Jelzálogjogosult voltam (vagyok) egy ingatlanban 1/2 hányad erejéig. Az ingatlan másik fele a nevemen van. Végrehajtási eljárás indult az ingatlan felére, amibe bekapcsolódtam. A követelésem 29M. Az ingatlan
felének becsértéke 11M. Árverésen megvásároltam a másik felét beszámítással. Magyarul az adós tartozása még mindig 18M, amit soha nem fognak tőle behajtani, mert más vagyona nincs. Az általam befizetett árverési előleg nagyjából fedezi a végrehajtói költségeket, amit szintén soha nem fogok látni, így már csak 10 M térült meg.
Azért nem egyértelmű ez számomra, mert mivan ha az ingatlan vagy az ingóság értéke kevesebb, mint a végrehajtói költségek.
A nagyobb követeléseknél a sok kis 1-2 % már tetemes összeg.
Behajt a végrehajtó 1M forintot, de a követelésem 100M akkor már a átalányra elment az összes behajtott pénz, plusz még én előlegezem meg a végrehtói költségeket.
Próbálok józan paraszt ésszel gondolkodni, de neyjön ki a matek.
Fórum → Végrehajtási jog régebbi elöl új hozzászólás
végrehajtás kérdések
A teljeset meg kell fizetni. De miért te? Ha a végrehajtó hajtotta be, akkor az már ki van fizetve.
Tisztelt Fórumozók!
Végrehajtás kérőként vagyok jelen egy végrehajtási ügyben. A Végrehajtói Kart megillető költségátalányt mi alapján határozzák meg? Azzal tisztában vagyok, hogy az ügyérték az alapja, de a végrehajtó elküldte a jegyzőkönyvet a várható költségekről, amiben az áll, hogy ,, sikeres behajtás esetén'' kell kifizetnem az ügyérték 1,%-át.
A behajtás részben volt sikeres. A követelésem 1/3-a térült meg.
Arányosan kell fizetnem majd, vagy az ügyérték után?
Köszönöm előre is a válaszokat!
Egy javítás:
A végrehajtó nem az egyenlegedre kíváncsi, hanem...
Most csak viccelsz a kérdéseiddel, úgy-e?
A végrehajtás sikere nem a végrehajtó "végzettségétől" függ, hanem az adós vagyoni helyzetétől, nevezetesen, hogy van-e neki végrehajtás alá vonható pénzeszköze, jövedelme, vagyona. Hát nincs. Fogalmazzunk úgy, hogy nagyon rossz helyre fektetted be a pénzedet, és ezért egyedül magadat hibáztathatod (meg esetleg a társadat, ha ő rángatott bele).
Azért a harmadik végrehajtónál van azóta az ügyed, mert az első nyugdíjba ment (vagy nyugdíjazták - édesmindegy), és amíg a miniszter nem nevezte ki az utódját (a harmadikat), addig helyettesítője volt (a második). Vágod? Nevezz meg csak egyetlen olyan helyet, ahol ez nem így megy!
Azon sem kell meglepődni, hogy az eredeti "ügyintéző" van ott. Tudod (dehogyis tudod...), ha új vezérigazgató kerül a cég élére, attól a TMK vezetője még nemigen változik meg. No.
A végrehajtó felhívását végzetesen félreértetted. Szerencséd, hogy belefutottam a(z egyébként vérlázító hangvételű) kérdésedbe. A végrehajtó az egyenlegedre kíváncsi, hanem arra, hogy mik voltak eddig a megtérüléseid. Azért kérdezi, mert te - habár köteles vagy ár (40. §!!!) - önként nem jelentetted be. Pótold hát azzal, hogy közlöd vele , mikor és kitől kaptad az 5000 forintot, majd pedig mikor és kitől a húszezret.
Üdv Fórumozók!
Cirka 10 éve kölcsönadtunk másodmagammal 3M forintot (fejenként 1.5m). Bíróságon megegyezés született ,hogy adós részleteken fogja fizetni. Természetesen 2 hónap után megunta a fizetést. Először a "neves" PitBull cartel" tett úgy, mintha intezkedésket tenne,hogy vissza szerezze a pénzünk. Őket aztán elfelejtettük,tanulópénz volt.
Aztán ment az állami végrehajtóhoz akiről kiderült,hogy nincs végzettsége ezért (bár 5000ft-ot visszaszerzett :) ) átvette egy másik, akinek sikerült 20.000ft-ot letiltania valahonnan az adóstól. Továbbá talált egy gépjárművet a nevén az adósnak,de mivel az adós nem hozta el a felszólításra a gjmüt,így a végrehajtó azzal,hogy nincs behajtható értéke az adósnak, szüneteltette a végrehajtási eljárást. Ez a herce-hurca megy folyamatosan,hogy szüneteltetik és persze amikor az ügy újrafelvételét kérjük akkor be kell fizetni a VH díját.
