elúszott örökrész?

A és B testvérek. Amikor apuci meghalt, akkor A pert indított, mert anyuci, meg B nem nagyon akarták hagyni, hogy A nevére kerüljön a közös ingatlan megfelelő (1/4) része. Legyen mondjuk az ingatlan 40 (millió), és tegyük föl, hogy a per befejeződik és megítélik az örökrészt. Elárverezik az ingatlant, és kapnak érte 30-at. Ebből A kap 10-et, a bíróság-perköltség meg egyebek még 10, anyucinak tehát marad 10 (B örökrésze ügyében nem történik semmilyen lépés), amiből vesz magának egy lakást akárhol.
Nomármost, amikor anyuci meghal, akkor mi lesz az örökség menete: 5-5 milla A-nak és B-nek, vagy B elviszi az egészet, vagy A kérhet köteles részt?

Amennyiben az özvegy nem megy újra férjhez, illetőleg "innen-onnan" nem lesz egy harmadik/negyedik gyereke (bocs!), akkor "A" és "B" mint kizárólagos leszármazói fele-fele arányban örökölnek.

Ha esetlegesen új férj van ill. lesz..., de gyermek nem születik, akkor az annyuci ingatlanát ismét csak "A" és "B" örökli meg - az új férj élethossziglan tartó haszonélvezetével... (A törvény úgy rendelkezik, hogy a haszonélvezet erősebb a tulajdonjognál.)

Amennyiben anyuci élete során esetlegesen végrendelkezik - akárkit is megnevezhet kizárólagos örökösének -, és ha a végrendelet eredménnyel nem támadható meg (?), akkor innentől "A" és "B" nem örököl semmit.

Anyuci életében az ingatlan akár el is adhatja, a volt vagyoni érték további útja esetleg nehezen lesz követhető...

A és B jelenleg 1/4-ed, 1/4-ed arányban tulajdonosok, tulajdonrészük Anyuci haszonélvezetével terhelt.

Osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről van akkor szó?

A bíróság felértékeli az ingatlant, és a haszonélvezeti jogot. Az ingatlan értékéből levonják a Haszonélvezeti jog megváltásának összegét, a maradékot, pedig tulajdonrész arányában felosztják.

B és Anyuci miért nem "engedte", hogy A tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön?

Akkor most A kérte a tulajdonjogának bejegyzését és az osztatlan közös tulajdon megszüntetését?

Tehát anyucinak van 1/2 tulajdonrésze és 1/2 részre haszonélvezete.

"A"-nak joga van az őt megillető tulajdonrészhez hozzájutni - természetben vagy vagyoni értékben -, ezt ha egymásközt a családtagok a vitát nem tudják lerendezni, akkor sajnos "A"-nak bírósághoz kell fordulnia a megosztás végett.

Miért csak "B"-nek van a tulajdonrésze bejegyezve és "A"-nak miért nincs??

Véleményem szerint, amikor az apa halála után a hagyaték átadásra került sor, a közjegyzőnek kötelessége lett volna az adott tulajdoni-hányad változás végett a földhivatalnál eljárni. Vagy legalább is a hagyatéki végzés 'A"-t fel kell hogy jogosítsa arra, hogy a saját 1/4 tulajdoni hányadát bejegyeztethesse.

Ha nem tudnak megegyezni stb., "A"-nak nem kevés perköltsége lesz majd a 10 MFt-ja iránt.

Ha "A" a pert megnyeri, a költségeit alperes köteles lesz megfizetni, és az ügyvédi költségét is.

Anyuci 60 (de talán már inkább 70) és a halál közt, nem lesz innen-onnan ez-meg-az.
Jelenleg A perel, hogy a nevére legyen írva az 1/4 rész, de B nem a felperes (A) oldalán áll, hanem az anyucit "védi" a gonosz A ellen, aki el akarja venni anyucitól, ami az övé. A per végeztével kimondják, hogy valóban A-nak jár az 1/4 rész, de ugyanakkor nem fogják kimondani, hogy B-nek is, mert erről nem szól a per. Egyenlőre, papíron, az anyucié az egész, apucinak "csak" mint házastársnak lett tulajdonjoga, de az a tulajdoni lapon nem látszik (közösen épített családi ház olyan telken, ami csak az anyucié). Mellékesen B-nek az egész kell, anyuci meg szereti a fiacskáját, valamint A szintén meghalt, és valójában az ő gyerekei perlik az örökrészüket. Az apa halálakor letagadták a hagyatékot, nem volt mit örökölni.
Mivel a perköltségeket anyuci nem tudja fizetni elárverezik az ingatlant, amiből alig marad neki. Kérdés, hogy ebből a maradékból B kérheti-e a saját részét, avagy rá lehet-e venni a bíróságot, hogy egyből azt is tegye rendbe? Mi lesz, ha anyuci meghal, hogyan "kell" osztozkodni? B ekkor A-n fogja "behajtani" a részét, ami esetleg nagyobb is lehet, mint az akkori teljes vagyon. Megegyezés nem valószínű.

