Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

TASZ sajtótájékoztató az őszi rendőri fellépés tanulságairól

2007.07. 6. Jogi Fórum / TASZ

A jogsegélyszolgálata által vitt ügyekben a lezárult vizsgálatok alátámasztják a korábbi feltételezéseket az eljárások kifogásolható voltáról.

A TASZ azért fordult a nyilvánossághoz, mert
  • a jogsegélyszolgálata által vitt ügyekben a lezárult vizsgálatok alátámasztják a korábbi feltételezéseket az eljárások kifogásolható voltáról;
  • a rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközökkel és intézkedésekkel kapcsolatban nemrégiben olyan új információra derült fény, mely az egyes eszközök és intézkedések jogszerűségét alapjaiban kérdőjelezi meg.

A TASZ által képviselt ügyekben már korábban szembetűnő volt az a rendőrségi módszer, hogy az előállított fiatalok egy részénél a jelentések nem konkrét, a cselekményt pontosan leíró adatokat, hanem csak ködös és általános információkat tartalmaztak, melyek számos esetben eredményezték az előállítottak előzetes letartóztatását, de a vádemeléshez gyakorlatilag kivétel nélkül kevésnek bizonyultak.

Az egyik, október 23-i rendőri fellépés miatt tett TASZ-feljelentés nyomán indult vizsgálat anyagaiból a közelmúltban tudta meg a TASZ azt, hogy a gumilövedékek bevetésére vonatkozó jogszabályi előírásokat a rendőrség minimális szinten sem tartotta be. Így nem pusztán az kifogásolható, hogy az intézkedések számos esetben súlyos sérüléseket okoztak, hanem felvetődik a kérdés: hogyan, milyen kiképzést követően kerülhettek bevetésre a lőfegyvernek nem minősülő, de emberi élet kioltására alkalmas gumilövedékes vadászpuskák?

A sajtótájékoztatón a TASZ képviselői első alkalommal tárták a nyilvánosság elé azokat a dokumentumokat, melyek bizonyítják: a rendőrségnek nem lett volna joga használni a gumilövedékes fegyvereket.

A TASZ jogsegélyszolgálatának tapasztalatai a 2006. szeptemberi-októberi eseményekkel kapcsolatos eljárásokban

A 2006. szeptember 18-21. között és október 23-án történt utcai rendőri intézkedések nyomán indult eljárások, valamint a rendőrök fellépését sérelmező bejelentések kapcsán a TASZ jogsegélyszolgálatához számos megkeresés érkezett. Az első elvállalt ügyek kapcsán derült fény arra, hogy az előzetes letartóztatások után a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben megalázó bánásmódnak vetették alá a fogvatartottakat, de csak egy fiatalember volt közülük, aki emiatt feljelentést kívánt tenni.

A szeptember18-21. és október 23-26. közötti rendőri fellépések kapcsán indult eljárásokban 11 személy védelmét illetve jogi képviseletét láttuk el. A 11 főből 8 ellen indult büntető (5) illetve szabálysértési (3) eljárás, további három fő ellen eljárás nem indult, viszont ők tettek feljelentést a rendőrök ellen. A büntető ügyekben mindegyik ügyfelünk esetében a nyomozás megszüntetésére került sor, a szabálysértési ügyekben bírósági döntés született arról, hogy egyikük sem vonható felelősségre. Közülük négyen voltak előzetes letartóztatásban.
A rendőrök ellen tett feljelentések során a 11 főből 7 személy sértetti képviseletét láttuk el, ezekből a nyomozásokból már csak egy van folyamatban. A lezárt nyomozások közül egy esetben sikerült csak beazonosítani a rendőröket, a többi eljárást megszüntették, mivel nem sikerült beazonosítani az elkövetőket.

Az általunk képviselt konkrét ügyekben azt tapasztaltuk, hogy a szeptemberi intézkedések során a tömegoszlatásnál nem biztosítottak megfelelő menekülési útvonalat azoknak, akik el akarták hagyni a helyszínt, számos esetben a rendbontásban részt nem vevő fiatalokat is elfogtak, és formalizált gyanúsítás alapján indítottak ellenük eljárást. Ennek nem pusztán az lehet a hátrányos következménye, hogy sokaknak alaptalanul kell elszenvednie egy büntetőeljárást, de az is kárt okoz, hogy így a tényleges rendbontók felelőssége relativizálódik. A büntetőeljárás és a bűnösökre kiszabott büntetés csak mindvégig jogszerű és fair eljárás keretében érheti el tényleges célját, csak ilyen módon lehet visszatartó erejű.

