Öröklés


Majordomus # 2022.06.29. 19:47

Ezért hívják ezeket szerencse szerződéseknek.

Tegyétek mérlegre az ügyet. Érdemes e fizetni tovább a tartásdijat? Megéri e az örökség? Vagy elszámoltok az örökhagyóval!

osztap # 2022.06.29. 18:42

Ladik,

Először, a felek erről megállapodhatnak az életjáradéki szerződésben. Ha nem tették, csak akkor lép be a Ptk.

Másodszor, van egy érdekes szabály a Ptk-ban a tartási szerződésre:
6:493. § [A szerződés megszűnése]
(3) A tartásra kötelezett halála esetén a tartási kötelezettség az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint annyiban száll át a tartásra kötelezett örökösére, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.

Emellett:
6:497. § [Életjáradéki szerződés]
(3) Az életjáradéki szerződésre egyebekben a tartási szerződés szabályait kell alkalmazni.

Ezért szerintem az életjáradék fizetésére kötelezett halála "elszámolási pont", ahol egy fix összegben rögzítik a fennmaradó kötelezettséget, eltüntetve belőle a szerencse-elemet. Például: ellenszolgáltatásként nyújtott ingatlan értéke mínusz a kifizetett járadékok értéke. Ha ez nulla vagy negatív, az örökösnek nincs kötelezettsége.

Fontos kérdés, hogy a bíróság hogyan állapítja meg a diszkontlábat, és mikori ingatlanértéket használ ehhez a számításhoz!

Kovács_Béla_Sándor # 2022.06.29. 17:08

Öröklődhet, és naná, hogy az örökös örökli. (Ha többen vannak, akkor egyetemlegesen kötelezettek.)

drbjozsef # 2022.06.29. 16:48

Ladik,

Az életjáradéki szerződés is olyan ilyen szempontból, mint a legtöbb szerződés úgy általában : a kötelezett halálával nem szűnik meg, a jogutód örökös(ök) lesz(nek) a kötelezettek.
Nem tudjuk kire öröklődik : ha nincs végrendelet, akkor a törvényes öröklés rendje szerint öröklődnek a kötelezettségek is. Ha van fizetőnek gyermeke és házastársa is, akkor rájuk.
Mivel ez egy hosszú távú szerződés, és a felek viszonyaiban beállhat változás - az egyik fél halála kifejezetten ilyen -, ezért bíróságon megfelelő indokkal lehet kérni a szerződés felbontását, esetleg módosítását.

Ladik # 2022.06.29. 14:21

Abban kérem segítségüket, hogy ha az életjáradékot fizető előbb meghal, mint akinek fizeti, akkor az életjáradékfizetési kötelezettség öröklődik-e? Ha öröklődik, akkor kire öröklődik, az életjáradékfizető házastársára, testvérére, gyerekére, esetleg szülőjére?

drbjozsef # 2022.06.29. 04:00

vaabaa,

A pénz ( több millió forint) most sógoromnál van

Ez mit jelent pontosan? Anyósod készpénzként vette ki, a fiókban tartotta? Hogyan került a sógorhoz, ha anyósod él?

osztap # 2022.06.28. 16:12

vaabaa,

Ez most hagyaték?

Nem, hiszen nem apósodé volt a pénz, és most ő halt meg.
Az anyósod esete érdekesebb. Betétekre (és folyószámlára is) lehetséges haláleseti kedvezményezettet nevezni a banknál, valószínűleg ezt tette anyósod is, sógorodat nevezve meg. Akkor az nem része a hagyatéknak, ezért nem foglalkozott vele a közjegyző. Lásd 10. §:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Közös betétet/számlát a legtöbb banknál csak úgy lehet nyitni, ha a tulajdonosok egymást nevezik meg haláleseti kedvezményezettnek. Pont azért, hogy halál esetén a másik tulajdonos könnyen megkaphassa a pénzt. Elég a halotti anyakönyvi kivonatot bemutatni.

A pénz tehát a sógoré, mióta anyósod meghalt.

vaabaa # 2022.06.28. 11:42

Kedves Szakértők !

Anyósomnak takarékszövetkezeti betétei voltak, egyik gyermekével közös számlát nyitottak. Majd amikor meghalt a közös tulajdonos ( egyik gyermek) kivette a bankból. Nem került bele a hagyatékba. Hagyatéki tárgyaláson meg lett említve de a közjegyző azt mondta így nem hagyaték. Nem értettem vele egyet, de nem foglalkoztunk vele mert mondván menjen a pénz egyedül maradt apósom gondozására, de hirtelen ő is meghalt. A pénz ( több millió forint) most sógoromnál van. Ez most hagyaték?
Köszönöm a válaszokat !

