Mennyi joga van egy nagyszülőnek???

Az élettársamnak az elhunyt férjétől született 2 gyermeke. 5 éve élünk együtt, az együttélésünk 1. évében az élettársam volt anyósa annak ellenére hogy soha nem tiltottuk a gyerekeket tőle a gyámügyi hivatalon keresztül végzést szerzett 2 hetenkénti 1 napos láthatásra.

Az első években nem volt gond, azonban az utolsó két évben a kissebb gyermeket olyan mértékben hangolta ellenünk, hogy lehetlenné vált a további egüttélés vele. A volt anyós a befolyását felhasználva, célját elérve lehetlenné tette a gyermekkel történő kommunikációt, ennek eredményeképpen, a további viták elkerülésére lemondtunk róla és beleegyeztünk hogy nála helyzzék el, és a gyámja legyen.

A nálunk marad nagyobb gyermek a gyámügyis végzésnek megfelelően továbbra is 2 hetente egy napot ott tölt, de konkrétan tudunk róla hogy vele szintén hasonlóan jár el a nagyszülő, ellenünk hangolja, és attól tartunk hogy vele ugyanaz fog bekövetkezni mint a kissebb gyermekkel.

A kérdésem az hogy mit tehetünk, milyen lehetőség van arra hogy végképp eltöröljük a nagyszülő jogát a nálunk maradt gyermektől.
Pl. Ha a nevemre veszem ez jelent ebben a kérdésben valamit?
Köszönöm válaszukat.

Az élettársad bírósághoz fordulhat a volt anyós kontra unoka kapcsolattartást korlátozni, de a végleges eltiltásra azért nem adott okot.

Aztán az is megoldás, hogy a nevedre veszed a gyermeket - bár alaposan meggondolandó: a pároddal nem vagytok házastársak -, és onnantól közös eréllyel léptek fel a nagymamával szemben., a gyerekek nálatok bármikor- bármennyi időre is találkozhatnak, de a nagyinak leengedett sorompó a lakásajtó!

Azonban ez a testvér-szétválasztás nagyon szerencsétlen helyzet., gondold csak át: a nagyobbiknak mennyire hiányozhat a tesója - már nem is igen kell ide a mama ármánykodása...

Amúgy hány évesek a gyerekek?

Véleményem szerint, ha csupán azért, hogy felvehesse a csládipótlékot a gyerek után erre képes volt (ez áll a háttérben), azért valahol megérdemelné hogy örökre eltiltsák, de persze ez az én érzelmektől nem mentes, bebizonyithatatlan véleményem.

Egyébként tervezzük a házasságot a párommal, ezért jutott eszembe a nevemre vétel.

Jogilag ezzel megszünne a mama joga a láthatáshoz?

A nagyobbik gyereknél is bepróbálkozgatott régebben is a mama, de ez egyszer forditva sült el, mert megharagudott rá a gyermek és felé sem ment fél évig.

11 és 13 évesek a gyerekek.

Kedves Mindenki!
Kérném szíves segítségetek az alábbi probléma megoldásában.
Édesapám tavaly meghalt, húgommal egyetemben megörököltünk egy ingatlan 1/2-1/2 tulajdonrészét özvegyi haszonélvezeti joggal.
Tekintve, hogy édesapám "felesége" mindenképpen a megváltást kérte, ezért a hagyatéki eljárás során egyezség született, hogy 4 millió Ft-ot (az ingatlan eladásából) megfizetünk neki 2008.11.19-ig.
Mivel a megállapodás létrejött, így a Földhivatal felé a közjegyző már a haszonélvezet tényét nem is jegyeztette be.
A probléma abból adódik, hogy magunkat semmilyen módon nem biztosítottuk be, csak a 4 millió Ft átadására vonatkozott a megegyezés arra nem, hogy a számlákat az "özvegy" köteles fizetni a birtokba adás napjáig, mivel az ingatlanban ő lakik.
Az ingatlanra találtunk vevőt, aki már a foglalót is kifizette, a 4 millió Ft átadására a jövő héten kerülne sor.
Mi biztosíték-képpen 200.000.- Ft-ot letétbe szerettünk volna helyezni a 4 millió Ft-ból, de az özvegy hallani sem akar róla.
Kérdéseim a következőek:
Hogyan tudjuk magunkat bebiztosítani, hogy ne érjem meglepetés, azaz a közüzemek felé minden számla rendezve legyen a birtokba adás napjáig?
A pénz átadásával megszűnnek a jogai automatikusan?
Mivel sürget az idő (a vevő augusztus 24-én birtokba szeretné venni az ingatlant), ha nem költözne ki a megadott időpontig (augusztus 20-ig) felléphetünk-e ellene?
Egy másik kérdésem is lenne....
Édesapám temetésének költségeit teljes egészében én álltam.
Gondoltam, ha lezajlik az ingatlan körüli herce-hurca, akkor majd a húgomtól elkérem a rá eső részt.
Sajnos úgy értesültem,hogy erről már a hagyatéki tárgyaláson is nyilatkoznom kellett volna, utólag az összeg már nem kérhető.
Mit ír elő a jog ebben az esetben?
Válaszotokat előre is köszönöm!

