Köszönöm szépen.

Akkor magától értetődően kérhetsz végrehajtást Magyarországon. Az adós magyarországi vagyonát - beleértve a társasági üzletrészeket - le fogja foglalni a végrehajtó. Hogy aztán az mennyit ér, lesz-e rá vevő, már nem jogi kérdés.

www.kbs-ugyved.hu

Magyarországi bíróságon.

Hol nyerted azt a pert?

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt Szakértők!

A helyzet: jogerősen pert nyertem agy EU-ban bejegyzett társasággal szemben. A Társaság semmiféle hajlandóságot nem mutat a megítélt összeg mefizetésére a jogerős ítélet ellenére. Ennek a Társaságnak egyetlen tudomásom szerinti vagyona egy magyar kft.-be üzletrész.

Kérdés: Kezdeményezhetek jogi képviselő utján erre ez üzletrészre sikeres végrehajtást vagy egyéb olyan eredményes intézkedést ami eredményeként a jogerősen megítélt összeghez így vagy úgy de hozzájussak?

Köszönettel.

Péter,

A lakástörvényben megtalálod mi tartozik a lakásberendezések körébe, 91/A§, 16 és 17 pont.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

A radiátor, csaptelep, cirkó biztosan az.
A kerti lámpa, kinti lámpa nem feltétlenül.

De egyébként árverés után az árverési vevő gyakran egy kicsomagolt lakást vehet birtokba, konnektorok, mosdó, kapcsolók, radiátorok, és minden nélkül, akár a vezeték is kihúzva a falból. Igazából nem tud mit csinálni ellene, mert az árverés kifejezetten olyan műfaj, ahol "látatlanban" veszel egy ingatlant. Ha az felszerelt, akkor az, ha egy rom, akkor az. Saját kockázat. A végrehajtó legfeljebb azt garantálja, hogy az ingatlan ott van, kívülről van fénykép, nehogy a szomszéd házat nézd meg, de egyébként, belülről teljesen lutri.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kedves Szakértők!

Kérem, hogy ha tudtok segíteni -mivel vonatkozó jogszabályokat nem találtam-, akkor az alábbi pár kérdésben legyetek segítségemre!

Egy elárverezett családi házból milyen tárgyakat lehet elvinni a kiköltözés során jogszerűen, amennyiben bizonyított, hogy az a volt tulajdonos tulajdonát képzi?

Kiváltképpen a következő, nem beépített tárgyak érdekelnének:

radiátorok
kerti lámpasor, mely a díszkő burkolatot szegélyezi (csavarral rögzített)
gázcirkó
a ház falára szerelt lámpák (mozgásérzékelős reflektorok)
csaptelepek.
Ezek mindegyikéről rendelkezik a volt tulajdonos hiteles adás-vételi szerződéssel és/vagy számlával.
A válaszokat előre is köszönöm!

Elnézést kérek, véletlen hiba volt.

Mi van? Most minden zöld fánál megállsz, és megkérdezed ugyanazt?

Sziasztok!
Szeretnék érdeklődni, hogy van egy általam kiszemelt családi ház, aminek egy tulajdonosa volt és 5 évvel ezelőtt a Magyar Állam lett a tulajdonos és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, gondolom meghalt a tulaj. A tulajdonlapon van bejegyezve 31 694 CHF jelzálog és elidegenítési és terhelési tilalom a bejegyzett jelzálog biztosítására az OTP Faktoring Követeléskezelő által, ill az MNV szerint végrehajtási jog is. Felkerestem a MNV-t és tőlük azt a tájékoztatást kaptam, hogy az ingatlant akkor tervezik árverésre bocsájtani, ha az OTP-től megkapják az értékesítéshez történő hozzájáruló nyilatkozatot, azonban a nyilatkozat még nem érkezett meg eddig hozzájuk. Leírták továbbá azt is, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó Kormányrendelet alapján állami vagyont csak érvényes vagyonértékelés birtokában lehet értékesíteni és ezután kerül az EAR-on árverésre.

Nekem az lenne a kérdésem, hogy valamilyen úton-módon meg tudnám szerezni ezt a házat árverésen kívül? Bármilyen trükk, taktika érdekelne, mert egy nagyon jó kis ház és hatalmas öröm lenne, ha ezt viszonylag jó áron meg tudnám szerezni. Köszönöm!

Oligaliga

Köszönöm válaszát. Igen így teljesen logikus.

