Teljesítés igazolás

Tényleg túl van bonyolítva, ezek a szükséges rosszak.

Valóban nem szükséges készre jelenteni. De muszáj, ha igazolni akarom, hogy készen vagyok. Hogy most. Mert ő nincs ott. Hogy később ne álljon elő kötbérrel, igazoljam nem késtem.
A teljesítést pedig szintén nem árt igazoltatni.

Ne tudd meg mit ki nem talál egy megrendelő, ha nem akar fizetni.

Egy két dolog azért nem stimmel:

• kissé túl van bonyolítva a dolog a készrejelentés-teljesítésigazolás kombóval. A lényeg, hogy bizonyítva legyen, hogy a szolgáltatás ténylegesen megtörtént, és ez ezer féle módon történhet (pl. projektdokumentum, e-mail, amiben elfogadjáka teljesítést, stb.)
• A 200 ezer forintos határnál van az a tévhit, hogy mindenképpen írásos szerződés kell. Ez nem igaz, nem is így szól a törvény, csak ebben az esetben a társaságnak bizonyítania kell, hogy tényleg megtörtént és a vállalkozás érdekében összhangban volt az igénybevett szolgáltatás.
• A teljesítésigazolás, hogy mennyire részletes önamgában semmit nem ér (ez nem is kötelező). Az adóhatóság azt vizsgálja, hogy tényleg történt e szolgáltatás, és ehhez megvizsgálhatják a kapcsolódó levelezést, a projektről készült dokumentumokat is. Tehát önmagában egy teljesítésigazolás édeskevés (a NAV nem is támaszt ezzel kapcsolatban feltételeket).
• Azt nem értem, miért lenne a teljesítésigazolás fizetéskiváltó dokumentum. Fizetés akkor van, ha kp-ban átveszik a pénzt vagy a banki átutalás megtörténik.

„nem bízom a könyvelőkben. Jobb, ha én vagyok ezzel tisztában, mivel rajtam veri el a port a NAV ha nem jó valami”
Igen, jó, ha te is tisztában vagy bizonyos dolgokkal, de keress jó könyvelőt, aki megbízhatsz. Te nem látod át a könyvelést, és ezer dolgon bukhatsz. Gyanítom kicsi a cég, könyvelőirodát javaslok, akik anyagilag is felelnek, ha büntetést kapsz, mert ők hibáztak.

A készrejelentés nem kötelező, az neked jó, ha az aláírásra jogosult éppen Kenyában sütteti a hasát, neked onnan ketyeg a fizetési határidő (de ezt így kell szerződésbe foglalni)

Ahhoz én se sokat... :)
Készrejelentés=bejelented a megrendelőnek, hogy a dolog készen van (ezt eddig is csináltad szerintem, csak kábé telefonon). Érdemes írásban, csak hogy később előhúzható legyen.
A NAV elég komoly feltételeket támaszt egy teljesítésigazolással szemben; ha nem elég részletes, nem felel meg nekik.
Vitatkozhatsz is vele akár, csakhát rajtad van a bizonyítási teher...

Teljesen igazad van, tulajdonképpen azért is érdeklődöm és keresgélek a neten, mert nem bízom a könyvelőkben. Jobb, ha én vagyok ezzel tisztában, mivel rajtam veri el a port a NAV ha nem jó valami. Akkor már csak az a kérdés, hogy mi ez a készrejelentés? Ilyet nem terveznék küldözgetni senkinek hacsak nagyon nem kötelező, maradok a teljesítésigazolásnál, elvégre ezzel a megrendelő igazolja, hogy a munkát elvégeztem és kiállíthatom a számlát. Fiktív számláról szó sem lehet a NAV előtt, hiszen itt eleve ott a késztermék, maga a szoftver amit készítünk. Köszönöm a segítséget, elnézést, ha kicsit értetlen voltam, nem értek számvitelhez egyáltalán...

Ezekkel egészen addig nincs is baj, amíg össze nem futsz egy olyan megrendelővel, aki egy istennek sem szeretne fizetni, továbbá amíg a NAV ki nem szúr.
A teljesítésigazolás fizetéskiváltó dokumentum! Ha nincs teljesítésigazolás, nincs számlázás és nincs fizetés (és ezt egy furmányosabb megrendelő simán ki is használja).
200ezer forint felett amúgy sem elég a megrendelés, kötelező a szerződés, és bár a teljesítési igazolás sem az áfa-, sem a tao-törvényben nincs benne (legalábbis tudomásom szerint), a NAV kérheti, hogy ezzel igazold, hogy nem fiktív számlákat állítottál ki.
Nem gondolnám, hogy ez ilyen mélységekben fórum-téma lenne, javaslom, hogy fordulj egy konzultáció erejéig ügyvédhez; illetve ezeket egy jó könyvelőnek is tudnia kell.