Borsi # 2022.06.27. 08:23

Tisztelt Osztap!
Nagyon szépen köszönöm a pontos választ!
További szép napot! :)

osztap # 2022.06.27. 07:54

Borsi,

Ezt kicsit finomítani kell. Végrendeletet mindenképp érdemes tenni. Miért?

Ha összeházasodtok, DE nincs végrendelet, akkor a Te és a szülők örökölnek, a a törvényes öröklés rendje szerint, a következők szerint:
Ptk. 7:60. § [Házastárs öröklése szülő mellett]
(1) Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2) Az (1) bekezdésben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Emellett, ha keletkezik ági vagyon (a leggyakoribb, hogy a szülők halnak meg előbb, a párod örököl utánuk, VAGY a szülők még életükben ajándékoztak a párodnak), a testvér igényt tarthat az ági vagyonra.

DE ha összeházasodtok, ÉS a párod tesz végrendeletet, amelyben Téged nevez örökösnek, a szülőket és testvéreket pedig kizárja, akkor a szülő csak kötelesrészre tarthat igényt, a testvér semmire sem. (Ági öröklés sincs.) A kötelesrész mértéke a fenti törvényes öröklés szerinti örökség harmada.

A végrendeletet érdemes közjegyző előtt tenni, és bejegyeztetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Akkor nem veszik el, és gyakorlatilag támadhatatlan.

Borsi # 2022.06.27. 07:30

Remélem jól értettem a válaszokat.
Tehát összeházasodunk, a párom halála esetén én örökölném a házból az Ő részét, és a berendezési tárgyakat, a szülők pedig felét annak amit a házasságkötés után szereztünk (földek pl.) és még annak a felét,ami most ,csak a párom nevén van ingatlan (ha összeházasodtunk, akkor ez az ingatlan ,házasság előtti vagyona)

Köszönöm a segítségüket!

Kovács_Béla_Sándor # 2022.06.27. 06:33

A szülő házastárs melletti öröklése nem száll át a szülő leszármazottjaira. (A felmenőire se.) Másképp mondom: az örökhagyó testvére a házastárs mellett nem örököl.

drbjozsef # 2022.06.27. 04:46

Borsi,

Házasok vagytok?

Ha igen, nincs teendőtök. Leszármazó hiányában a házastárs örökli az utolsó közösen lakott lakást és annak berendezési tárgyait. A többi vagyon fele a házastársé, és a másik fele szülőké, vagy kiesése esetén annak leszármazóié (testvérek). Ha nincs értékes más vagyontárgyatok, akkor jó lesz ez így.

Ha nem, összeházasodhattok. Sajnos más jogszerű megoldás nem nagyon van, mert a köteles rész pont azért van kitalálva, hogy csak azt lehessen kizárni az örökségből, aki arra komoly okot adott.

Öröklési szerződést nem kötnék, mert az egy visszterhes tartási vagy életjáradéki szerződés, és olyan felek között, akik között a tartás a Ptk. szerint eleve kötelező, az elég határeset megtámadhatóságra. Végrendelet esetén nem tudod kizárna a köteles részt.

Az ajándékozás sem jó, legfeljebb akkor, ha elég biztos vagy benne, hogy 10 évig még élni fog a leendő örökhagyó. A 10 éven belüli ingyenes juttatások is beleszámítanak a köteles rész alapjába, amire házastárs hiányában a szülők jogosultak (itt nincs helyettesítés, a testvéreknek nem jár).

Visszterhesen, tehát adásvétellel eladhatja neked a részét, az nem tartozik a köteles részbe, csak egyrészt ez igazolható, valós ügylet legyen, másrészt a 100% haszonélvezet azt jelenti, hogy téged a saját lakásodból is bármikor kitehet, ha esetleg összevesztek. Szóval ez sem tökéletes.

Majordomus # 2022.06.26. 20:28

Egyszerű a megoldás.
Köthettek öröklési szerződést is,de rgyszetübb ha most neked ajándékozza az 50 %-át és saját maga részére fenntartja a 100 % haszonélvezeti jogot.
Igy ő is biztonságban van,te is,és a rokonok sem kapnak semmit.

