Kedves rigoz!

Köszönöm szépen a gyors és részletes válaszát. Megfontolás tárgyává teszem a lehetőségeket.

@szger85: Figyelemmel arra, hogy a közjegyző hagyaték átadására irányuló eljárása egy sajátos polgári nemperes eljárás, így a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez címzett, de a közjegyzőnél előterjeszthető eljárás elhúzódása miatti kifogással élhet, melyben kérheti a mulasztás tényének megállapítását és a közjegyző utasítását eljárási kötelezettsége teljesítésére.

Erre a törvényszék az alapos kifogás alapján határozott határidőt tűz ki. Sajnos ehhez közvetlenül egyéb jogkövetkezmény nem fűződik, de a közjegyzővel szemben szolgálhat fegyelmi felelősségre vonás alapjául.

Továbbá panasszal fordulhat az illetékes közjegyzői kamara elnökéhez.

Önmagában több ügyfél, szakszerűtlen eljárásra vonatkozó vélekedése kizárást nem alapoz(hat) meg, amennyiben szakszerűtlenül jár el a közjegyző, azt a hagyatékátadó vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben lehet majd sérelmezni.

Továbbá joga van az eljárás során bármikor az eljárás szabálytalansága miatti kifogással élni, azonban tudnia kell, hogy azt a közjegyző mérlegelési jogkörben intézi el, s ezen intézkedéseit is csak az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben lehet sérelmezni.

@szger85: Figyelemmel arra, hogy a közjegyző hagyaték átadására irányuló eljárása egy sajátos polgári nemperes eljárás, így a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez címzett, de a közjegyzőnél előterjeszthető eljárás elhúzódása miatti kifogással élhet, melyben kérheti a mulasztás tényének megállapítását és a közjegyző utasítását eljárási kötelezettsége teljesítésére.

Erre a törvényszék az alapos kifogás alapján határozott határidőt tűz ki. Sajnos ehhez közvetlenül egyéb jogkövetkezmény nem fűződik, de a közjegyzővel szemben szolgálhat fegyelmi felelősségre vonás alapjául.

Továbbá panasszal fordulhat az illetékes közjegyzői kamara elnökéhez.

Önmagában több ügyfél, szakszerűtlen eljárásra vonatkozó vélekedése kizárást nem alapoz(hat) meg, amennyiben szakszerűtlenül jár el a közjegyző, azt a hagyatékátadó vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben lehet majd sérelmezni.

Továbbá joga van az eljárás során bármikor az eljárás szabálytalansága miatti kifogással élni, azonban tudnia kell, hogy azt a közjegyző mérlegelési jogkörben intézi el, s ezen intézkedéseit is csak az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben lehet sérelmezni.

drbjozsef!

Köszönöm a választ. Tudom ki a közjegyző és óvatosan rákérdeztem email-ben, hogy mikorra várható a hagyatéki tárgyalás, hisz az örökhagyó közel 1 éve távozott el. Választ nap kaptam.
Külföldről nincs kit idézni, a távoli rokonok vidéken élnek.

Kicsit utánanéztem ki a közjegyző. A Google fórumon 6-ból 6 hozzászólás szerint munkája végzésére alkalmatlan, 2-szer annyi ideig tart elintéznie valamit mint más közjegyzőnek, ráadásul 2-szer annyiért. Ügyetlenkedését poénkodással próbálja ellensúlyozni. Hivatalos iratokat egyszerű fénymásolatban adta ki összefűzés, pecsét, aláírás nélkül stb. Több hozzászóló szerint szégyen, hogy így működhet. Sok jóra tehát nem számíthatok.

Sajnos nincs határidő meghatározva, egy közjegyző megteheti akár azt is, hogy évekig nem tűz ki egy hagyatéki tárgyalást, vagy soha nem tűzi ki?
Van lehetőség panaszt tenni ilyen esetben valamilyen szervnél? Köszönöm a válaszokat.

Ugye érzed, hogy a rovatot nem a legcélszerűbben választottad ki?

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt Fórumozók!
Vidéki kisvárosban élünk. Édesapám 1 éve elhunyt, édesanyám és én (a fia) vagyunk az örökösei.
Az önkormányzat -ha minden igaz- édesapámról, aki a város díszpolgára és aktív közéleti szereplője volt, kívánja elnevezni a helyi művelődési házat. A korábbiakban az önkormányzat már használta édesapám nevét, vele népszerűsítette pl egy rendezvényét és árult pl olyan pólót, amin édesapám neve és fotója található. A város a halott apám plakátjaival volt tele úgy, hogy erre nem adtunk engedélyt. Ebből ugye anyagi hasznuk is keletkezett úgy, hogy mi erre engedélyt nem adtunk, hozzánk még csak megkeresés sem érkezett. A történtek után úgy gondolom, hogy a műv.ház sem biztos, hogy a mi megkeresésünk után lesz átnevezve.

Kérdéseim:

• mit tehetünk?
• van-e joga bárkinek is az apám nevének használatára rajtunk, hozzátartozókon kívül?
• egy intézmény elnevezése esetén tarthatunk-e igényt bárminemű anyagi juttatásra a név használatáért?
• a beleegyezésünk nélkül lehet-e rendezvényt szervezni, tárgyakat árusítani apám nevére hivatkozva?

Köszönöm a válaszokat!

szger85,

A 4-6 hónap az normális, az ennél több talán már nem. De előfordul.

A legegyszerűbb felhívni a közjegyzőt, és megkérdezni, mi a stájsz van. Lehet nem tudott idézni törvényes örököst, mert külföldön van (akinek érdeke lehet ott lenni). Vagy a fene tudja.

