pénz öröklése

Az eljárás végéig bármikor be lehet jelenteni. Ha ez az eljárás végéig nem sikerült, és szükség van a közjegyző általi átadásra, póthagyatéki eljárás kérhető.
A csökkentést hogy érted? Az illeték alapja szempontjából?

Arra gondolok, hogy a bankszámla életben maradt tulajdonosa nem szeretné az örökhagyóra eső pénzösszeget teljes egészében az örökösöknek átengedni, mivel ő egyedül vállalta pl. a temetési költségeket, de utólag szeretné, ha annak összegével csökkentenének az örökösök részére kifizetendő összeget, ezzel kvázi közös költségviselésre késztetni őket.

A számlával igazolt temetési költségek hagyatéki tartozások, az örökösök felelnek értük az örökrészükkel.

Köszönöm a válaszokat!

Sziasztok!

Nagynéném december elején elhúnyt. Kb. 2 hónapja a számlavezető bankjánál haláleseti rendelkezést tett, amelyben édesanyámat jelölte meg (100%-ban!)mint azt a személyt, aki jogosult rendelkezni a bankszámla felett. Édesanyám a számlát megszüntette, a kifizetendőket ( pl. az utolsó havi nyugdíjat visszautalta) kifizette, az elhúnyt számláján lévő összeget saját számlájára átutalta. Nem egyenesági rokonok ( sógornők voltak)és ez az összeg- ha jól tudom- amúgy sem képezi a hagyaték részét! Kérdésem: SZJA fizetési kötelezettsége van-e édesanyámnak ( vagy ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége?) Előre is köszönöm a válaszokat.

Nincs.

(De a köteles rész alapjába beleszámít az összeg, és végső soron a hagyatéki hitelezők kielégítésébe is bevonható.)

"De a köteles rész alapjába beleszámít az összeg, és végső soron a hagyatéki hitelezők kielégítésébe is bevonható." Hogyan..hisz NEM RÉSZE az örökségnek-a jogszabály szerint!

Valószínűleg arra gondolt kollégám,ha a kedvezményezett köteles részre jogosult, akkor ez, mint ingyenes juttatás beszámítható. Egyébként egyéb jövedelemként adózik.

Bár én nem vagyok ügyvéd, csak az egyetnem értés okán leírnám, hogy tudomásom szerint a hagyatékba bár valóban nem tartozik bele, így nem öröklési jog, hanem kötelmi jog alapján jut hozzá a szerzője, így adókötelezettség nem terheli, de ajándékozási illeték igen (ebben az esetben, mivel nem egyenesági rokonok).

Kötelmi jog alá tartozik, de a kötelem nem az örökhagyó és a kedvezményezett, hanem a bankés a kedvezményezett között áll fenn. Ajándékozásról nem beszélhetünk. Ez álláspontom szerint a kedvezményezett önálló tevékenységből származó bevétel. Egyszerű a dolog. Kérni kell a NAV-tól adóhatósági adómegállapítást.

Értem, tudom, hogy fura dolog a jog, de ha én rendelkezek arról, hogy a pénzemet valaki megkapja a hagyatéki renden kívül, általában úgy, hogy erre ellenszolgáltatás sincs, akkor ez ezerszer inkább ajándékozás(-féleség), mint "tevékenység".

Ez a halál esetére rendelkezés jogilag egy olyan "csekk", amit a jogosult előre állít ki és csak a halála után váltható be.A bank ezt a rendelkezést hajtja végre a kifizetéskor.

„ mivel nem egyenesági rokonok).”
Elnézést, ez elkerülte a figyelmemet; úgy értettem a néhainak a kedvezményezett a lánya.

„Hogyan..hisz NEM RÉSZE az örökségnek-a”
És?

Az üggyel kapcsolatban felhívtam a NAV Ügyfélszolgálatát.. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy:

1. "Ők még nem találkoztak ilyen esettel.."(???!!)
2. Azt javasolták kérjek hivatalos állásfoglalást a NAV-tól ÍRÁSBAN:)

Nos.. ezt megtettem.. a fejleményekről tájékoztatlak majd benneteket:)

Az mindenesetre MINIMUM "érdekes", hogy a NAV tájékoztatási szolgálata (telefonos ügyintéző) nem tud az állampolgárnak megfelelő tájékoztatást adni..arra hivatkozva, hogy "ilyen ügyük még nem volt" (amit amúgy kétlek..)

Egy jogállamban a jogszabályok egyértelműek , a jogalkalmazó hatóságok pedig egyértelmű tájékpztatást kötelesek adni a törvénytisztelő állampolgárnak! Mondom egy jogállamban..!

