Húsz éves a koreai Alkotmánybíróság

2008.09. 4. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Szeptember elején négynapos nemzetközi szemináriummal ünnepelte a Koreai Köztársaság Alkotmánybírósága működésének 20. évfordulóját. A szöuli rendezvényen el adást tartott Paczolay Péter, a magyar Alkotmánybíróság elnöke is.

Az Alkotmánybíróság működését szabályozó koreai törvény 1988. szeptember 1-én lépett hatályba, és az első kilenc bíró szeptember 15-én kezdte meg működését. Az eltelt időszakban több mint tizenötezer indítványt bíráltak el. Döntéseik közül máig emlékezetes az, amellyel 2004-ben elutasították az akkori köztársasági elnök, Roh Moo-hyun vád alá helyezését kezdeményez indítványt. Alkotmányellenesnek minősítették néhány hónappal később ugyanennek az államfőnek azt a tervét, hogy az ország fővárosát Szöulból máshová helyezzék.

A szeptember 1-4. között rendezett nemzetközi konferencia témája a „Hatalom-megosztás és alkotmánybíráskodás a 21. században” volt. A rendezvényre Ázsia, Európa, Afrika, Észak- és Dél-Amerika harminc országából érkeztek alkotmánybíróságok és más bírói fórumok képviselői, és hat nemzetközi szervezet (köztük a Velencei Bizottság) is részt vett. Az előadások plenáris ülésen hangzottak el.

A magyar Alkotmánybíróság képviseletében Paczolay Péter elnök az alkotmánybíráskodás és a törvényhozás viszonyát elemző szekciójában tartott el adást. Az előadás a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatából vett példákkal mutatta be a két szerv viszonyának összetettségét. Mint hangsúlyozta, az alkotmánybíráskodás természeténél fogva gyakran a többségi akarattal ellenkező döntéseket hoz, ugyanakkor sok esetben önmérsékletet tanúsít a törvényhozó hatalomhatásköré tartozó kérdésekben és eljárásokban, nemegyszer pedig a törvényhozás alkotmányos funkcióit védi, például a végrehajtó hatalmi ággal szemben. Az előadás kitért azokra az alkotmánybírósági szankciókra és technikákra is, amelyek a törvényhozó hatalom „kíméletét” szolgálják.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG