Lehetséges-e Törökország Eu-s csatlakozása

Szeretném kikérni mindenki véleményét Törökország Eu-s csatlakozásáról. Mi a véleményetek? Csatlakozhatnak-e valaha is? Törökország 96 százaléka Ázsiában van. Európai ország egyáltalán?
Ráadásul állandó zavargások vannak ott.

Mindenképpen érdeke lenne az európai biztonságpolitikának, hogy Törökország, sőt hogy Oroszország is csatlakozzon. És szerint Kemál Attatürk reformjai óta inkább európai országnak számít, mint ázsiainak. Európa határait nagyon nehéz meghúzni, sokan már lehúznák a rolót a mi keleti határunknál, sőt sokan a Tiszánál :) Oroszország is 2/3 részt Ázsiában van.

Az Európai Unió nem földrajzilag határozza meg magát, tehát emmiatt semmiképpen sem lenen kizárva Törökország.

A zavargások, a demokratikus intézmények deficitje sem volna új az EU-nak, hiszen az EU-nak ma is részei olyan országok, ahol a zavargások rendszeresek vagy rendszeresek voltak (Spanyolország, Nagy Britanni, korábban Olaszország, Németország), sőt van olyan része is az EU-nak, ahol a demokratikus kormányzat évtizedeken kersztül hiányzott, és ma is csak rövid átmeneti időszakokra érvényesül: Észak -Írország.

Az EU-hoz való csatlakozás lehetőségét alapvetően két gyakorlati szempont dönti el: az adot kandidátus gazdasági kapcsolatainak minősége és volumene az EU-val, illetve az EU számára a csatlakozással megnyíló piac nagysága. Ezek alapján Törökország várhatóan az EU tagja lesz, különösen mivel a nyugat egyetlen iszlám szövetségeséről van szó, és az egyetlen közel keleti országról, amely valamennyire is hasonlít a nyugati demokráciákhoz. A csatlakozás stabilizálhatja a világi demokratikus államot, és ezzel fontos stabilizáló tényező lehet a közel keleti térségben.

Oroszország viszont véleményem szerint soha sem lesz tagja az EU-nak, és az EU számára Oroszország messze túl nagy politikai kockázatot, és gazdasági terhet jelentene. Oroszország (mint történelme is mutatja) sohasem volt komoly potenciális piac, hatalma történelmi csúcspontjain az általa uralt birodalom külterjes lerablásából élt, gazdasági potenciálja külterjes, pazarló, a nagy központosítások idején végrehajtott modernizációs kísérletek mint totális kudarcba fulladtak, felzárkózása még a semiperiféria országaihoz is teljességgel elképzelhetetlen, mindig is a világ elmaradott harmadához fog tartozni, még legfejlettebb területei sem törnek ki ebből, míg legelemaradottabb területei világ legszegényebb részeinek színvonalát képviselik, gazdasága elsősorban nyersanyag exportra épül.

Oroszországot az EU-nak (és a világ többi részének) kordában kell tartani, és figyelni arra, hogy a barbárok a limesen kívül maradjanak, lehetőleg több sikerrel, mint a Római Birodalom vagy akár a hidegháború korában.

Big:))) Érdekeseket irsz:) De azért azt gondolom, hogy ha mindig is barbárok maradnak, akkor barbár szokás szerint megpróbálják másoktól elvenni azt, amiért nem akarnak megdolgozni. Tehát talán jobb, ha nem maradnak barbárok, és ehhez segitséget is kapnak. Ne felejtsd el, hogy Albánia is sok segitséget kap az Eu-tól. És az oroszok is kapnak a TACIS programon keresztül. Vagy ők ebből nem részesültek?

Ha az oroszok azon az elmaradott szinten maradnak, akkor szerintem előbb utóbb nagy gondok lesznek (háboruk) amik viszont a csatlakozott országoknak nem tesznek jót.

De térjünk vissza a törökökre. Az unió európai. Ezek szerint véleményed szerint nem európai országok is csatlakozhatnak? Európainak számit-e Törökország? Vagy más Ázsiai országok csatlakozása is elképzelhető? Pl. Tunézia?
Te is irod, hogy Törökország nem demokratikus. De hát ez az egyik feltétel volt, hogy csak demokratikus ország csatlakozhat. Hogy van ez?