Ha ismered, ki az, hívd fel. Ha nem, akkor a mokk.hu oldalon meg tudod keresni az elhunyt utolsó lakcímének és a halál időpontjának ismeretében.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Üdvözletem!

A hagyatéki tárgyalás kitűzésével kapcsolatban volna egy kis problémám.

Az általam gondozott, szomszédomban lakó idős hölgy, akit nagymamámként szerettem 2019. november elején elhunyt. Távoli rokonai sosem törődtek vele. Közjegyző által írt végrendeletet hagyott hátra, melyben engem jelölt meg egyedüli örökösként.

A hagyatéki leltárhoz 2019. dec. elején leadtam a szükséges iratokat. Azóta semmi nem történt...

A kérdésem az lenne, hogy ez normális? 11 hónap telt el a haláleset óta, a veszélyhelyzeti jogrend 4 hónapja véget ért. Nem hiszem, hogy bonyolult lenne az ügy, néhány távoli rokon van csak, akiket tán idézni sem kéne. 1 örökös van, 1 ingatlan, 1 bankszámla és kész. Nem értem a késlekedés okát. Más is járt már így? Vagy jogszabály írja elő a gyászév kötelező kivárását. Közben átvállaltam az örökhagyó ingatlanának összes terhét abban a hitben, hogy pár hónap alatt befejeződik a hagyatéki eljárás.

Az az 5 éves törlés minden bizonnyal a végrehajtási jog elévüléséből indulhatott, de akkor sem osztogatnak, hanem fosztogatnak, és nem Moszkvában, hanem Jerevánban. De legalább a zsiguli stimmel.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

pillango85

A kérdésed második része az, aminek tűnik: pletyka.

drbjozsef
és
Kovács_Béla_Sándor

nagyon köszönöm a segítséget. Megértettem.

A bejegyzésem második részével kapcsolatban nincs senkinek valami híre?

pillango58,

Ha így még érthetőbb: ha az örökölt vagyon 0 forint, akkor a tartozásokért is 0 forint erejéig kell helyt állniuk. Ezeket a tartozásokat a hitelezők bukják.

(Persze, főszabály szerint, ha nem trükközött az illető a vagyonával, például elajándékozta)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Nézted azt is, amit drbjozsef a vonal fölött írt?

www.kbs-ugyved.hu

pillango58,

Az örökösök megöröklik az örökhagyó vagyonát és tartozásait is főszabály szerint. De a tartozásokért az örökösök legfeljebb csak a vagyon erejéig felelnek. Egyszerűbben : ha több a tartozás, mint a vagyon, akkor gyakorlatilag nem örökölnek semmit.

Továbbá : kizárt.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Tiszteletem!
Kb. 10 éve ítélte meg a bíróság a tartozásomat egy magánszemélynek. Vagyonom és jövedelmem nincs, (a végrehajtó 2 évvel ezelőtt 150 Ft-ot tudott levenni a bankszámláról,
amit az EGYT segély miatt tartok fenn). De gyerekeim vannak. Halálomkor öröklik a gyerekek ezt a tartozást?

Továbbá:
azt hallottam, hogy januártól megszűnik az önálló végrehajtói rendszer/hálózat, és a NAV veszi át a végrehajtásokat. És valami olyat is pletykáltak, hogy ahol az első 5 évben egy fillért sem sikerült behajtani, azokat a tartozásokat törlik/megszűntetik. Van ezekben valami igazság?
Köszönöm a választ!

Ha van bérlő, aki hajlandó szerződni.

Több tulajdonos mindig csak közösen adhatja bérbe az ingatlant. Közömbös, hogy a tulajdonjogot milyen jogcímen szerezték.

www.kbs-ugyved.hu

Kérdésem az lenne, hogy hagyatéki tárgyalást megelőzően már bérbe adható-e az egyedüli (elhalt) tulajdonosú lakóingatlan ? Több örökös esetén ki a bérbeadó?

(És ez nem öröklésjogi téma.)

www.kbs-ugyved.hu

Ahogy megegyeznek. Vagy ahogy a bíróság elrendeli.

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy ingatlan amely öröklés következtében a két tulajdonos között 80% és 20% -ban részesülnek. Ha az ingatlant használni kívánják, akkor a birtokhasználat hogyan alakul?

Nagyon szépen köszönöm előre is megtisztelő válaszukat!

Köszi!

alsovonal,

Nem, nem vagytok jogosultak köteles részre.

Köteles részre taxatív sorrend alapján is csak a leszármazók, a házastárs vagy a szülők jogosultak. Más örökösök nem.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

@drbjozsef

Köszi!

Az általad írt “kritériumoknak” megfelelünk.

„nem végrendelkezett-e, vagy öröklési/eltartási szerződést nem kötött a vagyontárgyaira.”

Tfh. már végrendelkezett, de kizárt minket nem alapos indokkal: ezesetben a köteles részre számíthatunk ugye? A köteles rész a teljes vagyon 1/3-a?

Tfh., hogy van öröklési/eltartási szerződés: itt köteles részre sem lehetünk jogosultak, igaz?

Ha se felmenője nem él, se leszármazója nincs és nem is volt, nincsen házastársa, és nem volt másik testvére nagyapádon kívül, akkor igen, ti lesztek a törvényes örökösei. Hogy örököltök-e, az persze attól is függ, nem végrendelkezett-e, vagy öröklési/eltartási szerződést nem kötött a vagyontárgyaira.

Ha örököltök, az illetékköteles lesz (ingatlan 9%, minden más 18%).

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

@KBS

„Nagyapátok húgának leszármazója, házastársa?”

Elnézést, ez lemaradt. Nincs neki.