Új hulladékirányelv a szeméthegyek növekedése ellen

2007.02.14. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

2012 után nem növekedhet a tagállamokban keletkezett hulladék mennyisége, 2010-re pedig „öko-terméktervezési politikát” kell kialakítani – áll az EP által - egyelőre csak első olvasatban - kedden elfogadott hulladékgazdálkodási irányelvben. Egy másik, nem kötelező érvényű jelentés szerint a képviselők 2020-tól az összes újrafelhasználható anyag hulladéklerakókba történő helyezését betiltanák.

Európában évente fejenként mintegy 500 kilogrammnyi hulladék keletkezik. Ennek azonban csak kevesebb, mint harmadát hasznosítják újra, a szemét termelése pedig gyorsabban nő, mint a gazdaság.

Caroline Jackson (néppárti, brit) a felelőse annak az együttdöntési eljárásban tárgyalt jelentésnek, amely az 1975-ös hulladék-keretirányelv felülvizsgálatát célozza. Az új irányelv magába olvasztja a veszélyes hulladékokról és az olajhulladékról szóló, meglévő jogszabályokat is. A szöveget az EP első olvasatban kedden, 651-19-16 arányban fogadta el.

A jelentés szerint „a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket az átlagos évi hulladéktermelésük 2012-re történő stabilizálására”. Ezért „2008-ra létre kell hozni egy olyan mutatókat tartalmazó listát, amely lehetővé teszi a hulladék-keletkezés megelőzési programjaik haladásának értékelését” - vélik a képviselők.

Szelektív szemétgyűjtés, visszavételi kötelezettség

A parlament sürgeti az öko-terméktervezési politika kidolgozását 2010-ig, a tartós, újrafelhasználható és újrahasznosítható termékekre összpontosítva, valamint „egy olyan cselekvési terv létrehozását, amelyek főként a jelenlegi fogyasztói szokások megváltoztatására irányulnak”.

„A termelői felelősséget meg kell erősíteni - ennek érdekében a termékek piacra kerülésével összefüggésben keletkezett hulladékért a termelők, illetve az importőrök vállaljanak felelősséget” - szólít fel a parlament. Ezt többek között úgy képzelik el a képviselők, hogy bevezetnék a termelőket és importőröket terhelő visszavételi kötelezettséget, valamint megkövetelnék a termelőktől, hogy olyan anyagokat és terméktervezést alkalmazzanak, amely segít a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésében - például a szelektív gyűjtés, a visszavétel feltételeinek megteremtésével.

A szennyező fizet és a közelség elve

Az EP által elfogadott módosítás szerint „a »szennyező fizet« elvvel összhangban a hulladékgazdálkodás költségeit:
  • az összegyűjtött hulladék, vagy gyűjtő vagy vállalkozás által összegyűjtött vagy kezelt hulladék birtokosának, és/vagy
  • a korábbi birtokosoknak, és/vagy
  • azon termék, amelyből a hulladék származik, gyártójának
kell viselnie”.

Egy másik módosítás szerint bekerülne az irányelvbe a közelség elve is. Eszerint „a Közösségen belül a hulladékot a környezetvédelmileg általában legeredményesebb módon kezelik. Az ártalmatlanításra szánt hulladékot a legközelebb fekvő létesítmények egyikében kezelik a legmegfelelőbb módszerekkel és technológiákkal a környezet és a közegészség magas szintű védelme érdekében”.

Újrafeldolgozási stratégia

Johannes Blokland (független, holland) saját kezdeményezésű jelentésében a hulladékok újrafeldolgozására irányuló stratégiát elemzi. Ezt a dokumentumot szintén kedden fogadták el a képviselők, 662-17-3 arányban. A szöveg a hulladékgazdálkodás általános elvei között említ az elővigyázatosságot, a „szennyező fizet” elvet, valamint a hulladéktermelő felelősségének elvét.

A jelentés felszólítja a bizottságot, hogy „vizsgálja felül a hulladékégetésről szóló irányelvet annak érdekében, hogy a hulladékégetésre és a hulladék-együttégetésre vonatkozóan (a kibocsátás és az energiahatékonyság tekintetében) egyenlő környezeti szabványokat határozzon meg”.

A szöveg kiemelten szól a hulladékhierarchia szerepéről, amely az intézkedések sorrendjét állapítja meg. Ezek: a megelőzés, az újrafelhasználás, az anyagok újrafeldolgozása, egyéb hasznosítási műveletek - például energetikai hasznosítás-, és az ártalmatlanítás.