Meg szivesen venném mások véleményét is ez ügyben:)) Köszönöm:)

Ja meg még valamit. Én azt tanultam, hogy a török közigazgatás korrupt, bármit meg lehet venni. Mit kezd az unió egy korrupt országgal? Hiszen ők is épp a korrupció ellen harcolnak. Igaz, az eu-ban is fellángol néha egy-egy hir elveszett pénzekről, korrupcióról. De hát a török korrupció ehhez képest...
A másik az áruk szabad mozgása. Ugyebár ott tilos a disznóhus fogyasztása. Márpedig az uniós csatlakozással nem tilthatják meg a disznóhus, és huskészitmények exportját. És azért vannak olyanok ott is, akik eszik, csak nem reklámozzák. Persze titokban. Most nyilt lesz a dolog.

Meg hát iszlám kultura. Más szokások. Mi a véleményetek?

Úgy tudom az Unió egyik alapelve a különböző kultúrák sokféleségének tiszeteletben tartása, tehát ha a pl. a disznóhús exportja ebbe ütközne, szerintem ez nem jelentene problémát. Azt kell tudomásul venni hogy Európát nem lehet feltétlenül a keresztény Európával azonosítani. A törökök akárhogy is vesszük 600 éve vannak már Európában. A törököknek pont a demokratikus államberendezkedés erősítésére, és a gazdaság stabilizálása miatt lenne szüksége az EU-ra. És az EU-nak is fontos egy állam, amelyik erősíti a keleti "végeket". Ugyanakkor én változatlanul nem Töröko. felvételét, hanem a Balkán és Oroszo. kérdését látom a legnagyobb problémának. A másik, hogy melyik országot lehet "barbárnak", barbár szokások szerint élőnek tekinteni. Nagyon sok történésznek szinte a vérévé vált, hogy Európát és az európai kultúrkört tekintse mércének, és elfeldkeznek Távol keleti kultúrákról, amik már akkor is léteztek, mikor Európában még állatbőrökben hajkurászták az állatokat.

Oroszország:

Nem azt mondtam, hogy nem fogfejlődni, hanem azt, hogy soha, a közelébe sem ér a centrum vagy a szemiperiféria fejlettségének. (Azaz a különbség többé kevésbé állandó marad) Ez a realitás. És a realitások alapján pontosan csak annyira szabad támogatni, ami még visszatartja a barbárokat az inváziótól. Minen fillér amit efölött költenének Oroszországra vagy kidobott pénz lenne, vagy arra használnák, hogy fegyverkezzenek. Az idealisták mind esküsznek az általános váalsztójogon alapuló demokráciákra és a népek, államok egyenlőségére. De ez csak idealizmus, és sokkal több baj forrása volt a történelem folyamán, mint a relaitások elfogadásának, és problémák realitásokon nyugvó kezelésének.

Törökország:

Törökország ma nem nem üti meg anyugati demokráciák standardját, és ráadásul hadserege május 1-je óta az EU egy részét megszállva tartja. Így nyilván jelenleg nem léphet be, de csak idő kérdése, hogy apolitikai feltételeknek megfeleljen. Ebben persze érdekeltté kell tenni. Disznóhús ügyben uygan nincs kézzelfogható adatom, de szerintem kizárt, hogy tilos lenne a forgalmazása, Törökország világi állam, az iszlám vallás bizonyos jegyeinek nyilvános viselése bűncselekmény, a hadsereg már többször akadályozott meg iszlámista hatalomátvételt vagy annak csak halvány kezdeményét is.

Hosszú távon pedig igenis abszolút elképzelhető, hogy a Földközi tenger medencéjének országai az EU tajgai lesznek, hiszen történelmileg és földrajzilag egy gazdasági tömböt alkotnak Európával, és mindkét fél hasznára válna az együttműködés, gazdaságilag is, de nem nehéz belátni, hogy politikailag mekkora stabilitást adna a térségnek. persze ez nem ma lesz, ha egyáltalán lesz. jelnelg ezen országok sem gazdaságilag sem politikailag nem felelnek meg a minimális elvárásoknak sem.

