Állandó lakcímbejelentés


wers # 2016.12.01. 15:13

Köszönöm, hogy tájékoztattál. Elég ritka, hogy valaki ilyent tesz.
Úgy mellesleg én még azzal is vitatkoznék, hogy:„Abban az esetben, ha a haszonélvező szeretne valakit bejelenteni, akkor szükséges a tulajdonosok hozzájárulása.
Mivel elég ingoványos a terület, egyelőre ennyi is siker.

wers # 2016.12.01. 15:49

Na nem, gonoszságból biztos nem. Csak be akarják magukat jó mély alappal biztosítani. Ilyent leginkább csak gyermekek lakcím bejelentésénél tapasztaltam, mikor a másik szülő másképp gondolja.

wers # 2016.12.01. 15:53

Bocsi, gondolom, te a többi tulaj hozzájárulására gondoltál. Én a hivatal oldaláról értelmeztem.

wers # 2016.12.02. 11:08

Nem találkoztál még gonoszsággal úgy látom.:)” Viszont van értelmező szótárom. De nem hiszem hogy sokat segít :)))

Frankline # 2016.12.06. 17:39

Tiszteletem !
Be lehet e állandó lakcímként jelenteni az üres, belterületi, lakóövezeti, saját tulajdonú telkemet ?

wers # 2016.12.07. 15:57

:)) próbáld meg. Vagy sikerül, vagy nem.

big_tits # 2016.12.08. 08:24

Frankline
Amikor utoljára láttam ilyen bejelentő lapot, akkor azon az szerepelt, hogy az „ingatlan címe”. Tehát szerintem igen. Amit az is bizonyít, hogy a mi házunkban hosszú évek óta sok ember volt-van bejelentve telekkönyvileg iroda és tároló helyiségekbe. Ezt onnan tudom, mert régóta lakom ott. Ezeknek az embereknek rendszeresen jönnek olyan hivatalos helyekről levelek, amik szerződésen alapulnak. Tehát van lakcímkártyájuk. Egyet láttam is.

groszfater@gmail.com # 2016.12.08. 08:55

Be lehet e állandó lakcímként jelenteni az üres, belterületi, lakóövezeti, saját tulajdonú telkemet

bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely
a lakás használatára feljogosítja

Tehát lakásnak kell lennie. Egy üres telek nem lakás...

wers # 2016.12.08. 15:04

Na, erről beszélek (nem először)

Elvileg nem, gyakorlatilag akár sikerülhet is.

Ez a lakcimrendezés valahogy nem a ló tetején ül, és egyre extrémebb példákat hallok a ló mindkét oldaláról.

(Itt is olvasható néhány példa)

Bea1 # 2016.12.08. 15:15

Külterületi, mezőgazdasági besorolású, más tulajdonában állóra is be lehet.

Frankline # 2016.12.17. 07:48

Köszönöm a sokféle választ, tapasztalat megosztást :-) Az üres telekre való állandó bejelentésre egyébként a polgármester buzdított(Érdekük, hogy több legyen a lélekszám), de nem akartam elhinni. 1-2 évig még biztosan nem lesz ott ház.

monolitium # 2017.02.04. 12:01

Segítséget szeretnék kérni.

Új lakcímet kértem, és emiatt a hulladékszolgáltatóval jogvitába keveredtem önhibámon kívül. A szolgáltató NAV által végrehajtást kért ellenem.

Építkezésbe kezdtem egy másik községben mint amiben laktam. Időközben sikerült eladnom a családi házamat. Emiatt úgy gondoltam hogy a lakcímkártyát már az építkezés helyszínén levő községre kérem meg. Családom többi tagját a nagypapához jelentettük be.

Az önkormányzat tisztségviselőjét tájékoztattuk arról hogy a ház még épülőfélben van, lakhatási engedéllyel még nem rendelkezik. A tisztségviselő ennek ellenére leadta a címünket a hulladékszolgáltató felé.

A szolgáltató csekket bocsátott ki a részünkre, aminek a fizetését megtagadtam, egyben levélben kértem a szolgáltatás megszüntetését, lévén nem keletkezett hulladék. A szolgáltató válaszlevelében a szolgáltatás kötelező igénybevételére szólított fel. A szolgáltató kereskedelmi igazgató helyettesével telefonon közöltem, hogy az ingatlan nem rendelkezik lakhatási engedéllyel, azt nem lakjuk. Az igazgató a htv. visszamenőlegességére hivatkozva továbbra is ragaszkodott a kibocsátott csekk befizetésére. A fizetéseket továbbra is megtagadtam, ezért a szolgáltató behajtó cégeknek adta át a követelést. A behajtó cégeket telefonon tájékoztattam hogy az ingatlan még épülőfélben van.