A rendőri bántalmazások miatt tett feljelentések esetében nehézségekbe ütközött az elkövetők beazonosítása, de ezek a nyomozások ennek ellenére hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az utcai zavargások elleni rendőri fellépések szakszerűségét és arányosságát pontosabban meg tudjuk ítélni.

A TASZ JOGSEGÉLYSZOLGÁLATÁN KÉPVISELT ÜGYEKBÕL

K. Áron – M. Ádám (egyetemisták)

A két fiatal ellen 2006. szeptember 21-én csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt indult büntető eljárás, majd a gyanúsítást hivatalos személy elleni erőszakra módosították.

A gyanúsítás mindkettejük ellen a következő volt: …a rendelkezésre álló adatok alapján Ön megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy társaival 2006.09.21-én 02:20 óra körüli időben a Budapest VI.ker. Teréz krt. és Oktogon területén a 2006.09.17-én kezdődő tüntetés sorozat kapcsán a gyülekezési jog szabályait megszegve több társával olyan kihívóan közösség elleni magatartást tanúsított, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást és riadalmat keltsen, majd az intézkedő rendőrökkel szemben ellenállást tanúsított. Az őrizetbe vétel ellen bejelentett panasz elutasítás indokolásában az szerepel, hogy K. Áron és M.Ádám a Teréz krt. és Oktogon tér területén haladó tömegből többszöri rendőri felszólítás ellenére kődarabokkal dobálták meg az ott intézkedő rendőri állomány tagjait, majd a rendőri intézkedés elől a Teréz krt. 12.szám alatti kapualjba menekültek, ahol sor került elfogásukra.
Szeptember 23-tól október 9-ig előzetes letartóztatásban voltak, a fogvatartást elrendelő határozat elleni fellebbezés nyomán a Fővárosi Bíróság elengedte őket.

K. Áront az intézkedő rendőrök többször megütötték, amitől fejbőre felszakadt, mentőorvosi ellátásra szorult. Édesapja feljelentést tett emiatt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen.

A letartóztatást követően a két fiút átszállították a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet I.sz. Objektumába. Az átszállítást rendőrök végezték, érkezéskor levették róluk a bilincset, majd távoztak. Ügyfeleink elmondása szerint a büntetés-végrehajtási intézetben az udvaron, ami a Nagy Ignác utcai bejárattal szemben van az épület belsejében, az őrök utasítására mindenkinek le kellett térdelnie a falhoz támasztott fejjel, hátratett kézzel. Kb. 30-45 percig kellett ilyen testhelyzetben várakozni, miközben folyamatosan szidalmazták őket. Ezt követően az udvarról nyíló épületrészbe vittek át mindenkit, ahol egy folyósón a falnál fel kellett sorakozniuk egymás mellett oly módon, hogy a fal felé fordulva széles terpeszben kellett állni, a hát középtájáig felemelt hátratett kézzel, fejjel a falnak dőlve. A faltól olyan messze kellett elhelyezkedni, hogy a falnak támasztott fejre is nehezedett a testsúly. Akinél nem találták eléggé szélesnek a terpeszt, annak szétrúgták a lábát. A falhoz állítás ebben a testhelyzetben kb. egy órán keresztül tartott. Ezután egyesével kellett bemenniük egy kisebb helyiségbe, ahol meztelenre kellett vetkőzni.