Köszönöm a válaszokat. Várom még mások véleményét is, de épp a Ti válaszotoknak örültem a legjobban, mivel a Ti tudásotokat (és Attiláét) értékelem a legtöbbre itt a neten.

Ez persze nem jelenti azt, hogy mások tudását lebecsülöm (mindenkitől nagyon szivesen tanulok), inkább csak azt, hogy Ti nagyjából azokban a témakörökben irtok, amivel én is foglalkozom, ezen témakörökben viszont Ti vagytok a legjobbak.
Köszönet érte:))

Törökország stratégiai jelentősége óriási. Én ugyan még nem jártam ott, de úgy tudom, a nagyvárosok igen fejlettek és gazdagok. Katonai nagyhatalom. Ha sajátos módon is, de Törökország valóban a 14.-15. század óta jelen volt Európa történetében. Ha kis hányada is tartozik Európához, a ciprusi és a kurd kérdés rendezésével beengedik talán őket is az Unió aklába.
Tehát Törökország EU csatlakozását küszöbön állónak érzem, de le kellene szögezni, hogy Európa földrajzi határain kívülről semmi szín alatt ne lehessen államot tagnak felvenni.
Oroszországgal kapcsolatban egy jelenségre utalnék: a rengeteg milliárdosra. A Cote d'Azure és Svájc egyes jobb üdülővárosai szinte már orosz kezekben vannak:))). Talán egy városban sem lehet annyiféle értékes régiséget, drága luxuscikket venni, mint az orosz milliárdosok Moszkvájában. Ez persze nem jelenti, hogy ettől EU tagok lehetnének. Nem tudom, hogy egyáltalán akarnak-e:)))?

És ugye ne feledjük, hogy az a terület, amely ma Törökország fekszik valaha Európa legfejlettebb és leghatalmasabb államának központja volt, amelynek a nyugat-európai királyságok a hátsó udvarai se lehettek volna. A rómaiak civilizációjának megőrzői és rendszerezői voltak, ha hozzá nem is sokat tettek. Még előbb kisázsia a görög civiláció több korszakában annak centruma volt, utalata a földközi tenger keleti medencéjét.

Ezzel azt akartam mondani, hogy ugyan a törökök valóban a 14-15. sz-tól vannak jelen az európai történelemben, de az aterület, amelyen Törökország fekszik mindig is jelen volt, sőt gyakran annak centruma volt. hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy az európai történelem centruma, csak mintegy 400 éve tolódott Észak-Nyugat Európába, addig az a Földközi tenger medencéjében volt.

Ez igaz. A bizánci kultúra is rendkívül jelentős, nem is szólva az előzményekről, elég, ha Justinianust említem.

Köszönöm mindenkinek az eddigi hozzászólásokat. Nagyon sokat segitettetek nekem is, mert most tanulom az uniot, meg egy barátomnak, akinek fontos a téma, ezért közvéleményt kutat ez ügyben. Emiatt továbbra is várok még hozzászólásokat:) Mindenki véleményét.

Törökország csatlakozását több szempontból sem látom lehetségesnek, legalábbis ami a közeljövőt illeti.

Először hadd cáfoljam meg Rexor hozzászólását, aki szerint: "Mindenképpen érdeke lenne az európai biztonságpolitikának, hogy Törökország [...] is csatlakozzon." Egyfelől érdeke, de véleményem szerint még nagyobb érdeke lenne az EU-nak, ha Törökország "kimaradna" és továbbra is a védőbástya szerepét játszaná. Ha egy pillantást vetünk a térképre, láthatjuk, hogy Törökországot olyan államok határolják, mint Irak, Irán vagy Szíria. Hogy hangzik: EU-Iraki határ? Milyen szintű határvédelemre lenne szükség ebben az esetben?

