lakásörökség megtámadása

Tisztelt Szakértők!

Nagymamám 18 éve eltartási szerződés szerűséget kötött velem,és a testvéremmel azért,hogy ha egyszer meghal mi örököljünk,ne pedig egy szem lánya(aki az én anyám),mivel anyámmal akkor megszakadt mindannyiunknak a kapcsolata.
Tavaly nagyanyám szoc.otthonba került,mert agylágyulás kezdődött el nála(de nem került gyámság alá,mivel jobban lett,nem romlik az állapota.)Ekkor felbontottuk ügyvéd előtt azt a régi eltartási szerződést,és akkor papíron megvettem 4 millió forintért a lakást a nagymamámtól.Ezt azért tettük,mert ugye innentől nem mi gondoztuk,tehát jogilag érvényét veszthette volna az eltart.szerződés,és nagyanyám sem szerette volna,hogy majdani halála után a lányáé legyen a lakás.Tehát ezért adta el nekem.
Kérdésem az lenne,hogy anyámnak van-e valamilyen lehetősége,hogy megtámadjon bármit is?
Köszönöm!

Hát ez nem egészen igy van, ugyanis a tartási kötelezettségről szóló szerződést kellett volna csak módosítani arra, hogy nem személyesen tartjátok, hanem a tartásáról gondoskodtok. A tartási szerződésnek ugyanis az a lényege, hogy valaki gondoskodik egy másik személy tartásáról, de semmi sem kötelezi arra, hogy személyesen tegye, amennyiben a szerződést ugy kötik meg, hogy gondoskodik a tartásáról. Ez esetben ugyanis ugy is gondoskodhat, hogy ő fizeti a szociális otthoni ellátás költségeit, és gondoskodik a ruházatáról, gyógyszereiről, stb. (a nagymama nyugdija tehát a nagymamának megmarad egyéni szükségletei kielégítésére). Nem tudom kinek az ötlete volt a tartási szerződés felbontása, de a joggal szerintem hadilábon állt.

Ráadásul azt is meg lehetett volna csinálni, hogy a tartási szerződés felbontásával egyidejüleg köttök életjáradéki szerződést azzal, hogy a tartási szerződés által teljesített összeget beszámitjátok, tehát megállapítjátok, hogy korábban tartási szerződés volt hatályban, eddig ennyi és ennyi volt a teljesitési érték, tekintettel a szoc. otthonra, most életjáradéki szerződéssé változtatjátok át. De mint említettem, a fenti, tartási változat is maradhatott volna.

Az anyád elvileg megtámadhatja a szerződést azzal, hogy szinlelt szerződés, emiatt semmis, amennyiben tudja bizonyitani, hogy a nagymamád nem kapta meg a 4 millió forintot.

Ezt azonban a halála után igen nehéz bizonyitani, mivel nektek nem kell tudnotok, hogy a vételárat a nagymama mire költötte, hova tette stb. Amennyiben a szerződés szerint tehát átvette a vételárat az anya nem sok mindent tud tenni, hacsak Ti el nem szóljátok magatokat itt-ott, vagy be nem bizonyítja, hogy mégsem kapott a nagymama egy fillért sem - mert ez esetben a biróság tuti semmissé nyilvánitaná a szerződést.

Szia Derill!
És a köteles rész? Annak alapján nem lehet megtámadni a szerződést?

Nem mert visszterhes.

derillnek igaza van. Nagy butaság volt felbontani a tartási szerződést. Mennyi a piaci ára az ingatlannak?
„
Egy jó ügyvéddel esetleg megtámadhatja édesanyád az adásvételit (feltűnő értékaránytalanság miatt), bár elméletileg szerződési szabadság van, de ki tudja mit lehet találni a jog ezeréves fáján ;)”

Köszönöm a hozzászólásokat!
4 millió volt papíron,utána az illetékhivatal 4.7 millióra értékelte fel.
Szerintetek tud támadni anyám azzal,hogy esetleg azt akarja bizonyítani,hogy mivel beteg lett nagyanyám,nem volt beszámítható,és esetleg mi erőszakkal írattunk vele lakáseladási szerződést?Ami egyébként ügyvéd előtt történt!
Nagyanyám is teljesen beszámítható volt.Õ akarta mindenáron,hogy így csináljuk meg,mert annyira utálja a lányát,hogy nem akarja,hogy kapjon valamit is.
Az a baj,hogy mamám húga jogász,és ő nem adott iyen tanácsot,hogy csak módosítani kellett volna az eltartásit.
Bár nem tudom,hogy mivel állami szoc.otthon,számított volna-e,hiszen a nyugdíjából vonják az eltartását.