Tehát még külön kell egy készrejelntési dokumentum is? Erről én még nem is hallottam. Mondjuk új a cégem, eddig alkalmazottként dolgoztam fejlesztőként, de a cégnél is azt láttam, hogy megrendelő bejön, leadja a megrendelést (szerződést kötnek), aztán telefon, hogy kész a szoft, jöhet érte. Jött, szoftvert vitte, számlát kapott, fizetett (kp, vagy átutalás), és szépen elment. Ennyi. Még csak teljesítési igazolásokat sem állítottak ki, pedig nem ritkán igen nagy értékű megrendellések voltak. Vagy másik eset, grafikus kollégám például csak egy megrendelőt irat, majd ha készen van, ad egy számlát a vevő meg fizet és kész.

Szerintem teljesen érthető, csak gondold végig logikusan: számlát csak teljesítésigazolás alapján állíthatsz ki (az abban foglaltaknak megfelelően), a megrendelő meg csak úgy tudja azt kiadni, ha tudja, hogy készen van a teljesítés és ellenőrizheti. Tehát: készrejelentés-teljesítésigazolás-számlázás. Erre mindössze van 15 nap.

Kedves Réka76,

Köszönöm szépen a választ!
Na ezért kérdeztem, mert ez így rettenetes. Ez nem egy milliárdos beruházás csak egy kis informatikai fejlesztés, ahol még az 1MFt-ot sem éri el a teljes munkadíj. Ebben a szakmában pedig napi szinten előfordul, hogy akár sokkal korábban, akár nagyobb csúszásokkal készülünk el, ezt képtelenség kiszámítani. Hogyan lehetne ezt egyszerűsíteni a későbbiekben? Ne írjunk bele a szerződésbe határidőket? Ezt a szerződást már nem tudjuk átírni, értelemszerűen, de a későbbiekben én nem akarok ezzel ennyit foglalkozni.
Tehát ha jól értem, az a legjobb, ha a szerződésben foglalt határidő napján állítok ki számlát? Vagy akkor kell a teljesítési igazolást? Most így hirtelen már ott elvesztettem a fonalat, hogy mi az a készrejelentés? Az egy külön dokumentum? Megzavarodok már ebben. Ott a számla, ott a részletes szolgáltatási szerződés, ott a kész szoftver, nem értem, a NAV-nak mi a fene kell még?

Ha az első számla kiállítása szeptember 15, akkor az ezt megelőző 15 napban kell készrejelenteni a beta-verziót, mint részteljesítést és kiadni a részteljesítésről szóló igazolást. A teljesítésigazoláson szereplő összeg számlázható értelemszerűen, részszámlaként.
Ha a végleges verzió hamarabb lesz készen, az gyakorlatilag előteljesítés, ez kicsit bonyolítja a dolgot. Gyakorlatban: ha a megrendelő hozzájárul, akkor lehet ezt megtenni. Majdnem ugyanúgy kell eljárni, mint az első számlánál, csak végteljesítési igazolást ad ki a megrendelő és végszámlázni kell. Elméletileg a megszabott határidőben bármikor lehet teljesíteni és csak határnap kikötésekor kell a beleegyezés, a gyakorlatban azonban ez úgy szokott működni, hogy a megrendelők a határidő utolsó napjára számítanak. A gyakorlati eljárást nagyban befolyásolja a viszony a két fél között.

Jelen esetben egy informatikai fejlesztésről van szó, ahol a szerződésben eleve az szerepel, hogy a munkát két részletben fizeti ki a megrendelő. Az elsőt a fejlesztés Beta szakaszában, amikor a rendszer már kipróbálható de még nem végleges, a másodikat pedig a teljes, működő rendszer átadásakor. Azonban, az első részlet határideje nincs megszabva, csak a teljes átadás végső időpontjára van időbeni vállalás.

Ha jól értem, akkor tehát ha pl. a szerződés szerint a munka határideje 2013 Október 1, a szerződést júliusban írták alá, a beta fázis -tehát az első számla- esedékessége -kiállítás dátuma- pedig 2013 szeptember 15., akkor legkésőbb szeptember 01. dátummal kell írni egy teljesítési igazolást? A második részletnél pedig, hogyan kell ezt csinálni, ha pl. a munkát a szerződésben foglalt határidőt megelőzően 1-2 héttel már át tudják adni?
Előre is köszönöm!

