Sziasztok!

Kérném szépen a segítségeteket mert tanácstalanul állok.
2011-ben volt egy OTP számlacsomagom amin semmi nem volt, se hitel se egyebek. Ez a számla teljesen feledésbe merült. Most 2021-ben kaptam valami ismeretlen végrehajtótól egy levelet hogy fizessek meg 160eft-ot OTP tartozás miatt. (persze akkor még nem tudtam mi is ez) Felhívtam a közjegyzőt aki az OTP faktoringhoz irányított. Ott megtudtam hogy 2014-ben amikor eladtam a lakásomat Halásztelken az OTP-n keresztül, akkor ezt a számlát lezárták és egy 18eft-os kezelési költség maradt rajta. Nem tudom hogy mert én kifizettem a jutalékaikat stb. A Faktorig ezt a tartozást eladta 2016-ban ennek a követeléskezelőnek. A követeléskezelővel érdekes beszélgetést folytattam az alábbiak szerint: "Az hogy miért nem kaptam erről a tartozásról soha értesítést, azt mondták hogy nekik a Halásztelki címem van meg jelenleginek is és oda küldözgették. Mondjuk nem tudom akkor most mi alapján jutottak el ide Somogy Megyébe. Továbbá próbáltam megkérdezni hogy részletbe hogy lehetne rendezni? (4 gyerekkel vagyunk itthon, jelenleg Covid vendéglátás miatt igen megszorulva) Szóval közölték hogy befizetek 25 ezret és utána kaphatok részletfizetést havi 20 ezres részletekbe. Más lehetőség nincs. Teszem hozzá hogy egy Magyarul alig beszélő sztem Ukrán ügyintézővel ennyit sem volt egyszerű megbeszélni." Ezt nem tudtam elfogadni, kifejezetten nonszensznek tartom hogy egyszer csak majd egy évtizedes dologra valaki felbukkan és százezreket akar. Felhívtam ismét a Faktoringot ahol azt mondták próbáljak velük megegyezni a törzs tartozásra. Ez eddig rendben is lenne, de attól még ott marad a végrehajtó 140 ezre... Szóval kérlek segítsetek hogy mit lehet tenni? Ha fizetni kell azon sem lepődök meg a mai világban hogy ezt így megtehetik de valami értelmesebb módon. Volt már hitelünk ot nagyobb összegbe is működött havi 10eft például. Ebbe a jelenlegi feltételbe egyszerűen lehetőségünk sincs belemenni. Előre is köszönöm. Tamás

"Elvileg nem juthat nálatok sem több pénzhez a behajtó, ha nem 1/4-ed részt árverezik, hanem 1/1-et, mivel csak a nem fizető adós tulajdonrésze után kaphat pénzt."
Nagyon nem mindegy, hogy egész vagy részingatlant árvereznek! Részingatlanra, ha van ajánlat, az fillérek. Ha akarjátok ti ketten nem adós tulajdonosok előárverezőként tehettek az 1/3 részre a piaci érték töredékéért ajánlatot. Csak feltétel, hogy legyen árverés.

Én úgy tudom, az árverést akkor is le lehet bonyolítani ha az adós nem reagál, de ezt itt a jogászok jobban tudják nálam.

De a vevő az ingatlan tulajdoni lapján talál egy porszemet a kerékben vagy nem?

Elvileg nem juthat nálatok sem több pénzhez a behajtó, ha nem 1/4-ed részt árverezik, hanem 1/1-et, mivel csak a nem fizető adós tulajdonrésze után kaphat pénzt.
Nálunk a bátyámnak nincs hivatalosan megadott lakcíme, a végrehajtónak meg csak nem mondhatom, hogy jelölje be a fészbukkon, mert ha meg olyan a bátyám hozzáállása, akkor meg amúgyis egyszerűen csak nem jelöli vissza...