Borsi # 2022.06.26. 16:57

Tisztelt Jogi fórum!
Segítséget szeretnék kérni Önöktől.
Vásároltunk pár évvel ezelőtt egy házat, 50-50%-ban. Nincs közös gyermekünk, és nem is tervezünk. A párom azt szeretné, hogy halála után én örököljem az Ő részét. Nem szeretné, ha a szülei, vagy két testvére örököljön utána, még köteles részt sem.
Van erre valamilyen jogi lehetőségünk ,hogy ez így legyen majd?
Köszönöm szépen!

IpeleT # 2022.06.21. 08:00

Kedves drbjozsef!
Nagyon szépen köszönöm a gyors választ.

drbjozsef # 2022.06.21. 07:40

IpeleT,

  1. Nem, ha van végrendelet, és édesanyád nem szerepel benne, akkor nem lesz örökös. A végrendeleti örökös fog fizetni. Feltéve, hogy az elhunyt minden vagyonáról rendelkezett abban a végrendeletben.
  2. Nem, egyáltalán nem kötelező elmenni, pláne ha érdekeit amúgy sem akarja érvényesíteni. Levélben meg fogja kapni a végzést, ami ellen fellebbezhet majd még ha akar.
  3. Nincs tennivalója, esetleg felhívhatjátok a közjegyzőt, és mondhatjátok neki, hogy nem fog elmenni. De nem kötelező ez sem.
IpeleT # 2022.06.21. 07:27

Tisztelt Jogi Fórum!

Édesanyám nagynénje -közel 90 éves korában- januárban halt meg.
Egyedül élt. Leszármazottai, kötelesrészre jogosult hozzátartozói nincsenek.
A halálát követő hónapban a település jegyzői hivatalától érkezett egy levél édesanyámnak, melyben meg lett jelölve örökösként. Mivel a levélben nem volt utalás arra, hogy bármit is tenni kellene, nem mentünk utána.
(Édesanyám nem állt napi kapcsolatban a nagynénjével. Nem látogatták egymást, csak időnként telefonon beszélgettek. Édesanyám is elmúlt már 80 éves.)

  • Május második felében édesanyám egy Közjegyzőtől kapott egy "Idéző Végzés"-t, melyben "örökösként" megidézték a később tartandó hagyatéki tárgyalásra.
  • Ebben az idézésben arról is tájékoztatták, hogy több örökös esetén a hagyatéki eljárás költsége az örökösöket "egyetemlegesen" terheli.
  • Az időző végzés mellékletében a közjegyző megküldte a végrendelet másolatát és annak a borítéknak a másolatát, amelyben a végrendelet szerinti örökös elküldte a végrendelet a közjegyzőnek.
  • Így tudtuk meg, hogy a meghalt nagynéni 7 évvel ezelőtt végrendelkezett és végrendeletében minden ingó és ingatlan vagyonát egyetlen személyre, édesanyám unokatestvérére hagyta, aki -a végrendeletben írtak szerint- gondozta őt.
  • A végrendelet egy géppel írt, személyes adatokkal kiegészített sablonszöveg, amit a nagynéni két tanú jelenlétében írt alá.
  • Édesanyám és -információink szerint a még élő- szintén örökösként megjelölt testvérei sem kívánnak szembemenni a nagynéni végakaratával.

Az alábbi kérdések megválaszolásában szeretnék segítséget kérni Önöktől.

  1. A mi esetünkben konkrétan mit jelent az, hogy a hagyatéki eljárás költsége, a közjegyző munkadíja az "örökösöket egyetemlegesen terheli"? Annak az örökösként beidézett személynek is fizetnie kell, aki nem örököl semmit? Édesanyámnak keletkezhet költsége?
  2. Érheti-e édesanyámat bármilyen hátrány, ha -idős korára tekintettel- nem jelenik meg a hagyatéki tárgyaláson és meghatalmazottal sem képviselteti magát? (A közjegyzőtől kapott idéző végzés szerint a hagyatéki eljárást abban az esetben is megtartják, ha nem jelenik meg minden érintett.)
  3. Van-e bármilyen tennivalója az édesanyámnak a fenti helyzet alapján? (Pl. levélben tájékoztatni a közjegyzőt, hogy nem megy el a hagyatéki tárgyalásra; hogy elfogadja a végrendeletben leírtakat; egyéb)

Köszönöm, ha tudnak segíteni.