Kedves Derill!

Mi az,hogy visszterhes?

Elég nehéz visszamenőleg ilyet bizonyitani, és feltünő értékaránytalanságra sem hivatkozhat, mert nem nagy a különbség, általában 20 százalék fölötti különbségnél állapitja meg a biróság. A beszámithatóságot a kezelőorvosok, nővérek tudják tanusitani. A mamád huga valószinüleg azért nem adott ilyen tanácsot, mert a jogászok többsége nem vagyonjoggal foglalkozik, és sokan még azok közül sem tudják. Szerintem nem rosszindulatból adott ilyen tanácsot, csak nem tudta mit lehet tenni, és ilyenkor szoktak ilyet is csinálni, hogy felbontják, és megveszik, azonban ez igen rossz ötlet, mint emlitettem.

Ilyen esetben egyébként épp az a lényeg, hogy nem a nyugdijából vonnák az eltartását, hanem az eltartó fizetné, a nyugdija pedig megmaradna neki.

A visszterhes azt jelenti, hogy ellenérték fejében szerezted. Zákányi (bár tudomásom szerint nem jogász, hanem orvos) tudja mi az, ő kérdezte, ezért nem ragoztam.

Kedves szászani!

A "visszterhes" ezesetben azt jelenti, hogy adás-vétel történt. A mama adta a lakást, Te meg a pénzt (még ha csak papíron is).
A köteles rész csak egy amatőr ötlet volt, hiszen az csak örökléssel való tulajdonszerzésnél jön szóba.
Persze hallottam már tanult barátaimtól azt a mondatot is, hogy a "szerződéseket valós tartalmuk és nem a szövegük szerint kell értékelni", vagy valami ilyesmi...
Ha anyu tudja bizonyítani a bíróságon, hogy színlelt szerződés kötöttetek...?

Nem is volt olyan amatőr, mert nem csak öröklésnél, ajándékozásnál is szóba jöhet. Már kezdem megszokni, hogy az orvosok jogból is jók (sajnos a jogászok orvosiból kimondottan rosszak).

Nehéz bizonyitani a szinlelt szerződést, de nem lehetetlen, ez az eset meg pont az az eset, amikor kimondottan könnyü. Vegyük az alaptörténetet. Nagyi bekerül a szoc otthonba, ezután köt egy szerződést, miszerint kapott 4 millát. De a szoc otthon sosem látta azt a 4 millát, és nem látták azt sem, hogy nagyi nagyon dőzsölt volna. Számlája sincs, azon sincs a pénz, semmit sem vett rajta. Nyilvánvalóan nem kapott 4 millát, sőt, az is lehet, hogy mindezt el is mesélte ott valakinek. Tehát igen rizikós helyzet.

És szerintetek mit lehet még tenni?
Köszönöm!

Szerintem reménykedni és várni, hátha nem követelőzik, és magabiztosan állitani felé, hogy nem jár neki semmi, bizonyitsa be az ellenkezőjét. Nem fog szerintem belemenni egy ennyire kétes perbe, mert ha veszit, az sokba kerül. A perérték 6 százalékát ugyanis le kell perkálnia. Ti még mindig mondhatjátok, hogy a szerződés szerint megkapta a pénzt, biztos elajándékozta valakinek stb. Tény, hogy ha veszitetek esetleg, én tuti beperelném azt, aki ilyen hülye tanácsot adott, hogy bontsátok fel a szerződést.

Hát igen...
szerintem nem esélytelen a "kisemmizendő"anyuka, mert amikor majd ügyvédje a közkedvelt kifejezéssel élve azt mondja a bíróságon, hogy "nem életszerű", ha a nagymama ilyen körülmények között eladja a lakását az unokájának, akkor jogos a kérdés, valóban, mi lehetne ennél "életszerűtlenebb".?

