Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Országjárásra indul Szabó Máté ombudsman

2008.02.26. MTI

Országjáró körútra indul az állampolgári jogok országgyűlési biztosa áprilisban; Szabó Máté célja az, hogy az ombudsmani hivatal intézményét közelebb vigye az emberekhez.

Az ősszel megválasztott biztos a távirati irodának elmondta: hivatalában idén a gyermeki jogok, a hajléktalanság, valamint a gyülekezési jog ügyeivel készülnek kiemelten foglalkozni.

Szabó Máté, várhatóan akár évekig tartó körútja első állomásaként munkatársaival Hajdú-Bihar megyébe, Debrecenbe látogat április 3-án, ahol a vidéken élők panaszairól kíván közvetlenül is tájékozódni. Az ombudsman úgy látja, hogy a rászorulók problémái az ombudsmani hivatalhoz könnyebben eljutnak, ha személyesen is ellátogatnak azokba a térségébe, ahol a panaszosok élnek.

Ne a fővárosban üljön a hivatal elektronikus levelekre várva, hanem menjen az emberek közelébe - hangoztatta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen azoknak lehet a legnagyobb szükségük a hivatal segítségére, akik esetleg meg sem tudják pontosan fogalmazni a problémáikat.

Közölte, "panaszfelvevő" országjáró körútja addig tart, amíg azt látja, hogy érzékelhetően növekszik a helyi panaszok száma. Nyugat-európai példákat említett, ahol, mint mondta, gyakori, hogy az ombudsmanok a panaszokat hasonló körutakon, "polgárközelben" veszik fel.

Elmondta, útjai előtt a helyi közigazgatási hivatalok segítségét kérik abban, hogy minél több panaszossal kapcsolatba kerülhessenek.

Arra a felvetésre, hogy azért esetleg azért sem keresik meg panaszaikkal az emberek az ombudsmani hivatalt, mert sokan nem is értik, milyen célt szolgál, azt mondta: a körút egyben az intézmény ismertségét, elfogadását is szolgálhatja.

Szabó Máté bízik abban, hogy a térségi sajtó és a közigazgatás segít majd a helyi panaszfelvételi lehetőség népszerűsítésében.

Arra a kérdésre, milyen jellegű panaszokra számít vidéken, az ombudsman megjegyezte, "Magyarország a szomszédviták országa", így ebben a körben sok megkeresésre számít, de várakozásai szerint autópálya-építési, parkolási, bírósági, rendőrségi ügyekkel is találkoznak majd. A hatáskörileg nem a hivatalához tartozó ügyeket a megfelelő szervezetekhez továbbítják.

Szabó Máté társadalomtudósként úgy látja: Magyarországon ma a helyi problémáknak nincs önálló arculata, mint más országokban, például Lengyelországban egy bányásztérségben. Mi egy kevertebb társadalom vagyunk, nincsenek tiszta regionális szubkultúráink - fogalmazott.

Az ombudsmani hivatal idén három témát kezel majd kiemelten, ezek között a hajléktalanság kérdését, melyben az emberi méltóság jogi szempontjait vizsgálják majd. Vizsgálják továbbá azokat a hitelezési reklámokat, amelyek "eladósodásba húzzák az embereket".

Hasonló "sokarcú" témaként említette a gyermekjogok problémáját is; az ebben a körben indítandó vizsgálatok kitérnek majd az oktatás, a szülő-gyermek viszony, a drogfogyasztás, a médiabefolyásolás, valamint a gyermekbántalmazás kérdéseire. Ez utóbbira utalva az ombudsman úgy vélte, "Móricz Zsigmond Árvácskája ma is él".

A harmadik idei kiemelt téma a gyülekezési jog kérdése lesz; ma e szabadságjog Szabó Máté szerint leginkább Budapesthez, azon belül is a Kossuth térhez köthető. Az ombudsman megismételte korábban már ismertetett álláspontját, amely szerint meg kellene fontolni egy, a Parlament körüli övezet kialakítását, ahol nem lehetne demonstrációkat tartani.

Példaként említette, hogy a német törvényhozás, a berlini Reichstag épülete körül is kijelöltek egy úgynevezett távolságtartó zónát, hogy a "közvetlen népharag ne befolyásolhassa a parlamenti döntéseket".

Szabó Máté szerint a gyülekezési jog ma különösen érzékeny kérdés Magyarországon. Emlékeztetett arra, hogy a Parlament körüli biztonsági övezet kialakításának javaslata 1989-ben még szerepelt a gyülekezési joganyagban, ám "látva az erőszakmentes forradalom sikerét, ezt nyomban törölték". Az ombudsman szerint ma már "nem indokolatlan utánagondolni ennek a lehetőségnek is".

A politológus szerint a magyar tiltakozási kultúrában a fővárosi Kossuth tér, a Hősök tere váltak "központi agórákká" 1989 óta; Szabó Máté megjegyezte azt is, véleménye szerint ma már egy "kicsit túl van használva a Kossuth tér".

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG
OMBUDSMAN