Tartásdíj emelése

A következőhöz kérnék segítséget:

Anno közös megegyezéssel váltunk, és a felosztható 50% lett beírva tartásdíjnak a 4 gyerekre, azaz 12,5% gyerekenként. Minimum összegként pedig a bíróságon (hogy ki ajánlotta fel, már nem emlékszem) 4500 Ft/ gyerek.
Most az a helyzet, hogy a volt férjem kb. 2 éve ellinkeskedi a fizetést is és a munkát is: tanfolyamra jár, akkor azért nem dolgozik, mert heti 2 nap suli mellett nem tud, aztán nem tud elhelyezkedni masszőrként, aztán mégegy tanfolyam, stb.
Egy ideig a minimumot se fizette, de akkor végrehajtást kértem, és azóta - többnyire - fizeti a minimumot, azaz havi 4500-at gyerekenként.
Eddig a gyerekek 1 szobában laktak, most vettünk fel hitelt, hogy szobákat csinálhassunk nekik. Ennek a havi részlete kb. 50 ezer forint.
De enélkül is nevetségesen kevés ez a 4500 Ft.
Most a volt férjem egy vadiúj légkondis Suzukival jár, és panaszkodott a mostani férjemnek, hogy havi 34 ezret kell rá fizetnie 6 éven keresztül.
Ettől bekattantam. Én a gyerekeknek sokszor csak vajas kenyeret tudok venni, és csak akkor kapnak őj cipőt, ha az előző leszakadt róluk, és a turkálóból öltözködünk, szobát építünk a gyerekeinek (persze, az enyémek is, de az övé IS) - és ő sajnáltatja magát, mert 34 ezer a lízingelési díj?!
Amikor próbált a férjem beszélni a fejével (ők gyerekkori haverok) azt felelte gúnyosan: "Jól jönne nektek az a pénz most az építkezéshez, mi?!". Nekem meg azt írja SMS-ben, hogy nem is fog a minimumnál többet fizetni, és a kocsihoz meg semmi közöm.

Szóval fel akarom emeltetni a minimum tartásdíjat. Mire hivatkozhatok, és mit nem érdemes belekeverni? Hogyan fogják megállapítani, hogy annyival megemelhetik-e vagy sem. Mennyit kérhetek? (Nagylányom alapítványi suliba jár, évi 170 ezer+kaja, mert hivatalosan vak)
Nem akarok annyit kérni, hogy ne lehessen kifizetni.

És még egy fontos körülmény: a legnagyobb fiunk márciusban lesz 18, és most nála van elhelyezve pár éve. Nem törődik vele, én és a nagymamák ruházzuk, etetjük, de ettől még hivatkozni fog rá a tartásdíj megállapításánál. (Õ nem akar hozzán költözni, azután se, hogy lesz hova, mert az apja melletti szabadságot mi nem tudjuk biztosítani.)
Szóval mindezeket figyelembe véve mennyi az, amit érdemes kérni? És mire figyeljek a kereset megírásakor. (Talán nem kell mondanom, egyet ne javasoljatok: nem futja ügyvédre...)

A szabályt ezek szerint tudod. Azt kérheted még, hogy vegye figyelembe a bíróság, hogy autót lizingel, tehát arra futja, azonban évek óta a minimum összeget fizeti tartásdijként, az életkörülményei viszont sokkal magasabb életszinvonalat mutatnak, mint amennyi jövedelmet ő bevall. Nagyjából ennyi. A nagyfiu még tanul? Mert ha nem, akkor ő már nem vehető figyelembe. Azonban a lányod alapitványi iskolája igen, mert itt nincs választásod, nem szórakozásból irattad ide, hanem mert muszáj. Tehát kérheted, hogy az ő esetében magasabb összegü tartásdijat állapitson meg a biróság.

