„Házassági szerződést és más hasonló vagyoni jogokat lefektető papírt nem írtunk.”
Még most se késő.

www.kbs-ugyved.hu

Alice15,

1. Igen. Az utolsó közös lakóhelyre és berendezési tárgyaira haszonélvezetet fogsz kapni akkor is, ha tulajdonjogot esetleg egyáltalán nem (mert különvagyon).
2. Mire gondolsz? Védelem? Örökölne belőle tulajdonrészt.
3. ld 1.pont.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

monaa,

A hagyatéki tartozásokért az örököstársak egyetemlegesen felelnek, de csak az örökségük erejéig.
Ha az egy örökösre jutó értéke (1/3) az ingatlannak több, mint 3 millió forint, akkor akár egyikőtöktől is behajtható a tartozás. Aztán egymás között, ha szükséges fizetési meghagyással vagy külön perben elrendezhetik az örökösök.

Ha nincs megegyezés, a legjobb az lenne, ha egyvalaki, vagy ketten kifizetnék a tartozást. Még így is jobban járnak, mintha per vagy végrehajtás indulna.

Aztán lehet küldeni a fizetési meghagyást a renitens örökösnek. A végrehajtás neki is sokkal többe fog fájni.

Az ingatlan esetében pedig, ha nincs megegyezés, bármelyikőtök kérheti a bíróságon a közös tulajdon megszüntetését.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kedves Fórumozók!

A férjemmel pár éve vagyunk házasok, az első házasságából van már egy gyermeke. Lassan közös családot tervezünk, de még az általa vett házat újítjuk fel. A ház kizárólagos tulajdona az ő nevén van, lakcímünk közös. Házassági szerződést és más hasonló vagyoni jogokat lefektető papírt nem írtunk.
Kérdésem az lenne:

1. Ha a férjemmel bármi történne, (nagyon remélem,hogy nem fog semmi) részemre, mint vele élő és ott lakó, van bármilyen lehetőségem, hogy ne tudjon kirakni a házból az örökös?
2. Tegyük fel, hogy lesz közös gyermekünk, a tulajdoni hányad így tovább osztódik, ha a közös gyermekünk kiskorú, a házassági és családi kötelékre való tekintettel fen áll valamilyen védelem?
3. Valamint ha már nem kiskorú az örökös/ök, akkor nekem mint özvegynek, van bármi jogom ott tartózkodni?

A válaszokat előre is köszönöm!

„A közjegyzőnél lehetne kérni a megosztást?”

„Sajnos megegyezésre nincs esély a féltestvérünkkel”

Szerintem így nehéz lesz.

„Vagy bíróságnál?” Ha másképp nem megy igen. De jobban járna a féltestvér, ha nem makacskodna és megegyezne veletek önszántából.

Kedves Fórumozók!

Ingatlant és 3 millió ft-os tartozást örököltünk (3 testvér). Az ingatlanban 1/3 arányban leszünk tulajdonosok. Kérdezni szeretném, hogy a tartozást hogyan lehetne 3 felé osztani hivatalosan, mert az féltestvérünk semmikép nem akarja fizetni a tartozás reá eső arányos részét. A közjegyzőnél lehetne kérni a megosztást? Vagy bíróságnál? A hitelező magánszemélynek nincs ellene kifogása egyébként. Bármilyen más megoldás is érdekel. Sajnos megegyezésre nincs esély a féltestvérünkkel, (szerinte Ő az igazi örököse az ingatlannak, mert apánk Őt nevelte fel, minket meg "elhagyott". De ha már az ingatlanban részünk lesz, akkor fizessük mi az örökölt tartozást).

Köszönöm a válaszokat!
M.

Bárki bejelentheti az ingatlan fekvése szerint illetékes települési jegyzőnél, hogy az ingatlan tulajdonosa meghalt, és hagyatéki eljárást kell lefolytatni. (Mondjuk, a halotti anyakönyvi kivonatot vagy valami ilyesmit nem árt mellékelni.)

