Társasházi jog

"Mert hát a Tht. kifejezetten engedi az eltérést"

Nem engedi meg kifejezetten.
Csak azt,hogy az Szmsz-ben ettől el lehet térni.

Éppen speciális esetek miatt.

drb... nek is van igaza mert nálam is lakik 90
m 2-en egy özvegy néni,a mellette lévő 35 m2-es lakásban meg 2 gyerekkel négyen.
Csak ez szélsőséges eset.

A legigazságosabb eset a tulajdoni hányad szerinti fizetés.

Én most szigetelek egy 10 emeletes házat.
64 és 35m2-es lakásokkal.
Szerinted a 35 m2-esnek is annyit kellene fizetnie mint a 64 m2-nek holott ott kétszer annyi felület+loggia is van??

drbjozsef

„Én egyébként a felújítási alapot négyzetméter alapján számolnám, a közös költséget (aka üzemeltetés) azt nem.”
Mondom én, hogy totál nem figyeltél! Szerintem mint ha én is pont ezt írtam volna, hogy az üzemeltetési részével egyetértek,
de a felújítási alap is a közös költség része szokott lenni és az már azért csak legyen differenciált, azaz négyzetméter alapján számolják ki.

Feltehetően a kérdező társasházában is az a gond, hogy a nagyobb lakások tulajdonosai ezt nem fogják fel. :-)

„a nagyobb lakás nagyobb vagyont is képez az ingatlanban,”

Már bocsánat. Mutassak olyan nagy lakást egy társasházban, amelyik a felét sem éri ugyanabban a házban egy sokkal kisebb lakásnak?
Ez azért közel sem törvényszerű.

Én egyébként a felújítási alapot négyzetméter alapján számolnám, a közös költséget (aka üzemeltetés) azt nem.

drbjozsef

„Miért ne ugyanannyit fizessen mindenki a folyosói világításért, a festésért, vagy a tető felújításáért?”
Ha egy kicsit gondolkodnál - mint ahogy sok esetben elfelejtesz - akkor megértenéd, hogy a nagyobb lakás nagyobb vagyont is képez az ingatlanban, ergo nagyobb lesz egy felújítás esetén a vagyoni gyarapodása is összegszerűleg, mint a kisebb lakásnak. Teljesen jogos, ha ezek a lakások a közös költség ezen részéből kicsit többet vállalnak be.

„Miért fizessen egy nagyobb lakás többet, amikor pont ugyanannyit használja a liftet, meg a kaputelefont?”
Ezt a részét nem is vitatta senki. Azonban a közös költség igen összetett, több részből tevődik össze, nem csak a szolgáltatásokat fizeted ki belőle hónapról hónapra. Normális társasházakban van pl. felújítási alap, amelyhez hozzá lehet nyúlni egy-egy beruházás esetén. Az azért már nyilván ne legyen egyforma, mert a tulajdoni hányadok sem egyformák.

És hát pontosan erre a lényegi részre vonatkozik ez a passzus:

„(2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:.....a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját”

Persze ha úgy gondolják a többségi 3 lakástulajdonos, hogy szívjanak csak a kisebb lakások is, akkor ezek szerint megtehetik.

Érdekes vagy sem, pedig bizony így van.

„Tht.
24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.
(2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:

1. a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját,”

...
38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog.
(2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.

Vagyis a szavazásra nincs eltérés, a tulajdoni hányad számít, de a fizetésre el lehet ettől térni.

Egyébként szerintem egyáltalán nem ördögtől való az eltérés. Miért ne ugyanannyit fizessen mindenki a folyosói világításért, a festésért, vagy a tető felújításáért? Miért fizessen egy nagyobb lakás többet, amikor pont ugyanannyit használja a liftet, meg a kaputelefont?
Mi az a költség, ami _teljesen_ egyértelműen összefügg a lakás nagyságával?

Ja, és persze az szmsz módosításához elég a sima feles többség. Ismételt közgyűlésen a jelenlévőké is elég.

