Öröklés

Ha azt mondta, rosszul mondta. Valójában anyátoknak kell fizetnie a törlesztőrészletek 5/8-át, nektek meg 1-1/8-át. (Azzal, hogy a bank bármelyikőtöktől az egészet követelheti.)

Tisztelt Fórumozók!

Édesapám a tavalyi évben elhunyt. Az édesanyámmal fele-fele arányban birtokolt ház 50%-os tulajdonrészét így leörökölte 3 gyermeke, tehát mindhárman 1/6 rész tulajdonosok lettünk. A házon azonban volt egy jelzáloghitel (a ház ennél nagyobb értékű), de ez nem a ház vásárlására volt fordítva, hanem szabad felhasználású jelzáloghitelről van szó (OTP), és a hitel esetén édesanyám volt az adós, és édesapám az adóstárs. Mi minden lehetséges fórumon azt a visszajelzést kaptuk korábban, hogy a tulajdonrész mellett a hitel is öröklődik, azonban a hagyatéki eljárás során a közjegyző azt mondta, hogy ebben az esetben a teljes hitelösszeget édesanyámnak kell megfizetnie, ezt a 3 gyermek nem örökli. Csupán közös nyilatkozat megtételére van lehetőség ennek rendezésére.
Mivel nem szeretném, hogy a fennálló tartozás megfizetése kizárólag édesanyámra háruljon (szeretném ha minden testvérem kivenné a részét a hitelből is), így kérném állásfoglalásukat, hogy a közjegyző által elhangzottak valóban helytállóak-e, és tényleg nem kötelezhető-e senki az örökösök közül a hitel részarányos megfizetésére?

Előre is köszönöm segítségüket.

Kedves drbjozsef!
Nagyon szépen köszönöm a gyors és megint nagyon hasznos segítséget!!!!!!!!

szornyike,

Ha örökölsz illetékkötelesen X összeget, akkor neked ez után kell kifizetned az illetéket, akkor is, ha utána továbbajándékozod.
Ha továbbajándékozod a felét, akkor az után a megajándékozottnak megint illetéket kell fizetnie.
Ha hivatalosan, "lepapírozva" csináljátok, akkor nem lehet megúszni az illetékeket, egyiket sem.
(A közjegyző csinálhatná az egészet ha akarná, de akkor is kétszer kell illetéket fizetni.)
Az elhunyt nem volt okos, mert ha eleve külön-külön hagyja rátok a pénzt, akkor nem lenne duplán megsarcolva.

Hogy TI egymás között hogy rendezitek le, az megegyezés kérdése. Ahogy akarjátok.
Ha nincs megegyezés, én a helyedben kifizetném a 18% illetéket (2M alap esetén 360.000. Ft), és ajándékoznék neki 1M helyett 820.000.- forintot. Ezzel kvázi kifizettetve vele az ő részét az illetékből. Igaz, aztán ebből neki is fizetnie kell 18% illetéket, de az legyen az ő baja.

Esetleg, ha nagyon jó fej akarsz lenni, ajándékozhatsz neki többet is, 900.000 körülit, és akkor mindkettőtöknek marad tisztán 740.000 forintotok fejenként.

De ha nincs szükség a papírozásra (gondolom, köteles nem vagy az ajándékozásra, az örökhagyó le is írta, hogy ez a kívánsága tőled?), akkor belecsapnám a pénzt egy borítékba, és a kezébe nyomnám...

ÖRÖKLÉSBŐL SZÁRMAZÓ PÉNZÖSSZEG AJÁNDÉKOZÁSA - HOGYAN?

Kedves Szakértők és Segítők!

Sokadszorra fordulok ide, eddig mindig hasznos, s a későbbiekről visszatekintve szakszerű, pontos válaszokat kaptam. Ezért megint feltennék egy kérdést egy hagyatéki ügyben, ami végre – remélhetőleg - a végéhez közeledik.
A lényeg, hogy én örökölni fogok 2 MFt-ot egyedüli örökösként. De! Ebből az elhunyt kérése alapján tovább szeretnék ajándékozni 1 MFt-ot. Ezt a közjegyzőnek is elmondtam adategyeztetés során, de közölte, hogy Ő evvel nem foglalkozik, nekem majd átadja a hagyatékot, mint örökösnek, aztán…..
Szeretném megkérdezni, hogyan kell ezt bonyolítani úgy, hogy jogszerű és a későbbiekben is támadhatatlan legyen? Tisztában vagyok vele, hogy örökösödési illetéket kell fizetnem, nem voltam egyenesági rokon. Akinek tovább ajándékozom, annak is kell fizetnie talán vagyonszerzési illetéket? Ezt nem tudom pontosan.
Az lenne a kérdésem, hogyan kellene ezt úgy intézni, hogy a NAV-hoz már úgy menjenek be az „adatok”, hogy mindenki fizesse a maga kötelezettségét, s ne nekem kelljen az egészre kifizetni az illetéket, majd utána hajkurászni a megajándékozottat, hogy fizesse ki a ráeső részhez kapcsolódó illeték(?)-et. Mit tartalmaz egy ilyen ajándékozási szerződés? Kinek kell megírnia, hogy hiteles/hivatalos legyen. Innen-onnan összeszedtem már infókat, de Bennetek bízom.

Hogyan kell úgy intézni, hogy később se legyen evvel probléma? Lehet, hogy szokás szerint túlbonyolítom, ezért is fordulok Hozzátok!
Köszönöm előre is, ha ismét kapok választ!
Szép napot!

@Eper

"Édesapám halála után úgy végrendelkezett,..."

A halála után végrendelkezett? Azt hogyan?

..."hogy felesége-aki nem az édesanyám- örököl mindent és az ő halála után öröklök én."

Lehet, hogy ezt édesapád így képzeli (képzelte?), de nem kötheti ki végrendeletben, hogy ki örököljön majd az örököse után. Ebben az elrendezésben teljesen az özvegy döntésén fog múlni, hogy rád hagyja e majd a vagyonát. Ha az özvegy maga nem végrendelkezik úgy, akkor tőle te nem örökölsz semmit.

"Hogyan örökölhetek én őutána?"

Úgy, ha végrendelkezik, és rád hagyja. Egyébként meg ahogy Nagy Izabella írta, köteles rész jár neked édesapád örökségéből.

Azt nem értem, hogy ha édesapád azt akarja, hogy az özvegye élvezhesse az örökséget amíg él, és utána pedig tiéd legyen, akkor miért nem hagy rád minden tulajdonjogot, és alapít a feleségének haszonélvezet rá. Akkor az özvegy rendelkezhet az örökséggel amíg él (csak épp el nem adhatja vagy ajándékozhatja), a halálával pedig megszűnik a haszonélvezet, és te kerülsz birtokba. Már feltéve, hogy az örökség nagyrészt olyan dolgokból áll, amikre alapítható haszonélvezet. Ami azt illeti, ha az örökség nagy része az utolsó közösen lakott ingatlan, akkor végrendelet nélkül is ez történik...

@Nagy Izabella
"Ha nem szabályos- pl. a tanúk a végrendeletben jogosultként szerepelnek, vagy kivitelezési hiba van, lásd kézzel/géppel írott, stb- akkor a feleségé a köteles 1/3, a tied a 2/3."

Nem. Ha érvénytelen a végrendelet, akkor a törvény szerinti öröklés lesz. Vagyis az özvegy kap haszonélvezetet az utolsó közösen lakott ingatlanra, és a használati tárgyakra, valamint megkapja minden más vagyon felét, a gyermek pedig 100%-ban (1/1) megkapja az utolsó közösen lakott ingatlan tulajdonjogát (az özvegy haszonélvezetével terhelten) + minden másnak a felét.

Eper!