K. Áron az embertelen bánásmód miatt feljelentést tett a Budapesti Katonai Ügyészségen 2006. október 20-án.

A két fiatal az ellenük indult ügyben egybehangzóan azzal védekezett, hogy 2006. szeptember 21-én 01 óra körüli időben négyen érkeztek az Oktogonhoz, ott akkor még semmilyen csoportosulás nem volt. K. Áron a Budapest, VI.ker. Teréz krt. 12.sz. alatt lakik, ahol a ház előtt beszélgettek, ekkor kezdett kialakulni csoportosulás a környéken. Amikor meglátták, hogy elindulnak a rendőrök is, mind a négyen behúzódtak a kapu mögé, de résnyire nyitva hagyták az ajtót, és onnan figyelték, hogy mi történik. Pár rendőr meglátta őket, elkezdek feléjük futni, amitől megijedtek, és beszaladtak a ház udvarába, ahol K. Áront és M. Ádámot elfogták, ellenállást nem tanúsítottak. A rendőröket nem dobálták, és nem vettek részt semmilyen törvénysértő cselekményben. A másik két fiú akik velük voltak, U. Bálint és B. Gyula tanúként tettek nyilatkozatot arról, hogy csak a kapualjból figyelték az utcai eseményeket, a rendbontásban senki közülük nem vett részt.

A két fiú ellen indult büntető ügyet a Budapesti Nyomozó Ügyészség 2007. március 30-án megszüntette. A határozatban az szerepel, hogy a lefolytatott nyomozás alapján az volt megállapítható, hogy az ORFK REBISZ IV. Bevetési Osztálya 2006. szeptember 20. napján az Oktogonnál jogellenesen összegyűlt tömeg oszlatását végezte. A tömegből többen rátámadtak az intézkedő rendőrökre, őket kövekkel és más tárgyakkal dobálták. Az egyik egység vezetőjének jelezték, hogy egy fiatalember hátizsákjában feltehetőleg kövek vannak, a megadott személyleírás alapján került sor K. Áron kiemelésére, akit a Teréz krt. 12. sz. alatti ház udvaráról állítottak elő M. Ádámmal, a ruházat és hátizsák átvizsgálása során nem találtak náluk köveket. Tanúként hallgatták meg az intézkedésben részt vett rendőröket, akik elmondták, hogy a két fiatalt nem látták a rendőrsorfal irányába köveket dobálni, emlékeik szerint még a tömegben sem látták őket elfogásukat megelőzően.

Az ügyészség a nyomozás során megnézte a a különböző televízió társaságok és a rendőrség által készített filmfelvételeket, azokon a két fiú, mint garázda magatartást tanúsító személy nem volt látható. Mindezek alapján az ügyészség az eljárást megszüntette.

A K. Áron által a büntetés-végrehajtási intézetben elszenvedett bánásmód miatt tett feljelentés alapján indult eljárás is lezárult. A vizsgálat során kiderült, hogy a biztonsági kamerák felvételeire hatnaponta ismételten rávesznek, így az ügyészségnek csak a 2006. szeptember 24-i befogadások idején készített képeket volt módja megtekinteni. A feljelentést 2006. október 20-án nyújtottuk be, K. Áron befogadásának napja 2006. szeptember 23-a volt. Álláspontunk szerint különös véletlen, hogy a szeptember 24-i felvételek, melyeken jogsértést nem lehetett tapasztalni, még rendelkezésre álltak, de az egy nappal korábbi kazettára már új felvételeket rögzítettek. K. Áronnak fotókat is bemutattak azokról az őrökről, akik aznap voltak szolgálatban, de ezek közül nem válogatták szét azoknak a képeit, akik azon a szolgálati helyen voltak, ahol a megalázó bánásmód történt, hanem kb. 120 fekete-fehér arckép közül kellett volna az azonosítást elvégeznie, ami nem járt sikerrel.
Később K.Áron az iwiw.hu közösségi oldalon rábukkant az egyik őr fotójára, aki az egyik büntetésvégrehajtási objektumban részt vett bántalmazásában, és ezt jelezte a katonai ügyészség felé. Ekkor vette észre a katonai ügyészség, hogy a büntetésvégrehajtási intézet nem a 2006. szeptember 23-án dolgozó őrök listáját küldte meg nekik, hanem egy hónappal későbbi, október 23-i szolgálatosokról küldtek adatokat. Végül sikerült az egyik őrt beazonosítani, azonban K.Áron ekkor már nem emlékezett pontosan, hogy ez a személy tevékenyen részt vett-e a bántalmazásban, vagy csak jelen volt, erre a szembesítésre azonban hét hónappal a sérelmezett bánásmód után került sor.

K.Áron édesapja által tett feljelentés alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség folytatott le nyomozást, melyben sikerült beazonosítani azt a három rendőrt, akik részt vettek K.Áron elfogásában, az ügyben az iratismertetés 2007. júniusában megtörtént, az ügyészség várhatóan vádat emel a három rendőr ellen.

