joskagyerek: részletesen leírtam 2025.06.02. napjával, hogy NINCS a végrehajtásban árverési vevő általi elállás.
Persze nem szegeznek fegyvert a vevő fejéhez, nem muszáj aláírni a jegyzőkönyvet, a vételárat megfizetni, de akkor elveszti az előlegét, és egyéb jogkövetkezmények is tapadhatnak a mulasztáshoz.
Splr78: sikerült elállnod tőle végül?
recece
A végrehajtó nem "becsül". Fogja az adó- és értékbizonyítványt, és ami azon rajta van, azt továbbközli. A lakott (nem 'nem beköltözhető"!) értéket pedig számológéppel számolja ki: már elhangzott, hogy ez 60-70 százalék - erre nincs külön szabály, akár még 50 százalék is lehet. Árverés előtt már nem számolgat! Árverésen az a kikiáltási ár, ami a korábban közölt becsérték. Árverés kitűzésekor már csak azt vizsgálja, hogy az ingatlan lakott vagy beköltözhető.
Azért kérdeztem mi alapján becsül a végrehajtó ha a fél telek miattam társtulajdonosként nem beköltözhetően volt 409 ezer becsértéken akkor 200 ezer nem reális,kb. 1 millió lehet a valós ára az egésznek .
„Most teszek egy ajánlatot arra,hogy akkor megveszem én a végrehajtói becsértéken tőle,de nyilván nem fog belemenni.”
Egyet nem írtál csak: a piacon mennyit ér a részed?
Mert érzelmileg ugyan nem kötődsz a telek feléhez, viszont azt már tudjuk, hogy áron alul nem akarod eladni.
De ha tapogatással megtudod, hogy mennyit ér a telked, akkor mireföl várnál annál többet bárkitől is?
Azt mondjuk még mindig nem értem, hogy a tényállás alapján miért nem beköltözhetően volt árverésre bocsátva a telek fele...
Köszönöm a válaszokat ! Pár szóban a magyarázat.Van egy osztatlan közös belterületi telkem 1/2 tulajdon 700m2 nem megosztható, megegyeztem a külföldön élő tulajjal a megvásárlásról,de közben egy végrehajtás indult ellene,hogy a másik féltulajdon házát az árverési vevő megszerezhesse és ezt a telket és érintette az árverés./ Régebben írtam is a történetről/ Természetesen a végrehajtó értesített az 1/1 árverés lehetőségéről és az árverés tényéről is,de mivel kevésnek tartottam a becsértéket nem kértem az 1/1 árverést azzal,hogy majd megveszem én. Persze ezt sikerült elcsesznem egyéb elfoglaltságok miatt,már mindegy. Szóval megkerestem az embert aki a mellette lévő házzal együtt árverésen megvette az én telkem felét is. Mivel tudom,hogy velem is kezdené a díj+pótdíj marhaságát füvetnyírtam,kerítést csináltam stb. vásárolja meg az én részemet nem akarok vele osztatlan közös tulajdont ! Erre bekínált egy pofátlan összeget ami a becsérték fele ! Ezért kérdeztem milyen lehetőségem van nyilván pereskedni nem akarok,de ha nincs megegyezés nem marad más. Most teszek egy ajánlatot arra,hogy akkor megveszem én a végrehajtói becsértéken tőle,de nyilván nem fog belemenni.
A 3-hoz: azért ha természetben lehetséges a megosztás, akkor elrendeli a bíróság. (A többi megszüntetés iránti kérelmet valóban jó eséllyel rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősítik.)
@recece
Sziasztok! Három kérdésem lenne. 1. A végrehajtók mi alapján állapítják meg egy ingatlan valós értékét,igénybe vesznek ingatlanszakértő véleményeket vagy csak akkor ha az adós fellebez az érték ellen? 2.A Becsérték egy 1/2 tulajdonú teleknél ami nem beköltözhetően van meghírdetve mennyit csökkent a "valós árhoz" képest százalékos arányban kb? 3. Egy közöstulajdon megszüntetése iránti perben mennyire hivatkozási alap egy a végrehajtáson vásárolt ingatlan ára,ha azt az árat sem hajlandó megfizetni a másik tulajdonos? Köszönöm!
Köszönöm szépen!
A zálogkötelezett pénzzel tartozik. Más kérdés, hogy a tartozása kiegyenlítéséhez csak a zálogtárgyat lehet igénybe venni.
Jobb is ez így neked. Képzeld csak el, hogy most eladják az ingatlanodat, és a teljes tartozás összegét visszatartják az eladási árból, mert nem lehet beszámítani a korábbi teljesítést. Azt meg nem tudod kitől visszakövetelni, mert a végrehajtó iroda jogutód nélkül megszűnt.
