Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Felfedezés: gazdagodhat az egyetem

2005.08.18. Magyar Hírlap Online / Rovó Attila

Több százmillió forintot hozhat a nagyobb egyetemek konyhájára az új felsőoktatási törvény egyik kevéssé ismert rendelkezése. Ugyanis az egyetemi kutatóintézetek felfedezései és találmányai mostantól az intézmények tulajdonában maradnak, és az egyetemek dönthetnek arról is, alapítsanak-e gazdasági vállalkozást arra, hogy egy-egy találmányból pénzt keressenek.

Tipikus magyar történet: egyedülálló mérőeszközt találtak fel néhány éve a Szegedi Tudományegyetem fizikusai, ezzel gyorsan és pontosan megállapítható a földgáz és más gázok vízgőztartalma. Az egyetem nem vállalta a fejlesztés kockázatait és költségeit, így a szabadalmat eladták a Videotonnak. A találmány értékét ma százmillió forintra becsülik, az egyetem azonban alig látott pénzt belőle.

Ennek a gyakorlatnak vethet véget az új felsőoktatási törvény egyik rendelkezése. E szerint az egyetemeken létrehozott szellemi termékekkel a jövőben az intézmény rendelkezik, azok eszmei értékére gazdasági társaságokat "építhet" – apportálhatja azokat –, így a felfedezésekből maga kereshet pénzt. "Eddig a cégalapításhoz a kormány engedélye kellett, ami szinte ellehetetlenítette az eljárást" – mondta Rácz Béla, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese.

A módosítás akár százmilliókat hozhat a nagyobb egyetemeknek évente – vélte Klinghammer István, az ELTE rektora. Eddig szinte azonnal eladták ötleteiket, azok hasznosításából nemigen részesültek. Hasonlóan nyilatkozott Nagy Sándor, a Debreceni Tudományegyetem programigazgatója. "Két szakemberünk feltalált egy adattitkosítási eljárást, és a hasznosítási jogot azonnal eladta, mert nem sok esélyük lett volna, hogy a kormány támogassa cégalapításukat" – magyarázta. A programigazgató szerint szemléletváltás is következhet. "A szakembereket a reménybeli haszon is inspirálhatja az innovációs kutatásokra" – mondta.

Nem mindenki vár nagy áttörést az új törvénytől: Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta, az egyetemnek eddig is voltak cégei, az új rendelkezések csak megkönnyítik az eljárást. Ráadásul az idén bevezetett innovációs törvény teremtette meg az igényt, hogy a szellemi alkotások tulajdonjogát korszerűen szabályozzák. "Tény azonban, hogy a felsőoktatási törvény nagyobb játékteret ad a vállalkozásoknak, és egészen addig végigkísérhetjük majd egy-egy gyógyszer fejlesztését, amíg az nagyobb nyereséget hoz az egyetemnek" – tette hozzá. Tulassay nem vállalkozott annak becslésére, mennyi pluszbevételhez juthat így egyeteme.

Magyar Bálint oktatási miniszter azt mondta, az innovációs törvény egy időben született a felsőoktatási törvénnyel, és mivel nem lehetett tudni, melyiket vezetik be először, mindkettőben biztosították a rendelkezéseket. Szerinte a változtatásokkal "itthon tarthatják" a nagy találmányokat. Úgy nyilatkozott: eddig a magyar tudósok tapasztalata külföldi ösztöndíjak formájában "hasznosult", az új törvény azonban megteremti a lehetőségét, hogy Magyarországon értékesüljön a kutatók tudása.

  • kapcsolódó anyagok
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
FELSŐOKTATÁS