V. Gábor (főiskolai hallgató)

2006. szeptember 21-én 2 óra körül fogták el a Dob utcában, egy lépcsőházban. Miután kivitték, az utcán többször megütötték, a falhoz lökték, melyről az Index internetes hírportál munkatársa videofelvételt készített. Csoportosan elkövetett garázdaság miatt indult ellene eljárás, a megalapozott gyanú szerint: társaival 2006.09.21-én 2 órakor a Budapest, VII.ker. Dob utcában a gyülekezési jog szabályait megszegve ellenállást tanúsított, kővel dobálta meg az intézkedő rendőröket, mely cselekmény kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás alkalmas volt arra, hogy a jelenlévőkben félelmet és megbotránkozást keltsen. Cselekményét átminősítették hivatalos személy elleni erőszak bűntettére.
Õt is őrizetbe vették, majd elrendelték előzetes letartóztatását, mely fellebbezés nyomán október 10-én szűnt meg.
V.Gábor azzal védekezett, hogy VIII. kerületben lévő lakására szeretett volna hazamenni, de mivel a Körúton nem járt a villamos, gyalog próbált meg eljutni otthonához. A Körúton a rendőrök mindkét irányból mellékutcákba szorították a tüntetőket és a járókelőket, azonban a Dob utcán sem tudott eltávozni a helyszínről, mert onnan is rendőri egységek érkeztek. Így amikor semerre nem talált járható útvonalat, és sisakos rendőrök futottak felé, beszaladt egy lépcsőházba.
V. Gábort hét másik fiatallal együtt állították elő a Dob utcából, mindegyikük ellen arra hivatkozással indult eljárás, hogy a tömegoszlatás céljából felvonultatott mozgó sorfalat oldalról megdobálták. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a lefolytatott vizsgálat adatai alapján 2007. április 5-én mind a nyolc személy ellen megszüntette az eljárást. A határozat indokolása szerint az intézkedésben részt vevő rendőrök egy része konkrétan nem tudta beazonosítani a dobálókat, másik részük nem emlékezett arra, hogy ott voltak-e emberek, illetve dobálták-e őket. Egy rendőr nyilatkozott csak úgy, hogy mind a nyolc előállított személy dobálta a rendőri sorfalat, ugyanakkor azt nem tudta megmondani, hogy mit dobáltak, mert nem volt túl jól kivilágítva a Dob utcának ez a része. A gyanúsítottak mindannyian tagadták, hogy rendbontásban részt vettek volna, érdektelen tanúk pedig dobálást ezen a helyszínen egyáltalán nem láttak. Az ügyészség álláspontja szerint annak a rendőrnek a vallomása, aki szerint a gyanúsítottak dobáltak, és ezzel egy időben nem kielégítő látási viszonyokra hivatkozott, az ezzel ellentétes bizonyítékokkal szemben nem elegendő a felelősség megállapításához.

Az Index munkatársai által készített videofelvétel és V. Gábor vallomása alapján bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekmény miatt is nyomozás indult az intézkedő rendőrök ellen, azonban őket nem lehetett beazonosítani.

K. Károly (öt gyermekes vállalkozó, kávézótulajdonos)

2006. október 23-án gyalogosan hazafelé tartott munkahelyéről, amikor 18:45 körüli időben a Dohány utcából a Zsinagóga irányából kb. 20-30 egyenruhás védősisakos rendőr fordult be a Síp utcába, egymás mellé álltak, az első sorban lévők letérdeltek, majd elkezdtek könnygáz gránátokat lőni a Síp utcába. Ekkor K. Károly kb. 5 méterre volt a saroktól, a rendőröknek látniuk kellett őt. Mögötte teljesen üres volt az utca, hátra nézett, és 30 méteres körzetben senkit nem látott. A mellette lévő ház falához állva várt, hogy a rendőrök befejezzék a könnygáz kilövését, de folyamatosan tüzeltek, ezért elővette a farmer kabátja zsebében lévő fehér konyharuhát, melyet mosásra vitt volna haza a kávézóból, és a rendőrök felé fordulva fehér zászlóként lengetve a konyharuhát kiáltott, hogy ne lőjenek, szeretne elmenni onnan. Ahogy ellépett a faltól, az egyik rendőr, aki a volt Metró Klub irányában állt, felé fordult, és felszólítás nélkül fejmagasságban leadott rá egy lövést. A gumilövedék közvetlenül a bal szeme külső sarkánál találta el, azonnal elkezdett dőlni a vér a szeméből. Az egyik rendőr közelebb került hozzá, ráordított, hogy takarodjon onnan visszafelé. Ügyfelünk elkezdett visszafelé futni a Síp utcában, még ekkor is lőttek rá, öt gumilövedék hátulról eltalálta. Saját maga hívott mentőt, a Honvéd Kórházba szállították. Retinaműtétet kellett rajta végrehajtani, maradandó látáskárosodása lesz.

