Adásvétel v. öröklési szerződés-osztatlan közös tulajdonra

Kedves mindentudók!

A férjem 25%-ban tulajdonosa a házunknak, 50%-ban édesanyja, és 25%-ban a testvére. Két szintes, mi alul, ők fölül.
Szeretnénk, ha a férjem tulajdoni hányada 50%-ra emelkedne, de illetéket minél kevesebbet kellen fizetni.(Fél szocpolhoz kell)
Arra gondoltunk, hogy papíron megvesszünk 25%-ot.
Esetünkben mivel lehet csökkenteni a fizetendő illetéket?
Lehet pl. arra hivatkozni, hogy az ingatlan lakott - mármint, hogy anyósomék benne laknak? Vagy ez osztatlan közös tulajdonnál nem jöhet szóba? Akkor mit csinálhatunk?

Az öröklési szerződés csak annyiban jutott az eszembe, hogy a férjem öröklési szerződésben lemondana a további öröklésről.

adás vételi szerződés még mindig jobb mint az ajándékozás. Ha a vásárlással egyidejűleg haszonélvezetet alapítotok akkor a használat értékével csökkentett forgalmi érték után fogtok visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, de a haszonélvező fizeti ilyenkor a különbözet utáni illetéket. Ez nem sok mindere jó, bár kívácsi vagyok, hogy az így lecsökkent érték ha meghatározott értékhatár alá kerül, akkor summa summarum kevesebbet fogtok fizetni.

Találtam még vmit. Ha 35 éves nem múlt el a lakástulajdonszerző (tulajdoni hányad) akkor az illeték 50%-ig terjedő legfeljebb 40.000 ft kedvezményre jogosult, ha az egész tlakástulajdon forgalmi értéke a 8000000 Ft-ot nem haladja meg.

Alorinc, a kedvezménnyel kapcsolatban kimaradt egy fontos dolog: csak az első lakástulajdon, tulajdoni hányad megszerzésekor vehető igénybe! Vagyis, mivel a férjnek már van a nevén 25% így ez nem első szerzés, tehát nem vehető igénybe.

Igen , igazad van ezt a fontos szót lehagytam, de megoldható, hogy a feleség nevére írják?

Alornic: ha lakottan adják el, és fenntartják a haszonélvezeti jogukat, akkor elvileg a lakott érték után kell csak illetéket fizetni, viszont véleményem szerint a haszonélvezeti jog után ez esetben nem kell illetéket fizetni, hiszen ez nem alapitás. Nincs ugyan most nálam az illetéktörvény, tehát nem tudom megnézni, de igy logikus - abból itélve, hogy amikor tartási szerződést kötnek valakivel, és átmegy a tulajdonjog emiatt, az eltartottnak sem kell a haszonélvezeti joga ellenértéke után illetéket fizetnie.

Tehát, ha jól értettem az eddigieket:

• Hivatkozhatunk az adásvételnél-illetve illetékfizetésnél - arra, hogy az ingatlan lakott
• Hivatkozhatunk arra is, hogy haszonélvezet marad rajta,
• Mivel anyósom haszonélvezete fennmarad, arra nem kell fizetni semmit

Jól értettem?
Köszönöm az eddigi tanácsokat!

Kála!
Azért a pontosság kedvéért idézem az Itv. idevonatkozó részét:
„(9) A (6) bekezdés alkalmazásában első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.”
Üdv.

Igen derill én is ezt tartanám logikusnak:

DE

Ha jól tudom, akkor nincs haszonélvezeti jog egy tartási szerződésnél automatikusan, hanem un. "tartási kikötményt" lehet bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

„20. § (1) A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a - 72. § szerint számított - haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket.”

Jól sejted, de ha kikötik, akkor van. Ez azt jelenti, hogy az eladó a haszonélvezeti jog értéke erejéig nem adott el semmit, ez az érték tehát lejön az ingatlan vételárából, ennyivel olcsóbb az ingatlan, tehát ennyivel kevesebb illetéket kell fizetni utána. Ezen felül már eleve olcsóbban veszi, mivel lakottan veszi (a kettő nem ugyanaz, ugyanis a haszonélvezeti jog akkor is fennállhatna, ha nem lakna benne a haszonélvező, továbbá akkor is el lehetne adni lakottan, ha nem maradna rajta a haszonélvezeti jog). Mivel mindkét összeggel csökken az ingatlan piaci vételára, ezért csak a vételár után kell fizetni, a haszonélvezet után és a beköltözhető és lakott érték közti különbözet után nem, mivel az a volt tulajdonosé marad.