Eddig úgy tudtuk,hogy 6 hónapot kell várni az ügy újrafelvételéhez, most megint egy új végrehajtónál van az ügy, ő azt írja ,hogy nem kell várni,csak be kell fizetni az újrafelvétel díját.
Hogy van ez a dolog? Most megint 29.000-et kér a VH ,hogy elindítsa az újrafelvételét az ügynek. NIncs kedvem fél évente 30k-t kifizetnem a semmiért.
Én nyomoztam ki anno hol dolgozott anno az adós,hogy hol lakott életvitelszerűen,hogy nem csak magyar bankszámlája volt, átadtam a telefonkönyvét,kapcsolatait a vh-részére.
A szüleinek,testvérének jól menő cége van ,ahol ő is dolgozik,persze feketén.(Szokásos külföldi nyaralások stb) A VH elé tálcán kell rakni a dolgokat?
Mit érdemes csinálnunk? Hogy nem évül el a végrehajtás? Hogyan lehetne pressionálni a vh-t ,hogy csinaljon valamit?
Ja,számomra vicces,hogy a legutóbbi levelében,a legujabb VH (a legelső végzettségnélkülis VH ügyintézője viszi ujra az ugyet) kér minket ,hogy közöljem a fennálló követeléseim összegét,jogcimenkénti bontásban és a megtérüléseket dátum-összeg bontásban. Nincs "átadás-átvétel" a végrehajtók közt???!
Minden ötletet,tanácsot, tapasztalatot,etikus-etikátlan javaslatot,segítséget szívesen fogadok!
Köszönettel
Valószínűleg termőföldként van nyilvántartva az a "ház". Talán jobb is, ha nem hajtasz rá.
Tisztelt Fórumozók,
végrehajtás kérőként érdekelt vagyok egy budai ház árverésében. De az árverés átkerült valami Pest Megyei Kormányhivatalhoz, akik a 21. században hirdetőtáblán hirdetve, számtalan számomra ismeretlen igazolás bemutatása mellett személyes megjelenéssel akarnak árverezni. Vagyis elveszitem az összes előnyét annak amit a MBVK weboldala ad és pl. a licitálók, ha lesznek egyáltalán, össze tudnak majd játszani.
Miért csinálja ezt az állam?
Miért nincs ebből botrány?
Mit tehetek, hogy visszakerüljön az árverés a végrehajtóhoz?
Mi a tapasztalat, vannak licitálók ilyen árverésen is?
Kedves hozzáértők
Mivel elköltöztem a korábbi lakhelyemről 200km re így mikor megkaptam a levelet,hogy van egy végrehajtásom azonnal felhívtam az illetékes végrehajtót és kértem tőle részletfizetés azt mondta hogy fizessek be egy 40.000 összeget kezdő részletnek és utána minden hónapban 31.000 Ft ot minden hónapban fizetem már a 10. részlet nél járok és kaptam becsérték közlést ebben az ügyben. A végrehajtást kérőt felhívtam ezután ők megerősítették hogy a végrehajtó az általam befizetett összeget tovább utalja a részükre. És szerintük mivel én minden hónapban utalom az összegeket így addig a végrehajtónak az végrehajtást felkellet volna függeszteni. Ez valóban így van? És ha igen melyik jogszabály foglalja magában?
Előre is köszönöm
KBS, köszönöm a megerősítést az alakiságokkal kapcsolatban. Az engedményezési értesítőt márciusban aláírta engedményezőként az ítélet szerinti jogosult, engedményesként az engedményes.
Tehát pont ezzel erősítették meg az addig csak ráutaló magatartással létrejött engedményezési jogviszonyt, és közösen aláírt dokumentumban, az engedményezési értesítőben értesítette az új jogosult, az engedményes személyes átadással az adóst.
don
Az engedményezésre tényleg nincs formai előírás. De ha az engedményezésről nem az engedményező értesíti a kötelezettet, akkor mégis csak szükség lesz írásba foglalásra, különben gond lesz. Mint itt is. Az adós alighanem szabadult.
„Ami 2013. február 5-én készült, az egy engedményezési szerződés volt, de abban az ítélet szerinti jogosult nem engedményező volt, hanem kötelezett. [meg ami utána jön]”
Ez alapján én nem csodálkoznék, hogy a bíróság nem látja a követelésre való jogosultság jogfolytonosságát.
Tisztelt Fórumozók!