K.Károly 2006. október 26-án feljelentést tett a Budapesti Nyomozó Ügyészségen.

Az ügyészség a nyomozást 2007. június 7-én megszüntette, mivel nem lehetett beazonosítani az elkövetőt, azonban megállapították, hogy a K.Károllyal szemben fellépő rendőrök túllépték az adott helyzetben tömegoszlatáshoz szükséges kényszerítőeszközök alkalmazásának kereteit, hiszen ügyfelünk nem tanúsított olyan magatartást, mely indokolta vele szemben a gumilövedék alkalmazását. A határozatban tényként megállapítják, hogy az ismeretlen rendőr megvalósította a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét, a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségét, valamint a segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét. A nyomozás adatai alapján a gumilövedék alkalmazásával kapcsolatos általános megállapításokat is lehet tenni, melyek a következők:
A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat által használt gumilövedékek beszerzésére és használatba vételére az ORFK Fegyverzeti, Műszaki szakterület szakmai közreműködése és jóváhagyása nélkül került sor, és hogy a rendszerbevételi javaslatot az igazságügyi és rendészeti miniszter 2006. december 6-án hagyta jóvá.
A használatba vétel előtt nem került sor próbahasználatra, külső minősítés nem történt.

Az ORFK REBISZ beosztottait egy régi (20 éves) termékkatalógusban található, már régen nem gyártott töltények hatásadatai alapján oktatták. A 2007. október 23-án használt lövedékek a korábbinál lényegesen nagyobb sebességűek, sokkal nagyobb energiájúak, tehát lényegesen veszélyesebbek is, és nagyobb a sérülésokozó képességük.

B. Pál (családi vállalkozó) és B. János (operátor)

2006. október 24-én éjjel fél kettő körül étterembe akartak menni, a Vámház körúton jártak, mikor tüntetők rohantak feléjük nyomukban rendőrökkel. Õk a falhoz álltak, hogy a tüntetők és a rendőrök el tudjanak menni mellettük. Ezután odament hozzájuk több rendőr és szó nélkül elkezdték ütlegelni, rugdosni őket, a két fiút lefújták paprika spray-vel, és B. Pált meg is bilincselték. Később két rendőr felemelte a földről, a falhoz állították és kis idő múlva beszállították a Gyorskocsi utcába, ahol csoportos garázdaság gyanúja miatt hallgatták ki. Miután kiengedték elment orvoshoz megvizsgáltatni a sérüléseit.
B. Jánost a Vámház körúton nem bilincselték meg, hanem egy rendőr felsegítette, és szabadon eltávozhatott a helyszínről. Mivel a spray-től nem látott rendesen, bement egy közeli pub mosdójába, hogy kimossa a szemét. Negyed óra múlva rendőrök rontottak be, megbilincselték és beszállították a Gyorskocsi utcába, ahol őt is csoportos garázdaság miatt hallgatták ki. Mikor kiengedték ő is elment orvoshoz megvizsgáltatni a sérüléseit.
B. János és B. Pál ellen ellen indított szabálysértési eljárás iratai között található a következő rendőri jelentés: „Jelentem, hogy 2006. 10. 24-én 01 óra 00 perc körüli időben csapaterős tevékenységben vettem részt a Bp. V. ker. Erzsébet-hídon történt tömegoszlatáskor a BRFK XIX. kerületi állományával. A parancsnok által meghatározott feladatunk az volt, hogy a REBISZ állománya mögött haladva, az általunk elfogott személyeket a rabszállító gépjárműhöz kísérjem. Mikor a Vámház tér 8. szám elé értem, azt láttam, hogy egy személy (B. Pál) megbilincselve fekszik a földön. Feltehetőleg őt előzőleg az előttem haladó REBISZ egység fogta el és hagyta hátra előállítás céljából. Mivel számomra meghatározott feladat volt az elfogott személyek rabszállítóhoz való kísérése, így a fekvő férfit felállítottam, majd hozzá rabszállítót kértem. Azt, hogy a REBISZ melyik tagállomása fogta el, nem tudtam, mivel addigra a tagállomások folytatták a tömeg kiszorítását az utcából.”

