Háború előtti életbiztosítás

Segítséget szeretnék kérni nagyapám ügyében. A szülei a háború előtt ÁB életbiztosítást kötöttek. Sajnos mindketten nagyon fiatalon meghaltak, így a papa két testvérével anyukájuk halála után egyedül maradt. Papáék megpróbálták érvényesíteni a biztosítást, de a hivatalban mondták - most a háború miatt a helyzet még rendezetlen, nagy a káosz, pár év múlva jelentkezzenek inkább. A háború sodrában a kötvény megsemmisült,elkallódott s később valahogy elsikkadt az ügy. A papa 56-ban külföldre került, pár éve telepedett haza - szeretné lezárni az ügyeit. Vajon lehet-e kezdeményezni a biztosítás érvényesítését? Van-e értelme?

Nagyon köszönöm, ha valaki tud szakítani a problémára időt, a szíves segítséget.

Ibolya

Egy kicsit elévült. Az 5 éves elévülési idővel számolva ugy tizenegyszer.

Köszönöm a választ.

Ibolya

Azért én egy halvány esélyt látok, ha apukád akadályoztatva volt a hazatérésben, esetleg, más menthető körülmény van amiért nem tudta érvényesíteni a követelését.

Érdemes megpróbálni, nézd megtaláltam a Ptk-ban is:

„326.§ (2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.”

Kedves alornic, hát szerintem nincs menthető körülmény - sem ő, sem pedig az öccse nem foglalkoztak az üggyel mostanáig (a testvére itthon maradt - ami azt illeti a húga 50-es évek elején sajnos megöngyilkolta magát). Gondolom önmagában az a tény, hogy a kötvény nincs már meg, nem jelenthetett volna akadályt az igény érvényesítésében - 56-ig lett volna rá ideje is. Ezek szerint az ügy elévült. (Felteszem, hogy a jogosult "halasztás adásának" konkrétnak kell lennie.) Minden esetre az, hogy 60 évig nem foglalkoztak az üggyel, gondolom jogi szempontból önmagáért beszél.

(Egyébként ez jellemző is a felmenőimre sajnos. A családi legendárium szerint valamikor a századforduló előtt az üknagyapámék kaptak valamiféle határozatot arról, hogy minekután 170 - nem biztos, hogy ennyi - évig nem jelentkeztek a családi birtokért, így az a koronára szállt...)

Nagyon köszönöm a segítségeteket!
Ibolya