Emelkőszerkezetes garázsbeálló hasznos alapterülete


eulimen # 2025.11.26. 09:30

Szándékozik?
Küldött egy határozattervezetet, amire várja az észrevételed, vagy mi?

A helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. törvény) így rendelkezik az építményadó kivethetőségéről:

11. § (1) "Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
(2)
(3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül."

15. § "Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:
a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy
b) az építmény korrigált forgalmi értéke."

A törvény 52.§ 9. pontja definiálja a hasznos alapterületet, eszerint "hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság – a padlószint (járófelület) és az afelett levő épületszerkezet (födém, tetőszerkezet) vagy álmennyezet közti távolság – legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani."

Az emelőszerkezet minden bizonnyal nem az ingatlan része, hanem ingóságnak minősül, és a belmagasság számítás szempontjából korlátozó tényezőként nem vehető figyelembe

Maga a beálló tehát minden bizonnyal 0-nál nagyobb hasznos alapterülettel rendelkezik, ekként adóztatható.