...a tartozásba való betudásnál az a dilemmám, hogy a zálogkötelezett nem pénzzel, hanem tűréssel, helytállással tartozik, illetve, ha nem volt joga a végrehajtónak letiltást foganatosítani, akkor ehhez az intézkedéseihez joghatály nem tartozhat, az így a levont összeget szerintem be sem számíthatná.
@KBS
Szervusz :) [új vagyok itt nagyon]
Úgy gondolom, hogy a követelést -ha az pénz, vagy ingó kiadása iránti- nyilván lehetett akkor is fmh-val érvényesíteni, a jelzálogból való kielégítéshez viszont azt gondolom, külön peres eljárásra volt szükség (a zálogszerződés magánokiratban jött létre). De persze az is érdekelne, hogy egyébként (feltéve és megengedve, hogy a korábbi végrehajtó kárt okozott) hogyan lehet ezt a kárt megtéríttetni, ha már a vh-irodát végelszámolták. Azaz, ha egy folyamatos, mindmáig ugyanazon a ügyszámon futó vh-eljárásban az (engedjük meg) károkozó vh-iroda jogutód nélkül megszűnik, akkor ennyi volt? Az új vh-iroda a felelősség körében nem jogutód?
„Ön szerint igen?” Igen. A behajtott összeget betudhatta a tartozásba. Be kellett tudnia. Ez éppenséggel a te érdeked. (No meg az egyenes adósé.)
És miért ne lehetne jelzáloggal biztosított követelést fizetési meghagyással érvényesíteni?
(Itt mind tegeződünk, szervusz!)
papinianus88!
Köszönöm a válaszát. Akkor azt hiszem még mindig jobban járok ha elfogadom a helyzetet, aláírok, és fizetek.
osztap, értem, köszönöm.
@KBS,
azért, mert érdekel a hozzáértők véleménye. Szerintem az ügy két alapvetésében -a végrehajtó nem tilthatta volna le a jelzálogkötelezett jövedelmét és a levont összeget nem tudhatja be teljesítésként, valamint az, hogy fizetési meghagyással jelzálogjogjogot nem lehet érvényesíteni- nem tévedek. Ön szerint igen?
Raab80,
Tehát a vh-lap szerint csak jelzálogkötelezett. Az újabb infók nem változtatták meg a véleményem.
Splr!
Elállni nem tudsz a vételtől, csak a Vht. 155. § b) alapján nem írod alá az árverési jegyzőkönyvet, vagy a c) pont alapján nem fizeted meg a vételárat. Van relevanciája. Az előleged mindenképpen elveszíted, 149. § (1) bek és 152. § (2) bek alapján is.
Viszont, ha nem írod alá az árverési jegyzőkönyvet,akkor a Vht. 159. § (1) bek alapján folyamatos ingatlanárverést kell közzétenni (szünetel az árverés)
a vételár nem teljesítése esetén Vht. 156. § (1)bek. második árverést.
a becsértékkel megegyező legmagasabb vételi ajánlatnál tévedésben vagy, mivel lehetséges, hogy a második árverés is sikertelennek bizonyul, folyamatosba közzéteszik, utóbb 3 hónapot követően valamely végrehajtást kérő kéri az újbóli árverést, az is sikertelen, és utána már a becsérték feléig leszállítható (160. § (2) bek.)
Ennek az alapja a 160. § (1) bek. Ha az újabb árverés is sikertelen volt, a 159. § szerint kell eljárni. ( a folyamatos árverés a végrehajtási eljárásban nem számít árverésnek.)
Ha a fiktív példa alapján 50%-ért tesznek érvényes ajánlatot, akkor bizony a Vht. 132/G. § (7) bek alapján fizetési kötelezettséged keletkezik a különbözetre, amelyre a Vht. 142. §-a, mint utaló szabály ad alapot .
„Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
Teljes bizonyossággal nem nyugodnék meg a helyedben, és a Vht. 159. § (8) bekezdésre már ki sem tértem.(90%-on árverezhető)
KBS, köszönöm.
Viszont ismét kérdezek. Nem kellő körültekintéssel, hirtelen (rossz) ötlettől vezérelve vásároltam egy ingatlant árverésen. A lakóházat belülről megtekinteni nem tudtam, kívülről megfelelőnek tűnt. Később jutottam olyan információk és fotók birtokába, amik alapján talán jobb volna elállnom a vételtől. Első árverés volt, melynek mindhárom szakaszában a becsérték 100%-án volt tehető érvényes ajánlat. Az ajánlatom a becsérték volt. A kérdésem a következő: ha elállok a vételtől, az elvesztett előlegen túl felmerülhet-e különbözet fizetési kötelezettségem? Ha jól gondolom, a következő árverésen a becsérték azonos lesz, három 100%-os szakasszal, tehát alacsonyabb áron nem kelhet el. Számít ez esetben az, ha nem kel el? A különbözet fizetési kötelezettség csak a következő árverésre vonatkozik, vagy a továbbiakra is, amikor a becsérték már leszállítható?
