Már osztályos egyezséget nem köthettek, ha a nővéred neked ajándékozza, elfogadhatod.

Üdvözlöm! Hajni vagyok és szeretnék segítséget kérni örökléssel kapcsolatban. Édesapám márciusban elhunyt, de én még tavaly lemondam a kötes részemröl a nővérem javára ügyvéd elött. Az volna a kérdésem, hogy ha a nővérem mégis le akarna mondani a hagyatékin a javamra, megteheti e? Köthetünk e osztályos egyezséget. Nyilván ugy szeretnék megoldani hogy minnél kevesebb költséggel járjon. Mi lehetne a legkézenfekvőbb megoldás??

Ha visszautasítja a hagyatékot - szerintem egyébként már nem teheti - akkor a gyerekei örökölnek a helyén. Az jobb lesz?

Egyébként is olyan zavaros, zajos a tényállás, hogy érdemben nem lehet a kérdésre választ adni.

www.kbs-ugyved.hu

Köszönöm!

Tisztelt Roscat, ha visszautasítja az örökséget, akkor se a Ptk. szerint, se a temetői törvény szerint nem kötelezhető a temetési költségekre.

Akkor rosszul kérdeztem.
A párom, mint unokatestvér, ha elutasítja az örökséget kötelezhető-e bármire? Gyerekei is vannak.
Az önkormányzatnak vagy hivatalból bárkinek kell-e felkutatni a hozzátartozókat?

Tisztelt Fórumozók!
Kérdésem a következő lenne:
Két kiskorú gyermekem örökölt egy Fundamenta szerződést. Kifizeti a Fundamenta az összeget, de csak állami támogatás nélkül. Folytatni nem lehet mert ketten örökölték. Lehetőség van-e, hogy nekem ajándékozzák el? Vagy én megveszem tőlük, hogy folytatni tudjam?

Tisztelt Roscat, végigolvastam, kíváncsi voltam, mi lesz a kérdés, nos, a temetésről jogszabály rendelkezik, elsősorban az köteles a temetésre, aki szerződésben vállalta, aztán az, akit a végrendelet erre kötelez, majd az élettárs, házastárs, s végül a közeli hozzátartozó.

Ön nem számít közeli hozzátartozónak, ezért nem köteles a temetés költségeit kifizetni.

Jogszabály: 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről.

Tisztelt Szakértő,
javaslatot, tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben!
Párom évtizedek óta nem tartja a kapcsolatot apai ágon unokatestvérével, nem tudnak egymásról semmit.
Tavaly halottak napján a szülők sírjánál találkoztak néhány távoli rokonnal, ahol a falubeliek óvatosan érdeklődtek tőlük, hogy tényleg meghalt-e az unokatestvér. Senki nem tudott semmit a rokonok közül.
Ezután a párom érdeklődött a falu önkormányzatánál, hogy igaz-e a hír. Az önkormányzat sem tudott róla, a rendőrséghez irányították, ahol megtudta, hogy az unokatestvér bűncselekmény áldozata lett hónapokkal azelőtt egy másik városban, ahol az ottani önkormányzat eltemettette.
Párom szerette volna kideríteni, – mégis csak a rokona volt – hogy mi történt valójában és miért nem értesítettek senkit sem a halálhírről, sem a temetésről. Érdekes, hogy a szülőfaluba pletyka szinten eljutott a hír. A rendőrség a további információhoz nyilatkoztatta a páromat, hogy igazolja a rokoni kapcsolatát az elhunyttal. Ez megtörtént, de további információt ezután sem kapott a mai napig sem. Viszont az önkormányzattól pár hónapja egy levélben kérték, hogy töltsön ki egy formanyomtatványt a hagyatéki eljárás indításához, mely levélben azt is közölték, hogy hagyatéki eljárás csak az ő kezdeményezésére indulhat. Mivel nem volt semmi féle információja a formanyomtatványon szereplő kérdésekkel kapcsolatban, és hagyatéki eljárást nem akart indítani, nem küldte vissza a nyomtatványt. Most ott tart az ügy, hogy kapott egy levelet egy közjegyzőtől, hogy jelenjen meg a hagyatéki tárgyaláson, vigyen magával X összeget, az autója törzskönyvét, a halotti bizonyítványt, és további információkat.
Párom nem akar örökölni, nincs autója, de, ha lenne is miért is vinné a törzskönyvet, halotti bizonyítvány nem is lehet nála, sem az elhunytról és a vagyoni helyzetéről sem a többi rokonról nem tud információkat. Nem szeretne közjegyzői díjat fizetni, sem egyéb költségeket a nyakába venni. Az örökséget vissza akarja utasítani. Ő csak becsületből, akart utána járni, hogy valójában mi történt, és hogyan eshet az meg, hogy szó nélkül eltemetnek valakit anélkül, hogy bárkit értesítenek a halálhírről. Anyai ágon is esélyes, hogy vannak még rokonok, de ez csak feltételezés.
Mit lehet tenni ebben a helyzetben, ráterhelhetik-e a temetés költségeit, úgy, hogy nem is tudott róla így esélyük sem volt a rokonokkal, hogy tisztességgel eltemessék a szülőfalujukban.
Köszönöm a segítséget!

