Lakásszövetkezet

borsika,

A lakszövtörvény 16. § egyértelmű, a meghívót meg kell küldeni, ÉS ki is kell függeszteni, ÉS tartalmaznia kell a (4) bek. szerinti információkat. Ezért az a gyakorlatotok, hogy nem küldi ki a lakszövötök a meghívókat, törvényellenes. A gyakorlati következménye az, hogy bármely tulajdonos vagy tag kérheti a bíróságtól a közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenségének megállapítását, és meg fogja nyerni a pert.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Hogyan érdemes eljárni:

1. Ha a tag/tulajdonos a házban lakik, akkor a postaládájába lehet kézbesíteni az iratokat. A gyakorlatban az elnök bedobja az iratokat, és két tanús jegyzőkönyvet vesz fel, hogy ennek meg ennek a tagnak/tulajdonosnak a postaládájába személyesen kézbesítette az iratokat.
2. Ha nem lakik a házban, akkor postán, ajánlva kell neki megküldeni. Ez olcsóbb, mint a tértivevény, mert csak azt igazolja, hogy a levél fel lett adva, nem azt, hogy azt a címzett meg is kapta. A sima levél nem elég, mert nem lehet bizonyítani, hogy fel lett adva az adott tagnak/tulajdonosnak

A fénymásolásnak meg az ajánlott levélnek költsége van, de ez a szövetkezeti léttel jár. Azért nem olyan megfizethetetlen összeg az, még a levélben megküldés is kb. csak egy doboz cigaretta ára.

Sziasztok!
Kérdésem,hogy a beszámoló közgyűlésre a tulajdonosok meghívása elégséges-e a faliújságra és a facebookcsoportba való kiírással?
Régebben minden tulajdonos kapott a postaládájába meghívót, a napirendi pontokkal, a beszámoló főbb számaival,a kiegészítő melléklettel, az elnök valamint az FB elnök beszámolójával,a költségvetés előterjesztésével.
Sajnos nagyon sok meghívó a szemétben landolt, elolvasás nélkül a reklám újságokkal összefogva.Úgy vélem csak a napirendi pontok ismertetése kevés. Nem találtam erre vonatkozóan előírást, szokásjogot. Mivel sok lakó kidobta, takarékossági szempontból elmaradt a részletes előzetes tájékoztatás,mivel 300 pld-t kellett volna másoltatni..
Viszont úgy vélem a közgyűlésen való felolvasás nem ad lehetőséget arra,hogy felelősen szavazzanak a jelenlévők, továbbá,ha előzően tájékozódtak volna a tulajdonosok esetleg többen részt vennének a közgyűlésen,ami fontos lenne.
Köszönöm az állásfoglalást..

„Hol és hogyan tudom megnézni mi rosszat csináltak,”
A Cégközlönyben. A rendelkező rész idézted, nézd meg az indokolást is.

„ illetve ilyenkor az ügyvezető magánszemélyként sem végezhet szövetkezeti elnöki tevékenységet?”
Csak ha el is tiltotta a bíróság a magánszemélyt a vezető tisztségviseléstől (nem a céget a működéstől!). Ptk. 3: 22. § (5)-(6). Keress rá a névre itt:
https://www.e-cegjegyzek.hu/?…
Az eltiltás a kényszertörlési eljárában történik, tehát, ha az csak most indult, még valószínűleg nincs eltiltva. De kérdés, szeretnétek-e, hogy pont ő legyen az elnökötök...

"Hivatalos" nyílvántartás szerint eltiltást kapott a társasházkezelő cég aki számlázza az elnök díjjazását a házunknak.
https://oknyir.kh.gov.hu/…sashazKezelo
Az elnök az ügyvezető a cégben, amit eltiltottak, illetve már kényszertörlés alatt is van.
Hol és hogyan tudom megnézni mi rosszat csináltak, illetve ilyenkor az ügyvezető magánszemélyként sem végezhet szövetkezeti elnöki tevékenységet?
Cégközlönyben ilyeneket találtam:
"Céggel szemben hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárásban meghozta a következő V É G Z É S T : A bíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja és elrendeli a kényszertörlési eljárás megindítását."

De mi lehetett a bírósági ítélet?

Azt meglehet nézni valahol?

Köszönöm!

köszönöm a válaszokat

PajtiP,

1. A lakszövtv nem írja el konkrétan, de a bank kérhet szerintem ilyet. Hogy egyértelmű legyen.
2. Persze, úgy hívják, hogy kilépés majd az időleges után visszalépés. Olyat, hogy "felfüggesztés", a Lakszövtv. nem ismer.

