,mert az igény másként nem állna meg.

„Kérdésem az lenne,hogy jövőben ebből lehet e még bonyodalom,vagy áremelés.”
Lehet. Isten útjai kifürkészhetetlenek.
Ha a bíróság ítélt meg havi 35öt, akkor ha elszállna a fószer és hirtelen 70et vagy 100at kérne, szintén bírósággal lehet a "piaci" árszínvonalhoz visszaterelni....

„Nem tudom hogy mit tegyek”
Fejben hozzáadod a kk. által mondott közös költséghez a havi 1500+éves infla összeget.
Vagy: ha épp az a lakás eladó, amihet ez a tároló tartozik, akkor meg fejben levonsz havi 35öt és szorgalmasan adózol utána.

Nézegetsz egy kb. 30milliós lakást, havi 30e rezsivel, és havi 1500 forinton ógsz-mógsz?
Amúgy magabiztosnak érzed magad minden, itt a lakasvásárlás tranzakciójában előforduló nagyságrendben?

Üdv!
Lakásvásarlás előtti dilemma! Társasházi eladó lakás minden szép és jó.Anno az új fűtéskazánt az egyik lakó tárolójába építették be.Nem volt lepapírozva a közös képviselő álltal.6év után a tulajdonos jelezte anyagi igényét bérleti díj megfizetése céllal a társasház felé.Jogi útra terelődött az ügy .Végül a bíróság megállapította havi 35e forint bérleti díjat(1500ft/albetét).Kérdésem az lenne,hogy jövőben ebből lehet e még bonyodalom,vagy áremelés.Nem tudom hogy mit tegyek.Köszönöm!

Köszönöm a véleményeket, mindenkinek.

„Azonban ami aggaszt, a közös tetőszerkezet..”

Jogos az aggodalom!

A tűz nagyon szereti az ilyen közös tetőszerkezeteket.

Senator85
Nem minősítem az alant leírtakat. Szóval a két telken egy egységes épületnek látszó, de valójában mind szerkezeteiben, mint épületgépészeti hálózatában különálló, a közös telekhatár mentén összeépült épületeket nevezzük ikerháznak. Magyarán, amiket írtál, helytállóak. Azt pontosan nem tudnám megmondani, hogy a 70-es években hogyan történt az adott építkezés, de tudom, volt olyan, hogy utólag osztottak ketté egy épületet telekalakítással, de olyan is, hogy szabályosan engedélyezett épületeket spórolási célzattal egységes szerkezettel építették meg jellemzően kalákában.
A dolog lényegét tekintve mindegy is, a kialakult állapot így is, úgy is szabálytalan, és nagy valószínűséggel a létesítés idején is az volt.
A helyedben azt mindenképpen megmérném, esetleg építészt is bevonnék, hogy a telekhatáron egy, avagy két külön fala van-e az épületnek. Az, hogy a padláson esetleg nincs, ne adj isten alatta olyan teherhordó fal sincs, amire utólag egy tűzfalat fel lehetne húzni, az műszakilag még csak-csak megoldható, persze jelentős többlet költséggel egy esetleges tető felújítás során. De, ha a szomszéd tulajdonos úgy dönt, hogy lebontja a házát, akkor nagy bajban leszel, ha nincs önálló alap és önálló határfal.
Javasolom, hogy mindezek tudatában dönts arról, hogy folytatod-e az alkudozást a vételárról az eladóval.

Szom... ez nem ikerház csak ahhoz nagyon hasonló. Régen voltak a városi-kisvárosi építkezéseknél az un zárt sorú építési forma.A házak szorosan egymás melléépültek ,de külön helyrajzi számon, külön közművekkel stb.

Maga az ikerház a szociálizmus egyik viszonylag sikeres találmánya.Kicsi telkeknél-főleg ha a telek utcával párhuzamos része -szélessége -kicsi volt akkor csak a telehatárra való építkezés jöhetett számításba ,vagy az un.ikresítés.
Vegyünk pl egy 14 -15 méter széles telket. Ennél az oldaltáv tartása csak keskeny házzal lenne tartható.Viszont az utcára néző kettő ablak-két külön helyiségnél nem tartható.oldalhatáron való építkezésnél megoldható. Pl. 6-7 m háznál ha telekhatárra épül akkor maradna az udvarra 8-9m. Ez volt régen, -volt normális udvar. A keskeny telkeknél ezt az ikresítéssel oldották meg.
Végül az is egy telek határra való építkezés. Minden külön van az ikreknél kivéve a telek közös helyrajzi szám.
Van egyébként számos torz képződmény,pl.a mikor a két külön ház egy kettő - másfél méterre megközelíti egymást.
Ezek a szűk sikátorok semmire sem használhatók,tűzrendészetileg se jók.... mégis valahogy átcsúsztak az engedélyek valamikor.

„Meg merjem, ezt venni?”

Igen ha megengedik egy un.tűzzárófalat építeni a padláson.
Ennek van költsége és még egy olyan akadálya is hogy a padlásterenek kell külön feljáró,ez szintén költség.
A legjobb lenne ha az eladó tisztázná ezeket a másik tulajjal is.

Senator85

Ezeket hívták régen is úgy, hogy ikerház!