Akkor még egy rövid kérdést felteszek.
Van e olyan jogszabály, ami engem támogat a végrehajtóval szemben, hogy az árverés végre elinduljon?

Ööö... szerintem félreérted a közös tulajdon megszüntetését. Az azért nem csak - a gyakorlatban általában nem is - természetbeni megosztást jelent.

www.kbs-ugyved.hu

Bocs hogy belekontárkodom, de a mi esetünkben egy nem adós társat nem találunk. Nálatok, ha a harmadik testvér elérhető, akkor ti ketten közösen , amikor a végrehajtónak majd olyan kedve lesz, hogy kitűzze az árverést, fellépni az egész árverezéséhez. Ha így fog történni és az ingatlan értékes helyen van, törekedjetek a legmagasabb becsértékre. Nekem a legfőbb problémám, hogy a végrehajtó által akadályozva vagyok az ingatlanhoz fűződő jogaimban. Mióta a teljes árverés ajánlatra nem reagáltunk, azóta áll az ügy. Persze, hisz a végrehajtónak az lett volna az érdeke, mert akkor jóval nagyobb összeghez jut, mint az 1/4 rész árverésénél. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése talán a földterületnél célra vezet, de egy átlagos ingatlannál?

Egyébként ez a válasz keltette fel a figyelmemet:
"Azonban: Ha az osztatlan, közös tulajdonban lévő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, a nem
adós tulajdonostársak együttesen kérhetik, hogy árverezzék el az egész ingatlant. Ezt a kérelmet a végrehajtónál kell előterjeszteni."

De akkor gondolom ránk is vonatkozik a folytatás:
"Ahogyan gerbera említette, itt alapból hiányzik egy konjunktív feltétel: egy társtulajdonos, szóval bukó a sztori."

Közös tulajdon megszüntetését kell kérni.

Tisztelt szakértők!
Trixi-hez részben hasonló problémám lenne nekem is, bemásolom ide a másik, kevésbé pörgős fórumból a hozzászólásomat:
"Nálunk 3 testvér az örökös egy szintén romos ház tulajdonjogában. Bátyám kint él az usa-ban 2017 eleje óta, hivatalosan még a mo-i lakcíme él, kinti címet nem adott meg, néha üzen facebook-on, fél éve nem reagál semmilyen üzenetre. Édesapám 2017 novemberben halt meg, 2018-ban a hagyatéki tárgyaláson bátyámat még az élettársa képviselte, aki az örökség pénzbeni részének átvétele után bátyám után ment. Meghatalmazottjuk jelenleg nincs. Vevő lett volna már tavaly a házra, de bátyám a füle botját se volt hajlandó mozdítani, hogy bármi módon alá tudjuk írni az adás-vételi szerződést. Plusz csavar, hogy azóta már bátyám valamilyen lejárt tartozását is bejegyezték a tulajdon részére, és lehetséges, hogy lesz még több ilyen tartozás is.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Előre is köszönöm."

Vagy az előárverező jogom azt jelenti, hogy már most élhetek vele és indíthatom a procedúrát?

Köszönöm a válaszokat.
Valóban, felajánlották az 1/1 tulajdon árverezését, akkor azt nem fogadtuk el, ezért figyelmen kívül hagytuk a leveleket.
Mindent megértettem, de maradtak kérdéseim. Hogyan tudom elérni mint nem adós tulajdonostárs, hogy végre induljon az adós tulajdonrészére árverés, így élhessek előárverezési jogommal. A végrehajtónak van időbeni kötelezettsége az indításra? Legalább négy éve húzódik az ügy.Részemre ez lenne a legjobb opció és nem az 1/1.
Ettől függeten kérdés: jól tudom e, hogy az ingatlan akkor is értékesíthető,ha nincs meg egy tulajdonostárs, akkor a vételár ráeső része ügyvédi letétbe kerül?

Köszönöm, Grave7!

www.kbs-ugyved.hu

„Vht. 157. §
(3) Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett - a 137. §-ban fel nem sorolt - joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.