Szüleim anno tanácsi bérlakását kb. 10 évvel ezelőtt megvásároltuk részletre, s akkor 1 éves gyermekem nevére irattuk szüleim haszonélvezeti jogával. Apám halálát követően édesanyám él a mai napig egyedül a lakásban. Ezév tavaszán 4 éves cirkuszt követően elváltam, és most a vagyoni per elején közöltem a kedves ex-szel, hogy miután fizetem a nem kevés gyermektartást, ő vállalja át a lakás részletfizetési összegeit, miután nála van a gyerek, és úgyis az övé lesz a lakás.
Közölte, hogy a nagyszülők vették annak idején a kérót a gyereknek, ami ugye nem igaz, fizessék ők továbbra is. Természetesen én fizettem a részleteket a szétköltözést követően, amelyet hitelt érdemlően igazolni tudok, hiszen nálam vannak a csekkek! Helyt ad-e a bíróság az ex felvetésének illetve én kérhetem-e a különéléstől számított befizetett összeg felét és a jövőben a részletfizetés átruházását a volt feleségre?

A részletek felét igen, mivel anno ketten vállaltátok, hogy a gyermeketek részére. Azonban ha ezt nem tudod bizonyitani, akkor természetesen a jogi helyzet az, hogy a nagyszülők ajándékozták a lakást a gyerek részére, tehát a részleteket is nekik kell fizetni. Azonban ez esetben, mivel a nagymama helyzete jelentősen megváltozott, helye van az ajándék visszakövetelésének. Ez ugyan azt jelenti, hogy birósághoz kell fordulnotok ha megegyezni nem tudtok - és elég kizártnak tartom -, azonban ez esetben visszakerül az ingatlan a nagymama nevére, és ez esetben nem a gyermekeid, hanem Te fogod örökölni, vagy neked ajándékozhatja később, és ennek eredményeképp a nagymama halála után nem az exed költözhet az ingatlanba, Te meg majd annak ajándékozod, akinek akarod, vagy a gyermekeid öröklik majd utánad, tehát érdemes elgondolkodni rajta. Kérdés, hogy a nagyi hogy áll anyagilag, tehát megállapitaná-e a biróság azt, hogy rosszabb anyagi körülmények közé került, aminek folytán már nem várható tőle a teljesités.

Szerintem ha mindezt megemlited az exednek, erőteljesen el fog rajta gondolkodni, hogy mégiscsak érdemes lenne a fele összeget kifizetnie.

Köszi Derill a választ! Anyám, mióta megözvegyült, természetesen más anyagi helyzetbe került, én és a testvérem támogatjuk anyagilag. Tehát, ha jól értelmezem, anyám visszakövetelheti az ajándékot, mondván nyugdíja nem fedezi még ezt a plusz kiadást. Gondolom, hogy ez újabb hosszadalmas procedúra vagy ez is képezheti a vagyoni per egyik részét?

A Te vagyonmegosztási perednek ehhez köze nincs. Ez külön per, ha szükséges. Ugyanis ezt szerződéssel is meg lehet oldani, ha a gyerek anyja ezt hajlandó aláirni. Ha nem, akkor per, és a perköltséget a vesztes fizeti. Anyukád valószinüleg költségmentes a jövedelme alapján, de az ügyvédet fizetni kell, márpedig a gyerek anyja nagy valószinüséggel veszit, és akkor sokba fog ez neki kerülni. Tehát lehet, hogy belemegy a szerződéskötésbe.
Vessétek fel neki - esetleg jó lenne, ha egy ügyvéd irna neki egy ilyen tartalmu levelet, amiben a jogi következményekről felvilágositja.

Milyen szerződésre gondolsz, ezt egy kicsit nem értem... A gyámhatóság ilyen esetben nem a kiskorú érdekeit védi, hogy balfék elvált szülei ki akarják a gyereket semmizni?!?