Másik kérdés a Koppenhágai kritériumok, nevezetesen kettő: az európaiság és a demokratikus jogállamiság kérdése.
Hadd kezdjem az elsővel. Európa földrajzi határai vitatottak, de tény, hogy Törökországot sokan nem tartják európainak. Maga Giscard d'Estaing is egyértelműen kijelentette, hogy Törökország nem tartozik Európához, a török főváros Ázsiában van, ráadásul muszlim vallású ország, éppen ezért az Unióban sincs semmi keresnivalója, csatlakozása az EU végét jelentené.

AZ EU-s politikusok többsége osztja Giscard véleményét, és lépten nyomon Törökország nem-európai voltára hivatkozva utasítja vissza az ország felvételi kérelmét. Persze ez inkább kifogás, mint ész érv. Mert ha megnézzük például az EU által elfogadott Alkotmányt (1. CÍM, 1. cikk), mely a következőképpen rendelkezik:

„Az Unió minden olyan európai állam előtt nyitva áll, amely tiszteletben tartja értékeit, és elkötelezett azok közös érvényesítése mellett”

Európa a földrajzi határok helyett tehát sokkal inkább meghatározható bizonyos értékek mentén, amelyeket az európai népek történelmük során alakítottak ki és osztanak. Ilyen a szabadság, egyenlőség, demokrácia, pluralizmus, jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása. Vagyis ezek lennének azok a megkülönböztető jegyek, amelyek elhatárolják az európai országokat a nem európaiaktól. De ha megnézzük Törökországot, nem találjuk meg ezeket az értékeket, vagy csak nagyon csekély mértékben. A reformok talán hosszabb távon szembetűnő változást eredményeznek, de az nem az elkövetkezendő években lesz.

A fentiek miatt tehát - bármennyie is szép 'gesztus' lenne az iszlám és a keresztény kultúrkör összekapcsolása a sokféleség jegyében egy egységes Európába - nem sok reményt fűzök Törökország uniós csatlakozásához.

Három dolgot fűznék hozzá:

1. Nézőpont kérdése, hogy azt nézzük ami összeköt vagy ami elválaszt. Az EU egész története az utóbbiról szól. Ha az előbbiről szólna, még a Montánuniónál sem tartanánk.
2. Nyilván rövid távon senki sem gondolja komolyan Törökország EU csatlakozását, de ha belegondolsz 16 éve ki gondolta volna komolyan, hogy ma Litvánia vagy akár Mo. az EU tagja lesz? A dolgok a nemzetközi politikában sokkal gyorsabban változnak, mint hinni szeretnénk, illetve a világ nem statikus, hanem egy folyamat körülöttünk, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
3. Ugyan az EU hangzatos politikai elveket is magáénak tud, de azért alapvető kohézióját a közös gazdasági érdekek adják, ez dönti el aztán, mit tekintenek a "szabadság, egyenlőség, demokrácia, pluralizmus, jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása" minimális mértékének egy jelöltnél. Az EU mai tajainál, sőt alapítóinál is olyan deficitek mutatkoznak egyes területeken, hogy ha valamiféle abszolút feltétel volna ez, és véletlenül részletesen definiálnák, a balti államok közül egy sem léphetett volna be, Fro-nak, Spanyolországnak nagyon komoly gondjai lennének egy esetleges mai belépésnél, Olaszország is megbukna, de álítom a többieknek is komoly problémik lennének, és szóba sem jöhetne, hogy Romániával, Horvátországgal vagy Bulgáriával tárgyalások follyanak az EU tagságról.

Törökország vagy korábbi területe az európai történelem szerves része volt, hosszú évszázadokon keresztül annak centruma, és egy világi iszlám állam integrálása hosszú távon az EU és szomszédai stabilitását növelnék.

Oroszorszag mint elmaradott periferia csak valami nagyon falusi onkepzo kor konkluzioja lehet.
Jelenleg csak ok repulnek az urben...
Egy orszag, ahol a szocialis halo, az oktas es egeszsegugy olyan fejlett es eros, mint oroszorszagban, semmikeppen sem limesen tuli barbar terulet.
Javaslok egy kis anatoliai utazgatast (megtettem) es nem hiszem, hogy magyarazkodni kell utana a torok "fejlettsegrol".