Ani67,

„melynek 75 %-ban én vagyok a tulajdonosa, a 25 % a férjem különvagyona”

Ez így nem függ össze. A 75% az nem különvagyon? Attól, hogy a te tulajdonodban volt, még ez nem biztos egyáltalán.

Úgy érted, a különvagyon lakásodból megvett a párod 25%-ot a saját különvagyonából? Ezek mind igazolhatóak?

Ez az ingatlan a közös lakóhelyetek most, és feltételezhetően ez lenne bármelyikőtök halálakor is?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Hadd ne idézzük be a Ptk. egész törvényes öröklési rendről szóló részét. Mi a konkrét kérdésed?

www.kbs-ugyved.hu

Adott egy lakás, melynek 75 %-ban én vagyok a tulajdonosa, a 25 % a férjem különvagyona (a lakás régen az én 1/1 tulajdonom volt). Szeretném megkérdezni, hogy bármelyikünk halála esetén hogy alakul az öröklés? Közös gyerek nincs, mindkettőnknek az előző házasságból 2-2 gyereke van.

Köszönöm!

Laci1917,

Lehet érvényes, ha egy oldal az egész, a tanúknak nincs közük azokhoz, akiknek juttatott a végrendelet, illetve a közreműködőknek (!!!) sincs benne juttatás.

„Ptk.

7:17. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
...

2. más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják.

...
(3) A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.

7:19.§(1) Az írásbeli magánvégrendelet tanúja, a végrendelkezésnél közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta.
...
(3) Közreműködőnek minősül a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója és minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának érdemi befolyásolására nyújt lehetőséget.”

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Ismét szeretnék kérdezni. Ide másolok egy végrendeletet, annak helyesírási hibáival együtt. A nevek kitaláltak.

Végrendelkezés
Alulírott Kozseba Lajos / szül: XXXX.XX.XX vidék és cím/ ép elmével kijelentem, hogy a 123/2 hrsz levő ingatlanomat fiamra ifj. Kozseba Lajosra szül.: XXXX.XX.XX hagyom.
Lányomra Pappné Ó Idára szül. XXXX.XX.XX a Másikfalu 321/12 hrsz-on levő XX sorszám alatt 11111/22222 hányadu földet hagyom.
Falu, XXXX.XX.XX
Aláírás
Tanu1
Tanu2
(Gépelt szöveg kézi aláírásokkal.)

Kérdéseim:

1. Megtámadható-e (a lány v. özvegy részéről) eredménnyel ez a végrendelet?
2. Köteles részt lehet-e, (hogyan lehet) érvényesíteni?

A lányra hagyott telekrész értéktelen, - inkább nyűg.
Örökösök (elvileg!):
özvegye - az ingatlan felének tulajdonosa, -
fia és lánya - akik a végrendeletben szerepelnek.
Előre is köszönet a válaszadónak!

drbjozsef!

Köszönöm szépen a részletes tájékoztatást. Valahogy így gondoltam én is, de nem vagyok jogász. Ez bőven időn túli (10 év +) történet, amikor ezekre mind nem gondoltam, mert a gyász jóval erősebb volt. Egy mai történet keltette fel az érdeklődésemet, ahol mindenféle közjegyzői eljárás folyik és papírokat kell kitölteni a létező örökösökről és ingóságokról.
Köszönöm még egyszer!

Nem ezt írtam volna az utolsó bekezdésemben?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef

Ha az a lakás „elcaplizása” 10 éven belül történt, akkor még köteles rész se lehet? :-O

Laci1917,

A hagyatéki eljárásból nem hagyható ki a leszármazó, ha ő törvényes örökös.

Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor nincsen hagyatéki eljárás, feltételezem a leírásod alapján, hogy itt ez lehetett a helyzet.

Ha hivatalosan bejelentett hagyatéki vagyon nincsen, akkor nem tartanak hagyatéki eljárást - hiszen nincs annak mit megállapítani. Ha az öröklési rendel kapcsolatban igazolja valaki a jogos érdekét (például egy leszármazó, aki törvényes örökös lett volna, ha van hagyaték), akkor a közjegyző öröklési bizonyítványt állíthat ki.

Feltehetőleg a másik örökös úgy ítélte meg, hogy az ingóságok értéke olyan csekély, hogy azokat bejelenteni sem érdmes a hagyatéki leltárba, mert az eljárás költsége is több lenne, mint ezek értéke.

Ha a "kimaradt örökös" úgy érzi, van hagyaték ami őt illetné, kérheti az öröklési bizonyítványt, és azzal indíthat póthagyatéki eljárást, esetleg pert bíróságon.

De a leírásod alapján ennek sok értelme nem lenne. Ingóságok esetén az a "szokásjog", vagyis a gyakorlat, hogy "aki kapja marja". Még a létezését se igen tudná bizonyítani a kihagyott gyerek, azt, hogy az az örökhagyóé volt, és hogy ki vitte el, azt is neki kellene mind-mind igazolni.

Egyezzen meg a testvérével, kérje ki a saját dolgait, a többit meg engedje el.