Annyit tisztáztunk, hogy ez nem tartozik az öröklési illeték hatálya alá - hiszen NEM része a hagyatéknak!.. Ajándékozás (halálesetre szóló) meg azért nem lehet, mert nincs ajándékozási szerződés.. SZJA kötelezettség meg milyen alapon lehet? ( Milyen jövedelem..??)

"De a köteles rész alapjába beleszámít az összeg, és végső soron a hagyatéki hitelezők kielégítésébe is bevonható." Igen..ez így LENNE..ha a kedvezményezett is az örökösök ( akár végrendeleti..akár törvényes) körébe tartozna! De nem tartozik oda! A bankszámla tulajdonosa ( az elhunyt) még életében rendelkezett arról, hogy halála esetén ki rendelkezhet az összeggel! ( Ahogy egy topictárs mondta.."kiállított egy csekket" tehát szabadon rendelkezett a vagyonáról! ( "A tulajdonával mindenki szabadon rendelkezhet!") Egy példa: ha van egy fűnyíró gépem..és azt mondom, hogy ennek a tulajdonjogát halálom esetén átruházom a szomszédomra..ehhez senkinek semmi köze..ez az én döntésem! ( A tulajdonommal szabadon rendelkezem! Főleg, amíg élek!)

Azért nem tudja a NAV, hogy mi a teendő, mert nem szokták ezt a bevételt bevallani. Felveszik kp-ben és kész. Nagyon lebukni sem lehet vele.Hogy önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelem az fix.

Comenius, higgy, amit akarsz - de nem kellene a tévedéseidet fórumon terjeszteni.

T! Kovácy Béla Sándor!

Nem hiszem, hogy bármit is terjesztettem volna a fórumon!

TÉNYEKET írtam!

Te viszont - jogász létedre- nem tudtál egyértelmű, egzakt választ adni!.( Lehet, hogy olyan doktorid van, mint dr smicipalinak?)
Egyéb kérdésed van Béla?

Dr. Attika!

"Azért nem tudja a NAV, hogy mi a teendő, mert nem szokták ezt a bevételt bevallani. Felveszik kp-ben és kész. Nagyon lebukni sem lehet vele.Hogy önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelem az fix."

:))

Fején találtad a szöget:)

Mondjuk..az, hogy "nem szokták"..nem jogi kategória!:) A szabály az szabály!:))

"A szabály az szabály!:))"
A múlt rendszerben hazamegy a tanácselnök és nagyon el van szomorodva. Kérdezi az anyósa: Mi baj van fiam?
Anyuka! Hoztak egy törvényt, hogy havonta egyszer minden tanácselnöknek az anyósával kell hálnia.
Erre az anyós!
Szabály az szabály, törvény az törvény.

„TÉNYEKET írtam!”
Szerintem meg a véleményedet. Ami téves.

A bankszámla feletti, ún. haláleseti rendelkezés ingyenes juttatás. A Ptk. 7:80. § (1) szerint „a kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke”

(Ez is csak vélemény. Viszont helyes.)

Ha esetleg valakinek a logikus, okadatolt érvelés kevés, és igényli a tekintély megerősítését is, annak ott van pl. a BH49/2009.: „Az ítélkezési gyakorlat a betevőnek az általa elhelyezett összegre vonatkozó rendelkezését ingyenes juttatásnak, tartalma szerint ajándékozásnak tekinti (BH 1978/3/120., PJD VIII. 241. sz. jogeset) és ezt irányadónak tekinti az elhalálozási rendelkezéssel kötött számlaszerződések különböző típusaira is (P. törv. I. 21.022/1991., BH 1992/3/174., P. törv. II. 20.272/1991., BH 1992/1/26. sz. jogesetek).
[...]
A folyószámlán elhelyezett pénzösszegre vonatkozó örökhagyói rendelkezés tartalmát tekintve ajándékozásnak minősül, amelyet az örökhagyó a jogszabályban biztosított módon és feltételekkel valósított meg és ebből következően az, mint ingyenes juttatás a Ptk. 666. § (1) bekezdés értelmében a kötelesrész alapjánál jöhet szóba.
”

Okosabbak lettünk. A kötelesrész kérdése számomra is egyértelmű volt. Az, hogy a Kúria ajándékozási szerződésnek tekinti az nem. Ezek szerint ajándékozási illetéket kell fizetni, illetve nem kell fizetni, ha közeli hozzátartozó.
Köszönjük KBS kolléga .