Apám annyira bántalmazó és mérgező volt, hogy az utóbbi években megszakítottam vele a kapcsolatot (orvosok és pszichológusok javaslatára és az ő segítségükkel). Apám elhunyt, kiderült, hogy a végrendletében ezt írta velem kapcsolatosan:
"Lányomat egyáltalán nem kívánom hagyatékomból részesíteni, mivel részére életemben a ...... című és a ..... című ingatlanokat ajándékoztam, illetve saját pénzemből nevére vásároltam a kötelesrész mértékére is kiterjedő betudás szándékával. Az a megfontolt döntésem, hogy ne örököljön a hagékomból, mert a kötelesrésze mértékét meghaladóan élemeben vagyont juttattam részére, a jelen öröklésre pedig méltatlanná vált. Ennek indoka az, hogy minden indok nélkül évek óta megtagadt a velem való kapcsolattartást, rám sem nyitja az ajtót, többszöri közeledési kísérletem, próbálkozásom ellenére sem. Határozott kérésem, hogy lányom tartsa tiszteletben és jogosnak ezt a döntésemet és gondolja át, hogy mennyi bánatot okozott nekem az utóbbi években. "
Apám az én munkámból, engem dolgoztatva tett szert a vagyonára. Az ingatlanokat nem ajándékba kaptam, mindektőről adásvételi szerződésem van. Az egyiket tőle vettem és még a befizetési pénztárbizonylat is megvan, hogy személyesen fizettem be a vételárat az ő bankszámlájára (közleménybe is be van írva, hogy az ingatlan vételára).
Kötelesrészre jogosult vagyok-e vagy a végrendeletben foglaltak miatt mindent a testvérem örököl és a kötelesrész sem jár nekem?
Öröklés
@Nyufigos73
A leírtak alapján az öcséd az egyetlen örökösöd, ő örököl mindent végrendelet hiányában is.
Ha akarja visszautasíthatja az örökséget a halálod után, és akkor a gyerekei örökölnek mindent.
Ha kifejezetten azt akarod, hogy a gyerekei örököljenek mindent, és nem akarod az öcsédre hagyni a döntést, akkor kell végrendelet.
Tisztelt Nyufigos73!
Nem egyértelmű, hogy Ön mit szeretne, kire akarja hagyni a lakást?
Tisztelt Címzett!
74 éves özvegy vagyok.van egy lakás ingatlan a tulajdonomban .Nem született gyermekem,viszont van egy Öcsém akinek van 2 gyermeke..Kérdésem kell-e végrendeletet készítenem vagy természetesen Ő az örökös, esetleg lemondhat a gyerekei javára.
Köszönöm
Hát ha nem használja senki, akkor minden a tiéd. A rezsi alapdíjak is.
(esetleg az átalányok, de azokat megpróbálhatod leállítani, kérdés, hagyatéki végzés nélkül szóba állnak-e veled a közüzemi szolgáltatók).
Add ki bérbe, ha már az apróságokat is tisztáztátok. Megteheted, te vagy - egyelőre az ingatlannyilvántartáson kívüli - tulajdonos. Rendelkezhetsz vele, eladhatod (elvileg, a gyakorlatban ez ritka érthető okokból, de nem tilos), bérbe adhatod.
Szia drbjozsef, köszönöm, hogy írtál :)
Nem használja senki a lakást, szellőztetünk, takarítunk néha.
Apróságokon vannak vitáink, többek közt a rezsin is, de akkor ezt
tudomásul veszem. Köszönöm! Waller
Waller,
Ami a tulajdonjog alapján jár, azt a tulajdonosnak : az pedig az örököse, akkor is, ha még nincs bejegyezve. Az örökös az örökséget az örökhagyó halálának napján szerzi meg, ezt a hagyatéki végzés hónapokkal később csak deklarálja. A bejegyzés az ingatlannyilvántartásba is visszamenőleges dátumú, a halál napjára.
Ami fogyasztás, azt a használónak kell fizetnie.
A közös költséget a tulajdonosnak, a gáz-áram-víz-internet-satöbbi dolgokat meg a használónak.
(szigorúan nézve a közös költségnek is csak a felújítási alap részét kellene a tulajdonosnak, de ez már hosszú.)
Mi a probléma? Uncsitesód, vagy valaki más lakik az ingatlanban?
Kedves Mindenki!
Nagybátyánknak egy lakása, és egy telke volt. A pici lakást rám hagyta. A telket , nyaralót és minden készpénzét+ utolsó nyugdíját és a
bank számlán található pénzt-uncsitesómra.
Hagyatéki még nem volt. Tanácsot kérek, szerintetek a rezsit kinek-meddig kell fizetni a lakásra.
Köszönöm: Waller
„Az ingatlan megvásárlásakor...”
Milyen ingatlan?
De ha csak az a kérdés, akkor a körülírt munkálatok elvégzése, finanszírozása nem keletkeztet tulajdoni igényt. (Az élettársi vagyonjogi elszámolás pedig egy bonyolult dolog. Sokkal bonyolultabb, mint a házassági.)
