Tulajdoni Lap mennyire megbízható?

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
Péterkirály # 2024.03.19. 19:42

Kedves Hozzáértők!

Már hetek óta húzódik egy ház adás-vételije, mert az egyik tulajnak több jelzálog is van a 40%-os tulajdonjogán a házon. A Tulajdoni Lap szerint összesen csak 700ezer Ft ez a tartozása, de most az ügyvéd kért ettől a tulajtól igazolásokat a tartozásáról, amiket az a végrehajtóval egyeztet.
(Közben tavaly el akarta a végrehajtó árverezni a 40%-os tulaj házrészét, és küldött nekünk egy kimutatást a 40%-os tulaj tartozásairól ami összesen 1.7millió forint. De most az ingatlanosunk olyat is mondott, hogy 2 millió fölött vannak a tartozásai, de lehet, hogy még ennél is rosszabb a helyzet.)
Az ügyvéd már többször tett át adásvételi időpontot ez miatt, mert a tartozásokat egyeztetgetik. A 40%-os tulajtól most újabb igazolásokat kér, mert az eddig a végrehajtótól leadott igazolásai nem egyeztek teljesen a Tulajdoni lapon lévő adatokkal. De így én már semmit se értek.

Ettől felmerült bennem egy olyan kérdés, hogy mennyire megbízható a Tulajdoni lap?Általánosságban.
Pl. én amikor 2 éve vettem a házamat, akkor az eladó ingatlanosának amikor tettem az ajánlatot a házra, az ingatlanos vidáman mutogatta nekem a vásárolni kívánt ház Tulajdoni lapját, hogy nézzem meg, semmi teher nincs rajta.

Most akkor a fenti 40%-os tulaj esete alapján előfordulhatott volna az, hogy az én vásárolt házamról később kiderül, hogy van rajta mégis tartozás? Vagy ez most hogy működik? Mennyire lehet egy tulajdoni lapnak hinni?

Köszönöm szépen!

Majordomus # 2024.03.19. 20:18

A tulajdoni lap megbízható,de nem naprakész adatokat tartalmaz.Ha időjözben az adós törlesztett vagy ujabb adósságokat halmozott fel,azt a tul.lap csak akkor tartalmazza ha jogerőssé vált a végrehajtás. Attól még a végrehajtó tudhatja hogy nála 2 ügy van folyamatban x millió ft értékben.

Péterkirály # 2024.03.19. 20:43

Értem.
Akkor az esetleg elképzelhető, hogy a tulajdoni lapon lévő 700ezer van csak rátérhelve jelzálogként a házra, a többi milliós összeg pedig, ami a végrehajtó igazolásán van az lehet, hogy esetleg még nincs ráterhelve a házra, és így akkor az eladáskor nem is követelheti a végrehajtó, mert az még nem jogerős? De lehet hülyeséget kérdezek.

Kovács_Béla_Sándor # 2024.03.19. 21:46

„De lehet hülyeséget kérdezek.”
Igen.

Mi az igazi kérdés?

Péterkirály # 2024.03.19. 22:10

Az igazi kérdés: az egyik hogy házvásárlásnál a tulajdoni lap mennyire megbízható, ha nem naprakész?
Például előfordulhat, hogy egy végrehajtónál van egy ügy, de a tulajdoni lapot megnézve az még tiszta, és úgy vásárolom meg, aztán később kiderülhet, hogy van rajta már jelzálog, de a tulajdoni lap még nem volt naprakész, amikor az ingatlanos megmutatta?

A másik valódi kérdés, hogy mi van akkor, ha a tulajdoni lapon 700ezer van tartozásnak írva a 40%-ban tulajdonos nevén, és ez alapján a vevőink megvennék a házat (egyik tulaj se lakik benne amúgy, ezért eladó), a 40%-os tulajnak járó vételárból a 700ezret az eladás napján elutalnák a végrehajtónak, így a jelzálog is el lesz rendezve. Már le is van szervezve minden, megvan az energetikai tanúsítvány, már csak az adásvételire várunk, de aztán most az adásvételi előtt 1-2héttel derül ki, hogy a 40%-os tulajnak már több tartozás van a nevén, mint amire a tulajdoni lap alapján számítottunk. Annyi sok tartozás, hogy a vevőktől a 40% házrészéért kapott összeg messze nem fogja fedezi a végrehajtónál lévő tartozását. Úgy tűnik, hogy ez miatt bukni fog az egész adásvételi, és a többi tulaj is elbukja az eladást ezmiatt, vagyis csak azért bukjuk, mert a 40%-os tulajdoni résszel rendelkező tagnak a házrészére terhelt tartozásai vannak egy végrehajtónál.

drbjozsef # 2024.03.20. 06:30

„ így a jelzálog is el lesz rendezve.”