A tulajdonostársak is ilyen bejegyzett joggal rendelkező érdekeltek, ezért mindegyik beleegyezése szükséges.”

Jogos-jogos, akárcsak a zálogjogosult, amennyiben nincs végrehajtást kérői státuszban. Itt kifelejtettem valóban, hogyha a nem adós társtulajdonos nem keríthető elő a nyilatkozathoz az 1/1 árverezéséhez, akkor itt sem fog/tud hozzájárulni.

@papinianus88:
„Ami még opció, hogy becsattog valamelyik társtulajdonos az adóssal és árverésen kívül árverési vétel hatályával ajánlatot tesz az adós tulajdoni hányadára. [...]”

Vht. 157. §
(3) Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett - a 137. §-ban fel nem sorolt - joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.

A tulajdonostársak is ilyen bejegyzett joggal rendelkező érdekeltek, ezért mindegyik beleegyezése szükséges.

.
@Kovács_Béla_Sándor:
„ A nem adós tulajdonostárs illetőségére [...] a jutalékot nekik is ki kell fizetniük.”

(Kis pontosítás, ha megengeded:)
35/2015. (XI. 10.) IM rendelet (Vdr.)
24. § Közös tulajdonban lévő ingatlan végrehajtási értékesítése esetén a nem adós tulajdonostárs részére járó vételárból a nem adós tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért járó végrehajtási költségként a vételárrész 2%-ának megfelelő összeg vonható le.

A Vht. 161. § szerinti esetben csak az előbbi rendelkezés szerinti 2% vonható le a nem adós tulajdonostársnak járó vételárból.

A Vht. 162. § szerinti közös tulajdon árverési megszüntetése esetén viszont az összes tulajdonostársnak járó vételárrészek (mint ügyérték) után a Vdr. 15. § szerinti jutalékot kell számítani.

wers

„És az jó a nem adós tulajdonostársaknak, ha egyben árverezik az ingatlant? Jó esetben 50%-os kezdő licittel.”

Miért 50? :) Alapból jan 1-től változott az árverés rendszere, az 50% csupán a harmadik szakasz lenne, ha eljut odáig. (és ha egyáltalán 50% a minimál ár)

Sanszosabb, hogy fognak rá licitálni az árverezők, vagy éppen nem is ebben élnek, nyűg, örökölték, nincsenek jóban a társtulajdonosokkal. Közös tulajdonban levő ingatlan árverése sem rövidebb és könnyebb. Ez van.

Nem, nem. A nem adós tulajdonostárs ileltőségére nem lehet a becsérték alatt érvényes ajánlatot tenni.
Az igaz, hogy a jutalékot nekik is ki kell fizetniük. De csak ha elkel.

www.kbs-ugyved.hu

„A tulajdonostársak nem kérhetik az árverést. Valamit nagyon nem értettetek meg a végrehajtó tájékoztatásából. Ti csak azt kérhetitek a végrehajtótól, hogy HA majd árverez, egyben árverezze az ingatlant. Ez már ott megbukott, hogy van köztetek olyan, aki nem fog ilyen kérelmet előterjeszteni.”

Úgy-úgy. A becsértékközléssel egyidejűleg tájékoztatta a végrehajtó a társtulajdonosokat. Kérhetitek, hogy a végrehajtó 1/1-ben árverezze az ingatlant, azonban ehhez minden társtulajdonosnak hozzájárulását meg kell küldenie, valamint a végrehajtó jegyzőkönyvben (gyakorlat alapján ) rögzíti, mennyi lenne arányosan az ingatlan becsértéke. Tehát ha 1/4-ed tulajdoni hányadra beköltözhetően 5 milliót, lakottan 4 milliót állapított meg, akkor jegyzőkönyvben 1/1-re b 20, L 16 lesz.

