Közös képviselő leváltása

Gaussi preciszítással számolja ki az 51% -ot(nem nehéz, mert ez másfél embert jelent a gyakorlatban) és gyakorlatilag a "klasszikus" tv-i módszerekkel leválthatatlan...

Az 50%+1 et nem a személyek száma, hanem a közös tulajdoni rész alapján kell számolni. Csak abban az esetben másfél ember az 50 %, ha mindhárom albetéthez azonos arányban rendeltek a közösből.

Szeretnénk leváltani a közös képviselőt . Kell-e közgyülés, hat lakásos társasház. két különálló üzlettel, kötelező-e a közös képviselő?

Évi

l.evi !
Hat lakás + 2 üzlethelyiség van a házban?

Társasházi tv
13. § (1) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani.
(2) A szervezeti-működési szabályzatnak - e törvény keretei között - tartalmaznia kell:

1. a tulajdonostárs külön tulajdonának használatára, hasznosítására, a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére,
2. a közös tulajdon fenntartására, ezen belül

• a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére,
• felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására,

3. a társasházi lakóépület házirendjére,
4. a közgyűlés, illetőleg a részközgyűlés hatáskörére és eljárására,
5. a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke és tagjai hatáskörére és feladataira,
6. a számvizsgáló bizottság, ennek hiányában a közösség ellenőrzési jogkörére, feladataira

vonatkozó részletes szabályokat.
(3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Üv P.

Polgár légy, ne alattvaló!
Tisztelt Uram! - Péterapó
örömmel vettük válaszát, mely 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 13§ (1)
szervezeti- működési szabályzatot hozzánk eljuttatta.
A 3. pont értelmezésével akadtak gondjaink
"a legföljebb 6 lakásos társasház" tartalmaz 2 olyan üzlethelységet, melynek egyik tulajdonosa az épületben lakik, a másik üzlet tulajdonosa nem ebben az épületben lakik.
Értelmezhetjük-e úgy, hogy a hat lakás a harmadik pont értelmében közgyűlésen határozhat?
Egy szó mint száz, épületünkre alkalmazható-e a 13.§ (3). pontja?

üdvözlettel : l.evi

Levi!
A lakásokból és nem lakás céljára szolgáló helyiségekből álló épületeknél nem csak a lakások számát kell figyelembe venni, hanem az összes külön tulajdonba tartozó önálló egység (albetét) számát, a funkciójától függetlenül. Az sem számít, hogy az albetét tulajdonosa a Társasházban lakik vagy sem. Sőt, az sem, hogy esetleg egy tulajdonos tulajdonában van több albetét.
Amennyiben az épületben 4 külön tulajdonba tartozó lakás és 2 külön tulajdonba tartozó üzlet van, azaz az alapító okirat szerint összesen 6 darab arab számozással ellátott külön tulajdonba tartozó albetét, akkor vonatkozik rá a 13. § (3). Amennyiben 6 külön tulajdonba tartozó lakás és két külön tulajdonba tartozó üzlet, vagyis az alapító okirat szerint összesen 8 albetét van, akkor a társasháznak minden tekintetben a 2003. évi CXXXIII szerint kell működnie.
Engem erre enged következtetni a 4. § (1) és (2).

Mart!
Köszönettel vettük válaszát. Sokat segített, köszönjük.

Olyan társasházban lakom ,amelynek tömbjében négy lépcsőház tartozik.Mindegyik lépcsőháznak azonos a közösképviselője,korábban együtt választotta a négy lépcsőház.(az alapító okirat szerint ez egy társasház)Sajnos a mi lépcsőházunk által befizetett közösköltésgek,rendszerint a többi lépcsőház karbantartására és adósságaira megy el.A kaputelefont és a levelesládákat is saját pénzből kell a lakóknak kifizetni,míg a lépcsőháznak soha nem volt adóssága és mégis erre a lépcsőházra soha nem jut.Most szeretnénk gazdaságilag leszakadni a többi lépcsőháztól és elérni,hogy az általunk befizetett pénzt külön számlán kezelje a közösképviselő.Mivel munkájával is elégedetlenek vagyunk ,szeretnénk a közös képviselő személyét is leváltani.Van erre esélyünk illetve lehetőségünk?
Kérem aki tud segítsen .

Természetesen van. Több épületbôl álló társasház esetén az egy vagy több épületben levô lakások tulajdonosainak - tulajdoni hányad szerinti - többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét.

T. "Obudafan"! Félre értetted a tényállást.
Van egy épület, melynek van négy lépcsőháza. Ez a négy lépcsőház egy épület, melynek tulajdonosai alkotják a társasházat.
Ennek megfelelően, amit írtál az nem vonatkozik a négy lépcsőházas társasház tulajdonosaira.

A mi épületünk 8 lépcsőházas és itt is volt kisérlet a kivállásra, de a bíróság és a Földhivatal elutasította a kíválási szándékot, mert a törvényi feltétel több épületből álló társasházat fogalmaz meg. Az épület fizikailag is különálló építmény, a lépcsőház pedig egy építménynek egy-egy bejáratát jelenti. A mi épületünk egy sávalapon álló nyolc lépcsőházas épület, mely kétfogatú épületrészekből áll. Valójában 4 db. két lépcsőházas épületrész van egy alapra helyezve. Az épületrészek között dillatációs hézag van. De jog tekintetében egy épület és nem több.
Köszönöm, hogy hozzászólhattam. [2003. évi CXXXIII. 8. § (2)]

Üdv!

