Építményadó emelőszerkezetes garázsbeállóra

@vinnie
„ha a határozatot januárban kapnám meg, akkor az jelenti-e azt, hogy a 2020-as évi adóval már nem kell számolnom.”
Szerintem nem, mert az Art. 203.§ (1) bekezdése az elévülést e különös esetben 6 hónappal meghosszabbítja (a Htv. 43.§ (1) bekezdése az elévülés tekintetében az Art. általános szabályaira utal).

202. § [Az adómegállapításhoz való jog elévülése]
(1) "Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt."

203. § [Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása]
(1) "Az adómegállapításhoz való jog elévülése hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás vagy az adatbejelentés késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra."

Semmi ilyenre nem utaltam, amit feltételezel. Természetesen van határideje annak, hogy az adatközlésre válaszoljak és nem érdekem, hogy kicsússzak belőle. A kérdésem mégegyszer, hogy ha a határozatot januárban kapnám meg, akkor az jelenti-e azt, hogy a 2020-as évi adóval már nem kell számolnom.

@vinnie
„És amennyiben átcsúszik jövőre a határozat, amiben az adó befizetését előírják? ”
szerintem van abban a felhívó végzésben határidő is.
Ha a hallgatással övezett obstrukcóra bazírozol, biztos lehetsz benne, hogy még idén megkapod a önkormi elsőfokú adóhatósági határozatát, az ő becslésük és esetleges szemléjük alapján.
Ha a dátumig-pecsétig elolvasod azt a végzést, nem kaptál benne kioktatást arról, mi fog történni, ha nem válaszolsz?

És amennyiben átcsúszik jövőre a határozat, amiben az adó befizetését előírják? Abban az esetben is tudnak jogosan 2020 évre építményadót követelni?

"hanem 2021. január 1-jén kezdődik."
2020. december 31-én. Nem nagy különbség - csak a pontosság kedvéért.

Szerintem az általad említett szerkezet nem épület, bár nyilvánvalóan belefér az építmény kategóriába, mely által ingatlannak minősülhet, de ez egy teher felvonó a lényegét tekintve. Felvonónak nem kell épületben lennie, léteznek szabadtéri felvonók is, sok helyen ilyen teheremelőkkel oldják meg a szükséges számú gépjárművek parkoltatását.
A végzésből illenék kiderülnie a feltárt tényállásnak, és a jogszabályi környezetnek.

@vinnie
„2020-ra követelhetnek még egyáltalán adótartozást? Úgy tudom, hogy 5 év az elévülés.”
Jól tudod. A helyi adók azonban adóéves ciklusokra vonatkoznak. Az építményadóra is igaz, hogy aki az adóév január 1-jén tulajdonosa az építménynek, arra hárul az egész adóév kötelezettsége. A 2020-as adóév elévülésének számítása tehát nem 2020. január 1-jén, hanem 2021. január 1-jén kezdődik.
No, ezért pingeltek meg még ebben az évben a 2020-as üggyel, hiszen az öt éves elévülési idő 2026. január 1-jén állna be.

Ha 2022-ben adtad el, akkor 3 évnyi építményadót követelhetnek tőled. Ha van eszük, rád verik a késedelmi pótlékot is.

Végzést küldött adatbejelentési kötelezettségről, valamint egy adatbekérőt, amire nekem kell ráírnom a garázsbeállóm hasznos alapterületét, ami alapján ki fogják vetni az építményadót. Csavar még a dologban, hogy 2020-tól 2024-ig volt érvényben építményadó, a beállót pedig már eladtam 2022-ben.
2020-ra követelhetnek még egyáltalán adótartozást? Úgy tudom, hogy 5 év az elévülés.

Szándékozik?
Küldött egy határozattervezetet, amire várja az észrevételed, vagy mi?

A helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. törvény) így rendelkezik az építményadó kivethetőségéről:

11. § (1) "Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
(2)
(3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül."

15. § "Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:

1. az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy
2. az építmény korrigált forgalmi értéke."

A törvény 52.§ 9. pontja definiálja a hasznos alapterületet, eszerint "hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság – a padlószint (járófelület) és az afelett levő épületszerkezet (födém, tetőszerkezet) vagy álmennyezet közti távolság – legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani."

Az emelőszerkezet minden bizonnyal nem az ingatlan része, hanem ingóságnak minősül, és a belmagasság számítás szempontjából korlátozó tényezőként nem vehető figyelembe

Maga a beálló tehát minden bizonnyal 0-nál nagyobb hasznos alapterülettel rendelkezik, ekként adóztatható.

Tisztelt Jogászok! A helyi önkormányzat építményadót szándékozik kivetni a garázsbeállómra, mely egy emelőszerkezet alsó tálcáján helyezkedik el. Kb. 160 cm van az alsó és a felső tálca között, emiatt épphogy befér oda egy átlagos autó. Tudtommal hasznos alapterületnek 190 cm belmagasságtól lehet nyilvánítani az alapterület négyzetméterét. Lehetséges, hogy így 0 m2 a beálló hasznos alapterülete? Ha nem, akkor hogyan kell a hasznos alapterületét kiszámolni?