Balogh Maria
„Ennek tulajdonhányada meg illett-e engem?”
Téged nem, de a cégedet igen, ha neki nem lett kifizetve eddig a munka. Ha ki lett, akkor azt megilletheti, aki kifizette.
„Kérhetem-e ezek tulajdonhányadát most?”
Természetesen. Kérni nem tilos, bíztatlak is, hogy kérd az örökösöktől.
Ugyanakkor, ha megegyezni nem tudsz az örökössel, akkor neked kell pert indítanod és ott bizonyítanod az igényedet. Minden, amiről a saját nevedre szóló számla van, és igazolhatóan az ingatlanra költötted, annak fele megillethet (mert a másik fele ugye a saját ingatlanrészedre költötted).
Tekintve, hogy az adásvételi szerződésben kikötött 1/2-1/2 arány lényegében vagyonjogi szerződésnek számít, ezért itt nincs keresnivalód, ha többet kerestél, ha többet fizettél bele, akkor sem.
Sajnos az ilyen dolgok nem szoktak könnyen menni, még perben sem, sőt.
Meg kellene egyezned az örökössel valahogy.
Igaz. Megjegyeztük, ági vagyonról van szó a második feleség lakásánál. A különvagyon mást jelent. Köszönjük.
(De az unokahúg csak annak a részének az ági örököse, amelyik szülőnek a rokona. Úgy lehet, a másik ágon is van ági örökös; ha nincs, arra a részre a törvényes öröklés rendje érvényesül.)
Ariadne,
Ez számít :
„Ptk. 7:67.§(1) Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.”
Ha a második feleség öröklés jogcímen szerezte, akkor ági vagyon az ő lakása.
Ariadne,
Nem az a kérdés, hogy különvagyon-e, azt írtad korábban. Hanem az, hogy ági vagyon-e?
Kedves „osztap”! Köszönjük a válaszodat, tanácsaidat és az előzőeket is. Kérdéseidre: a férj lakása nem különvagyon, hanem az első feleségével közös. Arról meg már írtunk korábban, hogy a második feleség lakása bizonyíthatóan különvagyon, a szüleitől örökölte, az ő haszonélvezeti jogukkal „terhelve”.
dbrjozsef és Kovács Béla Sándor Nektek is köszönjük a segítséget!
„Ez azt jelenti, hogy a férj első (?!) házasságából származó lakás feléből illeti meg a második feleséget egy gyermekrész?”
Igen.
„Plusz még a közös megtakarításuk felének a fele?”
Igen.
Nem számít, hogy a férj honnét szerezte a vagyonát. Meg kell állapítani, hogy halálakor mi a vagyona, és azt kell felosztani a két örökös, a gyerek és a második feleség között, egyenlő arányban.
A kivétel az ági vagyon, de nem írtad, hogy a férj felmenőitől ajándékba kapta volna vagy örökölte volna a fél lakását. A második feleséggel közös megtakarítás pedig definíció szerint nem lehet ági vagyon, hiszen azt saját maguk takarították meg.
A másik esetben, amikor a második feleség hal meg előbb, drbjozsef az öröklés főszabályát írta, ahogy én is. Kivétel lehet az ági öröklés.
DE: Sehol nem írtad, hogy a második feleség lakása ági vagyon (nem házastársi különvagyon!) lenne. Ági vagyon-e? Ajándék, örökség volt-e a lakás a második feleség szüleitől, nagyszüleitől? Ha az is lenne, az unokahúg csak akkor örökli, ha hivatkozik rá (és bizonyítja), hogy a lakás ági vagyon, és ő az ági örökös. Az meg csak a feleség halála után tudja megtenni, a hagyatéki eljárásban.
Hihetetlen vagy!
Nem elszakadni tőle, hogy hogyan és mikor szerezte a vagyonát az örökhagyó? Pedig az öröklés szempontjából kb. mindegy.
Már kezd tisztulni a kép, kivéve két dolgot. Osztap ezt írtad: „Ha a férj hal meg előbb: Ptk. 7:58. § A férj vagyona csak az első feleség által lakott lakás fele és a második házasság alatt szerzett megtakarítás fele. (Az autó és a második feleséggel közösen lakott lakás nem, mert azok a második feleség különvagyona, mert azok már a házasság előtt megvoltak neki.) A második feleséget mint házastársat egy gyermekrész illeti. Azaz úgy kell tekinteni, mintha a férjnek nem egy, hanem két gyereke lenne. Mindegyik ugyanannyit örököl. A gyerek örökli a fél lakás felét és a közös megtakarítás felének a felét. A második feleség ugyanannyit..”
Ez azt jelenti, hogy a férj első (?!) házasságából származó lakás feléből illeti meg a második feleséget egy gyermekrész?! Plusz még a közös megtakarításuk felének a fele?! Erre nem gondoltunk.