Persze, a kisebbségben maradók megtámadhatják bíróságon a határozatot, hogy az a jogos érdekeiket sérti, de azért ehhez komolyabb indoklás lenne szükséges, mint hogy "nem tetszik". Mert hát a Tht. kifejezetten engedi az eltérést.

Majordomus

„A T.törv.szerint ha oyan szmsz-t szavaznak meg akár többet is fizethettek mint a nagy lakások”

Ehhez viszont én úgy gondolom, hogy kevés a 3 nagy lakás tulajdonosi többsége, ami nagyjából 70%
A másik 3 lakásnak van összesen 30%-a a közgyűlésen, azért érdekes egy szitu volna.

Ez nagyon nem mindegy.
.
A T.törv.szerint ha oyan szmsz-t szavaznak meg akár többet is fizethettek mint a nagy lakások de A PTK tulajdoni hányadot ír elő.
A T.törvény is,de megengedi hogy az szmsz-ben ettől el lehet térni.

Falussy,

Először: A hatlakásos társasház működhet a Társasházi törvény alatt vagy a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai alatt. Tht. 13. § (3). Ti milyenek vagytok? Van-e határozat arról, hogy a Tht alatt működtök?
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Falussy

Tehát jól értem, hogy amikor a közös költséget kell fizetni, akkor szerintük mindenki egyformán járuljon az Úr asztalához,
de amikor szavazni kell, akkor a tulajdoni hányad legyen érvényes a nagyobb lakásban élőknek, azaz ők legyenek többségben?
Vicces lakók lehetnek nagyon! :-O

6 lakasos tarsashaz. 3 lakás nagyobb kb. 16o nm, 2 pedig 80 nm, egy pedig kb 45 nm. A nagy lakasok tulajdonosai most azt kovetelik hogy a 6 tulajdonos egyenlo aranyba fizesse a kozos koltseget, fuggetlenul a lakasok meretetol. S tarsashazi tv. szerint a kozos koltseget az ingatlantulajdon hanxadanak megfelelo mertekben kell fizetni , tehat 100 nm utan duplat, mint.az 50 nm utan. Kérdésem hogy közgyülésen a nagyobb ingatlanhányaffal rendelkezo 3 lakas tulajdonosai megszavazhatjak, hogy ok kevesebbet fizessenek mint a kidebbik lakasok tulajdonosai vagy ez a tv rendelkezesei szerint nem lehetseges.Azt olvastam, hogy a tulajfonaranyos kozos koltseg fizetestol el lehet trtni de csak egyhanhu szavazassal. Varom szives velemenyuket. Falussy Gusztáv

Nagyon szépen köszönöm!

Liderc,

A tartozást mint behajthatalan követelést egyéb ráfordításként le kell írni. A Számviteli törvény 3. § (4) 10. e) szerint behajthatatlan követelés: az a követelés ... amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. Összeghatár a gazdálkodó döntésétől függ, de dokumentálnia kell azt, hogy mennyi lenne a költség. Szerintem a reális limit a követelésre legalább ötezer vagy tízezer forint, mert nem csak az FMH-nak van díja, hanem a lakszöv elnökének meg könyvelőjének az ideje sincs ingyen.

A túlfizetésnél a Ptk. 6:22. § elévülési szabálya és a Számviteli törvény 77. § (3) l) pont harmadik fordulata segít. Azt írnám a számviteli politikába, hogy ezeket a kötelezettségeket a lakszöv kiutalja vagy készpénzben kifizeti. Ha nem ismert, hogy hova kell utalni, vagy a tulaj nem jelentkezik érte, akkor a tulajdonos tulajdonjogának megszűnésétől számítva 5 évig kötelezettségként állományban tartom, majd utána mint elévült kötelezettséget kivezetem és egyéb bevételként elszámolom. Itt nem lehet limitet szabni, elvben az egyforintos kötelezettséget is időben meg kell fizetni (az esedékesség a tulajdonjog megszűntének napja), a megfizetés költsége (pl. utalási díj) a lakszövöt terheli. A késedelem szankciója a Ptk. szerinti késedelmi kamat. A gyakorlatban szerintem senki nem fogja sem a pár száz forintos tőkét, sem pedig a kamatot követelni.