A nagyfiunk még tanul, legalábbis most elkezdte a gimi 2.-at. Az előző sulijában megbukott, és eltanácsolták, most másik helyen kezd. Eredetileg estire akart menni, de felvilágosítottam, hogy akkor - ahogyan mostanában fenyegetőzik vele gyakran - kirakhatja az apja, és elzavarhatja dolgozni, mert már nem lesz köteles őt eltartani. Ezért inkább mégis a nappali mellett döntött. (Évvesztes, és egy évvel később kezdte az általánost, úgyhogy csak 1-szer bukott meg, hiába lesz mindjárt 18.)

Mi van akkor, ha - mert ennek jókora esélye van - a testvére nevén fut a lízingelés. Õ is elismerte, hogy ő fizeti, és az ő kocsija, ő használja, de lehet, hogy papíron (pont a tartásdíj elkerülése miatt) nem az övé. Elhiszi neki a bíróság? Elhiszik valakinek, hogy havi 34 ezret fizet egy kocsiért, amit ingyen átenged használatra a testvérének?
Azért is aggódom emiatt, mert, mivel állandó munkahelye nincs, saját nevére egyáltalán hogyan lízingelhetett volna?!
Mi van akkor, ha - mint pl. a gázdíj tartozása miatti perben - a 70 éves anyja azt nyilatkozza, hogy a fiát és az unokáját ő tartja el?
Ettől ő még életerős felnőtt férfi - dolgozhatna is, nem?!
Szóval ilyenkor is megállapítja a bíróság a gyerekek szükségletei szerinti tartásdíjat?

Én most 10 ezret gondoltam gyerekenként, illetve - a javaslatodat figyelembe véve - a vak nagylánynak 15-öt.

Azzal sajnos akkor nem tudsz mit csinálni, sőt, az is lehet, hogy a cége nevén fut, ha van neki cége. Itt nem azon mulik, hogy elhiszi-e a biróság, hanem azon, hogy mit tud bizonyitani, és Ti mit tudtok bizonyitani. Ilyenkor a biróság a bizonyitékok alapján fog dönteni, tehát fogalmam nincs, hogy mit, mert nem tudom mit tudtok bizonyitani, és mit tud ő.

Hogyan értelmezzem ezt a bekezdést:
"A korábban megállapított tartásdíj mértékének megváltoztatását nem lehet kérni azon az alapon, hogy a jogszabály a tartásdíj alapját vagy mértékét a korábbitól eltérően határozta meg, vagy hogy a tartásdíj összegének megállapítása óta a gazdasági körülményekben negatív irányú változások következtek be. "

Mert értelmezhető úgy is, hogy akkoriban a gazdasági körülmények alapján korrekt volt a 4500/gyerek, és most pedig a gazdasági körülmények változtak: többe kerül a tej, kenyér, ruha....
Hiszen jelentős változás nem következett be nálunk: a lányom már akkor is vak volt, vagy majdnem az, és akkor is ennyi gyereket kellett eltartanunk, az iskola akkor is alapítványi volt, stb.

• akkor ezalapján elutasítható a kérelmem?!?

És még egy kérdés a témában:

Amikor végrehajtást kértem, a volt férjem megszeppent annyira, hogy elfogadta az ajánlatomat, hogy az eddigi tartozását 2 év alatt részletekben letörleszti, miközben fizeti az aktuális tartásdíjat is.
Miután néhányszor rendesen fizetett, írtam egy papírt a bíróságra, azzal, hogy elkezdett fizetni, egyességet kötöttünk, ezért kérem, hogy szüntessék meg a végrehajtást.
Ezután jött egy számomra nem túl értelmezhető levél, arról, hogy, mivel nem lett befejezve a végrehajtás, a végrehajtó díja kifizetetlen maradt.
Ezt most majd rajtam akarják behajtani? Mert akkor inkább hajtsák végre a volt férjemen a teljes tartozást. Én csak jót akartam neki, ha már végre elkezdett fizetni, akkor ne járjon a nyakára a végrehajtó. Most én járok pórul? Vagy ki fizeti a végrehajtót?

Kedves nyuszt!

a végrehajtási lap kibocsátása a gyermektartásdíj behajtása iránt tárgyi költségmentes, azaz neked nem kellmegelőlegezni a költségeket, de ha megindul a a végrehajtási eljárás, akkor azt már visszavonni nem lehet, és az adós viszont köteles megfizetni a végrehajtás költségeit.

Az első kérdésedre: ne arra hivatkozz, hogy felmentek az árak, hanem arra, hogy egyrészt a gyermek szükségleteit már nem fedezi a havi 4500 forint, másrészt a gyerek apjának a jövedelmében láthatóan jelentős változás állt be, aminek következtében a gyermek szükségleteinek megfelelő összegü tartásdij fizetésére vált képessé.

Kedves ilidikó31!

Lehet, hogy a jog nálunk vidéken máshogy működik? Vagy hogy a fenébe lehet, hogy mégis leállították a végrehajtást, és nekem küldtek levelet, hogy a végrehajtó díja kifizetetlen. Netán ezt vegyem úgy, hogy csak jelezték, hogy a végrehajtás sikertelen volt? Ez ugyanis - emlékezetem szerint - így nem szerepelt az irományban.

derill: megpróbálom akkor így. Csak az a ciki, hogy minden megmozdulásomat a láthatási hétvégékhez kell igazítsam. Ha ugyanis közvetlenül apás hétvége után csinálok valami neki nem kedveset, akkor van esély rá, hogy 1,5-2 hét alatt kipöfögi magát másoknak, és nem a gyerekeknek szid egész hétvégén, ahogy akkor tette párszor, amikor elvétettem az időzítést ...

Ezen iszonyat könnyen változtathatnál. Mondd meg neki, hogy akkor viszi el a gyereket, amikor kedve van hozzá, és ne kösd az ítélethez. Ugyis véges az az időtartam, amikor ráér, tehát ez egy idő után beáll egy normál helyzetre, és valószinü, hogy akkor "püfögni" sem fog. Õ csak a gyereket akarja látni, és teljesen jogos, ha nem tetszik neki, ha "eltéveszted". Te sem örülnél neki, ha ő nevelné a gyereket, te összekészülődsz, felkészíted a rokonságodat, barátaidat, hogy most hozod a gyereket, programot csinálsz, és nem kapod meg a gyereket, mert ő "eltévesztette".

Teljesen felesleges merev szabályokhoz kötnöd magadat, az apát és a gyereket, aztán siránkozni, hogy milyen nehéz betartani. Tudi nem volna semmi gond, ha nem kellene mindenkinek mindig igazodni, hanem odaszólhatna telefonon, hogy mondjuk most jönne a gyerekért, és megkapná. Felesleges ez a cirkusz éveken keresztül, ami mindenki idegeit felőrli (a gyerekével együtt), ahelyett, hogy normálisan megbeszélnétek.

Kétlem, hogy ez bárkinek is jó igy. Ez mindig a szükséges legrosszabb, kulturált szülőknél ilyen nem fordul elő.

Derill!

Valamit nagyon-nagyon félreérthettél, emiatt számomra teljesen értelmezhetetlen választ írtál.

Nálunk a láthatási hétvégék teljes rendben folynak, mégpedig mindig kiszámíthatóan minden páros hétvégén. Kivétel van, ha azt előre egyeztettük. Nálunk fontos a kiszámíthatóság, ugyanis külön a gyerekek kérték, hogy mindenki egyszerre menjen "külsős" hétvégére, hogy így legalább minden második hétvégén együtt játszhassanak a mostohatestvérek. Ugyanis mostani férjem lányát is mi neveljük. Így aztán összehangoltuk a láthatásokat, és minden teljesen OK.

A problémám az, hogy, ha el akarom kerülni, hogy bármi, amit mondjuk például tartásdíj ügyben teszek azt eredményezze, hogy egy teljes hétvégén át azt hallgassák a gyerekeim, hogy "Anyátok egy anyagias szemét! Amíg együtt éltünk is mindig kihasznált! És most is az én pénzemre fáj a foga a rohadéknak! ..." - akkor egyetlen lehetőség, ha pl. a láthatás UTÁNI hét elején kérdezek rá a tartásdíjra, vagy akkor figyelmeztetem, hogy már nem tudok tovább várni.

