Gyermekvédelem?


Bacchus15 # 2005.07.22. 10:18

Élettársam elköltözött volt élettársától.
Sajnos rendőrségi ügy is volt belőle, mert az élettárs megverte és bezárta a lakásba.
Feljelentést tettünk és vizsgálják (bűnvádi).
Sajnos úgy vágott vissza, hogy feljelentett bennünket a gyermekvédelmiseknél, miszerint
az élettársam rendszeresen veri a gyereket,(öt éves kislány), pénzért fekszik le férfiakkal, és el akarja venni a gyereket,ill. gyám szeretne lenni.( nem ő a vér szerinti apa.)Természetesen elutasították a kérelmét, miután kivizsgálták megnézték a körülményeket, ovodában bent voltak, stb... . Az elutasítás után most újjabb mesével állt elő, pontosabban egy ismerősét kérte meg, hogy hívja fel a gyermekvédelmiseket, hogy látta mikor aegy buszmegállóban veri az élettársam a gyereket. Most is behívtak minket és elmondták a tényeket.
A hölgy aki tájékoztatott minket nem árulta el a feljelentő nevét.
Szeretném megtudni mit lehet tenni, hogy befejeződjenek ezek a zaklatások?
Miért nekünk kell bizonyítani, hogy a felhozott vádak nem igazak?
Miért nem tudhatjuk meg ki jelentett fel minket hamisan?

derill # 2005.07.26. 09:42

Államigazgatási eljárásról lévén szó, iratbetekintési jogotok van. Ez azt jelenti, hogy a bejelentő adatait, sőt a bejelentést is elolvashatjátok, másolhatjátok. Amennyiben tehát a bejelentő hamis bejelentést tett, ez felér a hamis tanuzással, és fel is jelenthetitek emiatt, hiszen a gyámhatóság ilyenkor a bejelentőt tanuként hallgatja meg. Menjetek be a gyámhatóságra és jelezzétek, hogy meg akarjátok nézni az iratokat, kérjetek róla másolatot, aztán menjetek a rendőrségre, és tegyétek meg a feljelentést.

Nem nektek kell bizonyitanotok azt hogy nem követtetek el semmit, hanem a bejelentőnek kell bizonyitania, hogy tényleg látta, ahogy veri a párod a gyereket. A gyámhatóságon pedig ugy folyik az eljárás, hogy bárki bármit bejelenthet, a gyámhatóság pedig ilyenkor nyilatkoztatja a gondozó szülőt, esetleg környezettanulmányt készit, pedagógiai véleményt kér, szomszédokat hallgat meg stb. tehát próbálja a tényállást kideriteni. Ennek része volt az, hogy meghallgatták a párodat is.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

lewho # 2005.07.26. 10:56

Helló!

A bejelentő adatiról...

a 2004:XXIX.tv-ben van róla pár szó.
ha nyilvánvaló, h rosszhiszeműen járt el az illető, ÉS ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet oko.
zott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak. pl.: rágalmazás miatt feljelented, kártérítést kérsz stb...

egyébként (ha nem a fenti módon járt el), csak az eljárás lefolytatására jogosult szerv részére adható ki, illetve ha a bejelentő hozzájárul

nem hozható nyilvánosságra az adat a hozzájárulása nélkül...

tehát szerintem alapesetben iratbetekintési jog erre nem terjed ki, csak ha "nyilvánvalóvá vált" h, az illető rosszhiszemű volt.

derill # 2005.07.26. 11:15

Az iratbetekintési jog elvileg az összes iratra kiterjed, tehát annak minden részét megtekintheti, az nem korlátozható, csaka jogszabályban meghatározott esetekben (szolgálati titokká minősités, aminek elég bonyolult és hosszadalmas az eljárása). Az adatvédelmi törvénnyel itt ütközik egy kicsit az Áe. ugyanis ha belegondolsz abba, hogy egy aktát az ügyfél meg akar nézni, képtelenség kitakarni mindenhol a másra vonatkozó adatokat. Az államigazgatási eljárásnál tehát a jogszabály (Áe.) vélelmezi, hogy aki ilyet kezdeményez, az hozzájárul az adatai kezeléséhez, és az iratbetekintésre vonatkozó szabályok miatt ahhoz is, hogy aki ügyfélnek minősül az eljárásban, az megtekintheti az iratot bejelentésestül, mindenestül.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

lewho # 2005.07.26. 11:48

Na igen.
de pont a 2004.XXIX.143§-a szól erről.
és ott azzal védi a közérdekű bejelentőt, hogy nem nyilvánosok az adatai, amíg nem rosszhiszemű, illetve amíg nem járul hozzá.
és ez a spec. szabály szvsz üti az Áe.-t.
és szerintem aki "közérdekűen bejelent:)" az nem biztos, h szeretné, hogy megismerje az eljárás alá vont az ő adatait. (mert a névtelen bejelentésekre nem köteles reagálni a közig.szerv)
az általad írtakkal egyébként egyetértek.

derill # 2005.07.26. 12:48

Szerintem az, ha veri valaki a saját gyerekét, nem közérdekü bejelentés, hanem valakinek a magánügye - a gyereké és a szülőé. Ezt erősiti több nyomozást megtagadó határozat is, amikor a rendőrség közölte, hogy a szülő a szülői jogkörét gyakorolta, amikor a gyereket verte, és hiába panaszoltam meg adott esetben, másodfokon helybenhagyták. Közérdekü bejelentés az, ha pl. valaki rongálja a közlekedési eszközöket, stb. Egyébként ez ráadásul ezen kivül rosszhiszemü is, amellett, hogy nem közérdek.
Névtelen bejelentésre is köteles reagálni, ha a tartalma valószinüsithető. Pl. névtelenül valaki bejelenti, hogy xy rendszeresen sulyosan bántalmazza a gyermekét, vagy megerőszakolja, vagy mondjuk egy idős embert rendszeresen éheztet az eltartója. Köteles a névtelen bejelentésre vizsgálatot inditani, de ez hivatalból indult eljárás lesz, és hivatali feljegyzéssel indul.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu