A magyar iparűzési adóról rövidesen döntenek

2007.08.16. Magyar Hírlap Online / Kiss Gergely

Még az idén dönt a magyar iparűzési adó ügyében az EU bírósága. Szakértők szerint valószínűleg nem találják a közösségi szabályokkal ellentétesnek ezt az adónemet. Eközben az iparűzési adó alapjának kiszámítása kapcsán a Fővárosi Önkormányzat vitába került több építési vállalattal. A tét több milliárd forint.

Meghallgatást tartott a közelmúltban a magyar iparűzési adó ügyében a luxemburgi székhelyű európai uniós bíróság, de lényegi előrelépés nem történt. A felek megismételték korábbi álláspontjukat. Az európai bizottság képviselői elmondták, hogy a magyar iparűzési adó nem ellentétes az uniós jogrenddel. Ez az adófajta ugyanis nem forgalmi adó jellegű, vagyis kivetése nem sérti azt a közösségi szabályt, amely szerint egy tagállamban csak egyfajta forgalmi adót lehet kivetni. Ez Magyarország esetében az áfa. Ezt az álláspontot osztják a magyar állam képviselői is. Velük szemben az érintett cégek képviselői továbbra is úgy látják, hogy az iparűzési adó ellentétes a közösségi jogrenddel.

A bíróság valószínűleg az ősszel hoz döntést a kérdésben, de Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa ezt túl korainak tartja. Szerinte, ha nem is az ősszel, de az év végig pont kerülhet az eljárás végére. A döntéshozatalt gyorsíthatja, ha az ügyben a bíróság nem ragaszkodik főtanácsnoki ajánláshoz. Lőcsei Tamás szerint erre jó az esély, miután az iparűzési adó esetéhez hasonló ügyben, az Irap nevű olasz adófajta kapcsán két ilyen ajánlás is született. Ez után döntött úgy az Európai Bíróság, hogy az adófajta összeegyeztethető az uniós joggal. "Az Irap ügyében született precedensértékű döntés után nagyon nagy a valószínűsége, hogy a bíróság nem találja a közösségi szabályokkal ellentétesnek a magyar iparűzési adót" – mondta Lőcsei. Az iparűzési adó miatt nem csak a luxemburgi bíróságnál feszülnek egymásnak a felek. Az adó alapjának kiszámításáról a Fővárosi Önkormányzat és több építési vállalat is vitázik. Az ingatlanfejlesztők ugyanis másként számolták ki az alapot, mint az önkormányzat adóügyosztálya. Utóbbi szerint az alvállalkozókkal kötött szerződések tartalmukban nem felelnek meg az iparűzési adóról szóló törvényben leírt adóalap-csökkentő passzusoknak. Ezt az álláspontot osztják a Pénzügyminisztérium illetékesei is. A vállalkozók viszont állítják: ők az évek óta bevett gyakorlatnak megfelelően osztottak-szoroztak. E szerint az alapból az alvállalkozóként dolgozó kivitelezőknek kifizetett kiadások is levonhatók. A kétféle számítás különbsége több milliárd forintra rúghat.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG