Ajándékozás megtámadása

Az eset:

Az a helyzet, hogy nagymamám meghalt. Gyomorfekéllyel került korházba megműtötték, de az altatásból már úgy ébredt hogy gyakran nem volt magánál nem ismert meg embereket. 88 éves volt.

Nagymamámék lakásáról lenne szó. Az a helyzet, nagyapám ¼ részét amit anyukám nagyapám halálakor megörökölt, anyukám amikor meghalt én örököltem. Ez sima ügy volt.
Na most nagymamám után is járt volna anyukámnak így nekem ¼ rész, de unokatestvéreim nagy valószínűséggel nagymamám betegsége alatt kötöttek vele egy ajándékozási szerződést, így anyukámat vagyis engem kisemmizve abból az ¼ részből.
Az én hátam mögött nem tudtam róla. Ma tudtam meg.

Az érdekelne, hogy anyukámnak vagyis nekem ez esetben is jár a köteles rész?
Érdemes-e megtámadni az ajándékozási szerződést, hogy nagymamám már nem volt beszámítható vagy egyéb indokkal?

Én egyébként a saját ¼-részen kívül csak a köteles részre a másik ¼ rész felére tartanék igényt.
Mivel anyukám betegsége idején eléggé megromlott mamával a viszony mivel semmiben nem segített. És én ennyit tartanék jogosnak. A viszony már korábban se volt jó mert nagymamám nem fogadta el Barbiet a feleségemet. Az eljegyzésünkre, esküvőnkre sem jött el. Ettől függetlenül nem hiszem, hogy még a betegsége előtt kötötték volna meg az ajándékozást, a telefon beszélgetés is ezt erősítette meg mert nem mondták meg mikor kötötték ezt meg, pedig megkérdeztem.
S hogy anyukám halála után kisemmizhető-e megfosztható-e a teljes 1/2 résztől vagy jár a köteles rész.
Illetve hogy ez esetben lesz-e hagyatéki tárgyalás. Unokatestvéreim szerint nem mert nem volt már vagyona.

Lényegében mit csináljak.
Ha ügyvédhez fordulok, az milyen költséget jelenthet. Csak nagyságrendileg mennyit szoktak kérni?

Annyi még hogy unokatestvérem ügyvédi irodában titkárnő, tehát az ajándékozási szerződést ők csinálták így biztos formailag mert tartalmilag tökéletes.

„Az érdekelne, hogy anyukámnak vagyis nekem ez esetben is jár a köteles rész?”

Nincs köteles rész, miután már elajándékozta, tehát az ingatlan már nem az övé volt.

De ha 15 évnél nem régebben történt az ajándékozás, lehet kérni a közjegyzőtől, hogy számítsa be a hagyatékba nem? És akkor abból jár az örökség.

Ha nem is az örökrész, de a kötelesrész jár. Az ajándékot ugyanis ebben az esetben a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.
Hogy maga az ajándékozási szerződés megtámadható-e, és így aztán a teljes örökrész jár-e, nem csak a kötelesrész, azt viszont ennyi információ alapján nem lehet eldönteni.

Tisztelt Szakértő!

Az itt leírtak egy igencsak furfangos, (szerintem csaló) szomszéd tettei. Azt, hogy ez a fórumban hová kell, hogy kerüljön, nem tudom. Csalás? Gyógyuláshoz való jog elmulasztása?
Az, hogy ez minek minősül, szerintem a jogban nincs is erre szó.
A történet:
Van egy idős ember, akinek nincs hozzátartozója. Különböző élettani változások miatt kialakult nála egy depressziós állapot, amit a környezete, szomszédai nem igen tudtak beazonosítani, lévén nem orvosok.
(Ha jól tudom, orvosilag is elég nehéz diagnózist felállítani). Annyit viszont mindenki látott, hogy változás történt. Ami ennek a betegségnek a tünete: lehangoltság, mindenkiben a bünbak keresés, valakihez betegesen akaró tartozás, labilis idegzet, stb. Mindez addig vezetett, amig az idős ember (80 éves) öngyilkossági kísérletet követett el. Az egyik szomszéd, akivel közelebbi kapcsolatot ápolt és egészségügyi dolgozó, vitette be a kórházba. Ott a zárójelentést a szomszédnak adták, mivel jelezte, hogy ő a hozzátartozó és egyben ugye egészségügyi dolgozó. A zárójelentés tartalmazta, hogy erőssen depressziós, magatartás, valamint viselkedészavarban szenved, gyógykezelésre és terápiára van szüksége. Hazavitte, majd egy hét múlva rábeszélte, hogy adja el ingatlanjait, ő maga pedig menjen idősek otthonába. Kilátásba helyezte számára, hogyha neki adja az ingatlanok árát, akkor magához veszi. Addig viszont éljen az otthonban.
Az otthonban viszont a szomszéd nem mondta el, hogy öngyilkossági kísérlete volt és, hogy orvosi kezelésre szorul, maga az idős ember pedig arra sem emlékezett, hogy miért volt kórházban. Vele ott senki nem beszélt, nem kapott sem gyógyszert, sem kezelést.
Az intézetben a hóbortjait betudták a környezet változásnak, illetve időskori állapotnak hitték. Kezelést, gyógyszert nem kapott. Mint csoportterápia viszont működött, mert az intézetben többen voltak, nem érezte magát egyedül, nem romlott az állapota. Hat hónap múlva a szomszéd ajándékozási szerződésben rögzítette az ingatlanokért kapott pénzt, kisemmizve ezzel az idős embert. Egy év múlva magához vette, mert az intézetben kezdte nem jól érezni magát, meg aztán neki azt igérték, hogy nem kell mindig ott lennie. Az új életében viszont újra egyedül maradt, nem foglalkoztak vele, újra mentálisan labilissá vált. Már nem kellett az új családnak sem, mert ők tudták, hogy egy időzített bombával élnek együtt, aki bármikor veszélyessé válik számukra. Ekkor jelezték szakembernek, hogy milyen problémával küszködött évekkel ezelőtt, gondolván, ezzel elérik azt, hogy szociális intézetbe vitetik és nem kell vele a továbbiakban foglalkozni.
Én úgy gondolom, hogy évekkel ezelőtt az idős embert a gyámhivatalhoz kellett volna vinni, ahol gondnokság alá tudták volna helyezni, megmentve ezzel a lakhatását, illetve a vagyonát. Szerintem a szomszéd jogtalanul gondolta magát hozzátartozónak, jogtalanul tartotta abban a hitben, hogy ha magához veszi, nem lesz többet gondja, jogtalanul iratta alá vele az ajándékozási szerződést, jogtalanul ártotta bele magát ennek az embernek az életébe.
Én azt a javaslatot tettem, hogy szerintem a szerződés érvénytelen, indítson pert a szerződés semmissé tételére.
Kérdésem az lenne, hogy mik a kilátásai, ha elindítja a pert? Mit követtek el ellene? Ez most polgári, vagy büntetőügy? Csalás, vagy „jószándékból elkövetett embertársunk megsegítése”?, ami nem úgy sült el, ahogy azt mindkét fél várta. Ja! Igen. Az ajándékozási szerződés 16 millió forintról szól.
Válaszát köszönöm.

„Én azt a javaslatot tettem, hogy szerintem a szerződés érvénytelen”
A jó hosszú előadásban éppen csak ezt nem indokoltad. Pedig ez a jogi kérdés.