Sokkal igazibb kérdés : az jelzálog, vagy végrehajtási jog? Nagyon nem mindegy, és ebből is következik egy csomó minden, főleg olyanok, amelyekben itt tévedésben vagy.

drbjozsef # 2024.03.20. 06:34

Egyébként, általánosságban az mondható, hogy az adásvétel pillanatában lekért TISZTA tulajdoni lap alapvetően megbízható, ha azonnal benyújtja az ügyvéd a szerződést, akkor a jóhiszeműen szerző vevő tulajdonjogát bejegyzik, nem lesz problémája.
Ha a tulajdoni lapon BÁRMILYEN bejegyzés van, akkor az a bejegyzés a BEJEGYZÉSKORI állapotot tükrözi, de a lényege a JELZÉS, hogy itt valami van, aminek utána kell járni, pontosan mi, mennyi, miért, kinek. Ha bejegyzés van, nem vesszük meg olyan módon, ahogy azt te leírtad, mert az butaság.

Az eladó tegye tisztává a tulajdoni lapot, akár előleg fizetésével is, ha eléggé bíztok egymásban. Ha nem, akkor meg ne vegyél tőle semmit, egy doboz gyufát se. Ennek is több módja van, különböző biztosítékokkal, de SOHA nem mehetsz ilyenkor sem 100% biztosra, ha az eladó link vagy rosszhiszemű (esetleg hülye).

Kovács_Béla_Sándor # 2024.03.20. 07:18

Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles. De te igazából nem ezt akarod kérdezni.

A végrehajtási jogról tudni kell, hogy az "X,- Ft és járulékai" szövegben az X a tartozás tőkerészét jelöli, azt is a végrehajtási lap (vagy záradék) szerint. A teljes tartozás attól lefelé és fölfelé is eltérhet. Sőt, szinte biztos, hogy eltér.

gerbera317 # 2024.03.20. 08:07

@Peterkirály
OFF Egyezzünk meg: ha a tulajdoni illetőség 40%, akkor az nem negyven százalék, hanem négytized, esetleg kétötöd. ON
Nem mindegy, hogy jelzálogjog vagy végrehajtási jog. Már csak azért sem, mert oda van írva, tehát azt nem lehet félreolvasni, legfeljebb szándékosan. A jelzálog a kielégítés elsőbbségét biztosítja. A végrehajtási jog pedig az ingatlan lefoglalt állapotát jelzi, és arra való, hogy az időben utána következő jogszerzés nem lehet akadálya a végrehajtás céljának. Az 'x Ft és járulékai' értelmezését KBS-től megtudtad (egyébként boldogot neki).
Aki pedig végrehajtási joggal terhelt ingatlant akar vásárolni, az vagy árverésen tegye, vagy pedig a Vht. 157. § szerinti eljárásban. A harmadik utat (a tiedet) csúnyán el lehet ügyetlenkedni.

Kovács_Béla_Sándor # 2024.03.20. 09:18

OFF
„(egyébként boldogot neki).”

Köszönöm! :)
ON

Péterkirály # 2024.03.20. 14:45

Köszönöm szépen a válaszokat! Így már jobban értem.
Boldog Névnapot utólag is: Kedves József!

Megnéztem a tulajdoni lapot és "végrehajtási jog" van írva mindegyik bejegyzéshez.

Ezt mit jelent a végrehajtási jognál: "az időben utána következő jogszerzés nem lehet akadálya a végrehajtás céljának."