1. Azt is lehet.
2. Nem az örököstársak, hanem az a tulajdonostárs, aki a költségeket maga fedezte. (Megjegyzem, magáról a felújításról többségi döntést illene hozni.)
3. Ez így rendkívül pongyola. De mi a kérdésed?
4. Ha visszautasítod a hagyatékot, a gyerekeid lépnek a helyedbe. A festés nem felújítás. Stb.

www.kbs-ugyved.hu

Azt hiszem, rosszul fogalmaztam.

1. Az örököstársak azt szeretnék, hogy egyiküknek ajándékozzam - közjegyző előtt, a hagyatéki eljárás során - az örökrészemet. Meg lehet-e ezt tenni? (Tudom, nem ésszerű). Még nincs hagyatéki végzés, előtte akarják.
2. A felújításra vonatkozó kérdésemhez: az örökség tárgyát képező ingatlanon végzett felújításról van szó a hagyatéki tárgyalás lefolytatása előtt. Benyújthatja-e a többi örökös a számlákat költségként?
3. Úgy olvastam, hogy a temetési költségek az örökölt tartozás tárgykörébe tartoznak, így a hagyatéki eljárás során azt - akár az özvegy - benyújthatja arányos kiegyenlítésre.
4. Nem ugyanaz. Illetve nem egészen öröklés. Arra vonatkozott a kérdés, hogy a hagyatéki eljárás lefolytatása után az örökség tárgyát képező ingatlan költségei - rezsi, felújítás, stb - megoszlanak-e, követelhetik-e rajtam, ha pl. kifestik a házat?

Persze, vannak gyerekeim, és nem szeretnék lemondani semmiről, de a másik két örökös erre szeretne rávenni. És ha elfogadom az örökséget, és nem ajándékozom oda a testvéremnek, úgy a jövőben felmerülő költségek arányos részét - úgy, hogy nem lakom ott - követelhetik-e rajtam? Mert azt biztos nem tudnám fizetni.

1. Miért ne lehetne? Bármit elajándékozhatsz bárminek, ha a tiéd, és ha elfogadja. (Ez nem öröklési jogi kérdés.)
2. Igen. (Ez sem öröklési jogi kérdés.)
3. Nem és nem. (Ez a kérdés meg nem jó.)
4. Ez nem ugyanaz, mint a 2.? (Biztos, hogy van még módod nem elfogadni a hagyatékot? Gyereked nincs?)

www.kbs-ugyved.hu

Kedves Szakértők! Tényleg tudatlan vagyok öröklés ügyben. Átolvastam a Ptk-t de nem találtam megfelelő választ a problémáimra. Megpróbálom röviden leírni.
Édesapám halála után 3-an örököltünk, édesanyám, testvérem és én. Tudomásom szerint az örökség egy lakóingatlan, amiben anyám és testvérem laknak és egy osztatlan közös tulajdonú telek.