B.Pál ellen indult szabálysértési eljárást a bíróság 2007. április 12-én megszüntette, mivel nem merült fel olyan bizonyíték, mely alapján a terhére rótt cselekmény elkövetése megállapítható lenne.

A bíróság B. János ügyében is tanúként hallgatta meg a két rendőrt, akiknek neve a jelentésen szerepelt. Elmondták, hogy nem rögtön szaladtak be B.János után a pubba, hanem bő negyed órával később, és azért vizsgálták át a pubot mert oda többen is bementek. B.János a rendőrök szerint nem dobált, nem garázdálkodott és nem tanúsított agresszív viselkedést, de ott volt a helyszínen. A B.János ellen indult szabálysértési eljárást is megszüntette a bíróság.

B. Pál bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekmény elkövetése miatt feljelentést tett a nyomozó ügyészségen. A nyomozást már lezárták, megállapították, hogy a bántalmazás megtörtént, azonban az elkövető kilétét nem lehetett megállapítani.

B. István (egyetemi tanár)

2006. október 26-án 21 óra körül a Báthory utcánál megpróbált bejutni a Kossuth térre, hogy mécsest gyújtson a mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak emlékére. Ott már látszottak a kordon mögött égő mécsesek, s bizonyos volt, hogy semmiféle emlékhely nem közelíthető meg, így haza akart menni, előtte azonban meg akarta nézni, hogy van-e azonosító a rendőrökön. Nem ment közel hozzájuk, 4-5 méterről próbálta ellenőrizni. Ekkor a sorfalból egy termetes rendőr rákiáltott valami olyasmit, hogy "felszólítom, hogy távozzon". B. István megkérdezte tőle, hol az azonosítójuk. A rendőr megindult felé két társával, gumibottal. Sem sisakot, sem maszkot nem viseltek. Rávetették magukat, hátracsavarták a kezét, s földig hajlítva bevitték a kordon mögé. Elkezdték ocsmányul szidalmazni, és hátratekert kezét csavargatták. B. István sem fizikailag, sem verbálisan nem állt ellen. Bevitték a Gyorskocsi utcába, szabálysértési eljárást indítottak ellene. Végül hajnali három körül távozhatott a rendőrség épületéből. B. István a rendőri intézkedés során zúzódásos sérülést szenvedett, melyet a Szent János Kórházban láttak el, pár nap múlva a rendőr ellen feljelentést tett.
A szabálysértési tárgyaláson azt kellett elsősorban tisztázni, hogy volt-e az intézkedésre okot adó cselekmény idején a helyszínen rendzavarás. Mind B. István, mind az őt előállító rendőrtanúk úgy nyilatkoztak, hogy a rendőri intézkedésre a tér kiürítését, tehát a rendőri jelentés szerinti rendzavarást követően körülbelül 5-10 perccel került sor. A bíróság rendelkezésére állt egy rendőrségi felvétel is a tér kiürítéséről. A felvételen látszik, hogy semmiféle zavargásról nem volt szó, csupán néhány tucat ember állt békés csoportokban a téren és környékén. Ezen túlmenően a felvétel készítésének idejéből nyilvánvalóvolt, hogy B. Istvánnal szemben intézkedésre legalább 15 perccel a tér kiürítése után került sor.
Mindezek alapján, mivel rendzavarás szabálysértését az követi el, aki rendzavarás vagy garázdaság esetén az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, jelen esetben pedig sem rendzavarás, sem garázdaság nem történt az elkövetés idején és helyén, a bíróság B. Istvánnal szemben az eljárást megszüntette.

A bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekmény elkövetése miatt indult nyomozás a Budapesti Nyomozó Ügyészségen jelenleg is folyamatban van.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG
RENDŐRSÉG
TASZ