Akkor ebben az esetben mik a lehetőségek? Pontokba szedve leírom:

  • Tegyük fel, van ez a ház, nem lakja senki, de lakható állapotban van, fel is van újítva. El akarjuk adni.
  • 20 millióra van felértékelve
  • Két tulaj van, az egyiknek négytized a tuladoni hányada a másiknak hattized (ezek vagyunk mi).
  • A 20 milliós eladási árból a négytizedes tulajnak ennyi járna: 8 millió Ft.
  • A négytizedes tulaj négytizednyi házrészén sajnos van végrehajtási jogos terhelése különféle behajtócégektől. A tulajdoni lap szerint összesen: 3-millió forint.
  • A házat nem lehet eladni a felértékelt 20milliós árért, ezért idővel folyamatosan csökkentünk a meghirdetési áron.
  • A négytizedes tulaj végrehajtási jogú tartozásai közben folyamatosan nőnek a tulajdoni lapon leírtakhoz képest is, de a tulajdoni lapon az összesen 3-milliós végrehajtási jogú tartozása nem változik.
  • Nagy nehezen találunk vevőt, aki 15-millióért megvenné a házat, valószínűleg ennél többet nem kapnánk érte.
  • Ha 15 millióért sikerülne eladni, akkor a négytizedes tulaj arányosan ennyit kapna az eladás után: 6-millió forint.
  • Abból indul ki mindenki, hogy mivel a Tulajdoni lapon az van írva, hogy 1.5 millió összesen a négytizedes tulaj végrehajtási jogú tartozása a házon, a 15 millióból kapott 6 millió bőven elég lesz neki, hogy abból a tartozásait a végrehajtó felé törlessze az adásvételikor. Sőt az adásvételibe belekerülne, hogy a vevő a tartozás összegét egyenesen a végrahajtónak fogja utalni.
  • Az adásvételit készítő ügyvéd megkéri a tíznegyedes tulajt, hogy lépjen kapcsolatba a behajtócégekkel, és gyűjtse össze a a tíznegyedes házrészére terhetl adóságait, és küldje tovább neki.
  • A tíznegyedes tulaj által az ügyvédnek leadott behajtócégektől kért igazolások alapján kiderül, hogy a végrehajtásban a házra terhelt adóságok meghaladják a 8 millió forintot.

Ilyenkor mi az ördög van?
Ugye nem az van, hogy a tízhatodos tulajdoni hányadú tulaj megszívta, mert a házat nem lehet eladni 15-ért, csak 20 -ért? Mert akkor valószínűleg soha nem lehet eladni, és csak tönkre fog menni szegény ház.

Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2024.03.20. 16:58

Azt a végrehajtási jogot két esetben törlik:

  • árverésen megveszi valaki azt a terhelt hányadot.
  • kifizeti az adós (vagy helyette valaki más) a teljes tartozást.

Ugye mondtam, hogy nem a telekkönyv hitelessége a te problémád.

drbjozsef # 2024.03.20. 17:24

gerbera hozzászólását átugrottad?

Ha a része értékénél több a tartozása, akkor ezt rendes adásvétellel lebonyolítani olyan a vevőnek, mintha piranhakkal teli lavórba lógatni a pöcsét. Nem biztos, hogy ráfázik, de azért én asszem nem próbálnám ki.

Péterkirály # 2024.03.20. 19:58

Hát a vevők most várják, hogy kiderüljön, hogy a adósnak pontosan mennyi a vh tartozása a házon, és ha több, mint amit kapna tőlük a házrészéért, vissza fognak lépni.

"Ha a értékénél több a tartozása, akkor ezt rendes adásvétellel lebonyolítani olyan a vevőnek, mintha piranhakkal teli lavórba lógatni a pöcsét. Nem biztos, hogy ráfázik, de azért én asszem nem próbálnám ki."

Ez szerintem a többi háztulajdonossal is nagy szemétség, hogy ilyen miatt nem tudják eladni.

Péterkirály # 2024.03.20. 20:31

Akkor mi a helyzet, ha a tulajok együttesen kérik, hogy árverezzék el az egész ingatlant? Az árverezésnél mennyire veszik figyelembe a nem adós tulajdonostársak érdekeit? A nem adós tulajdonostársak mennyire járhatnak anyagilag rosszul, ha sikerül elárverezni?

Vegyünk példának egy házat ami papíron 20millót ér, van egy négytizedes tulajdonjogú tulajdonosa, akinek több végrehajtós tartozása is van a házon, összesen 6 millió. Meg van egy hattizedes tulajdonjogú tulajdonosa, akinek nincs adósága.

Köszönöm!

