Az Alkotmánybíróság előtt az államfő indítványa

2006.06. 9. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén tűzi először napirendjére az államfő március 13-án megküldött indítványát, amelyben Sólyom László a köztársaság el­nök állami kitün­tetés-adományozási jogkörének értelmezését kérte a testülettől. A határozattervezet vitája várhatóan több hétig tart majd.

Sólyom László köztársasági elnök – két nappal a március 15-i állami kitüntetések átadása előtt – március 13-án közleményben tudatta: az állami kitüntetésekkel kap­csolatos elnöki hatáskör értelmezését kérte az Alkotmánybíróságtól. A dokumen­tumból kiderül: „Az államfő a határozat aláírása előtt áttekintette a kitüntetésre java­soltak listáját és a kitüntetések indokolását. Sólyom László meggyőződése szerint a kitüntetésre javasolt személyek között szerepel­nek olyanok, akiknek a Magyar Köz­társaság leg­magasabb szintű elismerésében való részesítése az alkotmány érték­rendje alapján nem támogatható.” A köztársasági elnök hétoldalas indítványban in­dokolta elhatározását. Mint írja: „Az előterjesztések előzetes vizsgálata során megál­lapítot­tam, hogy az Alkotmánybíróság e tárgyban született határozatai nem adnak egyér­telmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a köztársasági elnöknek a jogi elő­felté­telek ellenőrzésén túl milyen tartalmi szempontok alapján kell, illetve lehet meg­vizs­gálnia a kitüntetendő személyekre tett javaslatot.”
Sólyom szerint nem egyér­telmű, hogy milyen tartalmi, az érintett személy kiválasztására vonatkozó indokok alapján tagadhatja meg az államfő a határozat aláírását. Álláspontja szerint a kitün­tetés adományozásához – jellegét tekintve – közel áll az egyéni kegyelem gyakorlása is. Ezért ennek a két államfői hatáskörnek az értelmezését kérte az Alkotmánybíró­ság­tól.

Az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott a köztársasági elnök po­litikai felelősségével, döntési jogkörével és az elé terjesztett kinevezési és felmentési javaslatok tekintetében fennálló mérlegelési jogkörével. 1992-ben hozott állásfoglalá­sában hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök a kinevezések vonatkozásában politi­kai felelősséggel nem tartozik, „a döntéseiért való politikai felelősséget a kormány a miniszterelnöki vagy miniszteri ellenjegyzéssel vállalja át az Országgyűléssel szem­ben”. E szerint az alkotmány kivételesen olyan döntésre is feljogosítja az államfőt, amely végleges, felülbírálhatatlan, de amelyért sem a köztársasági elnök, sem más szerv nem visel politikai felelősséget az Országgyűlés előtt (önálló politikai döntés). A köztársasági elnök önálló politikai döntést – mint azt az alkotmányban szereplő felhatalmazások mutatják – azokban az esetekben hozhat, amikor az államszervezet demokratikus működésében súlyos zavarok támadnak, amelyek elhárítása az ő be­avatkozását igényli. Az elnök kivételes intézkedésével átlendíti az államgépezetet a holtponton, hogy annak normális működése újból beindulhasson. A köztársasági elnök ilyenkor „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Az al­kotmánybírák értelmezése szerint ilyen önálló politikai döntése az elnöknek az is, ha kinevezési vagy jóváhagyási jogkörének gyakorlása során tartalmi okból megtagadja a kinevezést vagy jóváhagyást. Az ilyen döntés ügydöntő, végleges és felülbírálha­tatlan; senki sem visel érte politikai felelősséget: vagyis megfelel az önálló politikai döntés ismérveinek. Ugyanakkor tartalmi okból csak akkor utasíthatja el a kinevezési javaslatot, ha alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszer­vezet demokratikus működését súlyosan zavarná.
Sólyom László szerint a kinevezésre, illetve az államszervezet működésével kap­csolatos egyéb előterjesztésekre vonatkozó alkotmányos követelmények eltérnek a kitüntetés adományozása és az egyéni kegyelem gyakorlása során alkalmazandó kritériumoktól, hiszen ezek a döntések nincsenek érdemi és közvetlen hatással az államszervezet demokratikus működésére.

Az államfő indokolása szerint az ellenjegyzési kötelezettség mint érvényességi feltétel azt jelenti, hogy a köztársasági elnök az ellenjegyzés nélkül érvényesen nem adományozhat kitüntetést, és nem gyakorolhat kegyelmet, illetve nem tagadhatja meg a kegyelem gyakorlását. A két jogkör gyakorlása során az elnök aktusához el­lenjegyzés szükséges, e nélkül a kitüntetés adományozása, illetve a kegyelem gya­korlása nem érvényes. Alappal tehető fel azonban – folytatja Sólyom –, hogy az ellen­jegyzéshez kötés ezekben az esetekben sem jelenti azt, hogy a köztársasági elnök automatikusan köteles lenne eleget tenni az előterjesztésnek.
Sólyom értelmezése szerint a köztársasági elnök általi adományozás a nemzet egységes elismerését fejezi ki. A kegyelemgyakorlás esetében pedig a büntetőjogon kívüli szempontok, a megbocsátás, a méltányosság és esetenként a társadalomnak a büntetőjogi igazságszolgáltatás merevségével szembeni „igazságosság-igénye” jele­nik meg az államfő döntésében. Ezt a szerepet azonban csak akkor tudja betölteni, ha olyan esetekben, amikor nem áll fenn az államszervezet működése válságának a ve­szélye, az alkotmány értékrendjét saját értelmezése szerint tudja érvényesíteni. „Így kerülhető ugyanis csak el, hogy ezeknek a nagyrészt a jogon túlmutató jellegű hatás­köreinek a gyakorlása során a köztársasági elnök elveszítse erkölcsi integritását, amelynek veszélye elvileg fennáll, ha gyakorlatilag tartalmi mérlegelés nélkül kell eleget tennie az előterjesztéseknek” – állítja indítványában Sólyom László.

Az Alkotmánybíróság – csaknem három hónapos előkészület után – június 12-i teljes ülésén tűzi először napirendjére az államfő indítványát. A határozattervezet vitája várhatóan több hétig tart majd.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ÁLLAMFŐ