PajtiP

„Nincs, ez egy huszonfős lakásszövetkezet. De ha lenne, akkor sem Tőle kérdezném”
Miért? Neki ez a dolga és egyébként is ezért fizetnék ugyebár. Az meg különösen fontos, hogy az összes tény ismerete nélkül sokszor nehéz választ adni. Aztán mikor valami nem sikerül egyik-másik kérdezőnek, akkor sírnak, hogy rossz tanácsot kaptak.
Erről meg ne is beszéljünk: „A fórumtagok nem minden esetben jogvégzett szakemberek.”
Én se vagyok az és még vagyunk itt egy páran! Csak hát sokan a hús-vér ügyvéddel történő konzultáció helyett azt gondolják, hogy a Jogi Fórum egy ingyenes jogsegély szolgálat. Pedig nem az! Ha peres ügybe keveredek, akkor én is inkább az ügyvédhez megyek.

Nincs, ez egy huszonfős lakásszövetkezet. De ha lenne, akkor sem Tőle kérdezném

PajtiP

Már megbocsáss, de nincs ügyvédje a lakásszövetkezetnek? :-O

1/ Kell-e külön határozat a megválasztott lakásszövetkezeti ügyvezető bankszámla feletti rendelkezéséhez
2/ Lehet-e átmenetileg felfüggeszteni a lakásszövetkezeti tagságot

osztap,

Ismételten köszönöm a segítséged, ill. a tanácsod.

Szaniko,

Az ügyvéd azt akarja, hogy az új lakszöv indítsa meg a vagyonrendezési eljárást a régi lakszöv ellen, azon az alapon, hogy a régi lakszöv megszűnt, és az új lakszövnek az ingatlan tulajdonjoga iránt elbirtoklás címén igénye van. Ha a vagyonrendező az eljárásban nem ismeri el az igényt, a Cégtörvény 121. § (2a)-(2b) bekezdések alapján az új lakszöv ügygondnok ellen pert indíthat az elbirtoklás megállapítása iránt. Akár sikerülhet is, mert ezt a szakaszt pont erre találták ki.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

A kockázat ott van, hogy mióta a régi szövetkezet megszűnt, az nem tulajdonos. Halott ember, megszűnt jogi személy nem nem lehet tulajdonos, mert nem jogképes. Tehát a régi lakszöv megszűnte óta van egy új tulajdonos, csak nem tudjuk, ki az. Alapesetben a megszűnt lakszöv tagjai azok. Ők mind hivatkozhatnak arra, hogy a lakszöv megszűnte óta az elbirtoklás nyugodott, Ptk. 5:48. §, és nekik egy évük van arra, hogy gyakorolják tulajdonosi jogaikat, és megszakítsák az elbirtoklást. Ehhez nyilván kell, hogy (i) a vagyonrendező ne ismerje el az igényt, (ii) Ti megindítsátok a pert, (iii) a tagok/hitelezők tudomást szerezzenek az elbirtoklási perről a Cégközlönyből, és legalább egy beavatkozzon a perbe, (iii) a bíróság elfogadja az érvelését. Kicsi az esélye? Igen, de nem nulla.

Ha a VR elismeri az igényt, vagy az elbirtoklási pert megnyeritek, akkor az új lakszövé lesznek a közös részek. Ha egyik sem, akkor az összes fél (az új lakszöv, plusz mindenki, aki jelentkezett a Cégközlönyben megjelent felhívásra) együtt kérheti, hogy ne árverésen/pályázaton értékesítsék, hanem direktben vehessétek meg. Ctv. 122. § (2). Ha ez sem megy, csak akkor van árverés. Ahol licitálhat az új szövetkezet is, tehát ha az ígér a legtöbbet, viszi. Ebben az esetben újra meg kell vennetek a közös részeket? Igen.

Ez persze független attól, hogy bíztok-e az ügyvezető elnökötökben. Az nem jogi probléma. Ha nem bíztok benne, fel lehet menteni.

Összetett problémában kérem a segítségeteket. 1995-ben kiváltunk a 'nagy' lakásszövetkezetből, jogutódlás nélkül, ez a 'nagy' szövetkezet felszámolása miatt történt, ami végül is csak 2011. évben, cégtörléssel zárult le. Kérdeztem itt a fórumon az esetleges elbirtoklással való tulajdonszerzést, hiszen 30 éve az új 'kis' lakásszövetkezetünk használja sajátjaként a közös részeket (pince, lift,lépcsőház). A válasz, amit kaptam számomra logikus: nem létező cégtől nem lehet semmit elbirtokolni.
Megjelent egy ügyvéd a közgyűlésen, aki azt állítja, hogy várjunk még egy évet és elbirtokolhatjuk a szóban forgó részeket, de 2011-től számolja a 15 éves elbirtoklási időt, ezért 2026-ig pihentetné az ügyet. Szerinte ügygondnokot neveznek majd ki és végig vihetjük így az elbirtoklási eljárást. Én ezt nem tartom valószínűnek, terelésnek érzem.
A fő gondom és rossz érzésem itt jön: az ügyvezetőnk új ember, számos törvénytelen és szakmaiatlan dolgot követ el most is a lakásszövetkezet vezetésében, az ügyvédet is ő hozta be a közgyűlésre. A mi szövetkezetünkön kívül még kettőről tudok, ahol ő az elnök, és ugyanezzel a problémával küzdenek. Az egyiknél már két ember (ingatlanos cég ügyvezetői) megvásárolta vagyonrendezési eljárás keretében meghirdetett árverésen a közös részeket, most végrehajtást indítottak a lakásszövetkezet ellen. Olyan gondolatom támadt, hogy mi is erre a sorsra juthatunk, de nem véletlenül, hanem az által, hogy összejátszanak (ügyvéd és ügyvezető) és nem próbálják a régi papírokat megkeresni, jó megoldást találni, hanem az árverésre mennek rá. Nem tudom merre induljak, nem szeretném, ha a lakásom használatához a liftért, lépcsőházért bérleti díjat kellene fizetnem, ne adj Isten újra meg kellene vásárolnom a közös területet.

