Elhunyt akarata, végrendelet hiányában

2003 karácsony estéjén mindenkitől elzárva orvosi segítség nélkül meghalt a lányom. A férje csak a halál beállta után kb. 15-20 perccel hívta a mentőt. A hatóság nem találta bűnösnek. Gyermekük nem volt végrendelet nem maradt (nem került elő). A törvény szerint az örökös a házastárs...A hagyaték : egy plusz két félszobás lakás berendezve és egy kétállásos garázs, valamint a lányunknak általunk vásárolt hobbitelek.
A lakásban maradt a családunk tulajdonát képező több tárgy, amit a vejünk nem adott nekünk vissza.
Velünk minden kapcsolatot meg szakított, ezért én levélben kértem a városi jegyzőt, hogy szeretnénk jelen lenni a hagyatéki eljáráson. A jegyző úr nem válaszol, még egy levelet írtam arra sem válaszol, majd a közjegyzőhöz mégiscsak meghívtak, ott azonban már minden el volt intézve nekünk semmi beleszólásunk nem lehetett. A lakásban levő ingóságot egyáltalán nem vették leltárba.
A lányom egy kétszemélyes kriptába nyugszik, ami félig kész. A földfeletti betonkeret kölcsönkapott betonlapokkal van lefedve, hogy ne ázzon be fóliával van letakarva, de a férj azzal sem törődik, hogy időnként a fóliát kicserélje. Többször kértük levélben (telefonját kikapcsolta) hogy beszéljük meg a sir befejezését de ő nem válaszol sehogy nem tudunk vele kapcsolatot teremteni. Közben most tudtam meg, hogy már egy éve eladta a garázst lett volna tehát miből megcsináltatni a sírt. Lehet hogy neki csak jogai vannak az örökségre kötelessége nincs?
Szeretném még tudni, hogy nekünk, mint idős szülőknek, lehet-e igényünk a lányunk hagyatékára, továbbá a testvérek kérhetik-e az örököstől, hogy arányosan járuljon hozzá a szülő tartáshoz, ill. gondozáshoz. Egyetlen vágyam, hogy bármi áron érvényesíthessem lányom akaratát mi szerint, Õ abban a tudatban volt, hogy utána a testvérei örökölnek, ezt ő többször is kijelentette, amit én több személlyel tudok bizonyítani. A férje, amíg a lányom beteg volt, (5 nap) senkit nem engedett a lakásba a telefont sem vette fel mi a betegségéről sem tudtunk, főleg nem tudtunk vele kapcsolatot teremteni minket is csak akkor hívott amikor már meghalt. 49 éves volt. 73 éves vagyok, a férjem 80.
A lányunk halálával a mi életkörülményeink jelentősen megváltoztak.
Kérdésem:

1. Meg kellett volna-e hívni minket a hagyatéki eljárásra?
2. Figyelembe lehet-e venni szóbeli akaratát, amit szóban megfogalmazott?
3. Az örökös köteles-e a félig kész sírt, rendbe tenni?
4. A lányunk helyett az örökös tartozik-e arányosan a szülőkről gondoskodni?

1. Igen, ági örökösként. Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenôjérôl öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
Ági öröklésnek van helye testvértôl vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenôjétôl örökölte vagy ingyenesen kapta.
A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt.
A szülô örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenôjérôl hárultak az örökhagyóra. A kiesô szülô helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek.
Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülô, sem szülôi leszármazó nincs, a nagyszülô, ha nagyszülô sincs, az örökhagyó távolabbi felmenôje örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenôjérôl hárult az örökhagyóra.
Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki

1. arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg;
2. az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra;
3. a szokásos mértékû ajándékra.

Tizenöt évi házasság után a túlélô házastárssal szemben a szokásos mértékû berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt támasztani.
Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni.
2. Nem, mert ez nem érvényes végrendelet. Szóbeli végrendelet érvényességének szigorú szabályai vannak. Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegetô rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkezô két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval elôadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ô végrendelete. Az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az ô és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke.
3. Köteles a sírt olyan állapotba hozni, ami megfelel a temetkezés helyi rendjének.
4. Nem tartozik. Ugyanakkor érdemes lehet szülői nyugdíj lehetőségéről érdeklődni az illetékes nyugdíjfolyósító igazgatóságnál, mert legalább a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő biztosan megvan.