Gerbera317

Ismét köszönöm a gyors válaszod.
És de beírtam, megkerestem. Sőt el is olvastam. Inkább csak szerettem volna tudni, hogy jól értelmezem.
Ha a jog világában való eligazodáshoz elég lenne a Google használata és az olvasás tudása, akkor kevés jelentkező lenne a jogi egyetemekre.
Nem rendelkezem olyan széles látókörrel, mint azok akik nap mint nap ezzel foglalkoznak. Így teljesen természetes, hogy a kérdéseim ostobának tűnnek.
Mint ahogy sokan megkérdik az orvost hogy mitől fáj a mellkasuk és zsibbad a karjuk. Pedig teljesen logikus ha értesz hozzá. De bármilyen más szakmát, hivatást akár hobbit megemlíthetnék.
De tegyük félre a személyeskedés.

Köszönöm a válaszokat. Mindkettő egyértelmű magyarázatot adott a kérdésemre.

„nyilatkozott volna, hogy igen igazam van, akkor is indítható per Vh megszűntetése, korlátozása”
Ezek szerint nem írtad be google barátod keresőjében, hogy Vht., és nem görgettél oda a 41. §-hoz, hogy elolvasd? És akkor még te várod el a megértőbb stílust...
Nos, ha a vh-kérő elismeri az adós állítását, akkor a végrehajtó módosítja a hátralék összegét, és aszerint folytatódik tovább a végrehajtás. Meg lehet próbálkozni vh-perrel, de azt elbuknád, hiszen a keresetedben olyat kérnél, ami alaptalan. Ja, stílus...

mancsali

Ha a vh kérő azt mondja, az adósnak igaza van, nem annyi a követelésem, mint eredetileg, akkor a végrehajtó eszerint folytatja a végrehajtást, tehát nem kell senkit beperelni.

Köszönöm gerbera317

Így helyére került pár kocka. Bár stílus sértő és támadó jellegű, de lényeget így is megértettem.

Még egy kérdés, ha Vh kérő nyilatkozott volna, hogy igen igazam van, akkor is indítható per Vh megszűntetése, korlátozása ellen?

És köszönöm hogy ilyen gyorsan válaszolt.

„Jogilag lehetséges, hogy "semmi" nem történt?”
Lehetséges. de nem kéne valótlant állítani, mert igenis történt, nem is kevés. Az adós azt állította, hogy a tartozása egy részét megfizette. Okiratot is bemutatott hozzá. A végrehajtó ilyen esetben a Vht. 41. § szerinti eljárást köteles lefolytatni, nevezetesen, 15 napos határidővel felhívja a vh-kérőt, nyilatkozzon az adós állítására. Ha a vh-kérő nem ismeri el a teljesítést, a végrehajtó az eredeti tartalommal folytatja tovább a végrehajtást, egyúttal megnyitja az adós jogát, hogy végrehajtás korlátozása iránti pert indítson a vh-kérő ellen. Nos, ez történt. Ha neked ez "semmi", akkor meg is érdemled.
„Felelősségre vonható a végrehajtó, hogy nem módosította az összeget?”
Nem.
„Felelősségre vonható a Vh kérő, hogy nem tett nyilatkozatot?”
Igen. Pert lehet ellene indítani. Mi nem volt érthető a végrehajtó tájékoztatásában???
„Lehetséges e kártérítést követelni akár a végrehajtótól, akár a végrehajtás kérőtől, a plusz kiadások miatt?”
A perben kell előadni ezt az igényt, hivatkozni a 40. § (2)-re. És a vh-kérő ellen, nem pedig a végrehajtó ellen.
„Hogy került a képbe a bíróság? Mi csak a vh-nak írtunk.”
Szerinted?
Azt még jegyezzük meg, hogy az eljárás kezdetén a végrehajtó arra hívta fel az adóst, hogy a tartozását haladéktalanul fizesse meg a végrehajtónál. Ha az adós ezt figyelmen kívül hagyva közvetlenül a vh-kérőnek teljesít, és ebből később elszámolási vita keletkezik, éppen a végrehajtó az, akit (a 41. § szerinti kérelmen túl) szépen békén kell hagyni.

