Brüsszel kommunikációval küzdene az euroszkepticizmus ellen

2007.10. 2. Jogi Fórum / JG

Az Európai Bizottság ezen a héten vitatja meg az európai uniós intézmények és a tagállamok összehangolt kommunikációjával kapcsolatos kérdéseket.

Tanulni a kudarcokból

Az Európai Unióban a kommunkációs reformok szükségessége 2005-ben, a holland és francia népszavazási kezeményezések kudarca után vált nyilvánvalóvá. A Bizottság rögtön bele is kezdett az újfajta információs megoldások kidolgozásába, melynek első lépéseként 2006 februárjában megjelent a Fehér Könyv az európai kommunkációs politikáról, amely az európai polgárok és az európai intézmények egymástól való távolodásának miértjeire kereste a választ. A Bizottság elindította továbbá a „D-terv a Demokrácia, Dialógus és Diszkusszió érdekében" elnevezésű programot, mely az egyéneket és a közösségeket széleskörű vitába igyekszik bevonni olyan alapvető kérdésekkel kapcsolatban, mint például hogy mi az Európai Unió célja, milyen irányba tart, és milyen feladatokat kellene vállalnia a jövőben.

Tekintettel a következő Európai Parlamenti választásokra prognosztizált alacsony részvételi arányra és az új reformszerződés tagállami ratifikációjával kapcsolatos várható nehézségekre, a Barroso vezette Európai Bizottság a kezdetektől fokozott hangsúlyt kívánt fektetni a kommunikációs módszerek és eszközök hatékonyabb kihasználására. A korábban sikeres politikusként működő Margot Wallström kapta a feladatot, hogy minél többet tegyen ennek gyakorlati megvalósításáért.

A biztos mostanra dolgozta ki javaslatát, melynek lényege, hogy a már elutasított egységes szabályozás helyett a tagállamoknak és az EU intézményeinek együtt kell működniük az európai polgárok integráció iránt érzett elkötelezettségének a felélesztésében. A kommunikációs reformról maga Wallström asszony úgy vélekedik: “Nem elég rávanni az embereket, hogy száljanak fel a fedélzetre, meg kell őket győzni arról, hogy vegyék át az irányítást.”

Egymásra mutogatás helyett tiszta feladatkörök

A Fehér Könyv az európai kommunkációs politikáról által indított konzultáció eredménye most októberben kerül nyilvánosságra. Az Euractiv nevű internetes hírújság birtokába jutott tanulmány szerint két főbb megállapodás-csomag rendezné az uniós ügyek nyilvánosság számára történő közvetítését. Először is szükséges lesz az európai intézmények közötti magasabb szintű együttműködés megteremtése. Ennek legfontosabb eleme az intézményi kommunikáció összehangolása, amelyre az uniós szervek közt kötendő megállapodások adnák meg a lehetőséget. A megállapodások fektetnék le azokat a főbb szabályokat, amelyek a stratégiai tevékenységek nyilvánosság felé történő ismertetésére vonatkoznak. Előre láthatóan komoly nehézségeket okoz majd, hogy az intézmények (anyagi és szakmai indokok által is vezérelve) szeretnek minden lehetőséget kihasználni, hogy saját tevékenységüket helyezzék a reflektorfénybe, és nagyon nehéz lesz kompromisszumokra jutni e téren.

Az intézményi kommunikációban továbbra is kulcsszerep illeti majd meg a Szóvivői Szolgálatokat, de várhatóan több bizottsági dolgozó kap majd belső felhatalmazást a sajtóval való kapcsolattartasra, ennek keretében pedig a jogszabály-kezdeményezések ismertetésére és nyilvános vitákban való részvételre.

Wallström tervei szerint a tagállamokat is nagyobb felelősség terhelné az uniós ügyek sikeres kommunikációjában. A tagállamokkal megkötendő partnerségi egyezményekben kerülnének meghatározásra azok a kérdések, melyek hasznosságáról a tagállamok és az európai intézmények közösen igyekeznének meggyőzni az európai polgárokat. A Bizottság szerint ezzel elejét lehetne venni annak a jelenleg is burjánzó gyakorlatnak, miszerint a tagállamok és az EU egymást okolják egy-egy kudarccal végződött vállalkozás miatt. Egy vonatkozó megállapodás ugyanis pontosan meghatározná az EU és az egyes országok feladatait az egyes kezdeményezések állampolgárok felé történő kommunikálásában. A megállapodásokban vállalt kötelezettségek könnyebb teljesítését és egyedi érdekekhez való igazítását az segítené leginkább, ha az országok önkéntes alapon válalhatnák a nekik leginkább tetsző feladatok teljesítését.

Ezzel megelőzhetővé válna, hogy egy adott kezdeményezés valamely tagállamban történő kedvezőtlenebb fogadtatása egész Európában érezhető hatással bírjon. Sokak szerint ugyanis főleg a 2005-ben közzétett Szolgáltatási Irányelvről szóló javaslat okolható a francia referemdum sikertelenségéért. Franciaországban ugyanis jóval több ellenérzéssel találkozott ez a javaslat, mint például a hagyományosan EU-ellenesebb Nagy-Britanniában.

Az új kommunikációs stratégia továbbá nagyobb hangsúlyt fektetne az iskolákban való jelenlétre, melynek keretébena fiatalokat jobban tájékoztatnák az európai ügyekről, illetve az Eurobarometer felméréseiben is nagyobb szerephez juttatnák az iskolás korú európaiakat.

A Bizottság az elektronikus média újabb területeinek jobb kihasználásával is szeretné hatékonyabban elérni a tagállamok lakosságát. Az internet és az audiovizuális média más új eszközei révén élénkebb párbeszéd lenne kezdeményezhető a különféle társadalmi szervezetekkel és helyi közösségekkel. A demokráciában nélkülözhetetlen társadalmi párbeszéd előmozdítása ugyan (főleg időhiány miatt) nem jelenik meg a reformszerződésben, de konkrét alkalmazására a szerződés ratifikálása és a 2009-es európai parlamenti választások miatt szükség lesz.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