Nekem nincs jogi végzettségem, civil vagyok , de mivel nem jön válaszod, elmondom, amit tudok: neked a köteles 1/3 jár akkor, ha szabályos a végrendelkezés, akkor is, ha te nem szerepelsz benne, mert édesapád után te vagy az egyenes ági örökös.
Ha nem szabályos- pl. a tanúk a végrendeletben jogosultként szerepelnek, vagy kivitelezési hiba van, lásd kézzel/géppel írott, stb- akkor a feleségé a köteles 1/3, a tied a 2/3.
Jár ez ingó és ingatlan vagyonra és az elmúlt 10 évben történt elajándékozások is beleszámíthatnak, ha jól tudom ( :/ )
Erősen "Tudtommal"....

Tisztelt Fórumozók!

Édesapám halála után úgy végrendelkezett, hogy felesége-aki nem az édesanyám- örököl mindent és az ő halála után öröklök én. Egyedüli gyerek vagyok, nekik közös gyerek nincs, a feleségnek sincs saját gyerek.
Hogyan örökölhetek én őutána?

Köszönöm előre is a segítséget.

Vedd feleségül Gizit,akkor részt vehetsz a családi vitákban!

benzinszivo szunyog,

Jól teszed, Pompom is ezt tanácsolná.
Ne ártsd bele magad.
Ha egy családi jó barát próbálna meggyőzni arról, hogy a saját vagyonommal nem csinálhatok pont azt, amit csak akarok, akkor őt is meg a gyereket is elhajtanám a vérbe azt hiszem. Nem azért, mert olyan bunkó vagyok (de), hanem mert ebbe nem szólunk bele, főleg egy nem családtagnak. Gizi dolgozzon többet, és egyáltalán remélje, hogy örökölni fog, mert ha nem jól sül el a dolog, a végén semmit a világon nem fog kapni, ha a mama berág és nem tökhülye, akkor még köteles részt sem.

Tisztelt Sombokor, köszönöm válaszát, nagy vonalakban tkp. erre számítottam.
A napokban sikerült elcsípnem a vállalati jogászt, megkérdeztem, és ő is ezen az állásponton volt, bár még adott néhány plusz tippet is, a tényállást közöltem Gizikével. Van a családnak egy idős jóbarátja, talán ő majd segíthet egy házon belüli egyezséget összehozni a felek között, én ebbe nem szeretnék ennél jobban belefolyni..
Kellemes Karácsonyt!

Sombokor

„Elvben gyámság alá helyezéssel meg lehetne akadályozni az ingatlanok esetleges "elherdálását"...tulajdont szerezni bennük akkor se tudna Gizi.”

Szerintem ő nem is igazán akar tulajdont szerezni, ő inkább a négyből három lakást szinte azonnal értékesítené, hogy pénz legyen belőle:

„Gizi mamája csak ül a vagyonon, négyből három lakás az ő nevén van, a negyedikben Gizi a többségi tulajdonos. A három lakást - szerintem - most kéne értékesíteni amíg még van rá kereslet, Gizi el is adna mindent, de az anyja kompromisszumképtelen.”

Gondolom aztán talán akár két kézzel szórhatna, mikor már kikuncsorogta a lakások ellenértékét - mondván, hogy úgyis ő lesz az örököse - anyucitól.

benzinszívó szúnyog

"Jogilag lehet-e valamit csinálni, hogy Gizi már most beleszólással bírjon a családi vagyonkezelésbe?"

Nem. Az a mama tulajdona. Akár holnap elajándékozhatja vagy eladhatja és elégetheti az árát egy tábortűzön, és a lányának véleménye lehet róla, de jogilag beleszólása nem. Nincs olyan, hogy valaki előzetesen jogot szerez valaki más tulajdonára azzal az indokkal, hogy az majd egyszer az ő öröksége lehet.

Elvben gyámság alá helyezéssel meg lehetne akadályozni az ingatlanok esetleges "elherdálását", de egyrészt a leírásod alapján fel sem merül, hogy ennek a feltételei fennállnának, másrészt tulajdont szerezni bennük akkor se tudna Gizi.

Hááát, ez egy ritka -nagy csavargó!

El vagy te tévedve, de nagyon.

Jobb estvéket így karácsony előtt!

Amit kérdeznék, necces ügy. Mit lehet tenni ilyen esetekben?

Adott egy kis család, főhősünket nevezzük Gizinek, egyedülálló negyvenes nő. Gizi nagymamája már rég meghalt, de míg élt, összegüzült mostani áron bő 170M Ft-nyi ingatlanvagyont, amin most Gizi anyukája, egy 73 éves nő "ül". Szó szerint.
Gizi mama paranoiás, összeférhetetlen öreglány. Gizi pedig gyenge idegzetű művész, a joghoz hóttsötét, én viszont nem szeretném ha a saját anyja húzná le..
Mint mondottam volt, Gizi mamája csak ül a vagyonon, négyből három lakás az ő nevén van, a negyedikben Gizi a többségi tulajdonos. A három lakást - szerintem - most kéne értékesíteni amíg még van rá kereslet, Gizi el is adna mindent, de az anyja kompromisszumképtelen. Állandóan szekálja a lányát, hogy "menjen állásba", Gizi viszont szociopata, nem lehet szokványos munkahelyen foglalkoztatni, okos és rafkós de magának való nőszemély.
Magánvéleményem szerint az elhalt nagymama nem azért ügyeskedett anno, hogy az egyébként becsületes (nem narkós, nem nihilista) unokája az elvárhatónál gyengébb színvonalon éljen, és a családi vagyon kezeléséből Gizit kirekesszék.
Jogilag lehet-e valamit csinálni, hogy Gizi már most beleszólással bírjon a családi vagyonkezelésbe? Nem kívánja senki Gizi mama halálát, elélhet még akár 10-20 évig is, ezzel semmi gond. De amúgyis Gizi lesz az örököse - lehetséges-e jogi úton elérni, hogy már most történjen valamiféle vagyonmegosztás, és Gizi a mostani 1 lakás / kétharmad tulajdonrész helyett a teljes vagyon felét megkapja?
Gizi mamával amúgy nem lehet értelmesen beszélni - önző de nem túl ügyes öregasszony, és attól tartok, hogy a nagymama-féle vagyont el fogja buktázni a tehetetlenkedésével, Gizinek meg majd sokkal kevesebb örökség jut, mint ami megilletné.
Efféle esetekben ügyvéd segítsége mennyire reális? Értem ezalatt, hogy Gizi és Gizi mama alapesetben pár perc alatt összevesznek, egymással nem kommunikációképesek, Gizi mama ráadásul paranoid is. Gizi pedig ideggyenge, nem tud érvelni - kellene valaki, aki jogilag és a jelenlétével is támogatná. Mit lehet tenni, lépni efféle esetekben?
A segítőkész válaszokat előre is köszönöm, esetleges rosszindulatú megjegyzésekre nem reflektálok, ami gondolom megérthető.
Kellemes Karácsonyt kívánok!

pronyo001,

Valakit kitagadni az öröklésből csak komoly feltételekkel lehet (pl. örökhagyó életére tört). Ez természetesen nem hat ki az utódaira, az előbbi személy kiesik ezért az örökségből, de a leszármazói örökölhetnek a helyén. Ilyen esetben az illetőnek nyilván köteles rész sem jár.

De az, hogy valaki ír egy végrendeletet, az nem ez az eset. Természetesen mindenki úgy rendelkezik a saját vagyonáról, ahogy akar. Ez nem kitagadás. Ilyen esetben viszont a törvény által meghatározott örökösi körnek (házastárs, leszármazó, szülő) jár köteles rész. Ezt kérheti apukád a végrendeleti örököstől. A végrendelethez nem kell "ok", így döntött és kész.

Rosszul tudod.

Apádnak kérheti a köteles részét.

Tisztelt Szakértők, Fórumozók!

Nagymamám ez év novemberében elhunyt, és sikerült megtudnom, hogy az egyedüli gyerekét, édesapámat kihagyja/ kizárja a végrendeletből, és mindent a saját , azaz nagymamám testvérére hagyja. ( Nem tudom pontosan, még nem láttam a végrendelkezési okiratot)

Kis utánajárás után azt az információt szedtem össze, de javítsanak ki ha tévedek, hogy ilyen esetben a további örökösöket, engem és testvérem is szükséges lenne kizárni, hogy ne tarthassunk igényt az öröklésre. Itt kíváncsi lennék az okokra milyen jogcímen zárhat ki például engem és testvérem, ha 11-12 éves koromban konkrétan a nagyszülők léptek ki a mi életünkből, mert az én szüleimmel megromlott a kapcsolatuk, onnantól kezdve sose kerestek.

