Dubai, a kétarcú gazdasági központ

2008.04.17. Jogi Fórum / JG

A Közel-Kelet leggyorsabban fejlődő gazdasági központja sajátos módon egyszerre vonzza a világ legnagyobb ügyvédi irodáit és a nincstelen, mindenfajta emberi jogától megfosztott délkelet-ázsiai munkavállalókat.

Dubai talán a Közel-Kelet legnyitottabb városa, amely egyszerre üdülőparadicsom és gazdasági központ. Mindez az energiahordozókból meggazdagodott ország vezetőinek azon határozott törekvéséből alakult ki, hogy az országot Szingapúrhoz és Hong Kong-hoz hasonló regionális pénzügyi központtá változtassák, amely szolgáltatóipara révén hosszú távon is fejlődőképes tud maradni.

Bár a helyi piac viszonylag kicsinek mondható (az Egyesült Arab Emirátusok lakossága mintegy 4 millió fő, ebből 1,5 millió él Dubaiban) a Perzsa öböl mellett található arab országok gazdasági lehetőségei határtalanok: becslések szerint csak a térségben működő befektetési alapok mintegy 20–30 milliárd dollár felett rendelkeznek, a piacokon az elkövetkező években több száz milliárd dollár értékű fejlesztés megvalósítása várható.

Aranyláz

Nem véletlen tehát, hogy a pénzügyi befektetők mellett a nemzetközi ügyvédi irodák is egymás után nyitják meg helyi képviseleteiket. Ma már nem csak az igazán nagy nemzetközi cégek, hanem a nyugati országokban közepesnek vagy csak regionális szinten jelentősnek mondható irodák is megjelentek Dubaiban az adómentes környezet és a nagy üzletek nyújtotta lehetőségek kihasználása érdekében.

Bár a lehetőségek ma még korlátlannak tűnnek, a The Times dubai helyzetről szóló beszámolója szerint a hosszabb távon csak a helyi piacon is versenyképes irodák tudják igazán megvetni a lábukat. Az újság által megszólaltatott helyi ügyvédek szerint egy darabig még akad munka minden újonnan jött számára, mert erős a gazdasági növekedés és nagy a fizetőképes kereslet. Az egyik vezető Dubai gazdasági jogi praxis, a Hadef irányítója szerint azonban a fokozatos gazdasági fejlődéssel párhuzamosan az ügyfelek egyre nagyobb fokú specializációt és minőségi munkát követelnek meg ügyvédeiktől.

Ennek megfelelően ma már a legtöbb angolszász irodában gőzerővel dolgoznak azon, hogy képesek legyenek az iszlám vallási előírásoknak megfelelő pénzügyi jogi szolgáltatásokat nyújtani. Az iszlám ugyanis (egyebek mellett) tiltja a kamat szedését vagy a követelések ellenérték fejében történő átruházását és csak vallásilag „tiszta“ ipari befektetéseket támogat. Ennek megfelelően a hagyományos iszlám pénzügyi eszközök kidolgozásához sajátos fogalmi rendszer és gondolkodásmód elsajátítása is szükséges – ami a korlátlan lehetőségekkel bíró közel-keleti piacon busásan megtérül.

A térség tudatos gazdaságélénkítő beruházásainak egyik legfrissebb példája a közelmúltban megnyílt Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ – Dubai International Financial Centre (DIFC) -, amelyet úgy hoztak létre, hogy a területén működő bankok, tőzsdei és egyéb befektetési vállalkozások együttesen akár 10 ezer ember számára is munkát tudjanak biztosítani.

Az irodákat működtető cég azonban nem csak az üzletkötést, hanem az azokból támadó viták rendezésére is megfelelő környezetet kíván biztosítani. Ezt a célt szolgálja a nemrég megkötött együttműködési megállapodás a DIFC és a Londoni Nemzetközi Választottbíróság – London Court of International Arbitration (LCIA) – között. A megállapodás mindkét fél számára döntő előrelépés: a londoni testület először adja nevét egy székhelyén kívül létrehozott vitarendezési fórum működéséhez, a közel-keleten pedig létrejött az első, nemzetközi szinten is elfogadott jogszolgáltató testület. A testület működésével gyakorlatilag az első olyan külföldi jogot alkalmazó bíróság jött létre, amely az emirátusban külföldiek számára is kikényszeríthető döntéseket hozhat.

Az emberi jogok helyzet

A gazdasági jogi szolgáltatások fejlődése azonban nem jár együtt az egyéni szabadságjogok kiteljesedésével. A látványos dubai építkezéseken dolgozó munkások helyzete sokszor nem jobb a rabszolgákénál. A főleg délkelet-ázsiai származású munkavállalók sokszor azzal szembesülnek, hogy Dubaiba érkezve megfosztják őket irataiktól, az őket alkalmazó ügynökségek minden lehetséges módon levonásokat eszközölnek a fizetésükből és embertelen körülmények között tartják őket. Mindezért napi 12 órát dolgoznak a tűző sivatagi napon folyó építkezéseken.

A kormányzat, ha lassan is, de igyekszik változtatni a helyzeten. Előírták például, hogy a legmelegebb nyári hónapokban kötelező pár órára felfüggeszteni a munkát, illetve a fekete foglalkoztatás és a külföldi munkavállalók érdekeinek védelme céljából a Dubai rendőrség egy külön alosztályt hozott létre.

Mindezzel együtt a nyugati világban elismert emberi jogok érvényesülése problémás az egész régióban. A nemek közötti egyenlőség gyakorlatilag ismeretlen. Bár történnek pozitív fordulatok (így az Egyesült Arab Emirátusok kabinetjébe nemrég bekerült az első nő) a muszlim nők még mindig másodrendű állampolgárok az Arab félsziget legtöbb országában.

Hasonló gondok vannak a büntető jogszolgáltatással is. Emberi jogi szervezetek jelentése szerint az öbölmenti országok büntetőeljárásában a vádlottak rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak, sok esetben nincs módjuk érdemi védekezésre, a halálbüntetés pedig mindmáig bevett dolognak számít – még ha végrehajtására sokszor az érzékeny nyugati szemektől távol kerül sor.

A Nemzetközi Ügyvédi Kamara – International Bar Association – dubai képviseletének vezetője, Mark Ellis azonban optimista: „Az öbölmenti országok előbb-utóbb rá lesznek kényszerítve, hogy jobban kiálljanak az emberi jogok mellett. A nemzetközi befektetők komoly kritikákkal lesznek kénytelenek szembenézni, ha az arab országokban folytatott működésük során nem állnak ki az emberi jogok érvényesítése mellett hiszen fel kell ismerniük, hogy az emberi jogok érvényre juttatása az üzletmenetre is pozitív hatással van.” – nyilatkozott a The Times-nak a szakember.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
ÜGYVÉDSÉG
VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK