Tetőtéri lakás mérete

Üdvözlöm a Fórumozókat!

Egy tetőtéri lakást szeretnénk megvásárolni, melynek története a következő.

Egy új beruházás keretében megépült egy 80 lakásos társasház, melynek a padlásterében a beruházó kialakított két albetétet padlás-tároló néven. Ezeknek a területe kisebb volt, mint maga a padlástér. Egy évvel a lakások használatba vétele után értékesítette a tárolókat egy KFT-nek, aki beépítette a tetőteret és kialakított két lakást. Az építés nem volt engedély köteles. A beépítés végeztével a tárolókat átminősíttették két lakássá amit a Földhivatal a tulajdonlapon meg is tett.

A társasház alapító okiratából kiderül, hogy a padlástér beépített részén nem volt közös tulajdon alatt álló terület. Kalkulációm szerint viszont létezett a padlástérnek olyan része, ami hivatalosan senkié sem volt (nem volt közös tulajdon, illetve a tároló területén kívülre esett).

A végeredmény az, hogy a lakás, amit szeretnénk megvásárolni, bruttó 82 m2, a tulajdoni lapon viszont csak 33 m2. A lakás az alapító okiraton még mindig tárolóként szerepel. (A szomszéd lakás hasonlóképpen kicsi a tulajdoni lapon).

Kérdésem: származhat-e a vásárlásból bármilyen hátrányom a későbbiekben? Mi szükséges ahhoz, hogy a tulajdoni lapra a tényleges területet vezessék fel?

Ha a m2-ek nem stimmelnek, annak valószínűleg oka van.
A padlástérben lakás kialakítása korábban engedély köteles volt, ha ez nem idén történt, akkor neked valaki füllentett. ;)
Hogy származhat-e? Ha nem azt veszed amit szeretnél, abból még bármi lehet. Ha papíron Trabant, de te Mercedest akarsz venni és azt is nézegetsz, akkor nem lehetetlen, hogy mégis a Trabantot veszed meg.
Mi szükséges? Valószínűleg a hiányzó engedélyek pótlása, valamint az alapító okirat módosítása.

Ha rám hallgatsz, ezek beszerzését nem vállalod magadra. ;)

T. jutta82 !
ha bonyolult is a
dolog, de nem megoldhatatlan.
Műszaki szempontból :

Minden beépített m2 számit, jogilag viszont csak az 1,9 m feletti.
mint írták az engedély kötelezettség mindig létezett - még családi házaknál is, hát még a társaházaknál.
Én úgy oldanám meg a dolgot, hogy ráíratnám a szerződésre :
33 m2 hasznos m2 és a mardékot is jelőlném, azaz pl. az 1.9 m2 alatti rész 82 - 33 = 49 m2. A lényeg, hogy szerződésben szerepeljen A szerződést ti iratjátok, amit ti akartok, annak bele kell kerülnie, akár a belmagasságnak is.
és a lényeg, hogy azonnal birtokba kerüljetek.
A 33 m2 feletti rész sem haszontalan, de lakó felületnek nem számít !!
egyébként előnyös a vétel ? Ezt innen mi megitélni nem tudjuk !!

Jutta !
tehát jól, precizen körülírni a vétel tárgyát !!

Látatlanban egy olyan lakás, aminek a majdnem 60%-a nincs 1.90 magas, valószínűleg jelentős kompromisszumokkal élhető csak. Persze kérdés, hogy vannak a helyiségek kialakítva, de mivel az ajtóknak olyan helyen kell lenniük, ahol megvan az 1.9-es magasság, nem tudom, mi fér így bele 33m2-be.
Előszoba, konyha, és talán nappali, de akkor gyakorlatban a többi helyiség mind teljese ferde plafonú kell, hogy legyen.
Ettől még lehet kedvező vétel persze.

nem jogi megközelítés: tetőri lakást én csak nyáron vennék, kíváncsi lennék klima nélkül hány ezer fok van egy tikkasztó napsütéses napon, még a legjobb minőségű anyagokkal, legprecízebben kivizelett lakás esetén is.

Én még mindig ott tartok, hogy nincs is lakás.
„A lakás a tulajdoni lapon még mindig tárolóként szerepel.”
Innentől kezdve hogy ki hajlandó egy használt mercédesz árát kifizetni egy trabantért, vagy bicikliért talán nem is tekinthető komoly kérdésnek. Még akkor sem, ha a szerződésben részletesen beleírjuk, hogy ződ, és nincs a teteje berepedve.
Ebben a megközelítésben még mindig simán benne van, hogy egyszer csak jön egy hatóság, aki majd azt mondja, tessenek szívesek a padlást padlásként helyreállítani.

ez igaz