Bármely tulajdonostárs szabadon rendelkezik a saját illetőségével (eladás esetén a többieknek elővásárlási joga van), és követelheti a közös tulajdon megszüntetését is.

www.kbs-ugyved.hu

Férjem, 3 testvérével együtt örökölt egy jó helyen lévő,belterületi ingatlant (az egyik testvér Angliában élt, az általa örökölt ingatlanhoz ügygondnokot neveztek ki).
Az ingatlan gondozását szóbeli megállapodás alapján a külföldön élő testvér tulajdon részéért az egyik testvér vállalta. Ez az időnkénti gaztalanítást fedte le, de volt, hogy a Hivatal levélben szólította fel a férjemet, hogy büntetni fog, ha záros határidőn belül nem kezeli az ingatlant, illetve az érintett közterületi részt. Az ingatlan eladása ellen érzelmi okokra hivatkozva elzárkózott, de a testvérei részét sem akarta megvenni.
A külföldön élő testvér 4 éve elhunyt, hamvait a hivatalosan lefordított halotti anyakönyv birtokában az a testvér temette el, aki vállalta az ingatlan karbantartását is. A hagyatéki eljárást viszont nem indította el, és a halotti anyakönyvi kivonatot sem hajlandó átadni, így az ingatlan nyilvántartásban még mindig négyük nevén szerepel a telek.
Hogyan lehet ebből a helyzetből kilépni? Az 1/4 rész telek, ami a férjem nevén van, értékesíthető?

@linaesfanni: Megkaptad már a választ. De tessék, itt a jogszabály, hátha ez jobban tetszik.

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]
(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
.a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
.b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.
(3) Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

Igen, gondolom. A férjem halálának másnapján már ott volt a gyerek, hogy elkezdje kipakolni a házat. Van néhány dolog, amit a férjem hozott a házasságunkba, néhány dolog, amit én, és rengeteg holmi, amit közösen vettünk.
Közösködni a gyerekkel nem szeretnék, és szinte biztos, hogy nem is fog menni.
Én szívem szerint hagynék mindent úgy, ahogy eddig volt, a gyerek viszont vinne mindent, amit csak tud.
Továbbra is az a kérdésem, hogy a haszonélvezettel megakadályozhatom-e azt, hogy a közösen felépített életünk darabjait a gyerek széthordja?

Gondolod, hogy társtulajdonosként nem használhatnád őket?

„A haszonélvezet kiterjed a ház felszerelési tárgyaira?”
Szó szerint ki-. Hogy aztán mit értenek berendezési és felszerelési tárgyakon, az egy más kérdés. Nemigen szokott ezen vita lenni.

www.kbs-ugyved.hu

Igen, jobb. Igazából én azt szeretném, hogy a ház és annak berendezési tárgyai az én használatomban maradjanak.
Van erre esélyem? A haszonélvezet kiterjed a ház felszerelési tárgyaira?

Neked jobb a haszonélvezet, mint egy gyerekrésznyi tulajdonjog?

www.kbs-ugyved.hu

Közös vagyon-e egy nagyértékű tv és házimozirendszer, amit a férj hozott a házasságba?

A férjem egy hónapja meghalt, és az előző házasságából született gyereke konkrétan ki akarja a házat pakolni.
Arra hivatkozik, hogy amit az apja hozott a házasságunkba, azt ő elviheti.
Az ingatlanra haszonélvezetet fogok kapni, mert a férjem a 100%-os tulajdonosa (közösen fizettük a hitelt, és egyéb nyalánkságok, de ez egy másik téma), ez az utolsó közösen lakott lakóhelyünk. Már szerintem emiatt sem vihet a házból semmit sem, mert a ház felszerelési tárgyaira is haszonélvezetet kapok.

Kérdésem: 4 év házasság (és 10 éves együttélés) után a gyerek elviheti-e a 11 éves tv-t például?

Anti78,

Igen, foszabalykent az is kozos vagyon, bekerul a hagyatekba, es kb. erre is ugyanaz a valasz : ha hivatkozik a kozos vagyonra nem nagyon erdemes vitazni - kiveve ha tudod bizonyitani, hogy mennyivel jarultal hozza. Hogy hogyan, az a te dolgod. Barhogy. Akar tanukkal

Ha se tanu, se okirat, akkor igy jartal.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

És az autó fele? Az is közös vagyon, ha a házasság alatt lett vásárolva, és mindent apám intézett ezzel kapcsolatban?

Semmit. Nem is kap haszonélvezetet.
(De ha felveti, hogy a számlaegyenleg fele eleve az övé, akkor olyan nagyon ne vitatkozzatok vele.)

www.kbs-ugyved.hu

Mit jelent az, hogy a bankszámlára az özvegy haszonélvélvezete érvényesül?
Bocs, de ezt nem értem.

Alapvetően - örökség hiányában - 1/3-1/3-1/3 arányú az örökség és az özvegynek haszonélvezeti - hozzájárulási - joga van.

Az autó kapcsán lehet hagytéki hitelezői igénnyel élni, necces, hogy nincs benne papír, de talán - tanúkkal vagy egyéb módon, közvetett bizonyítékokkal - lehet igazolni, hitelt érdemlően valószínűsíteni. Ezt azonban a közjegyzői hagytékátadást követő hagyatéki per során lehet majd megtenni, a közjegyző eljárásban nincs helye a hagyatéki tárgyalás alapját képező tényállás vitatásának. A közjegyző azt hivatalból állapítja meg, az elhalálozáskori állapotok, a hagyatéki leltár és az arr ól rendelkezésre álló és jogszabályi keretek közt felderítendő és felderített (ilyen a bankszámla is) alapján.

És igen, az autó 1/3 részben alapesetben az özvegyé lesz.

Az alapesetet a megállapodás, osztályos egyezség hiányára vagy más befolyásoló, jogilag jelentős tény hiánya esestére kell érteni.

A bankszámla elhalálozási rendelkezés hiányában a hagyté része és arra és annak fedezetére is az 1/3-1/3-1/3 arányú öröklés és az özvegy haszonélvezete irányadó alapesetben.

Kedves Fórumozók!

Édesapám néhány hete elhunyt. 3 örököse van/lesz: én, a kiskorú öcsém, és a második felesége.
Nem hagyott végrendeletet.
A bankszámláján kb. 10 millió ft van, nincs haláleseti kedvezményezett megnevezve, és kizárólag az ő tulajdona a számla. Nem a különvagyona ez az összeg, hanem a fizetése jött ide, megtakarított pénz.
Első kérdésem: milyen arányban örököljük ezt az összeget? 1/3-1/3 arányban, vagy az asszony kapja eleve a felét a házastársi közös vagyonra hivatkozva?

Második kérdés: van egy autó a hagyaték tárgyai között. Az autót én használtam, kb. 500.000 forintom van benne, a többit apám fizette, az ő nevén van az autó és a kötelező biztosítás is. A saját pénzemről nincs papír.
Ezt az autót milyen arányban örököljük? Én továbbra is igényt tartok az autó használatára, de hogyan bizonyítom, hogy benne van a pénzem, ha az asszony házastársi közös vagyonként tüntette fel? Van a nőnek esélye megkaparintani az autó felét?

A válaszokat előre is köszönöm!

Meg lehet persze támadni ezt az átruházást, kérdés, hogy érdemes-e.

Mert ehhez azt kell bizonyyítani, hogy fennállt az édesanya oldalán a Ptk. 2:9. § (1) bek.-e szerinti relatív semmisség esete: azaz nyilávnvalóan - szükséges pillanatnyi belátása hiányában - saját érdekével ellentétes jognyilatkozatot tett.

Ez viszont így utólag nagyon necces, de ha akarja, beperelheti ezért a testvérét, nem biztos, hogy érdemes, az meg végképp, hogy megnyeri a pert.

köszönöm a válaszát!

Elég furcsának tartom, hiszen ha kiderül valakiről, hogy haldoklik és
"gyorsan" elajándékozza az összes vagyonát (akár egy idegenre vagy mint itt ráadásul a másik főörökösnek) , azzal az utolsó percben is akkor ki tudja játszani az örökösödési törvényt.
Így nem sok értelmét látom a törvénynek.

Ha átruházta a tulajdonjogot az édesanya még korábban - lényegtelen, hogy mikor -, akkor az nem része az örökségnek, hiszen az elhalálozás pillanatában nem volt az édesanyáé, tehát nem része a hagyatéknak sem.

Tisztelt Fórumozók!

Édesanyám a héten elhalálozott, családom nem értesített róla - nincs vele kapcsolatom már sok-sok éve. (véletlenül tudtam meg)

Ketten vagyunk testvérek.
(Hallomásból) úgy tudom, hogy édesanyám lakását (valamilyen szerződéssel - ajándékozás?, végrendelet?) a testvéremre ruházta át, nagy valószínűséggel az elmúlt években.

Édesanyám elvált.

1)ha ez a lakástulajdonjog átruházás 5 vagy 10 évben belül történt, az az örökség résztét képezi még?
2)ha igen, én itt csak a köteles részt kaphatom meg (ami ha jól tudom az egyhatoda?) vagy a fele engem illet?
3)a testvéremmel nem szeretjük egymást és perrel fenyeget, ha nem mondok le az örökségről.

4. ha jár nekem a köteles rész de a testvérem nem fizet ki és nem járul hozzá a lakás eladásához, mit kell tennem?

Köszönettel

Tisztelt rigoz, Kovács_Béla_Sándor és Grave7 !

Ezúton köszönöm valamennyiüknek a válaszaikat !

Üdvözlettel: Laszlo3660