Jogegységi határozatot hozott a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa az Európai Unió Bíróságának (EuB) legutóbbi, a devizahiteleket érintő C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről. De mit is szögez le ez a kúriai határozat?
A Kúria honlapján olvasható, 10/2025. számú határozat kimondja:
amennyiben a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri.
(Árfolyamkockázat: az érintett fizetőeszközök átváltási árfolyamának változásából adódó – és a forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődésében jelentkező – kockázat. A kockázatot az a fél viseli, akinek eltérő devizanemben van az ellenszolgáltatásra szolgáló kerete, mint amiben az ellenszolgáltatást (törlesztést) teljesíteni kell.)
A testület határozatában ezzel összhangban rendelkezett arról is, hogy megszünteti a Kúria a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Gfv.30.205/2023/2., Gfv.30.206/2023/2., Gfv.30.313/2022/9., Gfv.30.405/2023/5., Pfv.20.955/2020/19., Gfv.30.212/2018/15. számú határozatok és az azokkal azonos tartalmú egyéb határozatok kötelező erejét.
A határozat rögzíti, hogy az EuB ítéletének rendelkező része a devizában nyilvántartott lízingszerződés árfolyamkockázatát a fogyasztóra hárító kikötés tisztességtelensége miatti érvénytelen szerződés jogkövetkezménye tekintetében két követelményt ír elő.
- Az első követelmény alapján a nemzeti bíróságoknak azon jogi és ténybeli állapotot kell helyreállítaniuk, amelyben a fogyasztó ugyanazon szerződés hiányában lett volna.
- A második követelmény értelmében nem lehet olyan jogkövetkezményt választani, amely a fogyasztót kizárólag a tisztességtelen kikötés hátrányos hatása alól mentesíti, miközben e szerződés többi elemének érvényessége és kötelező jellege fennmarad.
Az EuB ítéletének indokolásában visszautalt a C-520/21. számú Bank M. SA ügyben 2023. június 15-én hozott ítéletében kifejtett jogértelmezésére és a szerződés teljes érvénytelensége esetén nem tett különbséget a deviza alapú hitel- és lízingszerződések között (C-630/23. számú ügyben hozott ítélet 74-79. pont).
Az EuB ítéletének indokolásából kitűnően kizárólag az uniós jog alapján jogkövetkezmény levonására nem kerülhet sor, a 93/13 irányelv és a EuB irányadó joggyakorlata nem hozott létre a nemzeti jogokhoz képest önálló, sui generis jogintézményt. A Bíróság ítélete rendelkező részében meghatározott két feltételt tehát a nemzeti szabályozásnak és az azt értelmező nemzeti bírósági gyakorlatnak kell meghatároznia.
A Kúria rögzíti, hogy az EuB nem vizsgálta – erre vonatkozó kérdés hiányában nem is vizsgálhatta – az árfolyamrés tisztességtelenségének lehetséges jogkövetkezményeit, ezért ebből az ítéletből nem vonható le okszerű és általánosítható következtetés a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések árfolyamréssel kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatti érvénytelenségére (C-630/23. számú ügyben hozott ítélet 40. pont).
(Árfolyamrés: a folyósításkor és a törlesztéskor alkalmazandó devizaárfolyam különbsége. A vételi árfolyam mindig alacsonyabb az eladási árfolyamnál. Devizahitelek esetén általában a hitel folyósítása vételi áron, míg a törlesztés eladási áron történik.)
A Kúria 10/2025. számú határozata, annak indoklása teljes terjedelmében elolvasható ITT.