A fellebbezés kézbesítésére vonatkozó garanciális szabályok megsértése a tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog érvényesülését korlátozza, így alaptörvény-ellenes – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/133/2023. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának a támadott végzését.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítéleték. Az eljáró bíróság az ítéletében nem rendelkezett vagyonelkobzásról. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) indítványozta egyszerűsített felülvizsgálat lefolytatását. A felülvizsgálat folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a támadott végzésével az elsőfokú döntést megváltoztatta, és vagyonelkobzást rendelt el.
Az indítványban foglaltak szerint az egyszerűsített eljárásban a másodfokú bíróság nem kézbesítette a védelem részére az ügyészség fellebbezését és a fellebbviteli főügyészség átiratát, ezért a fellebbezésben és az átiratban foglaltakra az indítványozó és védője nem tudtak reagálni. Továbbá, mivel az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban nincs helye harmadfokú eljárásnak, így sérült az indítványozó tisztességes eljáráshoz való joga, védelemhez való joga és a hatékony jogorvoslathoz való joga.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban az ügyészi fellebbezés alapján eljáró másodfokú bíróság valóban nem kézbesítette a vagyonelkobzással érintett terhelt, vagyoni érdekelt és a védő számára az ügyészi fellebbezést. A másodfokú bíróság ezzel elzárta ezen személyeket attól, hogy eljárási jogaikat gyakorolhassák, így például bizonyítási indítvánnyal éljenek vagy észrevételt tegyenek az ügyészi fellebbezésre.
A fellebbezéshez való hozzáférés biztosítása az Alaptörvényből következik, ezért a fellebbezés kézbesítésére vonatkozó garanciális szabályok megsértése a tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog érvényesülését korlátozza, így alaptörvény-ellenes.
Az Alkotmánybíróság ezért a támadott döntést megsemmisítette.