OFF
Manapság véleményem szerint vállalkozási szerződések tőkeerő nélkül nem működnek - épp az olcsó hitel miatt, amit említettél... Ez az építőiparra hatványozottan igaz - és azt tapasztalom folyamatosan, hogy a szerződések jó megírása fontossági sorrendben valahol a 115245. helyen áll. Mert azért egy jó szerződéssel az esetek nagy többségében elkerülhető a bírói út. Hogy aztán épp ebben az iparágban hová jutott a szerződési szabadság, az egy nagyon messzire vezető gondolatmenet...
ON

hát ha még csak a körbetartozás lenne a gond... ez a legolcsóbb hitel, az utolsó számlát nem kifizetni, azzal a bíróságokon el lehet szórakozni hosszú hosszú hónapokig, még ha el is ismeri a tartozást. Majd határozat jogerős lesz, pénz helyett jön egy újabb papíros, hogy az adós fizetési haladékot kér, és meg is kapja ráadásul 60 napra.

Hát ez nálunk elég bonyi. Dokumentálás megy oda-vissza, a NAV állandóan ellenőrzi a céget, rendben találta. Amúgy negyedikek vagyunk a sorban, a beruházó az a szép nagy kecskeméti gyár. Nem körbetartozás, simán csak smucigság és kötekedés. Küzdünk, na. Tény és való, hogy a készrejelentés maga bizonyos iparágakban elég rugalmas dolog. Főleg, ha a megrendelő spórolna.

vigyázzatok Réka, a számlát ki kellett volna állítani 15 napon belül, ha aláírta teljesítés igazolást, ha nem.

Nekünk is van folymatban hasonló, és megíndítottuk a felszámolást a számla alapján. Ott bukik az ő mutatványa, hogy a beruházótól beszerezük azt a teljesítés igazolást, amin nekik a mi munkánkat ő átvette, tehát beruházó igazolja, hogy mi teljesítettünk.

Mondjuk az biztos, hogy a kérdés elég érdekes volt: az első számlához teljesítésigazolás... :) A másodikhoz meg semmi.
Én is abból indultam ki, hogy nem előlegszámláról van szó (ahhoz nem is kérdés, hogy nem kell teljesítésigazolás).
Részteljesítés-igazolásokról lehet itt szó.
Mondjuk a gyakorlatban a dátumozások elég érdekesen alakulnak, de az biztos, hogy a készrejelentéstől simán el tud telni több hónap is a teljesítésigazolás kiadásáig, arról nem is beszélve, hogy ha az átadás-átvételnél a megrendelő nem állítja ki, hanem kijavítást kér helyette ugye... Nálunk a legdurvább eset most 2 éves... 2 éve készrejelentettük, azóta is megy a vita, számlázásról szó sem lehet - majd ha kiadták a teljesítésigazolást...

miért ne fizetnének félmunkára? Félpénzt.

Van, hogy egy szerződés nagyobb munkákra hónapokra szólnak, ennyit nem tud, vagy nem is akar várni a vállalkozó

mi is kérünk sokszor előleget, csak nem mindig kapunk.

Nos, előleg számla a szerződés tárgyának megkezdése előtt állítódik ki, ha az összeg megérkezik a számlára. Utána akár 10 részszámla - részteljesítés is lehet, de azok már nem előlegek.

nem akartalak felbosszantani, persze nem az előleg számla a vicces, hanem az, hogy én másként értettem a kérdést

„egy szolgáltatási szerződésben kikötötték, hogy az ellenérték kifizetése két részletben történik, akkor 2db teljesítési igazolás szükséges”

Ebből gondoltam, hogy a fizetést teljesítéshez kötik.

„nem a részteljesítést előzi meg hanem a teljes szerződésben foglaltak megvalósulását is megelőzheti.
A legegyszerűbb formája a számlázásnak!”

csak ha a megrendelő hajlandó teljesítést/részteljesítést megelőzve fizetni (nem nagyon szoktak) Ráadásul ezt a NAV sem szereti, látni akarja, hogy teljesítés van a számla mögött.

:) hát... belemagyarázhatjuk azt is, hogy az egyik fizetés megelőzi a teljesítést, de akkor mi a kérdés?

besszerrita, az előlegszámla az a teljesítést megelőzi, arról persze hogy nincs teljesítés igazolás. Itt arról diskurálunk, ha részteljesítés van

Általában azonosra dátumozzák, de fizikailag nem akkor írják alá, de van, aki ragaszkodik a konkrét időponthoz, tehát készejelentek ma, mától ketyeg a 15 nap, de majd a jövő hétre tűzünk ki átadás-átvételi időpontot, a teljesítés igazolás dátuma mondjuk szeptember 3.
Ilyenkor rá szoktuk írni a teljesítés időpontját.
A száma kiállítás dátuma a nap, amikor ténylegesen kiállítját, teljesítés időpontja a mai nap (kivéve pl. folyamatos teljesítésnél).

Jogos, csak a gyakorlatban nem igazán működik. :)

Nem csak a teljesítés igazolástól 15 napon belül, hanem a készrejelentéstől (normál esetben a dátumok egyeznek, de nem mindig)