Kérdésem a következő:

• Van-e joga a közös képviselőnek megtagad-ni a társasház szerződéseinek átnézését a tulajdonostól?
• Befogadhat-e a társasház olyan karbantar-tásról szóló számlát, amely mögött nincs hivatalos munkalap, és az a cég állította ki, amelyik a képviseleti díjat is számlázza?
• Leváltható-e a képviselő azon a közgyűlé-sen amelynek napirendi pontjai között nem szerepel ezzel kapcsolatos napirendi pont?
• Igaz-e az ha, a jelenlevők 100%-a felveszi a napirendi pontok közé a közös képviselő leváltását ,a leváltás megvalósítható?

Várom válaszát :Mindi

Köszönöm a válaszokat!
A lépcsőházunknak az is elegendő lenne,ha gazdaságilag külön kezelnék a pénzünket,vagyis az általunk befizetett közösköltség nem a többi lépcsőház adósságaira menne el.Szerintem az lenne a helyes ha minden lépcsőház a saját bevételéből gazdálkodna és a közösképviselő minden lépcsőház által befizetett pénzeket külön-külön számlán kezelné.

Házacska!

Lépcsőházakat azért nem lehet gazdasági-lag különválasztani, mert a mérőórák az egész ház fogyasztását mérik,és nem lépcsőházanként. Amennyiben lehetőség van arra hogy,lépcsőházankénti külön víz,és villanymérő órákat szereltettek fel, elvileg megoldható de ennek a felmérése ,és kivitelezése költségei tetemes összeget emésztenek fel.A közös költégek közül egyedül a szemétszállítás díját lehet megváltoztatni a lakásokban élő személyek száma szerint.
Mindi

Lépcsőházankénti gazdasági elkülönülés igen macerás, egyébként is csak akkor képzelhető el, ha az egész társasház közgyűlése ehhez hozzájárul, és utána is az egész közgyűlés vesz részt a döntéshozatalban, tehát nem "rész-közgyűlések".

Mindiana!
A meghirdetett napirendben nem szereplô ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet.

2003. évi CXXXIII
41. § (1) A szervezeti-működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja; ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzeteket.
(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A szervezeti-működési szabályzat az elkülöníthető gazdálkodású épületrészekhez tartozó lakások tulajdonostársai tekintetében létesített részközgyűlést önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel az elkülöníthető gazdálkodás ügyében.

A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a gazdálkodásban minden egyes lépcsőház egy-egy külön költséghely.
A teljesen elkülöníthető költségekről csak az adott lépcsőház tulajdonosai (részközgyűlés) döntenek, a Teljes társasházra vonatkozó költségek tekintetében pedig a teljes közgyűlés.

Ez valóban elég macerás dolog a könyvelésben, az elszámolásban és a tervezésben is, de remekül serkentheti a többi lépcsőházat, ha az egyiknek kiemelkedően jó a gazdálkodása.

Kedves Mindiana!
"Mart", hozzászólásával teljes mértékben egyetértek, de a "-Leváltható-e a képviselő azon a közgyűlé-sen amelynek napirendi pontjai között nem szerepel ezzel kapcsolatos napirendi pont?

• Igaz-e az ha, a jelenlevők 100%-a felveszi a napirendi pontok közé a közös képviselő leváltását ,a leváltás megvalósítható?" kérdésedre a választ a Th. tv. adja meg,

"34. §. (2) A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet."

Úgy vélem ezt nem kell indokolni. Ez a törvény hatályos rendelkezése.

Mindenkinek!
A társasházi törvény, 2003. évi CXXXIII. a társasházakról, innen is elérhető a törvénytárból, akár le is tölthető.

Üdv Mindenkinek!

Abban az esetben amikor nem fogadja el a közgyűlés az elmúlt évi beszámolót, nem adja meg a felmentvényt a következő évi tevékenységhez,akkor új közgyűlés össze-hívását kell kezdeményezni a közös képvi-selő bizalmi szavazását napirendi pontba téve?
Várom válaszotokat?
Mindi

Mindenkinek köszönöm a segítségét!

Új közgyűlés mindenképpen kell, mert a beszámolót el kell fogadni, akkor meg már a meghívóba bele lehet foglalni a közös képviselő leváltása napirendi pontot is. Ha nem lesz belefoglalva, akkor arról szavazni nem lehet.

Miért kell a beszámolót elfogadni?
Furcsa lenne, ha egy társashátnak el kellene fogadnia azt a beszámolót, ami arról szól, hogy a kk. 1.089.950,- Ft-ot több részletben leemelt a bankszámláról. Abból egy fillért sem költött a közüzemi díjak kiegyenlítésére, a házban műszaki munkákat nem végeztetett. Beszámolója szerint (amit rendőrségi tanúkihallgatás keretében adott) a fenti összeget több kivitelezőnek számla és előszerződés nélkül, szóbeli megbízás alapján előlegként fizette ki bizonyos munkákra.
Az általa megnevezett kivitelezők mindegyike azt nyilatkozta a rendőrségi tanúvballomásában, hogy nem is járt a házban, nem állapodott meg a kk-vel, és nem vett át tőle készpénzt.
A beszámolót szerintem akkor kell elfogadni, ha annak tartalmát a közgyűlés többségi határozattal valósnak ítéli meg.
A beszámoló elfogadásával és a felmentvény megadásával a lezárt időszakkal kapcsolatos további közgyűlés előtti beszámolási kötelezettség alól mentesítik a közös képviselőt.