Amennyiben engem és testvéremet is sikeresen kizártak, mindegy milyen indokkal, az én gyermekeim bekerülnek az öröklési láncba? A végrendelet felülírja a leszármazói ágat, és történhet kizárólag oldal ágon az öröklés? A hagyatéki eljárásról vajon kapok értesítést, mi befolyásolja ezt ha mondjuk van jelenleg érvényes végrendelet?

A válaszokat előre is köszönöm!

Tunde60,

Lemondani nem, mert az egy másik jogi kifejezés, de igen, visszautasíthatod az örökséget. Ez esetben nem leszel jogutód, semmi közöd nem lesz az örökséghez.

Tünde60!
Akkor az van, hogy meg kéne nézni mit is ír a jogszabály!
http://projektjeink.birosag.hu/…7_lap11.html

Sziasztok...
mi van akkor ha vagyont nem, csak hitel tartozást örökölünk. Le lehet mondani róla?

Egy ismerősöm édesanyja ágyban fekvő beteg lett, gondozásra szorult. A három gyereke közül az egyik gyerekének a házába költözött, a Covid alatt a másik két testvére csak ritkán látogathatta, de napi szinten tartották a kapcsolatot. Ezt a helyzetet kihasználva a fekvő anyjával aláíratott mindenféle meghatalmazást és eladatta vele a családi házat. Az eladás után pár hónapra az anyja meghalt. A testvérek tudták, hogy a házat eladták, de abban a tudatban voltak, hogy a pénz az anyjuk számláján van. Az anya halála után a testvér nem volt hajlandó elárulni semmit az adás-vétel részleteiről. Az egyik testvér kapcsolatok révén megszerezte a földhivataltól az adás-vételi szerződést, amiben az állt, hogy a vételárat nem az anyjuk, hanem a testvér számlájára utalták át. Kicsit tovább nyomozva az is kiderült, hogy az adás-vétel időpontjában a fekvő beteg anyja bankszámlája megszüntetésre került. A temetés óta a testvér szóba sem áll a másik kettővel, a hagyatéki leltárba semmit nem tüntetett fel. A hagyatéki tárgyalásra jövő héten kerül sor, ahová ügyvédet küld maga helyett, az adás-vételi szerződésben feltüntetett összeget, amely az ő bankszámlájára lett átutalva nem ismeri el az örökség részének.
Kérdéseim:
Attól, hogy az a pénz az ő bankszámlájára került átutalásra, az egyben azt jelenti, hogy az övé is?
Mi van akkor, ha azt fogja álltani, hogy a pénzt az anyja kérésére kivette és az anyja szétosztotta az unokái között (akik történetesen az ő gyerekei)?
Mi van akkor, ha előhúz egy ajándékozási szerződést, amit aláíratott a beteg, ágyban fekvő kiszolgáltatott anyjával? Ha ez áll fenn, azt nem kellett volna feltennie a hagyatéki leltárba? A másik két testvér tarthat igényt a köteles részre?
A másik két testvér is ügyvédet fogadott és ha nem ismeri el az összeget örökségként, akkor perre viszik az ügyet.
Kinek áll a zászló? Az egyértelmű, hogy a testvér nagyon csúnya módon visszaélt a helyzeti előnyével és kiforgatta az anyját meg a testvéreit is mindenből, de ezzel jogilag mit lehet kezdeni?

Igen, főleg most egy másik cikk már azt is írja, hogy vér szerinti rokona nincs, ami pedig nem igaz. Csak kevesen tudják, hogy a nővérének (aki már szintén elhunyt) van egy lánya.

Ez a média....

wers,

Ha nem közös unoka, vérszerinti, akkor nem. Esetleg ha az unoka szülőjét örökbefogadta a hölgy, "nevére vette" a férje gyermekét korábban.
Valami tévedés lesz.