Mint gyámja/gondozója, jogosult a cs.pótlékot felvenni - ez van.

Örökre nem fogják eltiltani, azt csak kivételesen indokolt esetben, pl. ha állandóan ütné-, verné- sanyargatná, életét veszélyeztetné stb., tehát rendkívül szélsőséges okok miatt. (Szerencsére ilyesmi azért nem áll fennt.)

Azonban a kettőtök közös fellépése alapján korlátozhatják a kapcsolattartást, ezt bizonyára könnyen el lehet érni. (Pl. ritkábban ill. jelentősen ritkábban...)

Egy 13 éves gyermeket valószínűleg már meghallgatnak, vagyis az ő elmondása- véleménye sokat jelenthet a hivatalos döntésnél.

Mindentől függetlenül, önmagában az a több hónapos elzárkózás a nagyitól nagyon beszédes tud lenni!

Az alábbi válaszomat b.sanyinak írtam:

Pancus

A haszonélvező élvezi az ingatlan hasznát és viseli terheit, így "a" feleségnek nincs mit vitatkoznia. Meg különben is, a közműszolgáltatást ő veszi/vette igénybe, az órák bizonyára mindmáig az ő nevén vannak, tehát még egy tény amiért köteles rendezni a számlákat.

Az ingatlan tervezett eladása körüli leírásod zavaros/hiányos., ingatlan adásvételéhez jogszabályilag elengedhetetlenül szükséges ügyvéd közreműködése.

Az itt feltett kérdéseidre az ügyvéd ad majd választ -egyben nevetekben az özvegynél eljár -, dolgozzon meg a pénzéért...

A temetési költség fele utóbb is követelhető a testvéredtől, de most már csak külön peres eljárás során., javasolt első körben fizetési meghagyást kezdeményzni. (A lakhely szerinti városi bíróság heti egy "panasznapján" egy erre rendszeresített nyomtatványt kell kitölteni, és csatolni a követelt a temetési számla fénymásolatát, valamint a követelt összeg 3%-át mint illetéket befizetni - aztán vagy elismeri a tartozást és fizet, vagy nem és akkor per lesz a dologból, újabb 3% előzetes befizetése után.)

Kedves monalisa1!
Elnézést, ha nehezen fejeztem volna ki magam, de kavarognak bennem a gondolatok.
Én attól ijedtem meg, hogy az özvegy a tulajdoni lapon semmilyen minőségben nincs feltüntetve, ennek következtében majd röhög a markában, ha tartozást hagy maga után.
A közüzemi számlák még néhai édesapám nevén vannak, így (gondolom) az esetleges hátralék a tulajdonosokat terhelné.
A hagyatéki tárgyaláson a megállapodásunk úgy szólt az özveggyel, hogy az özvegyi haszonélvezeti jogot 4 millió Ft-ért megváltjuk, de sajnos azt nem kötöttük ki, hogy a pénz átadását követően mennyi időn belül kell elhagyniam az ingatlant.Ezért van most velünk a majré, hogy lenne-e jogunk kitenni abban az esetben, amennyiben augusztus 20-ig (a 4 millió Ft átadása július 11-én megtörténik)nem költözik ki.
Lenne egy másik kérdésem is.
Édesapám sírjára sírkövet szeretnék rendelni, de valószínűleg húgom nem fogja díjazni az ötletet.
Kérhetem, hogy a sírkő árát felesbe fizessük?
Válaszod előre is köszönöm!

Az özvegy az egész házra haszonélvezettel rendelkezik, annak megváltásaként a 4 M Ft-os megállapodás köztetek. Azt hogy a haszonélvezeti joga miért nem került bejegyzésre a tulajdoni lapra, nektek kell(ene) tudni.

A pénz ügyvédi letétbe helyezésé mellett, az ügyvédetek 30 napos határídővel, ajánlott-tértivevényes levélben szólítsa fel a távozásra. (A kiköltözés tényszerű megvalósulása napján az ügyvédtől a pénzt átveheti.)

A sírkő állítása erkölcsi kötelesség, de ha a húgod ebben nem partner, nemigen követelheted tőle az anyagi hozzájárulást.

A kiköltözésig a közüzemi díjak az özvegyet terhelik, lévén mint ott lakó haszonélvező, ő kapcsolgatta a villanyt és folyatta a vízet stb. (Ha nem hajlandó rendezni a tartozását, arányosan visszatartandó a 4 M Ft-ból.)