A szemétlerakók alkonya

A parlament kéri, hogy a hulladéklerakókban elhelyezhető hulladék mennyiségét a minimális szintre csökkentsék, és új rendelkezéseket sürget, például „2015-től a papír-, karton-, üveg-, textil-, fa-, műanyag-, fém-, gumi-, parafa-, agyag-, beton-, tégla- és cseréphulladékok lerakásának tilalma, valamint 2020-tól valamennyi újrafeldolgozható hulladék lerakásának tilalmát”.

A jelentés hangsúlyozza a tájékoztatási kampányok szerepét a hulladékpolitika, különösen a megelőzés területén, és felszólítja a bizottságot, terjesszen elő konkrét intézkedéseket az újrafelhasználásra és javításra irányuló tevékenységek előmozdítása érdekében. A képviselők szükségesnek tartják a határokon átnyúló hulladékgazdálkodási problémák terén a jobb európai uniós együttműködést is.

Olajos: kötelező minimumot a szelektív gyűjtésre

A parlamenti plenáris vitán három magyar (néppárti) képviselő szólalt fel. Olajos Péter azt mondta, „Európa szelektív gyűjtés dolgában kettészakadt. A mezőny elején lévőknél - Dánia, Hollandia, Németország - 50 százalék körüli a szelektíven gyűjtött kommunális hulladék aránya, míg a mezőny végén alig több mint 2 százalék”.

Magyarországon a kommunális hulladék kevesebb, mint 2,5 százalékát hasznosítják újra, ez az unióban az egyik legalacsonyabb arány, az ipari hulladék esetében viszont több mint 70 százalékát, amivel pedig dobogósak vagyunk - tette hozzá Olajos. Ennek szerinte az az oka, hogy míg az ipar számára Magyarországon kötelezővé tették a szelektív hulladékgyűjtést, „a kommunális hulladék szelektív gyűjtését önkéntes alapon, hulladékgyűjtő szigetek kialakításával szerették volna bevezetni”.

Olajos azt mondta, ez jól mutatja, „mennyire fontos, hogy egységes, a tagállamok számára kötelező minimumcélokat határozzunk meg a szelektív gyűjtés területén, mind az ipar, mind a polgárok számára”.

Gyürk: internalizálni kell a hulladéktermelés társadalmi költségeit

Gyürk András utalt arra, hogy „az elmúlt hetekben a magyar rendőrség a hulladékgazdálkodás rendjének többrendbeli megsértése miatt indított eljárást a Németországból illegálisan Magyarországra szállított és ott lerakott nagy mennyiségű hulladék miatt”. „Ez a cselekmény természetesen már ma is jogszabályokba ütközik, de egyben rávilágít a hatékony és átfogó európai szabályozás szükségességére is” - mondta a képviselő.

Gyürk szerint „a hulladékhierarchia mellett figyelembe kell venni az adott hulladék egyes hierarchiaszinten való kezelésének társadalmi költségeit is”, emellett „hangsúlyozni kell a közelség és az önellátóság elvét, mivel a hulladékszállítás, és különösen a veszélyes hulladékok szállításának növekvő mérete jelentős környezeti problémákat okoz”. A képviselő úgy vélte, „bár a technikai előírások, például a határértékek sok esetben elkerülhetetlenek, fokozottabb szerepet lehetne szánni a hulladéktermelés külső, gazdasági költségeit internalizáló díjaknak”.

Becsey: a keletkezés helyén dolgozzák fel a szemetet

„Óriási mennyiségű szemét és háztartási hulladék érkezik Közép- és Kelet-Európába. Ennek az oka az, hogy Németországból nyilvánvalóan sokkal olcsóbb – akár illegálisan is, néhány korrupciós módszerrel megspékelve – megszabadulni a szeméttől, mint odahaza válogatni és rendkívül bürokratikus módon feldolgozni” - mondta beszédében Becsey Zsolt.

A képviselő szerint azt kell elérni, „hogy a szemetet valóban keletkezésének helyén dolgozzák fel”. Becsey hozzátette, biztosítani kell a szemét nyomon követését, és akár büntetőjogi kategóriákat is be kell vezetni „hogyha nem akar érvényesülni a szennyező fizet elve”.

A képviselő elfogadhatatlannak tartotta, hogy „nekünk mint áldozatoknak kelljen azt bizonyítani, hogy honnan származik a szemét, nekünk kelljen viselni a megsemmisítés árát”.

  • kapcsolódó anyagok
KÖRNYEZETVÉDELEM
EURÓPAI PARLAMENT