A folyamatos zaklatásokat megunva az önkormányzat dolgozóját kértem, hogy a szolgáltató felé igazolja hogy a ház lakatlan. A dolgozó azt részben igazolta csak, a hulladéktörvény visszamenőlegességére hivatkozva. A szolgáltató felhagyott a zaklatással.

Az elévülési idő elteltével(?) azonban a szolgáltató már NAV végrehajtást kért ellenem.A NAV felé jeleztem hogy nem ismerem el a szolgáltató tartozását, egyben a fogyasztóvédelemtől kértem segítséget.

A fogyasztóvédelem határozatában elutasított, szintén a visszamenőlegességre hivatkozva. Fellebbezéssel éltem, mivel nem tényeken hanem vélelmezéseken alapult a döntés.

Kérdéseim:

Hogyan kerülhettem a htv. hatálya alá úgy, hogy a lakhatási engedélyt még nem kaptam meg?

Miért nem vizsgálják hogy miért adta ki a címemet az önkormányzat tisztségviselője?

A lakcímkártya nem alkalmas a tulajdonjog igazolására, a htv. hatálya alá tulajdonjog megszerzésével kerülök, amennyiben az ingatlan lakott. A törvény visszamenőlegességet ez esetben biztosít. Hogyan lehet hogy mégis mindenki erre hivatkozik?

Köszönöm a válaszokat.

wers # 2017.02.04. 13:30

A lakcímkártya nem alkalmas a tulajdonjog igazolására,
Nem bizony, de azt igazolja, hogy te, a nyilatkozatod (aláírt lakcímbejelentő) alapján ott laksz, ebből következően igénybe veszed a kötelező szolgáltatást.

Az már egy másik kérdés, hogyan kaphattál lakcímkártyát egy üres telekre.

drbjozsef # 2017.02.04. 17:09

Az utcajogász oldala pont így kezdődik :

"Lakóhely

A lakóhely az, amit a köznyelvben állandó lakcímnek hívunk. A törvény szerint a lakóhely az a lakás vagy helyiség, ahol élsz. Állandó lakcím lehet egy lakásnak nem minősülő épület vagy helyiség is (pl. pince, üzemi épület, raktár). Viszont, mivel a törvény kifejezetten lakásról vagy helyiségről szól, egy üres telekre valószínűleg nem lehet bejelentkezni."

Persze ez nem jogszabály, de elég logikus.
Hogyan kaptál lakcímkártyát? Mi van rajta pontosan? A telek címe?

Szomorú örökös # 2017.02.05. 07:20

monolitium

Ha építkezel, akkor az építési hulladékot hol helyezed el, milyen jogcímen? Azt kellene valahol megérteni, hogy a hulladékszállítás nem egy szabadon választható szolgáltatás, nagyon sok településen kommunális adó helyett szedik be. Úgy gondolod, hogy ahol régebben laktál, ott MÁR nem fizetsz, mert nem oda vagy bejelentve, de az új címen azért nem akarsz, mert oda MÉG nem kaptál lakhatási engedélyt. Közben az építkezés hulladéka csak elkerül valahová, és itt nem a törmelékre gondolok, mert arra mindig külön kell szerződni - általában konténerrel gyűjtik be és viszik el. Viszont az egyéb építési hulladékot sem helyezheti el önkényesen csak úgy a tisztelt polgár. Érdekes, hogy erről mélyen hallgatsz.

Szomorú örökös # 2017.02.05. 07:23

monolitium

Ja és én úgy feltételezem, hogy amikor bejelentkeztél, akkor nyilván az még nem üres telek lehetett, hanem a régi épület állt rajta, tehát arra jogosan engedtek oda bejelentkezni. Az már teljesen irreleváns, hogy közben az az épület esetleg bontásra került, hiszen engedélyed van rá újat építeni.

monolitium # 2017.02.07. 08:06

A lakcímkártyán a jelenlegi címzés található. Az építési telek az külterületként, helyrajzi számon volt feltüntetve a tulajdonjog bejegyzéséig. A tulajdoni lapon jelenleg is „címképzés alatt „ felirat szerepel.