Tudom, hogy ELVILEG nem szidhatna engem nekik. De ugyan mit tudsz tenni ezellen?!

Én mindig tiszteletben tartottam, hogy a kettőnk közötti probléma csak ránk, felnőttekre tartozik, a gyerekeink például évekig azt se tudták, hogy mi az a tartásdíj, amíg osztálytársaktól nem hallottak róla. Õ azonban erre nem képes, mivel még mindig (6 éve már) dühös rám, amiért elváltam tőle.

Így már érthető, amit írtam?

Hát nem tudom. Akkor ezt mire irtad? „derill: megpróbálom akkor így. Csak az a ciki, hogy minden megmozdulásomat a láthatási hétvégékhez kell igazítsam. Ha ugyanis közvetlenül apás hétvége után csinálok valami neki nem kedveset, akkor van esély rá, hogy 1,5-2 hét alatt kipöfögi magát másoknak, és nem a gyerekeknek szid egész hétvégén, ahogy akkor tette párszor, amikor elvétettem az időzítést ... ”
Erre irtam a választ, hogy ez könnyen kivédhető, hogy minden megmozdulásodat a láthatáshoz kelljen igazitanod, meg hogy elvétetted az időzitést.

Amennyiben a gyerek előtt olyan kijelentéseket tesz, amiket irtál, szerintem jelezd előbb neki, hogy fejezze be, ha erre nem hajlandó, akkor jelezni fogod a jegyzői gyámhatóságnak, és ha tényleg nem hagyja abba, akkor jelezd. Ez esetben védelembe vétel keretében az apukát kötelezhetik arra, hogy pszichológushoz járjon, és a pszichológus felvilágositja, hogy miért nem kellene ilyeneket a gyerek előtt mondani. Ha pedig ez sem elég, akkor a kapcsolattartási joga korlátozható, erre is fel fogják hivni a figyelmét.

Nos, az "időzítés elvétése" arra vonatkozott, hogy volt alkalom, amikor mondjuk azon a szerdán v. csütörtökön mertem firtatni mondjuk a tartásdíjat, ami után a hétvégét nála töltötték, és az történt, amit leírtam.

Már figyelmeztették a gyámhatóságon, amikor egyezkedni voltunk a kapcsolattartás miatt, hogy ezt nem teheti. Én is jeleztem neki. Tudod mit felelt? Hogy ő nem hangolja őket ellenem, "csak az igazságot mondja el nekik".
Mivel nem vagyok meggyőződve róla, hogy jobb lenne nekik (a gyerekeknek),ha kenyértörésre vinném a dolgot, egyelőre az ismertetett módszert alkalmazom: kivárom, amíg visszahozza őket, aztán felvetem az aktuális problémát, ha éppen van ilyen, és így (remélem, és általában így is van) a következő 2 hét elég neki a lehiggadásra.

Tetszik:) Jó taktika. És bocsánat az elértésért.

Bevallom, beletelt némi időbe, mire rájöttem a helyes taktikára. Nehéz úgy navigálni, hogy a gyerekek kerüljenek ki belőle nyertesen, és sok rágódás előz meg minden lépést - de nekem ők a legfontosabbak.
Sokan lehülyéznek emiatt - köztük a saját szüleim - mert a legtöbb embert a jogos igazságérzet és a sértettség más lépésekre sarkallná.
Én sem vagyok egy szent, bennem is először hasonló gondolatok szoktak felébredni - csak én tudom kezelni ezeket. Megtalálom a módját, hogy én is kidühönghessem magam (vannak olyan barátaim, akikkel ezt, ha szükséges megtehetem), azután már a józan eszemre hallgatva lépjek.

Ez az amikor az van amit én akarok, csak a pasi azt hiszi ő akarta:)