Köszönöm.
Hú, mennyi tévedés egyetlen hozzászólásban!
De ha ennyire tudod, miért kérdezel?
osztap, @KBS, köszönöm.
Szóval nem adós (kezes), csak jelzálogkötelezett (és nem én, hanem a haverom neje, csak próbálok segíteni). A végrehajtást kérő 2007-ben kérte kölcsöntartozás megfizetése iránt bírósági fmh kibocsátását az adóssal (egy kft., 2011-ben törölték a cégjegyzékből) szemben. Ez címében úgynevezett egyetemleges fmh volt (létezett ilyen nyomtatvány), azaz elvileg több kötelezettel szemben egyszerre lehetett kibocsátani. A kérelmező jogosult ügyvédje pedig az fmh-nyomtatványba az 1. Adós neve és adatai után begépelte a nyomtatványra, a "fedezet:" szót, utána beírta a jelzálogjog ingatlan postacímét (semmi hrsz.), valamint ehhez annyit még, hogy "tulajdonos neve:" - ő ugye a jelzálogkötelezett. De semmi más (pl. az, hogy Adós 2., vagy Kötelezett 2.) A nyomtatvány felszólítja a "kötelezetteket" (itt persze benmaradt az alapértelmezett többes szám), hogy 15 napon belül fizessenek meg X tőkét és járulékait. De igazából nem lehet ezt a zelzálogkötelezettel szembeni jogerős bírósági határozatnak tekinteni, mivel nem adósként, hanem csak a fedezet tulajdonosaként említi meg őt az fmh (emiatt nyújtott be kérelmet a vh-lap visszavonása iránt). De szerintem nem is lett volna helye vele szemben fmh kibocsátásának, hiszen sem akkor, sem ma nem lehet fmh útján jelzálogból eredő követelést érvényesíteni. A vh-ügyntéző nyilván nem észlelte hivatalból sem ezt, sem azt, hogy amúgy sem lett volna helye fmh-nak. A vh-lapra ugyan rávezette azt, hogy "a zálogkötelezett csak a ...alatti ingatlanával felel", de a végrehajtó meg ezt nézte be, és jogellenesen túlterjeszkedve másfél évtizedig elvonta a zálogkötelezett jövedelmének egyharmadát. Ez a jövedelem természetesen a zálogkötelezett vagyonát képezte. Tehát szerintem egyértelmű a vagyoncsökkenés, azaz a kár beállta. És szerintem a (jelenlegi) végrehajtó téved a jogtalanul behajtott összeg vh-követelésbe való betudásával. Szerintem a zálogkötelezett pénzzel nem tartozik/tartozhat, hanem csak a zálogból való kielégítést köteles türni. És azt sem tudom, hogy mi lesz akkor, ha a végrehajtó mégsem számítja be az elődje által jogtalanul beszedett összeget, és azt mondja majd, hogy annak az egésze kártérítés körébe tartozik- a jogutód nélkül végelszámolt korábbi vh-irodával szemben (szóban utalt már erre...) . Szóval nálam ez horror, főleg úgy, hogy míg a bíróság az fmh-t és a vh-lapot is elég durván benézte szerintem, a végrehajtó meg az utóbbit, most mégis azt mondják a laikus zálogkötelezettnek, hogy az ő törvénysértésüket miért nem magától észlelte anno 30, illetve 15 napon belül. Osztap, köszönöm a vh-kérővel szembeni fellépésre való utalást, az is megérhet egy próbát, hiszen, ha jogellenes volt a letiltás, akkor ő nyilván jogalap nélkül gazdagodott (sőt, elévülés is felmerülhet).Továbbra is nagyon örülök minden, akár más álláspontnak is, mert sokat segíthetnek.
@KBS
„Hanem önmagában az, hogy van tulajdonostárs.”
Ez nem a Vht. 141. szakasz (3) bek. c) pontjának szubjektív kiterjesztése?
Akkor pl.a 0238.V.0206/2010/134. hirdetmény szabálytalan volna?
Az indoklás helytelen. :) De a válasz érdeme helyes: nem az határozza meg az ingatlan lakottan vagy beköltözhetően árverezhetőségét, hogy ott van-e a tulajdonostárs címe; még az se, hogy ott lakik-e ténylegesen. Hanem önmagában az, hogy van tulajdonostárs.
drbjozsef,
Köszönöm a válaszát.