Üdv! Véleményt szeretnék kérni lakásszövetkezeti kérdésben.
Öt évre visszamenőleg felülvizsgálatra került, hogy az ebben az időben eladott lakások tulajdonosai hagytak hátra tartozást, vagy maradt a szövetkezetben pénzük. Több ex tulajdonos hagyott bent 100-200 forintot. Mi a teendő? Utalás? Posta? Nyilván észszerűtlen ezer forint alatt bármelyik. Tartozásnál szintén. A gyakorlatban hogy kellene megvalósítani, hogy senki ne találjon benne kifogásolhatót? Leírható veszteségként? Bent maradt összeg mehet a szövetkezet kasszájába? Van összeghatár? Köszönöm szépen ha valaki tud segíteni!

Ez rosszindulat!
Max.3 hónap alatt kiderítem ki fizet tévesen,vagy melyik lakásra nem érkezik befizetés. Már az első telefonnál kiderül: "igen,én vagyok a tulaj de a nagyi fizeti a számláimat."

getintoflame,

„1/1-ben van a tulajdonos, haszonelvezo nincs.
A tulajdonos nagyszülője által történik a KK. fizetés,mint ott lakó személy.”

Ha a nagyszülő nem jelölte meg az ingatlant pontosan, hogy mire megy a befizetés, és a kk nem tudta azonosítani, így az ingatlanra rákönyvelni a befizetést, akkor a tulajdonossal szemben jogos lehet a követelése (hiszen az nem fizetett semmit), ugyanakkor a nagyszülőnek pedig megtérítési igénye van a társasházzal szemben, hiszen a befizetése tévedés volt, az visszajár.
Tényleg ezzel akar baszakodni a kk? Valami ellentét van köztetek? Valami nyilván van itt a háttérben, mert mókából senki sem ilyen hülye.

Szóval, a helyedben én azt mondanám a közös képviselőnek, hogy befizetnéd a tartozásodat, ugyanakkor mint a nagyszülőd meghatalmazottja (legyél), kéred, hogy fizesse neked vissza a nagyszülő összes befizetését most. Ha nem teszi, fizetési meghagyást bocsátasz ki a társasház ellen.

Egyébként fontos kérdés, hogy a nagyszülőd a befizetéseket tudja igazolni az öt évre visszamenőre? Csekkszelvények? Átutalási bizonylatok?

Én is!
Ha még szerződése is volt a javitási munkára az bőven elég.

getintoflame

Ha érvényes aláírt szerződése volt, akkor az bőségesen elég a számla befogadásához - kifizetéséhez.
Max. még egy teljesítési igazolás sem ártana, de én azt már bevallom, felesleges bürokráciának minősítem mindig.

Javítási munkálatok ugyan nem közgyűlési hatáskörbe tartoznak, de egy vàllalkozó (akinek megbízási szerződése volt) által kiállított számla, banki utalással kifizetett és elkönyvet kifizetésen kívül, milyen egyéb más papírok szükségesek? (Ha szükségesek).

Ez hülyeség mindkét fél részéről. Egyrészt az ingatlanra beérkezett a befizetés tehát tartozás nem lehet.
Másrészt: ha a rokon nem a tulajdonos nevére és az ingatlan címének megjelölésével fizetett akkor nem tudja kinek lekönyvelni.

Ez elmgy 2 hónapig de évek alattvki lehet deriteni kitől és melyik lakásra érkezik a pénz. Beszélhetek egymással. Ennyi.

A közös képviselő közös költség tartozást állapított meg 5 évre visszamenőleg, mivel nem a tulajdonos részéről érkeznek a közös költség befizetések,hanem egy hozzátartozójától.
Jogszerű e a követelése?

##
1/1-ben van a tulajdonos, haszonelvezo nincs.
A tulajdonos nagyszülője által történik a KK. fizetés,mint ott lakó személy.

A hitelfelvételnél a bank semmit nem terhel rá a társasházi ingatlanokra.