A gyerek érdekeit. Viszont a gyereknek nem áll érdekében belemenni egy bizonytalan, sőt, valószinüleg vesztes kimenetelü perbe. Ez azt jelenti, hogy ha a nagymama bejelenti, hogy az ajándékot visszaköveteli, két lehetőség van. Szülők és nagyi kötnek egy szerződést, amiben visszaállitják az eredeti állapotot, megállapitják, hogy a nagyi az ajándékot visszakövetelte, ezt benyujtják a gyámhivatalhoz, és a gyámhivatal jóváhagyja, ha látja, hogy ellenkező esetben viszont per lesz, amit a gyerekek elveszitenek, ez esetben a perköltséget a gyermekek viselik, ami a hivatalnak felróható, mert nem hagyta jóvá a szerződést.

A másik lehetőség, hogy nem köt szerződést anyuka, hanem per, és ez esetben felvállalja a pervesztéssel kapcsolatos költségeket mint törvényes képviselő.

Amennyiben ugyanis ő szerződést kötne, mert a költségeket nem tudja vagy nem akarja felvállalni, de a gyámhivatal belehajtja a gyerekeket egy eleve vesztes perbe, akkor a költségeket lehet követelni a gyámhivatalon (közigazgatási jogkörben okozott kártéritési eljárás keretében, amit a polgármesteri hivatal ellen kell inditani).

Ha tehát az anya, apa, nagyi ugy nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak az ajándék visszajuttatásához, a gyámhivatal egyet tehet majd, jóváhagyja a szerződést. Nehéz lenne megindokolnia, hogy hogyan akarja ugyanis fenntartani. A gyerekek ugyanis nem tudnak teljesiteni, a nagyi szintén nem, a szülők pedig nem akarnak. Viszont ha visszaáll az eredeti állapot, a nagyi tulajdona lesz a lakás, ő megteheti, hogy eladja, elcseréli szoc. otthoni helyre, életjáradéki vagy tartási szerződést köt rá stb, amellyel biztositja azt, hogy a továbbiakban fizetőképessé váljon. Mint haszonélvezőnek, ilyen szerződéskötési lehetőségei viszont nincsenek.

Nagyon-nagyon köszi a választ!
Írok még valamit az e-mailodra.

Kedves Derill!

Kérdésem, hogy lehet bírósági tárgyaláson hangfelvételt készíteni (diktafon_semmi más)

Lehet. De mindamellett, ha kirakod a magnót, lehet, hogy erőteljesen tiltakozni fog valaki vagy mindenki. Azonban a Ptk. értelmében Te arról, és olyan felvételt készitesz, amiről, és amilyet akarsz, egyet nem tehetsz, nyilvánosságra nem hozhatod a "szereplők" beleegyezése nélkül, de pl. bizonyitékként felhasználhatod. Hivatkozz erre, ha tiltakoznak, hogy Te kizárólag magáncélra készited, és ehhez jogod van, mondjanak olyan jogszabályt, ami szerint nincs. Erre egyébként BH is van: BH 2001. 110 Más nyilatkozatát tartalmazó hangfelvétel akkor is felhasználható a polgári perben bizonyítékként, ha személyhez füződő jogok megsértésével keletkezett, vagy jutott nyilvánosságra.

Kedves Derill, nekem nagyon összetett és sürgős problémám van kiváncsi lennék tudsz-e nekem segíteni?
Édesapám nevén van egy ingatlan, 3 lennénk örökösök (testvérek).
Édesapám jelenleg olyan állapotban van, hogy gondnokság alá helyezési eljárás folyik hogy utánna szoc. otthonba kerüljön.
Az ingatlanon mi testvérek társasházat épitenénk (az engedély már a kezünkben van) , édesapám hozzájárulásával (a szükséges papirokat már aláirta) A probléma az hogy az társasházi ingatlan osztatlan közös tulajdon lenne 3-unk között édesapám halála után és az egyik hugom az életvitele és jogi helyzete miatt nem szabad hogy ott tulajdonrészt szerezzen öröklés utján. Milyen lehetőség van arra hogy én és a másik hugom szerezzünk tulajdonjogot édesapám halála után az ingatlanon (vagy esteleg még életében), hogyha a hugom nem egyezik bele hogy megváltsuk az örökrészét (másik ingatlannal vagy pénzzel) ?
válaszodat előre is köszönöm