Kössetek egyezséget...

Telek 20%, anyuci ági vagyona.

Ház 80%, közösen épített.

Ennek a fele 40%, ami "apucié", ennek a felét, azaz 20%-os tulajdoni hányad bejegyzését engedélyezzétek, haszonélvezettel történő megterheléssel a pereskedő A-éknak.

A telek és a ház aránya, csak példa!
Ezért vannak a százalékok is.
Az eljárás menete a fontos.

Ha időközben -ne adj Isten- Anyuci is jobblétre szenderül, akkor automatikusan 50%, A-ék tulajdona, tehermentesen.

Innentől B érdeke, hogy magához váltsa A-ék 20%-os részét.

Ha a telek értéke nagyobb, mint 20%, akkor A-ék tulajdonrész kevesebb.

Gondok,
azt írtad, hogy mivel anyuci a perköltséget nem tudja fizetni, árverezés lesz, azaz a 40 Mft 25%-a eleve odavész...

"Ez" igazán szép az anyucitól: ha az enyém nem lehet a tiétek se igazán...

Végül a family majd még addig veszekszik egymással - konokságból, butaságból -, amíg akár az egész örökség oda nem vész illetékre, adóra, perköltségekre, ügyvédre.

Anyuci és "B" tesó bűszke lehet magára...

Ne bántsd őket, lehet hogy gőzük nincs az egészről...

Azért kérnek itt tanácsot.

Most legalább tudják, mit kell tenniük a korrekt rendezés érdekében!

Igazatok van, de mivel anyuci hisz a '66-os tulajdoni lapban, ezért köti az ebet a karóhoz. Én tudom, hogy nem normális, de attól még nem adja ki az örökrészt. Rá lesz kényszerítve, bírósági végzés által. Ez van. 3 éve megy a per, és most tudatosodik benne lassan, hogy oda az egyetlen vagyona. De hát ettől csak A lesz még gonoszabb - a szemében -, és még kevésbé "enged". A kérdés meg továbbra is: kié a "maradék"? Elvileg B-nek is jár a negyedrész, de mint mondtam most nem kapja meg, mert nem kéri. Hogyan kell elosztani azt a bizonyos maradékot, amikor eljön az ideje? Lesz-e joga B-nek kérni akkor az 1/4-részt (ha most nem tette), és mennyi lesz az?

Ja és tanács ügyben: Anyucinak és B-nek 3 éve ügyvédjük is van, aki nem bírta elérni náluk a peren kívüli egyezséget. Nem ők jöttek ide tanácsot kérni.

„Ha időközben -ne adj Isten- Anyuci is jobblétre szenderül, akkor automatikusan 50%, A-ék tulajdona, tehermentesen.”

Ha "A vagytok", és nem kell a pénz azonnal, akkor csak a tulajdonjogotok kérjétek bejegyezni.

Nem vész "oda az egyetlen vagyona", hisz neki nem lesz kevesebb semmivel. A tulajdonjoga ugyanannyi, a haszonélvezeti joga ugyanannyi. Csak be lesz jegyezve a földhivatalnál.

Viszont a házat megterhelik némi költséggel, amivel A-nak és B-nek lesz kevesebb.

Bravó anyuci! Mindent a gyerekekért...

Apropó, nem lehet anyucit gondnokság alá vetetni?

Hogy kell és lehet valakit gondnokság alá vetetni?

Ja és elárverezik a házat, mert vagy 10 millát ki kell majd fizetnie. Hacsak az ügyvédeknek meg a többieknek nem jó egy kis tulajdoni hányad. Igen furcsállanám, ha A-nak kára lenne abból, hogy anyuci nem tudja kifizetni a perköltséget és megterhelik a házat!

Gondok!

Gondnokság alá helyezés dolgában olvasgass vissza ezen topcon, van történet-, tanács- javaslat elég.

Aztán meg Derill írásait keressed, ő több széles gyámügyi szakmai tapasztalattal rendelkezik.

És csupán annyit, hogy mire sikerül valakit gondkonság alá helyeztetni - az egy másik hosszas jogi hercehurca.

Ami pedig egy öröklést illeti, szerencsétlen esetben anyagi terheket is lehet örökölni...

Csak az anyuci tulajdonrészét terhelik meg ugyan, de anyuci a tulajdonrészét itt hagyja, amikor "elszenderül"... Persze terhelten, ínnen a "kár", amire utaltam. Elvileg.

No mégegyszer - ha valaki tud még valami okosat hozzáfűzni (a 6. megszólalás vége):
„Mivel a perköltségeket anyuci nem tudja fizetni elárverezik az ingatlant, amiből alig marad neki. Kérdés, hogy ebből a maradékból B kérheti-e a saját részét, avagy rá lehet-e venni a bíróságot, hogy egyből azt is tegye rendbe? Mi lesz, ha anyuci meghal, hogyan "kell" osztozkodni? B ekkor A-n fogja "behajtani" a részét, ami esetleg nagyobb is lehet, mint az akkori teljes vagyon.”