A lakcímkártya kiállításakor nem kérdeztek arról, hogy van-e bármilyen épület, felvonulási épület a telken.

A szomszéd biztosított raktárt a számomra. Nyilatkozatban kérhetem, hogy igazolja ezt. Rendelkezem videó felvétellel a ház környezetéről, valamint épület nem látható a földhivatal által a telekről készített fényképfelvételen sem. A tanyaépületet (a szomszédok elmondása alapján) a rendőrség döntötte össze, mivel abban tolvajok időztek. Mi már romosan vásároltuk meg azt.

A ház ami épült az bioház, szinte semmi építési hulladék így nem képződött. A ház zöldtetős, talajfedés található rajta. Építési törmelék sem lett elszállítva, a minimális téglatörmelék az a terasz kavicsfeltöltésébe lett beépítve. Az étkezésekkel stb. kapcsolatos hulladékot elvittük magunkkal a szülőkhöz ahol laktunk, esetenként a szomszédhoz adtuk át.

drbjozsef # 2017.02.07. 10:10

Nézd, egy biztos : az, hogy mit csináltál a hulladékkal, nem számít. A szemétszállítást kötelező fizetni, ha nem veszed igénybe, akkor is. Szomszéd két generációs családi ház, kötelező a két kukát fizetniük, miközben a szelektívnek meg a komposzálójuknak köszönhetően fél kukányi szemetük sincs hetente. Ha a lakcím miatt a törvény előírja a szolgáltatás igénybevételét, akkor fizetned kell, ha nem, akkor nem, tökmindegy van-e valóságban szemét vagy nincs.

Sajnos nem tudom mit ír pontosan a törvény, ennek kellene utánajárni.

monolitium # 2017.02.08. 08:17

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

https://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

34.24ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében kötelező jelleggel igénybe veszi és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendszeres időközönként rendelkezésére áll;

Az a bosszantó, hogy a lakcímkártya kiállításakor nem közölték velem hogy mivel jár, mert akkor nem kérem a kártya kiállítását a lakhatási engedély megadásáig.

Az önkormányzat előadója ez esetben nem fellelős?
Adhat a hulladékszolgáltató felé utólagosan igazolást hogy tévesen adta ki a címemet?

monolitium # 2017.02.08. 08:21

59/B/2008 AB határozat szerint

a helyi ingatlantulajdonos(fogyasztó) azáltal lesz a hulladék kezelésére vonatkozó jogviszony alanya, hogy az adott településen ingatlantulajdont szerez.

monolitium # 2017.02.08. 08:41

1997. évi CXLI. törvény
az ingatlan-nyilvántartásról

Az egyéb önálló ingatlanok

12. §22 A földrészleten kívül önálló ingatlanként kell nyilvántartani:

  1. az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ide nem értve a nyomvonal jellegű építményt,

aa) ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, vagy
ab) ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos annak az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetését kérte,

  1. a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt,
  2. a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
  3. a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan].

13. § (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.).
(2)23 Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.
(3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.

monolitium # 2017.02.08. 08:42

1997. évi CXLI. törvény
az ingatlan-nyilvántartásról

Az egyéb önálló ingatlanok

12. §22 A földrészleten kívül önálló ingatlanként kell nyilvántartani:

  1. az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ide nem értve a nyomvonal jellegű építményt,

aa) ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, vagy
ab) ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos annak az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetését kérte,

  1. a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt,
  2. a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
  3. a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan].

13. § (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.).
(2)23 Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.
(3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.

monolitium # 2017.02.08. 08:45

nonolet

A lakcímet akkor és ott az ügyintéző képezte, előtte nem volt.

monolitium # 2017.02.08. 13:23

Akkor kaptam a címet, még vitatkozott is a kolléganőjével hogy hogyan kell csinálnia. Valamilyen jogszabály alapján együtt csinálták végül.

Én nem mondtam neki hogy ott lakom.

Sajnos most már tudom, ahogy a gyerekeket a nagyszülőkhöz jelentettem be, nekünk is oda kellett volna bejelentkeznünk.

ttip # 2017.02.08. 13:47

A lakcímbejelentőn a "lakóhely" mezőt csak te töltötted ki és írtad alá? Hogyan lehet a "lakóhely" kifejezést akár laikusként másképp értelmezni, minthogy az a hely, ahol laksz?

Ha valótlan adatot adtál meg lakóhely gyanánt, az nem az ügyintéző felelőssége.