Megváltoztatta a Csongrád Megyei Bíróság I. fokon meghozott döntését a Szegedi Ítélőtábla dr. Hegedűs István vezette büntető tanácsa abban az ügyben, amelyben egy biztosító társaság kárszakértőjét, K.T.-t vesztegetéssel vádoltak meg.
A táblabíróság kimondta, a vádlott által elkövetett bűncselekmény megnevezése helyesen: gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntette. Mellőzte az ítélőtábla a szabadságvesztés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, így a vádlott jogerősen 1 év, börtönben letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott, s 2 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A táblabíróság 880 ezer forint vagyoni előnyre elrendelte a vagyonelkobzást.
Az építőmérnök szakképzettségű vádlott, K.T. 1999 júliusa óta felülvizsgáló vagyonkárszakértői munkakört töltött be az egyik biztosító társaság kárrendezési főosztályán, Szegeden. Tevékenységi területe Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyére terjedt ki. Feladata volt – többek között – a megyei igazgatóságok kárrendezési tevékenységének szakmai felügyelete, ellenőrzése, a károk kötelező felülvizsgálata.
2004. február 14-én J.I. helvéciai lakos házában tűz ütött ki, ami nagy kárt okozott. A tűzesetet a károsult jelezte a biztosítónak, s így találkozott a kárfelmérésbe bekapcsolódó K.T.-vel. Többször is beszéltek telefonon, majd az egyik alkalommal K.T. személyes találkozást kezdeményezett J.I.-vel. Pontosan meg nem határozható időpontban – de 2004. március 8-a előtt – a két férfi találkozott Szegeden, az egyik bevásárlóközpont parkolójában.
Itt a vádlott közölte a károsulttal, hogy a házában kigyulladt tűz oka vélhetően a kémény nem megfelelő kivitelezése volt. Azt is elmondta a J.I.-nek: mivel a kémény építésének engedélyeztetése elmaradt, nem biztos, hogy a biztosító meg fogja téríteni a kárt. Tudatta a károsulttal: 5 millió forintot meg nem haladó kár estén saját hatáskörben tud intézkedni, majd felvetette, hogy ennek az összegnek 10 százalékát kéri előre.
A károsult az 5 millió forintot a kárhoz mérve kevésnek találta, s ezt el is mondta a vádlottnak. Ekkor a vádlott tájékoztatta, hogy 5 millió forint feletti összeg esetében az iratokat fel kell küldeni Budapestre, de vállalja az ügy végigvitelét, s ebben az esetben is előre kéri a megállapítandó kártérítés 10 százalékát. Megegyeztek: a vádlott leltárral és konkrét kárszámításokkal elkészíti majd az előterjesztést, míg a károsult a kárösszeg 10 százalékát ki fogja részére fizetni.
Később a vádlott 7,5 millió, majd – mivel a károsult ezt is kevésnek vélte – 8,8 millió forint kárösszeg elintézését ajánlotta fel. Ezt a károsult elfogadta, így K.T. közölte vele, hogy korábbi megállapodásuknak megfelelően 880 ezer forintot adjon át részére másnap, azaz 2004. március 8-án, Szegeden, egy bevásárlóközpont parkolójában.
A károsult – már azzal a szándékkal, hogy az átadott pénzt később visszaköveteli – meg is jelent a parkolóban. Hogy a visszakövetelés során a pénz átadását bizonyítani tudja, három ismerősét magával vitte, akik közül az egyiket azzal bízta meg, hogy a találkozóról videó felvételt készítsen. A találkozón a vádlott átvette a 880 ezer forintot egy, a felesége tulajdonában lévő gépkocsiban. Itt jegyzőkönyvet íratott alá J. I.-vel a kárügy lezárásáról, majd elhajtott a parkolóból. Ezt követően rövid időn belül a 8,8 milliós kárösszeget a biztosító a károsultnak kifizette.
Nem sokkal később J.I. megkereste a vádlottat, s követelte a 880 ezer forint visszafizetését, de erre K.T. nem volt hajlandó. Ekkor a károsult 2004. június 10-én a biztosító vezérigazgatójához fordult, s pár nappal később bejelentést tett. Mivel a biztosító a belső vizsgálata során a bejelentésben feltárt tényeket nem látta bizonyítottnak, s erről a károsultat tájékoztatta, J.I. 2005. január 14-én a Szegedi Rendőrkapitányságon tett feljelentést, s 880 ezer forint kártérítési igényt nyújtott be.
A vádlott – akinek munkaviszonya a biztosítóval a fent leírt cselekménnyel összefüggésben, közös megegyezéssel megszűnt – az eljárás során bűnösségét mindvégig tagadta – áll a Csongrád Megyei Bíróság ítéletében, amelyben azt mondták ki, hogy vesztegetés bűntettében bűnös K.T. (1964 – szegedi lakos) vádlott. Ezért őt 1 év, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A bíróság a vádlottal szemben 880 ezer forint vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, míg a vádlott és védője felmentés érdekében nyújtott be fellebbezést.