(Megjegyzem, érdemes normális nyelven kérdezni, mert az "elcaplizta" nem egy igazán egzakt jogi kifejezés, de ha az örökhagyó(k) halála előtti 10 éven belül szerezte meg ajándékozással, akkor abból a másik testvér köteles részre lehetne jogosult, ami viszont már feltehetőleg megérné a pereskedést is talán.)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Csak értesült róla, hogy meghalt a szüleje, nem?

www.kbs-ugyved.hu

Kedves Jogászok!
Kérdésem röviden: ki lehet hagyni gyereket - mint örököst - szülője halála utáni jogi eljárásból? (Itt a közjegyzői eljárásra gondolok.)
Történet: Szülők meghaltak néhány év különbséggel. Az egyik gyerek a szülői házban él, - ő ezt a lakást már korábban elcaplizta a másik gyerektől, így a lakásnak ő a tulajdonosa. A másik gyerek vidéken él, és a szülők halála után egyszer sem kapott semmilyen értesítést sem hagyatéki eljárásról. Nincs nagy értékű hagyaték, az ingóságok összértéke csekély, de a lakásban még személyes tárgyai is vannak. Emellett gyerekkori emlékek és néhány értéktelen tárgy, amit Apu vagy Anyu használt, és neki ígért... Persze a szülők halála után már nem juthat be a lakásba. Végrendelet nem készült.
Köszönöm a választ előre is!

És? Ezt kérdezte?

Egyébként ebben az összefüggésben nagyon szerencsétlen kifejezés ez az "igényt tarthat".

www.kbs-ugyved.hu

KBS

Minimum 5 év élettársi kapcsolat után én úgy tudom, hogy nem csak arra a három millára - vagy akár még többre is - tarthat jogosan igényt - amiről ugyebár a kérdező azt írja, hogy megvannak róla a papírjai - hanem sok egyébre is, ami az együttélés alatt elköltött közös vagyonból megszületett. Itt pedig ha jól értettem, 25 évről beszélnek élettársi kapcsolatban. Vagy ez csak bejegyzett élettársi kapcsolat esetén érvényes? :-O

Megvan? Akkor a tiéd. Ha nincs már meg, akkor miről beszélünk?

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt Tanácsadók!
Élettársi kapcsolatban élek.A párom évek óta beteg.Volt családjával soha nem volt kapcsolata.De természetesen az örökséget nagyon várják.
Az érdekelne hogy ha bekövetkezik a halála én igényt tarthatok e az első házasságomból hozott különvagyonomra.Konkrétan élettársi kapcsolatunk ötödik évében,ami már 20 éve történt,eladtam akkor 3 millió forintért a házamat és betettem a közösbe.
és ami akkor 3 millió ft volt most hogy kerül elszámolásra.
Papírok,végzések megvannak.
Köszönöm a választ.

„Van e rá lehetőség, hogy valahogy kinyomozzam ügyvéd segítségével ezt az egészet?”
Nincs. Az ügyvéd nem nyomozó.

„Érdemes e?”
A leírásod alapján, nem. Engedd el, és felejtsd el.

„Illetve van e rá jogom?”
Preszem, jogod van rá. Mindenkinek joga van kérdezni, már ha a "nyomozás" alatt ezt érted.

Ez a hajó már elment. Utólag már nem lehet okosnak lenni.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Nekem elég volt a regisztrált nicket megnézni...

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt Fórumozók!