A társasház tartozásaiért viszont a sortartásos kezesség szabályai
szerint felelnek az egyes tulajdonosok.
.
Egyébként nem kell aggódnod. A hitelfelvétel után -saját tapasztalat- a közös költség fizetési fegyelem javulni fog!

Tisztelt Címzett!

Segítséget szerenék kérni az alábbi helyzetben.
Társasházunk elég komoly beruházás előtt áll, amelyhez banki hitelt is igénybe kíván venni.
A hitel törlesztését megemelt közös költségből tervezi a társasház biztosítani.
A banki hitelszerződés (a közös képviselő által nyújtott információ alapján) tartalmaz tulajdonosi kezességvállalást is.
A kérdésem pedig az lenne, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a tulajdonosok egy része nem hogy a megemelt közös költséget, de az alap közös költséget sem fizeti és ezáltal a társasház nem lesz képes eleget tenni a törlesztésnek?
Azzal, hogy esetleg a közös költség tartozást ráterhelik a nem fizető tulajdonosok ingatlanjára még nem lesz a társasháznak pénze a hitelt (és egyéb közüzemi számlákat) fizetni. Ekkor a tulajdonosokat, mint kezeseket a bank milyen mértékben "kényszerítheti" (értsd jó értelemben) a fennálló tartozás kiegyenlítésére? Kérhet a tulajdonosoktól a tulajdoni hányad arányánál nagyobb összeget?
Előre is köszönöm a választ!

Társasházi közgyűlési jegyzőkönyv formai hibák ellenére hitelesítésre került.

Tisztelt Címzett!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha egy közgyűlést követően kiküldött közgyűlési jegyzőkönyvben formai és tartalmi hibák vannak, de a hitelesítők azt aláírták, akkor azon kívül, hogy bármely tulajdonos bíróságon megtámadhatja a határozatokat van-e más lehetőség arra, hogy ismételt közgyűlést legyen?
A jegyzőkönyv hibái:

• Rossz keltezés
• Olyan tartalom, amely nem hangzott el a közgyűlésen (ami befolyásolta volna a határozat megszavazását)
• Az egyes közgyűlési határozatokhoz nem került előzetesen megküldésre a háttéranyag, amely alapján a tulajdonosok teljese képet kaptak volna arról, hogy miről is szavaznak ténylegesen.

Előre is köszönöm, ha ebben tudnának információval szolgálni!

getintoflame,

Ha pedig az a közös képviselő baja, hogy a befizetésekből nem azonosítható, hogy melyik lakásra történtek azok, hát nyilatkozza ezt le a befizető.

Ez akkor szokott gond lenni, amikor a nem-tulajdonos Kiss Pista fizet a tulajdonos Nagy Kati helyett, ÉS nem ír semmit a csekkre, utalásra. Nagy Kati meg azt mondja, hogy azok a befizetések az ő közösköltség-előírására jöttek. Ha a közös képviselő nem kap semmit Kiss Pistától, akkor úgy kell tekintenie, hogy téves utalás történt, vissza kell fizetnie neki a pénzt, és hiányt kell előírni Nagy Katinál. Különben Kiss Pista bármikor perelheti a társasházat jogalap nélküli gazdagodás címén, és sikerrel fogja tenni. Ellenben ha Kiss Pista lenyilatkozza, hogy ő Nagy Kati helyett utalt, akkor nyugodtan könyvelhető.

getintoflame,

A közös költség összege, a közös költség tartozás megállapítása nem függ a befizető személyétől. Úgynevezett számoktól és az azokkal végzett matematikai műveletektől függ, ha X összeget kell fizetni és csak Y összeget fizetnek be (ahol X>Y), akkor tartozás keletkezik.

Ha a kérdésed az, hogy a tulajdonostól követelhetik-e közös költség hátralékot, ha a haszonélvező nem fizet (feltételezem, a "hozzátartozó" nem csak amolyan vidéki távoli rokon, mert akkor a kérdése nem is kérdés), akkor a válasz sajnos az, hogy igen, a kialakult joggyakorlat erre mutat (bár volt róla vita a jogelemző csoportban is).

Lásd, például itt :

https://atalogia.hu/…s-koltseget/