Kellemetlen kültag kiléptetése

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni a következőben.

Adott egy BT., amelynek jómagam vagyok a beltagja. Nem részletezem a történteket, csak a lényeget. A társaságnak két kültagja van, amelyből az egyik 2006. januárjában lépett be a társaságba. Hivatkozott az anyagi gondjára, és nem tudta azonnal rendezni a tagi betétjét. Én marha, hogy a könyvelés időrenben stimmeljen, jóindulatúlag Bevételi pénztárbizonylatot elkészítettem, Õ pedig alárírta. A könyvelésünk jelezte, hogy a tagi betétjét, felém kellet volna rendeznie, mivel én kiléptem a társaságból az ő beléptetésekor, visszaléptem 20%-val, és Õ is 25%-val belépett.A 2. kültagnak megmaradt a 50%-a.

A két kültag összefogott ellenem, amire én nem számítottam, a társaság időközben csődközeli állapotba került. Többször felkértem, ugyan szóban, hogy rendezze a tagi betétjét, de semmi a mai napig. Szeretném azonnal a Tagi viszonyát felmondani. Hogyan tudom ezt megtenni?

Köszönettel:
HM

1. Lehet tagkizárási pert indítani, ha a másik kültaggal összefogsz. A gazdasági társaság tagját a bíróság a gazdasági társaságnak a tag ellen indított keresete alapján kizárja a társaságból, ha a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné.
Nem indítható kizárásra irányuló kereset a részvényes ellen. A tag nem zárható ki a gazdasági társaságból, ha a gazdasági társaságnak csak két tagja van. Nem zárható ki az a tag, aki legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik.
A perindításról a gazdasági társaság legfôbb szerve háromnegyedes szótöbbséggel határoz. A határozatot írásba kell foglalni. Az érintett tag a perindítás kérdésében nem szavazhat. A keresetet a határozat meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztô határidôn belül lehet elôterjeszteni a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fôvárosi) bíróságnál.
A perindítást elhatározó társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértô voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat.
A tag kizárása iránti perben a bíróság elsô és másodfokon is soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésôbb a keresetlevélnek a bírósághoz történô érkezésétôl, választottbírósági eljárás esetében a tanács megalakulásától számított tizenötödik napra kell kitûzni.
A tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkereset elôterjesztésének nincs helye. A felperes az eredetileg elôterjesztett kereseti tényálláshoz képest más ténybeli indokra a kizárási per folyamán nem térhet át.
A kizárási perben szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye; a felperes a keresettôl a per bármely szakában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.
A bíróság az alperes tagsági jogainak gyakorlását az eljárás jogerôs befejezéséig kérelemre felfüggesztheti. A felfüggesztés a tagnak az adózott eredmény felosztása során reá esô részhez való jogát nem érinti. A felfüggesztést elrendelô végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban az ilyen végzést kérelemre maga is megváltoztathatja.
A törvény által kötelezôként felsorolt esetek kivételével a tagsági jog felfüggesztésének idôtartama alatt a gazdasági társaság a társasági szerzôdését nem módosíthatja, újabb tag kizárását nem kezdeményezheti, nem dönthet a társaság átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszûnésérôl sem.
A kizárási perben hozott határozat elleni fellebbezés elôterjesztésének határideje nyolc nap. A jogerôs ítélet ellen perújítás nem kezdeményezhetô.

2. A másik lehetőség, hogy felmondod a társasági szerződést, kifizetteted a részed, és kilépsz. A határozatlan idôre alapított társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag három hónapra írásban felmondhatja (rendes felmondás). E jog kizárása vagy korlátozása semmis.
Ha a felmondás lejárta alkalmatlan idôre esik, a többi tag a felmondási idôt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.
Bármely tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerzôdést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttmûködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.
A társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszûnésének idôpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.
A társaságtól megváló tag követelését - a társaság és a tag eltérô megállapodásának hiányában - a tagsági jogviszony megszûnésétôl számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni.

tisztelt szakértők!
kérném a segítségüket: adott egy Evás bt, 1 beltag 2 kültag. Kizárható-e az egyik kültag csak rossz viszony miatt, közgyűlés keretében, a két másik tag szavazatával?
Ez a kizárandó kültag igény tarthat-e osztalékra, peres úton, ha a szerződések alapján bizonyítható, hogy csak a másik két tag dolgozik a btben?

köszönöm

Csak rossz viszony miatt nem, hanem csak akkor, ha a jogsértő magatartásával a társaság működését veszélyezteti. Ebben az esetben a taggyűlés határozata után a társaságnak kell ellene pert indítani a kizárás iránt.
Osztalékra igényt tarthat ez a kültag is, mert az osztaléknak nincs semmi köze a személyes közreműködéshez.

köszönöm a választ, tehát, ha jól értem akkor a kizárást mindenképpen csak jogi úton lehet megoldani?
és ha jogi útra kerül a sor, akkor perelheti az osztalékát is?
Ha a társasági szerződésben nincs másképp akkor az egyharmada jár neki, jól gondolom?

„ tehát, ha jól értem akkor a kizárást mindenképpen csak jogi úton lehet megoldani?”

Igen.

„és ha jogi útra kerül a sor, akkor perelheti az osztalékát is?”

Is. Meg a cég értékének ráeső részére is igényt tarthat.

„Ha a társasági szerződésben nincs másképp akkor az egyharmada jár neki, jól gondolom?”

Igen.