Édesapám 2019 november 8.-án elhúnyt otthonában. A felesége aki nekem szó szerint mostoha anyám volt 11 éves koromtól(direkt nem írtam nevelőanyát), minden holmiját elégette az udvaron még aznap, a pótólhatatlan családi fényképeket is amik még nagyszüleim és dédszüleim után maradtak. A kapcsolatuk nagyon rossz volt már évek óta, de a mostohaanyám és annak lánya mindig is ki akartak forgatni az örökségemből és ez úgy néz ki sikerült is.
Megpróbálom röviden összefoglalni a lényeget.
Én a fővárosban élek már évtizedek óta, 1994-ben házasodtunk össze a férjemmel. Édesapám 200 km-re lakott egy kis faluban, a férjemmel gyakran lejártunk. Miután elválrtam és egyedülálló anya lettem 4 gyermekkel, nem nagyon tudtam lejárni, sem pénzem nem volt, sem időm. Mivel nem volt autóm és ez egy kis falu, nem lehetett úgy odamenni, hogy egy nap alatt meg lehessen járni, ott aludni pedig nem akart senki a mostohaanyám kedvessége miatt. A lényeg, hogy amikor nem tudtam ott lenni szinte soha elkezdődőtt a suttogás apámnak arról, hogy én milyen ember vagyok, meg nem vagyok kíváncsi rá stb. Szóval a kapcsolatunk mondjuk úgy, hogy hullámzó volt.
Szóval amikor elhunyt én örököltem a ház 50%-át amiről lemondtam a mostohaanyám javára, mert a lánya előadta, hogy szinte bontandó állapotban van.A ház értéke kereken 1 millió Ft-ban volt meghatározva. Én nem tudtam akkor még, hogy ezt a jegyző állapítja meg. Ez pedig egy alig 800 fős falú, gondolom nem kell ecsetelni, hogy vannak összefonódások. Ráadásul a mostohaanyám lánya egy biztosító helyi irodájának vezetője, aki elmondta, hogy édesapám életbiztosítására hitelt vettek fel, amiből a kéményt csináltatták meg a házon, szóval az nincsen, adóssága volt a Telekomnál vásárolt telefon és laptop részlete, de nem írták bele az adatokba (kifizették), mert nem akarták, hogy nekem kelljen kifizetni. Fű alatt kaptam 500 ezer Ft-ot, ami a ház értékének a fele.
Tavaly decemberben meghalt a mostohaanyám, utólag tudtam meg, hogy a házat a lánya felújította és be is költöztek. Ez nem is zavarna. Viszont a lánya megkeresett, hogy apám nevére kötött egy biztosítást 5 éve 20 ezer Ft értékbenés küldjem el a hagyatéki papírt és az igazolványom másolatait és visszakapok 16 ezer Ft-ot. Utána kezdett el érdekelni, hogy miért van az, hogy ez miért nem szerepelt a hagyatéki tárgyaláson. Én abban a hitben voltam, hogy egy közjegyző előtti hagyatéki tárgyaláson nem lehet sumákolni, az teljesen hivatalos és megbízhatok azokbana z adatokban. Mostanra végülis kiderült, hogy ez nem így van. A biztosító azt írta, hogy a ők már teljesítették a kedvezményezettnek járó összeget a biztosításból. Nem tettek említést semmilyen más biztosításról ami ez a bizonyos 20 ezer ft-os lenne. Rákérdeztem konkrétan van e ilyen biztosítás? De nem válaszoltak azóta sem erre az emailre (a másikra 24 órán belül). A másik, hogy abban a faluban a telek nm ára 1 100 ft. az édesapámék háza 6100 nm telken ált, és ha csak 500 ft-al számolom nm-ét az akor is 3 millió ft. Tudom, hogy naív voltam és egy gyermekkori barátnőmet meg is kérdeztem az ottani árakról és azt mondta reális szerinte, de szakembert soha nem kérdeztem meg. A kérdés: Van e rá lehetőség, hogy valahogy kinyomozzam ügyvéd segítségével ezt az egészet? Érdemes e? Illetve van e rá jogom? Köszönöm, hogy elolvasták a kicsit hosszúra nyúlt írásomat és nagyon szépen köszönöm a tanácsokat!

Igaza van oligaligának és helyettesnek, én tévedtem.

A kieső apa helyén a gyermeke örököl. Valóban 50-50%-ban.

Ugyanakkor a többi része lényegében nem változik : ha a "leegyszerűsítés"-t úgy érti a kérdező, hogy a beteg édesanya ne örökölje a hagyaték felét, mert utána majd úgyis a gyermeke fogja majd örökölni, akkor a többit fenntartom. Szerintem többe lenne a leves, mint a hús (utánajárásban, kérelemben, ügyintézésben, időben bizonyosan).

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

7:63.§ (2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.

helyettes₀₁₇

Ne vezesd félre a kérdezőt, drbjozsef írta jól:

„Ha él az édesanya, akkor ő az egyedüli örökös, ilyenkor a testvér nem örököl.”

De ha már beidézted a paragrafus számát, akkor el kellett volna olvasni:

„7:63. § [Szülő és a szülő leszármazójának öröklése]

(1) Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.”

Itt csak egy szülő él, az édesanya, tehát ő örököl egyedül.

Ritimi84, drbjozsef,

az édesanya és a testvér örökölnek, fejenként egyenlő részben /Ptk. 7:63. § (1)-(2) bek./

Ritimi84,

Ha él az édesanya, akkor ő az egyedüli örökös, ilyenkor a testvér nem örököl.

Van gondnoka az édesanyának? Ki az?

Egyszerűbbé?
Ha örököl, eljár helyette a gondnoka. Ha ő is meghalna, örököl utána az élő gyermeke, a most elhunyt testvére.
Pártízezer forint közjegyzői költség, más bonyolultság nincs benne.

Ha ezt a lépcsőt szeretnétek kihagyni, hogy egyből a testvér örököljön, akkor az édesanyának vissza kell utasítania a hagyatékot. Ezt a nevében a gondnoka teheti meg, de kelleni fog hozzá a gyámhivatal hozzájárulása is (pláne, ha a testvér a gondnoka). Az pedig nem fogja engedni, ha vagyon van a hagyatékban. A hivatalnak a gondnokolt érdekét kell néznie, akkor is, ha cselekvőképtelen.

Szerintem nem nagyon tudjátok egyszerűbbé tenni, de ezen plusz költségen kívül nem lesz ezzel különösebb teendő.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Üdvözlöm. Nagynéném a napokban elhunyt. Gyerekei, férje, élettársa nincsen. Édesanyja és testvére él, egyenesági vagy oldalági rokon nincs más. Édesanyja viszont alzheimer kórban szenved, már a nevét sem tudja. Mi ilyenkor a terndő, hogy az ügymenet, hagyaték egyszerűbbé váljon? Ha jól tudom legalábbis az édesanyja és a testvére az örökösök. Köszönöm