1. El lehet-e ajándékozni az örökrészt a másik örökösnek?
2. Az elhunyt halála óta végzett felújítási munkálatok árának arányos részét a nem ottlakó örökösön lehet-e követelni?
3. A temetési költségeket levonják-e és milyen arányban az örökségből, vagy azt kp ki kell fizeni (arányosan)?
4. Amennyiben elfogadom az örökséget, de nem lakom benne, úgy a jövőbeni felújítások költségének rámeső részét követelhetik-e rajtam?

Hirtelen ennyi jutott eszembe, köszönöm, ha válaszolnak.

Kedves drbjozsef!
Nagyon szépen köszönöm a választ.

Nefelejcs2004,

A hagyaték az elhunyt vagyonát és követeléseit is tartalmazza, de a tartozásait is természetesen.

Ha utóbbi több, akkor az örökhagyó életében szerződéssel lemondhat a hagyatékról, az örökhagyó halála után pedig visszautasíthatja a hagyatékot.

Visszautasítani csak egyben, az egészet lehet, nincs mazsolázás belőle.

Egyébként, ha egyiket sem teszi, az örökös csak a hagyatéka erejéig felel a tartozásokért, főszabály szerint a hagyaték tárgyaival, eszközeivel. Vagyis saját vagyonod terhére nem kell helyt álljál az örökhagyó tartozásaiért. Amíg van vagyon a hagyatékból azt vihetik a hitelezők, ha elfogyott, akkor kész, vége, a többit bukják.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy a gyermek örökli-e az anya tartozását, illetve van-e lehetősége lemondani róla, ha annak semmilyen más vagyona nincs.
Előre is köszönöm a válaszokat.

Mindent köszönök!

S, elnézést a "bosszantásért"! Megértettem elsőre is a polgári perre vonatkozó útmutatást, de szeretnénk birtokban tartani a dolgokat addig is, amíg a per lezárul.

Üdv!

Azt is mondtam, hogy nincs a perindításra határidő. Ehhh!

www.kbs-ugyved.hu

Már mondtam, hogy fölösleges pénz- és időpazarlás az a fellebbezés. Öröklési perben soha nem mondanak olyat, hogy "nem merítette ki a jogorvoslati lehetőségeket". Ez egy közigazgatási peres, esetleg közigazgatási hatáskörben okozott kár iránti perben alkalmazott fordulat. (De még ott is ott van, hogy "vagy ha a jogsértés a peren kívüli eljárásban nem volt orvosolható" )

www.kbs-ugyved.hu

„Tehát egy végrendelet lehet egyszerre érvényes is, meg érvénytelen is? ”
Igen, lehet. Ilyen a relatív érvénytelenség.

Volt olyan eset, hogy három törvényes örökös közösen perelte a végrendeleti örököst. Első fokon veszítettek, a bíróság nem tartotta érvénytelennek a végrendeletet. Csak az egyikük fellebbezett, ő viszont másodfokon nyert is. Így az a helyzet állt elő, hogy a pernyertes törvényes örökösnek át kellett adni az örökrészét, hiszen vele szemben érvénytelen volt a végrendelet - a jogerős másodfokú ítélet szerint, a hagyaték fennmaradó részét viszont a végrendeleti örökös kapta, mert a másik két örökössel szemben érvényes volt a végrendelet - mert rájuk nézve az első fokú végrendelet emelkedett jogerőre.

www.kbs-ugyved.hu

Köszönöm az eddigieket! Azért akarunk fellebbezni, nehogy a későbbi polgári perben „azt mondják”, hogy nem merítettünk ki minden korábbi jogorvoslati lehetőséget.

Természetesen – a nagyon valószínű elutasítás esetén - fogunk indítani polgári pert is! A közjegyzői határozat szerint ezt, 30 napon belül kell megtenni. A kérdés az, hogy az „egy örökösi” fellebbezés a többiekre nézve is „kinyújtja” ezt a határidőt a fellebbezés elbírálásától számított 30 napig?

Korábban a kerületi(!) jegyző nekünk adta át ideiglenesen a hagyatékot – mivel az illető később adta le a végrendeletet. Nem szeretnénk, ha jogerőssé válna az illetőnek történő ideiglenes átadás…

Még egyszer kösz!