Szomorú örökös # 2024.03.21. 04:35

Péterkirály

„Akkor mi a helyzet, ha a tulajok együttesen kérik, hogy árverezzék el az egész ingatlant? Az árverezésnél mennyire veszik figyelembe a nem adós tulajdonostársak érdekeit? A nem adós tulajdonostársak mennyire járhatnak anyagilag rosszul, ha sikerül elárverezni?”

Csakis közös tulajdon megszüntetése perben kérhetitek ezt, ha más megoldás nem lehet már.
Árverés esetén többnyire nem a piaci áron fog elkelni az ingatlan.
Magyarul a nem adós tulajdonostárs is jóval kevesebbet kaphat érte, mint amit valójában ér.

„Vegyünk példának egy házat ami papíron 20millót ér”

Árverés esetén bíróság által kirendelt szakértő dönti el, hogy mennyit ér.
És azt is ti ketten tulajdoni arányban megosztva fogjátok kifizetni a másik tulajdonostárssal a perköltséggel együtt (nem olcsó).

„van egy négytizedes tulajdonjogú tulajdonosa, akinek több végrehajtós tartozása is van a házon, összesen 6 millió. Meg van egy hattizedes tulajdonjogú tulajdonosa, akinek nincs adósága.”

A 4/10 tulajdonú tulajdonostársnak is ugyebár elárverezik az ingatlanát és rossz esetben még adóssága is marad,
ha nem tudják olyan áron elárverezni, hogy a tulajdonrésze fedezze az összes végrehajtást.

drbjozsef # 2024.03.21. 05:44

Péterkirály,

„Akkor mi a helyzet, ha a tulajok együttesen kérik, hogy árverezzék el az egész ingatlant?”
Mi a helyzet? Nem érzed ezt a kérdést értelmetlennek?
Főszabályként nyilván csak az adós tulajdonrészét árverezik. Ha az egészet akarják árvereztetni a tulajdonosok, akkor a Vht. 161.§ szerint kérhetik azt.

„Az árverezésnél mennyire veszik figyelembe a nem adós tulajdonostársak érdekeit?”
Milyen érdekét? Mit kellene nézni? Ha csak az adós részét árverezik, akkor az az ő részét nem érinti. Ha együtt kérték az egész árverezését, akkor meg ő kérte, mire kellene figyelemmel lenni?

„A nem adós tulajdonostársak mennyire járhatnak anyagilag rosszul, ha sikerül elárverezni?”
Ha csak az adósét árverezik el, akkor "anyagilag" nincs közük hozzá. Persze, kaphatnak egy nem kellemes tulajdonostársat. De akár megvehetik a részét ők is, akár áron alul is, szóval akár jobban is járhatnak, ha van lóvé.
Ha az egészet árverezik, akkor abban természetesen benne van, hogy nem annyiért kel el, amennyit ők álmodtak. Ez benne van. Nekik kell eldönteni, mit kockáztatnak, mennyiért.

Péterkirály # 2024.03.21. 09:41

Köszönöm szépen!

Csak tisztán szeretnék látni, mert nem vagyunk könnyű helyzetben. Az elmúlt napokban körvonalazódtak a dolgok, és rosszabbnak tűnik, mint amire számítottunk. Eddig csak példákat írtam, de most akkor mondom a valódi számokat, hátha tudtok tanácsot adni, hogy mit tegyünk.

19 millióra van felértékelve a ház, van két tulaja egyik 4/10, másik 6/10. (Mi vagyunk a 6/10, a házrészünkön semmi tartozás nincs.)

Két éve áruljuk ingatlanosal, de csak 12-ért találtunk rá hosszú keresgélés után vevőt, akik most megvennék.
A tulajdoni lap szerint a 4/10-es tulaj házrészén összesen 4,4 millió ft végrehajtói tartozás van, ezt a tartozást ha 12-ért eladjuk most az ingatlanos által hozott vevőknek, akkor a 4/10-es tulaj a kapott pénzből pont kitudja egyenlíteni a végrehajtóinak a 4.4-milliós tartozását, ezért az ingatlanos a vevők és az ügyvéd belevágott az eladásba, de az ügyvéd már kétszer tette át az adásvételi időpontját, mert a 4/10-es tulaj végrahajtóitól kért adatok nem egyeztek a tulajdoni lapon lévőkkel.