koni # 2022.06.20. 08:49

drbjozsef

Köszönöm. Én azt gondoltam, hogy nagyobb súlya van a közjegyző végzésének, mert a hagyatéki hitelező fellebbezett és törvényszékre is ment és amikor itt sem ért el semmit ezután indította a pert és ez az ami engem megtévesztett. A probléma az, hogy a felperes memóriazavaros és még a bíróság kérdésére sem tud válaszolni és konkrétan az ügyvédje mondta neki hangosan, hogy mit kéne mondania. Az számít az ilyen perben, hogy a hagyatéki hitelező és az örökhagyó közös gazdálkodást folytatott amiből folyamatosan volt bevételük?

osztap # 2022.06.17. 09:36

Mi történik ha nem fizetek?

A NAV behajtja rajtad. A Ptk szerint:
7:96. § [Felelősség a hagyatéki tartozásokért]
(1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

De a NAV/önkormi nem tudja, hogy mit örököltél, és az mennyit ér, tehát a fentiekre Neked kell hivatkozni, ha nem akarsz (mindent) kifizetni.

Egyébként érdemes leellenőrizni, hogy mennyit kérnek, tapasztalatom szerint a helyi adóosztályok gyakran elszámolnak dolgokat.

Mikes73 # 2022.06.17. 07:58

Üdvözlöm! Édesapám elhunyt a közelmúltban. Korábban vállalkozó volt. Megvolt a hagyatéki tárgyalás is. Ezt követően a helyi önkormányzat édesapám iparűzési adó tartozását kéri tőlem, hogy fizessem meg? Mi történik ha nem fizetek?
Erre kérnék választ.

drbjozsef # 2022.06.15. 16:56

koni,

Az a mondat nem inkább úgy van, hogy „Az, hogy xy-nak valóban keletkezett az örökösök által megtérítendő, bírósági úton kikényszeríthető követelése, a rendelkezésre álló iratok alapján nem állapítható meg.” ?

Mert ahogy te leírtad, úgy annak a mondatnak semmi értelme nincs.
De persze mindegy is. A közjegyző pont ezért adta át ideiglenesen, hogy a bíróság eldöntse azt, amihez neki se hatásköre, se köze.

Kovács_Béla_Sándor # 2022.06.15. 13:38

Nem épp az lenne a furcsa, ha a perben másra hivatkozna a hitelező, mint amire a hagyatéki eljárásban hivatkozott?
(A közjegyző az ilyen jogvitát nem dönti el. Tulajdonképpen semilyen jogvitát nem dönt el. Az a bíróság dolga.)

koni # 2022.06.15. 11:54

Tisztelt jogi fórum!

Örökléssel kapcsolatosan szeretnék véleményt kérni. Hagyatéki hitelezői igény lett bejelentve (az egyik örökös jelentette be). A közjegyző ideiglenes hagyatékátadó végzést hozott és több alkalommal is leírta, hogy „ xy-nak valóban keletkezett az örökösök által megtérítendő, bírósági úton kikényszeríthető követelése, a rendelkezésre álló iratok alapján nem állapítható meg.” A hagyatéki hitelező pert indított és teljesen ugyanazokra hivatkozik mint amiről a közjegyző előtt is és amivel kapcsolatosan a fentieket állapította meg a közjegyző! Hagyatéki pert lehet indítani ugyanarra hivatkozva amit előtte sem tudott bizonyítani és amiről végzés van?
Minden véleményt előre is köszönök!

drbjozsef # 2022.06.15. 04:05

Ha legalább valamit tud róla, a nevét, meg még egy adatot, akkor a jogerős végzéssel szerintem a lakcímnyilvántartóból kikérheti az adatot, mert érdekelt. A tulajdoni lapra nincs bejegyezve a haszonbérlet, a haszonbérlő nevével, anyja nevével?

Én irodakukac helyében elmennék egy közjegyzőhöz, kérnék valami igazolást, hogy FMH-t indítanék, de hiányosak az adataim, és azzal meg a hagyatékival mennék a bank jogi osztályára, és zaklatnám őket, hogy mint érdekelt, legalább az FMH-hoz szükséges, vagy legalább a lakcímnyilvántartáshoz szükséges alap személyes adatokat adják meg (név, születési dátum, anyja neve), hogy eljárást tudjak indítani. Ha nem teszik, akkor jobb híján a bankkal szemben indítod az eljárást az adatok kiadásáért. Végső esetben pert. Szerintem a jogi osztályon már nem hülyék dolgoznak, nem akarják ezt...