Végrehajtási lap kiállítását kértem, jogutódlás megállapításával. Tehát nem az ítélet szerinti jogosult nevére kértem a vh-lapot kiállítani, hanem az engedményesének az anegedményese részére. Az ítélet szerinti jogosult és az első engedményezéssel a követelést megszerző cég közben már megszűnt a vh-kérelem benyújtása előtt. Az engedményezési szerződés a legutolsó jogosult és a rá engedményező scég kötött rendben van, és az engedményezésről való adósi értesülés okiratai (tértivevények, stb.) is megvannak.
Viszont elutasította a bíróság elsőfokon a kérelmet, mert az első engedményezésről (ítélet szerinti pénzfizetésre jogosult engedményezi egy másik cégre a követelést) nem állt rendelkezésre szerződés, csak egy engedményezési értesítő.
Ez az engedményezési értesítő rögzíti az összeget, jogcímet, mindent, és a régi jogosult (engedményező) és az új jogosult (engedményes) is aláírta cégszerűen. Hivatkoztam a követeléskezelők gyakorlatára (a gyakorlatban csak engedményezési értesítőt küldenek a követeléskezelők az adósnak), és a régi Ptk. 328. §-ra is hivatkoztam.A régi Ptk. 328. §, az engedményezéses rendelkezések kommentárja szerint létrejöhet szóban és ráutaló magatartással is az engedményezési szerződés, nincs alaki kötöttség.
Tehát ezen hivatkozások után elutasítottak..Azért, mert az engedményezési értesítő hivatkozott arra, hogy 2013. február 5-én létrejött szerződéssel szerezte meg az engedményes az engedményezett követelést.
Na most ilyen 2013. február 15-i engedményezési szerződés írásban nem készült.
Ami 2013. február 5-én készült, az egy engedményezési szerződés volt, de abban az ítélet szerinti jogosult nem engedményező volt, hanem kötelezett. Ebben a 2013.február 5-i szerződésben tulajdonképpen a felek egy - z ítélet szerinti jogosulttal szembeni - követelést engedményeztek a későbbi engedményezési értesítőben szereplő cégre. Megteremtették a felek 2013. február 5-én azt a követelést, aminek a fejében megszerezhette az engedményes az ítélet szerinti jogosulttól az ítélet szerinti követelést. Azonban ez az utóbbi ügylet, az ítélet szerinti jogosult és az engedményes közötti engedményezési szerződés nem került írásba foglalásra...
Ezért utasította el lényegében a bíróság a kérelmet.
Ezután Újra beadtam az egész iratanyagot, de immár kiemelve belőle, hogy a 2013. febuár 5-i szerződést ne vegyék figyelembe. Leírtam, hogy miért elég az engedményezési értesítő (Ptk. 328., nincs írásbeli alakszerűségi előírás) az engedményezés megtörténtének igazolására.
Megint hp-kat kaptam.
„Külön jelölje meg dátumszerűen azt az időpontot, amikor a követelés a végrehajtást kérőre joghatályosan átszállt.”
Ez is volt a felhívásban, plusz pénzbírsággal fenyegetés, ami szokatlan egy vh-lap kiállítására irányuló eljárásban..
Kérdésem, hogy megjelöljem 2013. február 5-ét, mint a követelés engedményesre tőrténő joghatályos átszállásának a napját?
Amenniyben ezt a napot jelölöm meg, arra hivatkozom, hogy nem foglaltak aznap írásba az ítélet szerinti követelés engedményezésére vonatkozó szerződést, de aznap ráutaló magatartással létrejött az engedményezés. Ezért hivatkozik vissza a 2013.03.27-i keltű engedményezési értesítő az engedményezés 2013. február 5-i létrejöttére.
Ez így helytálló lehet szerintetek, nem baj, ha csak másodfokon megy át, a vh-titkár nem akarja egyszerűen elfogadni a kérelmet, csak meg ne bírságoljon..
A másik verzió, hogy 2013. március 27-ét írok, mint az engedményezett követelés átszállása napját. Március 27-én kelt ugye az engedményezési értesítő.
Ebben az esetben az gond, hogy így ellentmondásos: miért utal vissza 2013. február 5-re az engedményezési értesítő?
Köszönöm annak, aki végigolvasta, rövidebben nem tudtam sajnos bemutatni a problémát.
don
Köszönöm a gyors választ ! Elszomorit mondjuk hitelt nem akarunk de a falusi csok ot igénybe vennenk akkor kerülnék bele a tulajdonba még ha csak 1% ban is .
Persze. Amúgy sem valószínű, hogy hitelképesnek találjanak ilyen anyagi helyzettel.