Üdvözletem

Egy újabb kérdéssel fordulok hozzátok.
Kaptunk egy értesítőt végrehajtótól.
Vh kifogással éltünk, mivel hivatalos dokumentumokkal igazolni tudtuk, hogy a végrehajtásról szóló összeg több mint felét már rendeztük. Kértük a végrehajtás összegének módosítását.
Erre egy napon kaptunk a bíróságtól és a végrehajtótól levelet.
Bíróság tájékoztatott, hogy a végrehajtás megszüntetése iránt pert indíthatunk. A Vh kérő nem nyilatkozott arról, hogy az összeget megkapta. (amiről nekünk van bizonyítékunk)
A végrehajtó pedig ismételten kiállította a végrehajtási lapot, ugyan arról az összegről.
Fizetésből való levonásról rá 3 napra megérkezett a tájékoztatás a munkáltatótól. És a következő héten esedékes fizetésből le is vonták.

• Jogilag lehetséges, hogy "semmi" nem történt?
• Felelősségre vonható a végrehajtó, hogy nem módosította az összeget?
• Felelősségre vonható a Vh kérő, hogy nem tett nyilatkozatot?

Nem a kifizetést akartuk "megúszni" csak nem szeretnénk kétszer kifizetni az összeget.
Most ügyvédet kell fogadnunk, hogy a keresetlevelet megírja és beadja és ezek után képviseljen a tárgyaláson, ami újabb anyagi terheket jelent amellett, hogy vonják a fizetést.

• Lehetséges e kártérítést követelni akár a végrehajtótól, akár a végrehajtás kérőtől, a plusz kiadások miatt?
• Hogy került a képbe a bíróság? Mi csak a vh-nak írtunk.

Válaszokat előre is köszönöm

„ az 50% beszámítása a leütött vételárra vonatkozik”

Igaz, tényleg.

„vagy valaki - 3 hónapon túl - nem kéri az újabb árverés kitűzését.”

Értem, tehát ha "Átvételi ajánlattétel időtartama: 2019.04.10-2019.04.25." akkor én július 25-én kérhetem az újabb árverés kitűzését? Az harmadik vagy negyedik lesz?

„Amikor már 50% a licit kezdete (mitomén mi szép neve) ezt akkor is lesz ilyen?”
Az átvételi eljárásnál az 50% beszámítása a leütött vételárra vonatkozik, nem pedig a kikiáltási árra vagy a minimálárra.

„automatikusan írja ki a harmadikat, vagy kérnem kell?”
Akkor a végrehajtó folyamatos árverést ír ki (ami tudjuk: nem árverés), és a végrehajtás mindaddig szünetel, amíg erre vételi ajánlat nem érkezik, vagy valaki - 3 hónapon túl - nem kéri az újabb árverés kitűzését. Hivatalból nincs újabb árverés.

Elolvastam a másikat is.

Még egy kérdés maradt, ha ajánlatétel határideje letelik, vh automatikusan írja ki a harmadikat, vagy kérnem kell?

vége mondatba belekeveredtem :)

Nagyon köszönöm gerbera317!

Szerintem én nem nagyon áhítom azt a házat.

Amikor már 50% a licit kezdete (mitomén mi szép neve) ezt akkor is lesz ilyen?

Itt a szomszédos, felosztási terves topikban éppen most írtam le, hogy ha a vh-kérő az árverési vevő, adott esetben a teljes vételárat is ki kell fizetnie, és a felosztási terv szerint csak a Vht. 164. § szerinti költségek térülhetnek meg neki.
Ez nyilván nem pálya, ezért 2 sikertelen árverést követően sor kerül az átvételi eljárásra, ami tkp. egy mini árvrés, amin csak a vh-kérők tehetnek vételi ajánlatot. Itt a leütött vételárnak eleve csak a felét kell megfizetni, a másik felét a követelésbe be kell számítani, és csak a másik felét kell megfizetni, illetve arra lehet még gyakorolni a visszatartás jogát.
Egy árverési vevő vh-kérőnek mindig matekolnia kell, melyik éri meg jobban. Sőt, még azt is mérlegelnie kell, hogy ha az átvételi a kedvezőbb, akkor meg előfordulhat, hogy az áhított ingatlant valaki elviszi előle a rendes árverésen, ha ő azon nem vesz részt.

oh, bocs, nagyon köszönöm mindkettőtöknek. Nem akartam udvariatlan lenni.

„Holnap megírom bővebben, ha lesz rá igény.”

Nagyon megköszönném (puszit nem ígérek érte, kivitelezési és egyéb nehézségek miatt)

Persze kérdezhetném magát a végrehajtót is, de telefonos ügyfélszolgálati időben több napja géphang (nem értem, nem szokott ennyire ilyen lenni) , bemenni nem tudok, munka ezerrel. emilke is felejtős.

Közben gerbera megírta.