Új "örökös" bukkant fel

Üdv.
3 hónapja hunyt el a keresztapám, akinek vagyonát édesapám és nővére örökölte. Azonban 1 hónapja a keresztapám élettársa (akivel kb 2 éve volt 1ütt) bejelentést tett, hogy a fia (31 éves) valódi apja a keresztapám volt, és ezért őt illetné meg az örökség. Eléggé különös, hogy most jutott eszébe, hogy a fia valójában az unokatestvérem, mikor már a fia örökölt egyszer az "akkori" apjától egy házat. A kérdésem, hogy ő fogja-e megörökölni keresztapám házát, mikor már örökölt egyszer egy másik apától, bejelentheti-e 31 évesen, hogy az ő apja valójában a keresztapám, aki már meghalt?

Egyelőre örökölni yilvánvalóan nem fog, hiszen apasági vélelem nem áll fenn, nem kell őt az örökhagyó gyermekének tekinteni (hacsak nem volt teljes hatályú elismerő nyilatkozat). Így tehát előbb apaság megállapítása iránt pert kell indítania. Ebben a perben bizonyítaniuk kell a tényleges apaságot. A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja az örökhagyót, ha az anyával a fogamzási idôben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethetô, hogy a gyermek ebbôl az érintkezésbôl származik. Ezek után tudnak bekapcsolódni a hagyatéki eljárásba, vagy - ha az már lezárult - indíthatnak pert.

Ilyenkor nincs egy DNS vizsgálat?

Ha erre lehetőség van.

Köszönöm a válaszokat.
Hallottam valami olyasmit, hogy csak 18 éves koráig lehet az embernek apasági pert indítania, ti nem hallottatok ilyesmiről?

Rosszul hallottad. Az 1947. június 1. napja elôtt nagykorúvá vált személyek esetén apaság bírói megállapításának nincs helye , más korlát viszont nincs.

Ha netán meg is állapitják az apaságot, akkor sem örökli a házat, csak a köteles részt. Egyébiránt a Csjt. 43. §. (5) bekezdése szerint: Az apaság vélelmét a gyermek a nagykorúsága elérése után egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesüléstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.

Tehát ha attól számitva, hogy az anya bejelentette, hogy a gyermeke apja a volt keresztapád, a fiu dönti el, hogy indit pert, vagy sem. Ez esetben mérlegelnie kell, hogy melyik örökség a nagyobb, innen a köteles rész, vagy az előző apától származó, ugyanis nem elegendő az apaság megállapitása iránt pert inditani, először az előző apa apaságának megdöntése iránt kell pert inditani. Ha megdöntik az apaságot, akkor viszont nem örököl utána, hacsak nem végrendeleti örökség volt, viszont akkor még mindig nem biztos, hogy megállapitják a keresztapád apaságát, tehát át fogja ő ezt gondolni rendesen.

Nyugodj meg, szerintem blöff volt, ha nem, akkor ezeket emlitsd meg nekik, át fogják gondolni, hogy a bizonytalan kötelesrészért érdemes-e veszni hagyni az előző biztos örökséget.

miért csak kötelesrész?
Végrendelkezett a feltételezett apa (a keresztapa)?

Eddig nekem is úgy tűnt, hogy nem volt végrendelet, akkor meg nemcsak a kötelesrészről van itt szó.

Nem rendelkezett

Akkor nemcsak kötelesrészről, hanem a teljes örökségről szólni fog ez a vita.

Az alábbiakhoz még annyit, hogy egy esetleges apasági perbe beavatkozóként sem csatlakozhat az, aki azért ellenérdekelt, mert ennek eldöntésétől függ, hogy örökös-e (kivéve persze, ha egyben ő az anyuka is).