Ingatlanadó: tovább tart a bizonytalanság

2007.04.16. Magyar Hírlap online / Zelei Béla

Egyre inkább körmére ég a kormánynak az ingatlanadó. Lapértesülések szerint a kabinet százmilliárd forintra számít már jövőre ebből a tételből, de egyelőre nincs megállapodás a tartalmáról, és az sem világos, hogy mikor fogják beterjeszteni a törvényhozásba a jogszabály tervezetét.

A Magyar Hírlap megkeresésére a Pénzügyminisztérium meglehetősen semmitmondó tájékoztatást adott: "Az ingatlanadó részleteinek kidolgozása folyamatban van."

A tájékoztató szerint az ingatlanadó koncepciójának megfogalmazására azért van szükség, mert az igazságosság megköveteli, hogy a vagyonnal rendelkezők ne csupán - olykor csak részben - látható jövedelmük, hanem tényleges vagyoni helyzetük alapján is hozzájáruljanak a közterhekhez. A családok valóságos anyagi helyzetét, lehetőségeit a jövedelmük mellett alapvetően meghatározza örökölt vagy szerzett vagyonuk, amire szintén ki kell terjeszteni a közteherviselést.

A pénzügyi tárca terveiről eddig annyi szivárgott ki, hogy olyan érték alapú ingatlanadóban gondolkodik, amely sávosan progresszív lenne, és a lakóingatlanokat öt kategóriába sorolná. Tízmillió forintos értékhatárig másfél ezrelék lenne az adó mértéke, a legmagasabb, százmillió forint fölötti kategóriában pedig másfél százalék. A nem lakáscélú ingatlanok után egységesen egyszázalékos kulccsal adóznának a tulajdonosok. A Világgazdaság által megszellőztetett információk szerint a korábbi tízmilliárdos nagyságrend helyett százmilliárdra van beállítva ez az új adónem abban a jelentésben, amelyben az Államreform-bizottság vezetője, Draskovics Tibor számol be a konvergenciaprogram végrehajtásáról. Ezt a programban is szereplő adót az önkormányzatok vetnék ki kötelező jelleggel, és felváltaná a korábban kiszabott helyi ingatlanadót és a luxusadót.

Egy minden lakóingatlanra kiterjedő, de kismértékű adót az ingatlanszakma is elfogadna. Nagygyörgy Tibor, az egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő, a Biggeorge’s Holding elnök-vezérigazgatója a Portfólió internetes portálnak úgy nyilatkozott: minél szélesebb körben kellene ezt az új adófajtát bevezetni, és nem szabadna kivételeket gyártani. A progresszívan növekvő skálát a szakma azért ellenzi, mert újabb csapást mérne az amúgy is agyonadóztatott középosztályra. A kormányzat ezzel azokat a családokat büntetné, amelyek megpróbáltak javítani az életkörülményeiken, és sokszor egy élet fáradságos munkáját fektették lakásfelújításba. Most pedig megbüntetnék őket, mert jobban élnek, mint az ugyanott élő, de rosszabb állapotú lakások tulajdonosai. A kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatban Nagygyörgy Tibor elmondta, hogy ha azokat a korábban kiszivárogtatott, egyszázalékos kulccsal adóztatnák meg, akkor az durva értékcsökkenéshez vezethetne. Ez pedig már olyan terhet jelent, ami elriaszthatja a beruházókat, mert vagy a fejlesztők hasznát, vagy a befektetők hozamát faragná le.

Az építőipari cégek működési költségeinek növekedése csökkentené a versenyképességüket, s ez az építőipari beruházások visszafogásához vezetne, ami az egész ország gazdasági teljesítményének további csökkenését vonná maga után.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS