Áttörés a munkaügyi irányelvekről szóló vitában

2008.06.11. BruxInfo

Éjszakába nyúló tárgyalások után minősített többség mellett szavazta meg az Európai Unió foglalkoztatási minisztereinek tanácsa a munkaidőről és a munkaerő kölcsönzésről szóló irányelveket kedden hajnalban, Luxembourgban.

Évek óta húzódó tárgyalások végére tettek pontot a tagállamok foglalkoztatási miniszterei, amikor kedden hajnalban minősített többség mellett elfogadták a munkaidőről és a munkaerő kölcsönzésről (meghatározott idejű munkaszerződésekről) szóló irányelveket, melyek azonban még visszakerülnek az Európai Parlament elé. A honatyák az együttdöntési eljárás keretében módosító indítványokat adhatnak be. A magyar tárgyalódelegációt vezető Herczogh László szakállamtitkár ugyanakkor hozzátette, hogy ha minden tagállam meg is szavazza a végső irányelveket, azután további 3 év áll rendelkezésre azok életbe lépéséig.

A szakállamtitkár elmondása szerint a munkaidő kapcsán a leghosszabban a kivételekről (opt out) vitáztak a tárgyalófelek. A minősített többséggel megszületett dokumentum szövege szerint a főszabály az, hogy 48 órás lehet egy munkahét, s a kivételek esetében 60 óra a maximum, de ez is meghaladható, ha a kollektív szerződésben más szerepel. Az abszolút plafon a 65 órányi munka lenne, de a jelenlegi szöveg szerint ennél is több lehet ott, ahol munkaidőnek számít az inaktív (például ügyeleti) munka.

Herczogh elmondta, hogy a magyar álláspont a fix korlátok mellett van a 60 és a 65 órás munkahetek esetében, vagyis hogy ezeket semmilyen körülmények között ne lehessen túllépni. A magyarral megegyező véleményen van Belgium, Portugália, Görögország és Ciprus is. A 60 és 65 órás heti munkaidő szabályozott keretek között történő túllépését elsősorban a britek szeretnék.

Légyegesen kevesebb vitát generáltak a munkaerő kölcsönzésről szóló tárgyalások. A megállapodásnak megfelelően a munkavállalót, amennyiben nem közvetlenül alkalmazza egy cég, a jövőben az első naptól kezdve ugyanazok a jogok és bérezés illetik meg, mint közvetlenül alkalmazott kollégáit. A Luxemburgban elfogadott szöveg szerint azonban, kollektív szerződéssel ettől is el lehet térni. „A magyar álláspont szerint ez a kitétel óriási különbségekhez vezethet a munkaerőpiacon, ezért nem tartjuk megfelelő megoldásnak” – tette hozzá Herczogh.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