A 4/10-es tulaj most a napokban szerzi be az ügyvédnek a hiányzó adatokat, de nagyon erős a gyanú, hogy a vége az lesz, hogy 7-8 millió forint a vh tartozása, és nem a tulajdoni lapon lévő 4.4 millió...

Szeretnénk jól dönteni, és a házat eladni.

Szeretnék tisztábban látni abban, hogy mit tegyünk, mi vagyunk 6/10-es tulajdonosok, a házrészünkün semmi tartozás nincs.

Ha most sikerült volna az ingatlanos által hozott vevőknek 12-ért eladni akkor 6,5 millió forint körül kapnánk mi vételárrészt (de mivel a 4/10-es tulaj vh tartozása valószínűleg 7-8 millióra rúg, ez az eladás el fog bukni, és a ház a nyakunkon marad).
A 6.5 milliónak lenne helye, mert konyhát kellene felújítanunk, meg van 2,8 millió hitelünk (diákhitel, stb.) amit ki szeretnénk fizetni, és akkor minden hitelünk megszűnne, és könnyebb lenne az életünk.

Én 3 lehetőséget látok:

1. lehetőség: Áruljuk tovább a házat ingatlanossal a felértékelt áron ami 19 millió Ft. Ha 19 millióért valaki egyszer megveszi, akkor a 4/10-es tulaj pont ki tudja fizetni a vh tartozását, és mi is jól járunk mert 10-11milliót fogunk kapni vételárrészként.
Ennek a kockázatai: lehet, hogy nagyon sokára fog csak elmenni 19 millióért a ház, vagy lehet, hogy soha nem fog elmenni, és az évek alatt a ház állapota leromlik, mivel senki se lakja, csak van. Plusz gondozni kell az udvart, füvet vágni, stb. hogy ne büntessenek meg. Ráadásul lehet, hogy addig a 4/10-es adós házrészét a vh elárverezi és akkor kikapunk egy olyan új 4/10-es tulajt, aki pl. beköltözik és nem akarja a házat eladni, de minket nem tud/akar kivásárolni a részünkből, így soha nem jutunk pénzhez.

2. lehetőség: A végrehajtó azt írta, hogy a tulajok közösen kérhetik az egész ház elárverezését. Ezt is választhatnánk, de ha jól értem, a mi (6/10) érdekeinket senki se fogja nézni, csak azt fogják nézni, hogy a vh. megkapja a pénzét.
Ennek kockázatai: Ha csak 8-9 millióért árverezik el a házat, akkor a végrehajtó megkapja a 7-8 milliós pénzét, de mi a 6/10-es tulajdonosok alig kapunk pár százezer forintot. Így mi egyáltalán nem járunk jól.

3. lehetőség: Eladjuk most 12-ért az ingatlanos által talált vevőknek, és amit mi kapnánk 6.5 milliót a vevőktől, abból a pénzből mi vállaljuk, hogy kifizetjük 4/10-os tulaj részén túli tartozását a végrehajtójának, ami kb. 3-4 millió forint lesz, és nekünk marad kb.3-4 millió forintunk a 6.5 millióból.
A ház így el lesz adva, megszabadulunk tőle, és a 6.5 millió helyett lesz 3-4 milliónk, amiből ki tudjuk fizetni a diákhitelünket meg a többi hitelünket, és így könnyebb lesz az életünk, mert nem lesznek hiteleink, és a házra se lesz már gondunk.
Ebben az esetben a 6/10-es tulajtól valószínűleg egy fillért nem fogunk látni soha, ő valószínűleg nem fog abba belemenni, hogy írjunk egy kölcsönadási szerződést, amiben vállalja, hogy x időn belül visszafizeti nekünk, amit a végrehajtójának kifizettünk. Így azt a pénzt buktuk.

Melyik lehetőségbe érdemes belevágni szerintetek?

Köszönöm szépen!

drbjozsef # 2024.03.21. 09:48

Péterkirály,

1.: Hát a 12 és a 19 között akkora a szakadék, hogy ennek csekély esélye van.