A másik, amit nem értünk: (ha a feleség hal meg előbb) esetére dbrjozsef idézted a mi mondatunkat:„ A lakást nem, mert az különvagyon, melyet az unokahúgai örökölnének, a férj élete végéig tartó haszonélvezeti jogával együtt.” Majd ezt írtad: Nem, rosszul gondoljátok. Ha elválnak a házastársak, akkor számít, hogy különvagyon.” Viszont az ági öröklést a Ptk. 7:68(1) bekezdésében szabályozza, a mi gondolkodásunkat támasztja alá, ahogy „osztap” is megírta.
Igaz.
„Az unokahúg nem ági örökös. A nagyszülő helyén már nincs helyettesítés, 7:78.§ (2).”
Az unokahúg a testvér leánya, amint Ariadne eredeti hozzászólásában írta. Ő az örökhagyó szüleinek a leszármazója, ahol még van helyettesítés. Ezért ági örökös. 7:68. § (1)
osztap,
„ Ha van ilyen, akkor a feleség halála után az unokahúg hivatkozhat arra, hogy ez ági vagyon, és akkor azt a férj helyett ő örökli.”
Szerintem nem, ezt már írtuk itt asszem. Az unokahúg nem ági örökös. A nagyszülő helyén már nincs helyettesítés, 7:78.§ (2).
„A lakást nem, mert az különvagyon, melyet az unokahúgai örökölnének, a férj élete végéig tartó haszonélvezeti jogával együtt.”
Nem, rosszul gondoljátok. Ha elválnak a házastársak, akkor számít, hogy különvagyon.
Ha meghal a tulajdonos, akkor a törvényes öröklés rendje szerint örökli az örökös : szülők és leszármazók hiányában a házastárs teljes egészében. Aztán az ő halála után igen, az ő leszármazója. Itt már nincs "különvagyon", csak "vagyon" van.
Nem igazságos? Hát végrendelkezzen róla!
Ariadne,
Olvasd el a Ptk. 7:58 és 7:61. §-t. Két rövid paragrafus. Ez a szabály. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Ha a férj hal meg előbb: Ptk. 7:58. §
A férj vagyona csak az első feleség által lakott lakás fele és a második házasság alatt szerzett megtakarítás fele. (Az autó és a második feleséggel közösen lakott lakás nem, mert azok a második feleség különvagyona, mert azok már a házasság előtt megvoltak neki.) A második feleséget mint házastársat egy gyermekrész illeti. Azaz úgy kell tekinteni, mintha a férjnek nem egy, hanem két gyereke lenne. Mindegyik ugyanannyit örököl. A gyerek örökli a fél lakás felét és a közös megtakarítás felének a felét. A második feleség ugyanannyit.
Ha ezután a második feleség is meghal, akkor minden vagyonát az unokahúga örökli. Megint csak függetlenül attól, honnan is származik a vagyon. Ő a legközelebbi élő rokon.
Ha a második feleség hal meg előbb: Ptk. 7:61. §
Minden vagyonát a férje örökli.
Ha ezután a férj is meghal, minden vagyonát a gyereke örökli, akárhonnan is származott az a vagyon. Ő az egyetlen élő leszármazó.
Egy kivétel van: Ha a feleségnek van olyan vagyona, ami a 7:67. § szerinti ági vagyon. Leegyszerűsítve: a szüleitől, nagyszüleitől örökölte vagy kapta ajándékba. Ha van ilyen, akkor a feleség halála után az unokahúg hivatkozhat arra, hogy ez ági vagyon, és akkor azt a férj helyett ő örökli. Hivatkozni kell rá, nem automatikus.
Ha feltesszük, hogy minden vagyontárgy meglesz még akkor... is, mi az,amit rosszul gondoltunk, mi nem stimmel, amikről írtunk? Az idézett törvényrész utolsó két mondata azért nem érthető, mert itt a feleség, aki a példában az örökhagyó, neki nincs utódja. Ezért nem érthető az a mondat sem, hogy "A hagyaték többi részéből az özvegy egy gyerekrészt jussol."
Még mindig nem stimmel, amit írsz. (Először is nem szerencsés konkrét vagyontárgyakat sorolni, mert azok vagy meglesznek a hagyaték megnyíltakor, vagy nem; és szerezhetnek újabbat is. Másrészt a törvényes öröklés rendjét sem értetted meg.)
„mindegy annak a hagyatéki vagyontárgynak, hogy hogyan, honnan szerezte az örökhagyó - az öröklés rendjében (szinte) semmit nem számít.”
„Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, és a szülei sem élnek, akkor a törvényes örökös a házastárs. (Ha van ági vagyon, azt az ági örökös örökli - a testvér leszármazója ági örökös.)”
„A törvényes öröklés rendje szerint, ha az örökhagyónak leszármazója és özvegye is van, akkor a leszármazó örökli az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanból (és berendézéséből) az örökhagyó illetőségét, az özvegynek pedig haszonélvzete lesz ezeken. A hagyaték többi részéből az özvegy egy gyerekrészt jussol.”
Ezekből melyik rész nem világos?