Zálogjogi szabályozás: az új törvény veszélybe sodorhatja a jogügyletek biztonságát

2007.02.26. Jogi Fórum / MOKK

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara pénteken megrendezett második műhelykonferenciáján az előadók több oldalról, részletesen foglalkoztak a zálogjogi szabályozás Polgári Törvénykönyv Tervezete szerinti változásának kérdéseivel és buktatóival.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara pénteken megrendezett második műhelykonferenciáján az előadók több oldalról, részletesen foglalkoztak a zálogjogi szabályozás Polgári Törvénykönyv Tervezete szerinti változásának kérdéseivel és buktatóival. A konferenciát Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter nyitotta meg, a rendezvényen a legnagyobb hazai bankok mellett jelzáloghitel-intézetek, lízing-, faktor- és flottakezelő cégek, valamint ügyvédi irodák képviselői vettek részt.

Ha a zálogjogi szabályozás a Tervezet szerinti formájában lépne hatályba, az kiszolgáltatott helyzetbe hozhatná az adóst, de a hitelezőnek sem nyújtana elegendő biztonságot. Az adósnak jelentős biztonsági garanciákról kellene lemondania, míg a hitelezők esetében bizonytalanná válna a hitelezői sorrend a követelés kielégítésekor. A tíz éve zökkenőmentesen működő hatályos magyar zálogjogi szabályozás módosítását is tartalmazó Tervezet 2007-ben kerül az Országgyűlés elé, és ezzel kapcsolatosan számos jogilag problémás kérdés vetődhet fel.

„A gazdasági kapcsolatok az azokat létrehozó jogügyletek biztonságán alapulnak. Ezt a zálogjogi szabályozás törvénytervezetének kialakításakor is szem előtt kell tartani. A közjegyzői feladatok végzése során mindig a felek jogi egyenlőségének, az adósok és hitelezők védelmének, a jogellenes jogügyletek visszaszorításának, a permegelőzésnek és a megelőző igazságszolgáltatásnak az elvét követjük – mondta el dr. Kapás Katalin, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke. – Második műhelykonferenciánk célja annak elérése, hogy a zálogjogi szabályozás tervezett módosítására a fenti elvek figyelembevételével kerüljön sor.”

„A Tervezet több ponton sem egyértelműen a jóhiszemű zálogjog-jogosult érdekeit szolgálja, hiszen eltörli a kötelező közjegyzői okiratba foglalás intézményét, és még azt sem követeli meg, hogy jogász készítse el a zálogszerződést – mondta el Dr. Parti Tamás, a MOKK szóvivője. – Ez azért lehet kockázatos, mert jogi végzettség hiányában a magánszemélyek hibás szerződéseket köthetnek, amivel saját maguknak okozhatnak kárt.”

A MOKK törekvése, hogy a közhiteles nyilvántartásokat, így a zálogjogi nyilvántartásokat is megerősítsék, s ennek elérésében más jogi szakmákkal is szeretnének együttműködni.

A MOKK második műhelykonferenciáját Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter nyitotta meg. A meghívott előadók több szempontból – a jogalkotó, a jogalkalmazó és a gazdasági szereplők szemszögéből – vizsgálták meg a törvény várható változásait.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZJEGYZŐK
POLGÁRI JOG
PTK