osztap,
Köszönöm a segítséget!

Szaniko,

Olvasd el: https://www.tht.hu/…gyulesen/331

Tisztelt Drbjozsef és Osztap,

Lakásszövetkezetünk közgyűlési jegyzőkönyve csak az egyik hitelesítő által került aláírásra. A másik hitelesítő, indokait felsorolva határidőn belül jelezte és nem írta alá azt.
Kérdéseim: a határozatokat ki lehet így hirdetni és érvénybe lépnek-e? A 2. aláírás hiánya halasztó hatályú a jegyzőkönyv 30 napon belüli kibocsátására nézve?

PajtiP,

Szerintem igen.

Ez akkor azt jelenti, hogy a PTK esetén sem a kiadás, sem a közgyűlés napja nem számít bele a 15 napba, a Lakásszövetkezeti Törvény szerint a kiadás napja beleszámít, a közgyűlésé nem?

PajtiP,

Nem azonos, pont, ahogy írod.
DE: A lakszövtörvény kógens szabály, attól lefelé eltérni nem lehet. A Ptk. e paragrafusa ellenben diszpozitív, tehát meg kell nézned az alapszabályotokat, az felülírja a Ptk-t, ha rendelkezik erről. A lakszövtörvény és a Ptk/alapszabály közül a szigorúbbat kell betartani.

Segítséget kérek értelmezni a Lakásszövetkezeti Törvény 16 § (3) pontjában előírt 'az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt tizenöt nappal meg kell küldeni."
Ez mennyiben azonos tartalmú a PTK 3:336. § [A közgyűlés összehívása és napirendje]
"(1a) A közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.", mely azt mondja ki, hogy sem a kézbesítés napja, sem a közgyűlés napja nem számít bele a 15 napba, mivel ez a 15 nap a két esemény között időtartam

„ezért fel sem merült bennünk,hogy ez nem kötelező.”
De, kötelező, a törvény is a "kell" szót használja - igaz, nem egy különálló dokumentumra, hanem az alapszabályon belüli meghatározásra.

Jogi relevanciája ezek után szerintem inkább ennek van - kétszer ugyanazt, különböző néven létrehozni, úgy, hogy az egyiknek semmi kötőereje nincs, van-e értelme szerinted?

drbjozsef!
köszönöm szépen a választ. Igen az Alapszabály is készül, azt tudtuk,hogy kell közgyűlési megszavazás.
SZMSZ volt az előző vezetés idején,de elavultnak találtatott és nekifogtunk elkészíteni. Több lakásszövetkezet honlapján keresgéltünk és mindnek volt az alapszabályon kívül szmsz-e is,ezért fel sem merült bennünk,hogy ez nem kötelező. Mondjuk nagyon sok esetben le volt írva ugyan az mindkét dokumentumban, igazából ezért kérdeztem rá,hogy is van ez.
Ártani nem árthat ha leírjuk magunknak a tennivalókat, a napi munkamenetet, a munkatársakat,az ügyfélfogadást, ilyesmit.
Köszönöm mégegyszer.

Ha pedig az alapszabály módosítása a kérdés :

„4.§(5) A közgyűlés az alapszabályt – a jelenlévők szavazatának kétharmados többségével – bármikor módosíthatja. Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.”

borsika,

A lakszöv törvényben nincs SZMSZ.

„2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről

4. §(1) Az alapszabály a lakásszövetkezet alapításának, továbbá a szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg.
(2) Az alapszabályban kell meghatározni:

1. a lakásszövetkezet nevét, székhelyét, tevékenységének célját és tevékenységi körét;
2. a lakásszövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;
3. a lakásszövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, feladatait, tagjainak számát;

...”

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Szervusztok!

A Szövetkezetünk igazgatósága új SZMSZ elkészítésen dolgozik, a felügyelőbizottság részvételével.
Kérdésem, hogy szükséges-e ennek elfogadtatása a közgyűléssel vagy anélkül is érvényes?
Köszönöm szépen