ki nem hirdetett nemzetközi szerződés

Arra a kérdésre ha tudnátok válaszolni, hogy amennyiben Magyaro. az 1950-es években csatlakozott egy egyezményhez, ám azt csak kb. 50 évvel később hirdették ki, úgy a kihirdetés előtt az államot terheli-e felelősség az egyezményben foglaltak betartását illetően, pl. az állam és a saját állampolgára közti relációban?
(A kihirdető tv. hozza, hogy az egyezmény Magyaro-ra nézve kb. 40 éve hatályos.)

Ha nem, miért nem?
Amennyiben egyáltalán igen, úgy az jelenthet-e reális kártérítési jogalapot az állampolgár és az állam között, s ha igen, milyen fórumon?

Mond már el melyik egyezményre gondolsz! Ennek ismeretében tudnánk is válaszolni a kérdésedre.

Köszönöm a kérdést, - válasz alább.

Ami 'izgat', s amiért a topic-kérdésem:
Vannak olyan munkaterületek, ahol magyar cég és magyar dolgozó viszonyában nem a hazai minimálbér érvényesül, pontosabban - a jog szerint - nem annak kéne érvényesülnie. Ilyen pl. a magyar cégek építőipari tevékenysége Németo-ban. (kontingentált, s a cégek számára szabályozott terület (14/1989.MT.r))
A dolgozók egy része nem jut hozzá, régebben még kevésbé jutott hozzá a hatályos béradatokhoz - így könnyebb volt velük szinte bmit megtenni/elfogadtatni e téren.
A hazai szabályozás a cégek felé sokmindent előírt, 'bérügyileg' is, (pl. árajánlatokban is a német bérrel kellett számolniuk,) de a dolgozók felé való infóadás szerintem sehol sem volt előírva, pláne 2001 előtt. Titkolták is, teljesen az volt a jellemző, annak dacára is, hogy a cégeknek külön kellett nyilatkozni - szakmánként - a német bérszint megtartása vállalásáról. (persze ebbe a dolgozók nem láttak bele)

Ha ~felróható lenne az állam részére - akár az idézett egyezmény hatálya okán - a megfelelő szabályozás hiánya (pl. 14.Cikk béli szabályozás hiánya), az talán sokat segíthetne abban, hogy egy kibontakozott jogvitában a megítélésre kerülő összeghez nagyobb valószínűséggel lehessen hozzájutni. (ez a kérdésem motivációja)

((Példaként, a 2000 körüli, s pláne az 1999, 1998-as minimálbéres kormányrendelet tartalmazza, hogy (szabadon) ~ "a rendelet hatálya kiterjed minden munkaadóra és munkáltatóra". Ez, a 14/1989.MT.r. 5.Cikk(1) tartalmával szerintem ütközik, s a kérdés különösen élesen vetődik fel az Mtv. 144.§ (1) kapcsán, hogy az személyi alapbér-e, s az lehet-e.))

„2000. évi LIV. törvény
a munkabér védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 95. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a munkabér védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál 1956. június hó 8. napján megtörtént. Magyarországra nézve az Egyezmény 1957. június hó 8. napján hatályba lépett.)
2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

95. számú Egyezmény a munkabér védelme tárgyában
...
14. Cikk
Szükség esetén hatékony rendszabályokat kell foganatosítani a munkavállalók alkalmas és könnyen érthető módon való tájékoztatására:
(a) a rájuk vonatkozó munkabérfeltételekről, mégpedig mielőtt valamilyen munkakörben alkalmazást nyernek, illetőleg valahányszor a feltételek megváltoznak;
(b) minden bérfizetés alkalmával a vonatkozó bérfizetési időszakra járó bér kiszámításának részleteiről, amennyiben ezek a részletek változó jellegűek.
”