Összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalót illetően nem tehető különbség aszerint, hogy a munkáltatójánál az állam az Mt. hatálybalépése előtt vagy után szerzett többségi befolyást – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1853/2022. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria támadott ítéletét.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a köztulajdonúvá vált munkáltató által foglalkoztatott indítványozó munkaviszonyát a munkáltatója felmondással megszüntette. A felmondás során a munkáltató a munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezéseit alkalmazta, és nem alkalmazta az iparágra kiterjedő kollektív szerződések előnyösebb rendelkezéseit, amelyek alapján az indítványozót magasabb összegű végkielégítés és hosszabb felmondási idő illette volna meg.

Az indítványozó a végkielégítés-különbözet és a felmondási időre járó távolléti díjkülönbözet megfizetése iránt pert indított. Az elsőfokú bíróság ítéletében a végkielégítés-különbözet és felmondási időre járó munkabér-különbözet megfizetésére kötelezte az alperest. A másodfokon eljáró bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A Kúria a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, a felperes keresetét elutasította. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria jogértelmezése megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jog követelményét, valamint a kollektív szerződéskötéshez való jogot.

Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy korábbi, 17/2022. (VIII. 1.) AB határozatában már döntött az indítványban felvetett alkotmányossági kérdésről. A Kúria a felmerült alkotmányjogi problémánál a kollektív szerződés és munkaszerződés mikénti érvényesüléséről nem az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban döntött, amikor az összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalót illetően különbséget tett aszerint, hogy a munkáltatójánál az állam az Mt. hatálybalépése előtt vagy után szerzett többségi befolyást. Az ügyben nem az volt a kérdés, hogy van-e külön szabály az Mt. hatályba lépése után köztulajdonba került munkáltatóknál a régebbi kollektív szerződés és munkaszerződés sorsára, hanem az, hogy van-e kifejezetten olyan szabály, amely erre az esetre (többségi állami befolyás szerzése az Mt. hatályba lépése után) a kollektív szerződések és munkaszerződések korábbi, a többségi befolyás szerzésénél fennálló szabályait és az ebből eredő jogokat kifejezetten módosítani rendeli. Mivel jelen esetben ilyen szabály nincs, ezért az Alkotmánybíróság megítélése szerint a Kúria alaptörvény-ellenesen döntött az indítványozó ügyében, így a döntést a korábban kialakított gyakorlatának megfelelően megsemmisítette.