Údv olyan kérdéssel.fordulnek önölhöz hogy van folyamatban néhany letiltasom mit berem felébol probalok rendezni hat még pár evig kitart. Szeretnenk jövőre hazat venni csok felhasznalasaval de akkor tulajdon részt szerzek ha 1 szazalekot is de kell csok hoz .ilyen 1% ra is kerhetnek árverezést ha fizetesem fele is befolyik ??
Végrehajtási záradékkal indult ügyekben általában nem lehet a követelés jogalapját vitatni. Vitatni lehet viszont a követelés összegét, ha a vita alapja az adós korábbi teljesítése. Erre is való többek között a Vht. 41. § szerinti eljárás.
Tisztelt Fórumozók!
A kérdésem az, hogy egy közjegyzői záradékkal indult végrehajtási eljárásban az adós által a végrehajtás megszüntetése illetve korlátozása iránt indított perben mi az amit az adós eleve nem vitathat?
El kell valahogyan érni, hogy árverést tűzzön ki a végrehajtó, te pedig megveszed az ő részét.
Üdvözletem!
Egy ingatlan 5/6 részének vagyok a tulajdonosa. 1/6-od rész egy másik tulajdonosé.
Az ingatlant én tartom fent egyedül évek óta. (lásd-rezsi)
A ház erősen felújításra szorul, amibe szívesen bele is kezdenék, ami eddig visszatartott az az, hogy a másik tulajdonos részére két tartozásra vonatkozó végrehajtási jog van bejegyezve. Az ügyekről nekem információkat nem adnak ki, így nem tudom, hogy hol tart a végrehajtási folyamat.A másik tulajdonos nem együttműködő.
Jól gondolom, hogy amíg nincs rendezve a tulajdonviszony, addig nem érdemes pénzt belefektetni a házba, mert csak növelem a megterhelt rész értékét?Ha kivásárlásra kerülne sor csak magamnak okozok vele gondot. Vagy létezik, hogy képekkel, számlákkal igazolom majd, hogy a felújítás azután történt, hogy végrehajtási jogot tettek az ingatlanra?És mindazt én fizettem?
Na, itt vagyok. Megismételnéd a kérdésedet úgy, hogy nem állítasz benne valótlant, és nem kezdesz el következtetni?
Látatlanban csak annyit lehet mondani, hogy mindenekelőtt fel kellene keresni a végrehajtót, és számonkérni, miért nem kaptál árverési hirdetményt, és miért nem kaptál árverési jegyzőkönyvet. Persze, nem hőzöngve, mert megeshet, hogy olyan tényekkel fogsz szembesülni, ami a hőzöngést alaptalanná teszik, és ami jobb helyeken szégyenérzetet generál.
A férjemmel elváltunk, sajnos nem özvegy vagyok. 2 féle hitelt vettünk fel, ami az én nevemen van, azt fizetem. Részéről ez egy kitolás, az ő nevén SEMMI nincs, feketén dolgozik, és jót röhög rajta, hogy viszik a házat. Konkrétan nincs hova mennem, ha ez elúszik. A csekkjeimmel, amiket havonta fizetek, ki lehetne tapétázni, és most megjelent az árverési vevő, aki használati díjat kér(ne).
Kedves Kitty85!
A férjed része nem lakott.
Olyan nincs, hogy egy közösen felvett kölcsönnek csak a felét fizeted.
Nem írtad, hogy a volt férjed meghalt, vagy elváltatok stb.
Az árverési vevő szerintem tudja mit csinál.
Őszinte vagyok szerintem fogalmad nincs arról mi történik körülötted.
S mielőtt azt gondolod, hogy köcsög vagyok én is vastagon végrehajtás alatt vagyok. Be kellene menned a végrehajtóhoz és megtudni a részleteket mielőtt a Te részed is árverés alá kerül.
A kéket meg a többi elírást a telefon csinálta. Majd válaszolok, ha rendes gépen írhatok. Azt nemigen szoktam elrontani.
Akkor mégis mire "kék" számítani?
Tehermentes alatt azt értem, hogy nincs rajta haszonélvezet. Az megint más, hogy hitelre vettük anno. A saját részemet fizetem a mai napig.
Az árverési jegyzőkönyv alján az állt, hogy 15 napon belül lehet jogorvoslatot kérni, aminek illetéke 8k huf. De a vevő szerint "ez már lefutott ügy, úgy sem tehetek semmit." Szerintem kamuzik.
Amit nem értek, hogy hogyan lehetett "beköltözhetőként" elárverezni, miközben benne lakom?? Kinek tudnék erre jogorvoslatot benyújtani?