Azonban: Ha az osztatlan, közös tulajdonban lévő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, a nem
adós tulajdonostársak együttesen kérhetik, hogy árverezzék el az egész ingatlant. Ezt a kérelmet a végrehajtónál kell előterjeszteni.

Ahogyan gerbera említette, itt alapból hiányzik egy konjunktív feltétel: egy társtulajdonos, szóval bukó a sztori.

Amire lehetősége van a társtulajdonosoknak, az az előárverezési jog gyakorlása. Regisztrálni kell valamely végrehajtói irodában és árverezőként licitálni az adós tulajdoni hányadában álló ingatlanra. Előtte tulajdoni lapot és nyilatkozatot kell küldeni a végrehajtónak, hogy élni kíván az előárverezési jogosultságával. Ezáltal a legmagasabb vételi ajánlatot tarthatja.

Ami még opció, hogy becsattog valamelyik társtulajdonos az adóssal és árverésen kívül árverési vétel hatályával ajánlatot tesz az adós tulajdoni hányadára. Lényegében egy tetszőleges "vételárat" közölnek. Amennyiben ez az összeg nem fedezi az összes tartozást, akkor valamennyi végrehajtást kérőnek, akinek bejegyzett joga van az ingatlanra hozzá kell járulnia. Természetesen, ha megtérül valamennyi tartozás a vételárból, akkor nem szükséges a hozzájárulás.

„Hogyan tudhatjuk meg, most éppen melyik végrehajtónál vannak az iratok?”

Kérjetek le egy tulajdoni lapot... Szerepel rajta a végrehajtási jog bejegyzése, mely jogosult és mely végrehajtó által. A végrehajtó jelvényszáma is feltüntetésre kerül, amely alapján a végrehajtó elérhetőségét is megtaláljátok a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar oldalán, a névjegyzéknél.

Azonban az 1/1-ben történő árverés sansztalan, kivéve ha előkotorjátok a csellengőt.

És az jó a nem adós tulajdonostársaknak, ha egyben árverezik az ingatlant? Jó esetben 50%-os kezdő licittel.

A tulajdonostársak nem kérhetik az árverést. Valamit nagyon nem értettetek meg a végrehajtó tájékoztatásából. Ti csak azt kérhetitek a végrehajtótól, hogy HA majd árverez, egyben árverezze az ingatlant. Ez már ott megbukott, hogy van köztetek olyan, aki nem fog ilyen kérelmet előterjeszteni.

De mért kellene hozzájárulniuk?

Gondolom nyilatkoztatták a tulajdonostársakat, hozzájárulnak-e az ingatlan 1/1-ben való árveréséhez.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

„Két végrehajtótól kaptunk levelet, hogy árvereztessük el az ingatlant”

? Ezt én nem nagyon értem.

Tisztelt Szakértő!
Az eset a következő: adott egy ingatlan 5 tulajdonossal.Az ingatlan 1/4 részére az egyik tulajdonos miatt két különböző bank kért végrehajtást már kb. 4 éve. Két végrehajtótól kaptunk levelet, hogy árvereztessük el az ingatlant, de nem jelölték meg, mennyi lenne a kikiáltási ár és a minimum ár. Igy erre a levelekre nem reagáltunk, mert szeretnénk piaci árat kapni a tulajdonunkra. Jelen pillanatban az ingatlan piaci értéke 23-25 millió Ft. Ráadásul az egyik 1/8-ad tulajdont birtokló személy ismeretlen helyen tartózkodik. Több kérdésem van.
Hogyan tudhatjuk meg, most éppen melyik végrehajtónál vannak az iratok? Ha indítványozzuk az árverést, meghatározhatjuk e a kikiáltási és minimum árat a piaci értékez igazodva. Milyen garanciát kapunk, hogy a megfelelő összegek jelenjenek meg az online árverés felületén? Az ismeretlen helyen tartózkodó személyt kinek ajánlatos felkutatnia, ill. szükséges e a folyamathoz.
Köszönöm előre is a válaszokat.