KBS,

„Ha az a kérdés, akkor a végrendelet érvénytelensége relatív hatályú; vagyis még az érvénytelen végrendelet is csak azzal szemben érvénytelen, aki eredményesen megtámadja.”

Tehát egy végrendelet lehet egyszerre érvényes is, meg érvénytelen is? Érdekes.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

„Továbbá az illető beismerte, hogy a végrendeletet ő készítette! Mindez szerepel a rendőrségi határozatban, amiben megszüntették az eljárást ellene – bűncselekmény hiányában.”

Itt valami sántít. A hamis magánokirat felhasználásában felmentették, miközben beismerte, hogy... mit is? Az, hogy ő készítette, nem feltétlenül jelenti a hamisítást. Valakinek el kell készítenie. Az alakiságot meg minek vizsgálta a rendőrség?

Szerintem, ha a bíróság - akár alakilag, akár bármilyen más szempontból - érvénytelennek nyilvánítja a végrendeletet, akkor a hagyatéknak a törvényes rend szerint kellene átadásra kerülnie. Ha nem érvénytelen, akkor meg marad az övé. Vagyis szvsz igaza van az ügyvédnek, nem kell egyesével perelnetek. Egy bírósági ítélet is elég az érvénytelenségről.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Ha az a kérdés, akkor a végrendelet érvénytelensége relatív hatályú; vagyis még az érvénytelen végrendelet is csak azzal szemben érvénytelen, aki eredményesen megtámadja.

(Az a "fellebbezés" alighanem perindítás lesz. Legalábbis remélem. Mert a közjegyző végzésével szembeni fellebbezés sikertelen lenne. Szerintem ő úgy járt el, ahogyan neki kell. Ezt a fajta érvénytelenséget ő nem veheti figyelembe.)

A perindításnak viszont gyakorlatilag nincs határideje, a tulajdonjogi igények nem évülnek el. (Jártam el olyan perben, ahol a törvényes örökös hat év után kapott észbe, amikor már az örökhagyó végrendeleti örököse is meghalt.)

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt Szakértők! Egy örökösödési ügyben, hatan vagyunk törvényes örökösök (unokatestvérek – nem volt az elhunytnak leszármazója, szüleink már nem élnek). Egy családon kívül álló, beadott egy írásbeli (számítógépen írt) végrendeletet, ami őt jelöli meg örökösként. Egyik unokatestvérünk ügyvédet „fogadott” (bocs) és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett hamis végrendelet felhasználása ügyben.

A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy a tanúk nem ismerték az örökhagyót, nem voltak sem egymással, sem az örökhagyóval egyidejűleg ott, amikor az aláírások rákerültek a végrendeletre. Továbbá az illető beismerte, hogy a végrendeletet ő készítette! Mindez szerepel a rendőrségi határozatban, amiben megszüntették az eljárást ellene – bűncselekmény hiányában. (Érdekes módon a záró részben az szerepel, hogy a végrendelet alaki hibákkal rendelkezik, de tartalmilag helytálló lehet.) Szerintem a Ptk. 7:19. § (mely a tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatásról szól) 1. pontja kimondja, hogy ez a juttatás érvénytelen! S nem az alaki hibákról szóló 7:17. §-ban sorolja fel.

A közjegyző a 3. hagyatéki tárgyaláson a kívülállónak „ítélte” ideiglenesen a hagyatékot. A korábban említett Unokatestvérünk „ügyvédje” fellebbezett a határozat ellen, de Ő, csak ennek az egy törvényes örökösnek a képviselője.

Kérdésem az, hogy a többi örökösnek is fellebbeznie kell, vagy elegendő az egy örökös fellebbezése? A "mi ügyvédünk" azt mondja elég - de Ő főleg büntető ügyekkel foglalkozik. A helyzet azzal van súlyosítva, hogy Unokatestvéreim közül ketten vidéken, továbbá az USA-ban illetve Németországban élnek, s a fellebbezés határidejéből már csak 3 nap van, s így a szükséges meghatalmazások „beszerzésére” már nincs lehetőség.

Bocsánat a hosszadalmasságért (próbáltam rövidíteni)
Előre is köszönöm!