Birtokvédelem

(bocs, leesett azért, csak későn, hogy valójában elbirtokolható a sáv, de utána nem lehetne kettéosztani a megmaradt telket)

„van-e esélyünk bírósághoz fordulni”
Mint felperes? Fölösleges. Ti minek fordulnátok a bírósághoz?
A bírósághoz feltehetően a szomszéd fog fordulni (felperesként).
Márpedig a földhivatali nyilvántartás szerint az "elbirtokolt" telekrész a tiétek. Ha nem tetszik a szomszédnak, menjen perre ő!

„ ennyi idő után valóban őt illeti meg az a telekrész”
Jó lenne tudni, mi minden áll a teljes tulajdoni lapon. Meg hol van az a "papír", és mi áll rajta. Azon ugyanis akár szívességi használat is állhat, az pedig kizárja az elbirtoklást.
Ha a tulajdoni lap tanúsága szerint 15 éven keresztül úgy használta a szomszéd a sávot, hogy az ellen a tulajdonos nem tiltakozott (és nem szívességi használat volt), a tulajdonos nem rendelkezett a tulajdonáról (pl. nem terhelte meg jelzáloggal, stb.), akkor az elbirtoklás időbeli szabálya teljesül. Van azonban egy lényeges követelmény:
Ptk. 5:47.§ (2) "Ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg."

Ez pedig épp az a szabály, ami miatt ti hoppon maradnátok a valós telekhatár menténi felosztás ellehetetlenülésével.
Ha tehát épp annak a sávnak a földhivatali átvezetésével (mint telekrendezés) nem lehetne a ti kisebb telketeket önállóan kialakítani, akkor emiatt nem lehet azt a sávot elbirtokolni sem.

„A kérdésem, hogy van-e esélyünk bírósághoz fordulni, vagy ennyi idő után valóban őt illeti meg az a telekrész?”
Ha tényleg írtak egy papírt, hogy használhatja, akkor nyert ügyetek van. Hiszen akkor a szomszéd nem sajátjaként birtokol, hanem jogcímes birtokos (konkrétan: szívességi használó). Akkor pedig nincs elbirtoklás. Ptk. 5:44. §

De most Ti sem tudjátok, hol megy a telekhatár. Az első lépés a földmérő általi kitűzés. Ha aztán tényleg kiderül, hogy ő egy kétméteres sávot birtokol, és nem húzza elő a papírját, hanem csak hivatkozik az elbirtoklásra, akkor Ti mondjátok, hogy nem tudtátok a kitűzésig, hogy hol a telekhatár. Ez menthető ok, a kitűzéstől számított egy nem következik be az elbirtoklás, azalatt pert kell indítanotok a szomszéd ellen a birtoka kiadása iránt. Ptk. 5:48. §
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

A helyetekben kiméretném, felszólítanám a sáv kiadására, ha nem teszi, megindítanám a pert. És reménykednék, hogy tényleg benyújtja a használati megállapodást...

Az alternatíva: A telketeket nem osztjátok két helyrajzi számra, hanem egy tulajdoni hányadot adtok el - közös tulajdon marad, használati megosztási szerződéssel. Ha felépül a 2. ház, akár társasházat is alapíthattok.

Kedves Fórumozók!
Segítséget kérnék az alábbi szituációban.
Vásároltunk egy ingatlant egy viszonylag nagyobb telekkel azzal a céllal, hogy telekmegosztást hajtunk végre. A megosztás után azt a telket amelyen az ingatlan áll, megtartjuk magunknak, a másik telket pedig közművesítjük és építési telekként értékesítjük.
Vásárlás után kiderült azonban, hogy a szomszéd kerítése az egész telken hosszában kb 2 méter szélesen fut, azon egy ősrégi tárolóhoz hasonlító építmény van lemezekből.
Ezzel annyi területet vesz el tőlünk, hogy a telekmegosztás nem működik, mert az üres telekrész így a minimum nm alatt van, mint amire a megosztást lehet kérni.
A szomszéd állítása szerint ő több mint 15 évvel ezelőtt “írt egy papírt” erről a volt tulajdonossal, hogy ő ezt így használhatja. Földhivatalban, ingatlan-nyilvántartásban ennek semmi nyoma.
Felajánlottuk neki, hogy mi kiméretjük, építünk neki új kerítést, akár még tárolót is, de egyezkedni nem akar, mert szerinte ő így ezt elbirtokolhatja akár bíróságon is.
A kérdésem, hogy van-e esélyünk bírósághoz fordulni, vagy ennyi idő után valóban őt illeti meg az a telekrész?