Az Európai Tanács elnökétől eltérően Berlin nem lát okot egy rendkívüli euróövezeti csúcs összehívására pénteken vagy a hétvégén az új görög mentőcsomagról folytatott tárgyalások felgyorsítása érdekében. A tétovázásért drága árat kell fizetnie az eurózónának. Portugália után Írországot is leminősítették, miközben Olaszország és Spanyolország helyzete is rohamosan romlik.
Az elmúlt néhány napban tovább nőttek a repedések az euróövezen belül az államadósság-válság kezelésével kapcsolatban, miután Németország partnereinek többségétől eltérően nem lát okot egy rendkívüli euróövezeti csúcs összehívására pénteken vagy a hétvégén. A válságtanácskozás összehívásának lehetőségét Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke pedzette meg kedden Madridban. A találkozó az eurózóna rohamosan terjedő és mélyülő válságának a megállítását szolgálná.
Lapjelentések szerint többek között Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos is azt szeretné, ha a piacok megnyugtatása érdekében felgyorsítanák a munkát a 115 milliárd euró összegűre becsült második görög mentőcsomag véglegesítésére. Az újabb mentőakció részletei, elsősorban pedig a magánhitelezők bevonása körüli bizonytalanságot tükrözve a befektetők az olasz és spanyol államkötvényektől is szabadulni akarnak, ami miatt sorozatban rekordokat döntenek a hozamfelárak.
Berlin azonban, amelyet állítólag felkészületlenül ért Van Rompuy terve, továbbra sem lát okot a kapkodásra és időt akar hagyni arra, hogy egy jó megállapodást hozzanak tető alá az új görög mentőcsomagról. A német megközelítést támogatja Hollandia is, és szerdán az IMF is szükségesnek nevezte a magánbefektetők bevonását.
Az éppen Madridban tartózkodó Heman Van Rompuy egy sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva közölte: nincs kizárva egy rendkívüli eurócsúcs megrendezésének lehetősége. Herman Van Rompuy azt mondta, minden tagállam a legmagasabb szinten elkötelezett a a válság mielőbbi megoldása mellett. Hozzátette, “a tagországoknak ezt az ügyet most az otthoni politikai napirendjük fölé kell helyezniük.”
A találkozó időzítésében sokat nyomna a latba az, hogy az Európai Bankhatóság pénteken hozza nyilvánosságra az európai pénzintézetek stressztesztjeinek eredményeit.
Az események felgyorsulásának több oka is van. Egyrészt nehézkesen haladnak a tárgyalások egy második görög mentőcsomag megalkotásáról, és leginkább arról, hogy a magánbefektetők milyen szerepet játsszanak az új hitel finanszírozásában.
A másik pedig Olaszország helyzete, amely múlt hétvégére roggyant meg, egyrészt a miniszterelnök és a gazdasági miniszter közötti szembenállás miatt. Silvio Berlusconi közleményben fejtette ki, hogy nem támogatja gazdasági miniszterének költségvetési szigorításait. Másrészt a banki stressz tesztek eredményeinek közelgő nyilvánosságra hozatala miatt.
Szakértők szerint ugyanis több nagy olasz bank is elvérezhet az állapotfelmérésen. Emiatt, és Róma kiemelkedően magas, GDP-arányosan 120 százalékos államadóssága miatt a piacok máris megkongatták a vészharangot: ha az Olaszországra is átterjedő adósságválságot nem állítja meg az Európai Unió, Róma kimentése a mérete miatt már nehéz lesz. Ráadásul a drámai mértékben emelkedő hozamú olasz állampapírok felfelé húzzák a spanyol kötvényeket is, ezért az adósságválság újabb hulláma egyszerre két tagállamot is a mélybe ránthat.
A spanyol államadósság mértéke egyedül akkora, mint az ír, a portugál és a görög együttvéve – írja a portfolio.hu. A piaci nyugtalanságot pedig csak fokozza, hogy az eddig válságkezelésre szánt Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) 440 milliárd eurós kerete messze nem lenne elég a spanyolok és az olaszok kimentésére.
Az eurózóna pénzügyminiszterei már hétfőn késő este közleményt adtak ki a pénzpiacok megnyugtatására, amelyben egy sor garanciát próbáltak adni a válság megállítására, de mint kedden kiderült, ennek nem volt érdemi hatása. Főként emiatt akar több tagállam is legmagasabb szintű döntéseket.