2.: Jaj, hát ezt teljesen félreérted. Ha együtt kéritek az árverezést, az nem azt jelenti, hogy nektek közötök lesz az adósságaihoz! Ha 10 milláért elmegy a ház, ti megkapjátok a 6/10 részét. Nektek nem kell az ő tartozásaiba befizetni. A vh. megkapja a vételár 4/10 részét. Ha az fedezi a tartozásokat, akkor jó, lezárja a végrehajtást, ha nem, akkor az folyik tovább az adóssal szemben.
Nektek itt az előny az, hogy 1/1 tulajdont szívesebben és magasabb áron vesznek az emberek, mint 4/10-et. Várhatóan. De a kockázatotok meg az, hogy mégse, és tényleg kikiáltási áron megy el. De a saját 6/10 részeteket megkajátok természetesen.

3.: Butaság, ne fizess más adósságába.

Inkább : 4. : vegye meg tőletek a 6/10 részt a mostani vevő, a maradék 4/10-et pedig vegye meg árverésen. Őt se érdekelje az adós tartozásai. Az legyen az ő baja.

Péterkirály # 2024.03.21. 10:00

Köszönöm szépen! Így már értem!
És akkor a tulajdoni lapos kérdésem is tisztázódott.

drbjozsef # 2024.03.21. 10:38

Ha fedezné a rá eső vételárrészlet a tartozásait, akkor ahogy gerbera írta, a Vht. 157.§ szerint a vevővel közösen kérhetnétek az árverésen kívüli vételt. Ha nem, akkor ez bukott.
Ez esetben csak idő kérdése, hogy árverés lesz. Ott kell eldönteni nektek azt, hogy kéritek az egész árverezését, megéri-e (ehhez a becsértéken és a leszállítási lépcsőket is kellene tudni, meg hát persze leginkább azt, hogy te meddig vagy hajlandó lemenni árban), vagy nem. Ha nem, akkor a vevőnek kell elndöntenie, hogy megéri-e neki megvenni a ti részeteket, és árverésen az adósét. Vagy csak az adósét árverésen, aztán kéri a közös tulajdon megszüntetését bíróságon. Vagy hagyja a fenébe az egészet.

Én a helyedben, ha a vevő hajlik rá, hogy megvegye a részeteket, és megfelel neked az a nyomott ár, amit azért ad, mert neki még macerája lesz azzal a maradék 4/10 résszel, akkor én eladnám. Ehhez a tulajdonostárs belegyezése nem kell, meg senkié sem, hiszen a ti részetek tehermentes, csak elővételi joga lenne a tultársnak, de hát ennyi tartozással eléggé kizárt, hogy beszálljon, és a vevőd hoppon maradjon, ezzel nem kockáztat semmit valszeg.

drbjozsef # 2024.03.21. 10:39

Egybe biztosan nem mennék bele : olyan "sima" (ügyvéd előtti adásvétel) ügyletbe, ahol az adós mindenfélét ígér, meg igazol, meg vállal, de időt, esetleg pénzt kér, hogy letisztázza a részét. Abból bukó lesz.

gerbera317 # 2024.03.21. 11:39

A 157. § szerinti eljárásban a vevőnek nem kell kérnie semmit. Az adósnak és a végrehajtást kérőnek kell közösen kérniük, hogy mi történjen. Ha a vételár elegendő mindenre, akkor elegendő csak az adósnak kérnie. Ellenben, ha van másvalaki is (tulajdonostárs, annak hitelezője, haszonélvező, szolgalmi jog jogosultja, bárki), annak is kell a hozzájárulása.

drbjozsef # 2024.03.21. 12:16

Jó, oké, én azért az „Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.” kitételt értettem úgy, hogy azért csak kell a vevőjelölt is ehhez. Mert ha az a "személy" nem akar ingatlant venni, akkor a végrehajtónak is nehézsége lesz... :D

Jane2 # 2024.03.23. 19:40

Jó napot kívánok!
Tulajdoni lappal kapcsolatban lenne kérdésem. Keresgélek egy ideje ingatlant saját részre, amelyik nagyon érdekes lehet a számomra annak le szoktam kérni a nem hiteles tulajdoni lapját. Itt vettem észre az egyiken hogy a jelenlegi tulajdonos adásvétellel jutott hozzá az ingatlanhoz de az előző tulajdonos nem szerepel rajta sőt tudom hogy ki volt az azt megelőző tulajdonos is. Tehát a két előző tulajdonos nincs feltüntetve.
Ez hogy lehetséges? A tulajdoni lapnak minden korábbi tulajdonost, változást, bejegyzést tartalmaznia kellene!!

  • 1
  • 2